Magyar Szó, 1958. július (15. évfolyam, 168-192. szám)

1958-07-01 / 168. szám

HAL­AU A FASIZMUSRA. .. SZABADSÁG A NÉPNEK A AHA 10 DINAR — PoSt. piai. . got. FA auJÁRÍIÓ I XV. évf. 168. (4144.) sz. ) ült tik n­tvagai Kanada nemzeti ünnepe­­ alkalmából Beográdból jelenti a Tan­­jug. Joszip Broz Tito elnök teg­nap táviratot intézett Vin­cent Messay kanadai főkor­mányzóhoz és jókívánságait fejezte ki Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Kocsa Popov­ics külügyi ál­lamtitkár üdvözlő táviratot intézett Sidney Earle Smith kanadai külügyminiszterhez. TITO ELNÖK dubrovniki időzése Dubrovnikból jelenti a t­anjug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök dubrovniki idő­zése során fogadta a népha­tósági szervek és a politikai szervezetek képviselőit. A többórás beszélgetésben Tito elnök érdeklődött Dubrov­nik és környéke gazdasági, politikai, kommunális és köz­művelődési problémái iránt.­­ Tegnap este Tito elnök fo­gadta a dubrovniki járási népbizottság elnökét, a Kom­munista Szövetség járási tit­kárát, és a községi népbi­zottság elnökét. Rövidebb be­szélgetés során érdeklődött a dubrovniki járás problé­mái iránt, de különösen ér­dekelte a dubrovniki színhá­zi fesztivál, amelynek ő a védnöke. FOGADÁS a kanadai nagykövet­ségen Beográdból jelenti a Tan­­jug. George Ignatieff, Kanda beográdi nagykövete tegnap este fogadást rendezett a ka­nadai nemzeti ünnep alkal­mából. Jugoszláv részről, többek között megjelent Vla­dimir Szimics, a Szövetségi Képviselőház alelnöke, Ma­riján Brecely, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Bogdán Oszolnik, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tá­jékoztatásügyi titkára. j Kedd, 1958. julius 1. SZUTJESZKA az önerőnkbe vetett hit kiapadhatatlan forrása Alekszcsudisz Rankovics üzenete és harcosok napja alkalmából Beogradbol jelenti a Tan­­jug. Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Harcos Szövetség központi bizottságának elnö­ke a szutjeszkai csata évfor­dulója és a harcosok napja alkalmából a következő üze­netet intézte a népfelszaba­­dító háború harcosaihoz: Elvtársak és elvtársnők, a népfelszabadító háború har­cosai, hazánk az idén nagy ünnepségekkel ünnepli a harcosok napját Trentisten, a szutjeszkai csata 15. évfordu­lója alkalmából. Ez lesz egy­úttal a szutjeszkai csata or­szágszerte rendezett évfordu­lós ünnepségeinek záróün­nepsége. Számunkra, a népfelszaba­dító háború harcosai számá­ra Szu­tjeszka azt a csatate­ret jelenti, ahol a legádá­zabb csatát vívtuk, a legsú­lyosabb és legértékesebb ál­dozatokat hoztuk, leküzdöt­tünk minden megpróbálta­tást és a győzelemig kitar­tottunk az egyenlőtlen harc­ban. A szutjeszkai csata ki­menetele a legmeggyőzőb­ben bebizonyította, hogy el­kerülhetetlen és helyes az az út, amelyen­­ 1941-ben a Jugoszláv Kommunista Párt felhívására elindultunk. Szutjeszkán a jugoszláv kommunisták a legsúlyo­sabb körülmények között helytálltak népük sorsáért, amelyért a legsorsdöntőbb történelmi pillanatokban fe­lelősséget vállaltak hazájuk és az egész szabadságszerető világ előtt. A Jugoszláv Kommunista Pártnak az il­legális időszakban és a nép­felszabadító háborúban vég­zett munkája a Szutjeszkán gigantikus erővé változott, és ezt semmilyen ellenség soha többé nem tudta meg­semmisíteni. A szocialista Jugoszlávia polgárai számára Szutjeszka az önerőnkbe vetett hit ki­apadhatatlan forrása. Ez a hit tartott meg bennünket a felszabadulásig vezető úton, és ez éltet bennünket most, amikor leküzdve minden u­­tunkban álló akadályt, új életünket építjük. Ezért ami­kor Szutjeszka felé fordu­lunk, nem visszafelé me­gyünk, hanem előre, mindig csak előre. A szutjeszkai csata idei megünneplése, amelyben a legszélesebb körben részt vettek legifjabbjaink az is­kolákban, ifjúságunk, min­den társadalmi szerveze­tünk és egész népünk, még­­egyszer megmutatta, milyen mélyen és élénken él­nek ma is a népfelszabadító háború nagy vívmányai, és hogyan alakul ki általuk né­pünk szocialista öntudata és hazaszeretete. Ez az öntudat és ez az érzés szocialista va­­lóságunkból fakad, abból a valóságból, amely mindvé­gig tisztán megóvta és szün­telenül gazdagította és fej­lesztette a népi forradalom vívmányait. Július 4-én elmegyünk Szutjeszkára, hogy megem­lékezzünk az emberfeletti harcban elesett elvtársaink­ról. Megemlékezésükre és az ő dicsőségükre Trentisten új­ra felsorakozunk harci so­rokban a proletár és roham­brigádok zászlai alatt Tito elvtárs, a népfelszabadító háború legendás hírű pa­rancsnoka, hazánk történe­­­tének legnagyobb alakja e­­lőtt. Elvtársak és elvtársnők !|­ Tizenöt esztendő választ el bennünket Szutjeszkától és azóta hazánk megváltoztatta arculatát. A népfelszabadító háború vívmányain felépült az új Jugoszlávia, egyenjo­gú népek szocialista közös­sége. Már rég túl vagyunk az újjáépítés időszakán, le­fektettük a szocialista társa­dalmi rendszer erős gazda­sági alapjait, új szocialista viszonyokat építettünk a munkásönigazgatás és a tár­sadalmi igazgatás által, és egyenjogú tekintélyes ténye­ző lettünk a nemzetközi vi­szonyokban. Hazánk az első sorokban harcol a békéért és a nemzetközi együttműkö­désért, az első sorokban har­col azért, hogy győzedelmes­kedjen a népek szuverenitá­sa és jogai tiszteletben tar­tásának elve. Háború utáni­­fejlődésünk viharos éveiben a népfelsza­badító háború harcosai min­dig az első sorokban, a legne­hezebb helyeken voltak és a legfelelősségteljesebb felada­tokat teljesítették. Hazájuk építésében épp olyan mérték­ben részt vettek, mint ami­­lyen mértékben hozzájárul­­­tak hazánk felszabadításá­hoz. Ma is harc folyik, tör­ténelmi harc, amelyben a dol­­gozók milliói vesznek részt az if­jaktól, és leányoktól a­ legidősebb nemzedékig.­­Ez a harc még­ nem ért véget. Mi, a népfelszabadító háború har­cosai még nagy és összetett feladatok előtt állunk. Nem­csak olyan feladatok előtt, a­­­melyek szervezetünk, a Har­cos Szövetség tevékenységé­ből erednek, mert ezeket min­dennapi munkátokkal ered­ményesen teljesítitek. A szo­cialista építés útján is van­nak feladataink, ezek megol­dásától függ hazánk további gazdasági megerősödése és népeink jólétének növekedé­se, dicső néphadseregünk és egész hazánk védelmi erejé­nek erősbödése. Ez biztosítja számára azt a jelentős szerepet, amelyet, mint az aktív békés koegzisztencia előharcosa, a világban betölt. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésében a népfelszaba­dító háború minden egyes harcosának szerepe nem csök­ken mindaddig, amíg testi és szellemi képességeinek birto­kában van. E szerep betöltésének zálo­ga a jövőben is a harcos­­forradalmár ragyogó arculata, az az arculat, amelyet Pár­tunk alakított ki és nevelt, a háború előtti illegális időszak­ban, a népfelszabadító hábo­rúban és a szocialista építés­ben, a forradalmi munka és harc kemény feltételeiben. Forró üdvözletemet kül­döm és szerencsekívána­­taimat fejezem ki július 4., a harcosok napja, a jugoszláv népek felkelésének ünnep­napja alkalmából. Alekszandar Rankovics Hétfőn Beográdban jugoszláv-norvég egyezményt ír­tak alá a két ország kulturális együttműködéséről. Képünkön Tormod P. Svenevik, a beográdi norvég nagykövetség ügyvivője és Dusan Popovics, a külföldi kulturkapcsolatokat ápoló bizottság titkára aláírják az egyezményt. SZOVJET KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT a szutjeszkai ünnepségekre Beográdból jelenti a Tan­­jug. Tegnap Beográdba érke­zett Lotocki szovjet hadsereg tábornok és Sotnyikov ezre­des, aki a második világhá­ború alatt a jugoszláv népfel­szabadító hadsereg főparancs­noksága mellett akreditált szovjet küldöttség nevében részt vesz a szutjeszkai ün­nepségeken. A szovjet vendégeket a ze­muni repülőtéren Raja Ne­­deljkovics, a Jugoszláv Har­cos Szövetség elnökségének tagja, valamint a szovjet nagykövetség személyzete fo­gadta. Ma délelőtt megtekin­tik a beográdi katonai mú­zeumot és a város többi neve­zetességét. 17UVt. I • ' ! штонцез шмцошк az öntözőcsatornák kihasználását A népbizottságok előírják az öntözött terület vetésforgósét M szeri» Hi«i»szeca*i»siíma ülés« Beográdból jelenti a Tan­­jug­ A szerb köztársasági nép­­szkupstina két háza hétfőn együttes ülésen meghallgatta az ülésezés tárgysorozatára kitűzött törvényjavaslatok és módosítások megindokolását. Az idei társadalmi tervet és költségvetést módosító ja­vaslatot és a dohányforgalmi adó bevezetéséről szóló tör­vényjavaslatot a Végrehajtó Tanács képviseletében Bran­­ko Vukajlovics indokolta meg. Rámutatott arra, hogy a költségvetést és a társadal­mi tervet azért­­ kell módosí­tani, hogy a köztársaság elő­teremthesse a szövetségi tár­sadalmi tervben előirányzott tartalékot. Milenko Bojanics, a végre­hajtó tanács képviseletében expozét mondott az öntöző­­rendszerek építését és fel­­használását szabályozó tör­vényekről. Rámutatott arra, hogy Szerbiában az öntöző­­berendezéseket még mindig nem használják ki kellőkép­pen, leginkább azért, mert az öntöző csatornák fenntar­tása még mindig a vízgazda­sági társulatokra hárulnak. Az új törvény most felhatal­mazza a népbizottságokat, hogy az öntöző rendszerek és a körülötte lévő földterü­letek minél jobb kihasználá­sa végett előírják a vetésfor­gót és a kötelező agrotechni­kai intézkedéseket. A tör­vény büntető rendszabályo­kat is előirányoz azok ellen, akik nem veszik igénybe az öntöző rendszereket és nem alkalmazzák az előírt agro­technikai intézkedéseket. Az expozék meghallgatása után a köztársasági tanács és a termelők köztársasági tanácsa külön ülésen elfogad­ták a beterjesztett törvény­­javaslatokat. A köztársasági tanács a délutáni ülésen határozott textilipari főiskola megnyitá­sáról, és jóváhagyta a szer­biai kereskedelmi kamara kétévi munkajelentését. EGY HŐSI KORSZAK ▲PRÓ EMLÉKEZTETŐI (Kicsfitás nyílt a szuljesz­­kai harcokról) (3. oldal) TEJ­GONDOK (Kommentár) (2. oldal) SZÁZHOLDAS KERT (3. oldal) LELŐTTEK egy amerikai repülőgépet (5. oldal) ANGOL—FRANCIA TÁRGYALÁSOK (Párizsi telefonjelentés) (5. oldal) KÉRDEZZ—FELELÜNK (4. oldal) OTTHON-CSALÁD­GYERMEK (1. oldal) MEGALAKULT a szerb képviselőház tag­jainak klubja Tan-Beogradból jelenti a jug. Hétfőn megalakult a szerb népszkupstina képviselőinek ■ klubja. A klub elnökévé Vo­­ja Lekovicsot, a szerb nép­­szkubstina alelnökét válasz­tották. Kaput térni Beolgrádbó­l jelenítti­ a Tan­jug. Hétfőn tanította évi köz­gyűlés­ét a Szicsik Tudomo­­­пуок Akadémia. A közgyű­lésen megemlékeztek Mosa v Pijaderól és a többi olfkzornyi tagiról,­­ majd Alekszandar Belics, elnök momdiatt beszá­mólót ése ismertette az Aka ■derma munkaiteleredését. A beszámoló i­tán élénk volta ind­ult meg. Szinisa Szitankovics féliszó Móisában shamigistulgazílta, hogy a Szebb Tudományos Akadémia mun­­kájá­ban még elavult felfo­gások érvényesülnek és ezek gátolják fejlődését. Ezért gyökeres változásra van szükség, hogy az Akadémia munkájával be­kapcsoltódjon társadalmi és gazdasági éle­tünkbe. Ki kell tárni az Akadémia kapuit az ifjú tudósok előtt, mert munká­jukkal hozzájárulhatnak en­nek a régi Mmaigaisaa tudo­mányos intézet mui­ikussá­­gának felélénkítéséhez. TANÁCSKOZÁS a dolgozók élet- és munka feltételeiről 5Г­ A Jugoszláv Szakszerveze­ti Szövetség Központi Taná­csában hétfőn tanácskozást tartottak a dolgozók élet és munkafeltételeiről és a dol­gozó nőknek nyújtott segít­ségről. A tanácskozáson Ol­ga Vrabics, a Központi Ta­nács titkára és Pepica Kar­­dely a Központi Tanács el­nökségi tagja olvasott­­ fel beszámolót. A vitában Szvetozár Vuk­­manovics, a Szakszervezeti Szövetség elnöke is felszó­lalt. Hangsúlyozta, hogy a kommunáknak elsősorban a piaci helyzet megszilárdításá­ra kell gondot fordítani, a vállalatok legfőbb feladata pedig, hogy növeljék a ter­melékenységet és ennek a­­rányában dolgozóiknak reá­lis keresetét. Új felszerelés, de új felfogások is Dr. Marjan Brecely a kereskedelmi kamarák feladatairól Beográdból jelenti a Tan­­jug. A kereskedelmi kamarák szövetségének évi közgyűlé­sén Marjan Brecely, szövet­ségi áruforgalmi államtitkár is felszólalt. Elsősorban arra mutatott rá, hogy a kereske­delmet nemcsak korszerű felszereléssel kell ellátni, ha­nem az elavult felfogásoktól is mentesíteni kell. A kama­rák feladata, hogy összponto­sítsák a kereskedelmi válla­latok beruházási eszközeit, és ezáltal elősegítsék az esz­közök helyes felhasználását. Végül fontos feladat hárul a kereskedelmi kamarákra az árak ellenőrzésében és nyil­vántartásában is.

Next