Magyar Szó, 1958. október (15. évfolyam, 245-271. szám)

1958-10-01 / 245. szám

BALAJ * FASIZMUSRA — SZ­A­BADSAQ A NÉPNEK , ARA 10 DINAR­A Pofit, prad.­­« *pt шШкУíó XV. évf. 245. (4221.) sz. Szerda, 1958. okt. 1. ­ A Szövetségi Végrehajtó Tanács tájékoztató tit­kárságán kedden este 9 órakor sajtóértekezletet tar­tottak. A sajtóértekezleten Mijalko Todorovics a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke nyilatko­zott a hazai sajtó képviselői előtt és megmagyaráz­ta a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak a gazdasági helyzetre és az életszínvonalra vonatkozó legújabb határozatait. A sajtóértekezleten Mijalko Todorovics al­­elnök és Marjon Bercely szövetségi áruforgalmi államtitkár válaszoltak az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezleten jel­en volt Kiro Gligorov a Szövetségi Végrehajtó Tanács általános gazdaság­­ü­gyi titkára és Bogdan Oszolnik tájékoztatási titkár. A sajtóértekezleten Mijalko Todorovics az alábbi sajtónyilatkozatot adta: A Szövetségi Végrehajtó Tanács foglalkozott a gazda­sági helyzet és az életszín­vonal idei alakulásával és olyan határozatokat hozott, amelyekkel biztosítani kell a gazdaság továbbfejlődé­sét, külön pedig a munkások és tisztviselők életszínvona­lának emelkedését. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ez alkalommal töb­bek között megállapította, hogy a termelés növekedése és egészben a gazdaságunk kedvező fejlődése 1958-ban is folytatódott. Elvárható, hogy az év végéig megvaló­sul az ipari termelés tervezett mennyisége és megfelelőkép­pen emelkedik a többi gaz­dasági ágazat termelése, il­letve szolgáltatása is. Kivé­telt a mezőgazdaság képez, amely az idei kedvezőtlen időjárás miatt nem éri el a teljes tervezett mennyisé­get, különösen a növényter­mesztésben. Gazdaságunk ilyen fejlődése lehetővé tette a lakosság nagyobb méretű foglalkoztatását, ami abból látszik, hogy az újonnan al­kalmazott munkások és tiszt­viselők száma, mintegy 200 OOD-rel emelkedett. Az árak és a piaci hely­zet megszilárdítására az év elején tett intézkedések ked­vező eredménnyel jártak. Növekedtek egész gazdasá­gunk készletei, különösen pe­dig a személyes fogyasztást szolgáló árukészletek. Az ipari termékek ára továbbra is szilárd maradt. A mező­­gazdasági terményárak az el­múlt hónapban növekedtek, de ezen a téren is előbb las­­súbbodott az áremelkedés, majd teljesen megszűnt az árak további emelkedése. Viszont a személyes fo­gyasztás növekedése szem­pontjából nem kielégítő az eredmény. Gazdasági fejlő­désünk ötéves tervén­ek elő­irányzata szerint a lakosság reális fogyasztása évente át­lag 7 százalékkal emelkedik. 1957-ben a fogyasztás reális növekedése 14 százalék volt, az 1958. évi társadalmi terv pedig további 7 százalékos növekedést irányzott elő. Ezek az adatok azt mutat­ják, hogy az évi folyó tervek elol­gzata szerint a lakos­ság r­enélyes fogyasztása az első években gyorsabban nö­vekszik, mint ahogy azt gaz­dasági fejlődésünk távlatter­ve feltételezte. Azonban mi­­közben 1957-­ben rendkívül sikeresen megvalósítottuk a lakosság személyes fogyasz­tása növelésének feladatát, az idén nem valósult meg a személyes fogyasztás elő­irányzott növekedése. Köztudomásús, hogy tavaly az év végén és az idén az év elején a gazdasági kész­­­­letek csökkenése folytán erős­­­bödött az ingadozás a piacon , és az árak emelkedő irány­zatot mutattak. Ebben a helyzetben többek között olyan intézkedések is tör­téntek, amelyek ideiglenesen lassították a munkások és tisztviselők névleges jövedel­mének emelkedését, korlá­tozták a vásárló kölcsönöket és általában lassították a la­kosság vásárló erejének nö­vekedését. Ezzel párhuzam­ban szervezeti jellegű intéz­kedések is történtek a ke­reskedelem és a forgalom rendezésére. A névleges jö­vedelem növekedésének kor­látozása és a létfenntartási költségek egyidejű emelke­dése miatt a személyes fo­gyasztás tervezett növelését nem valósíthattuk meg az elmúlt hónapokban. Az első félévben elért eredmények lehetőséget teremtettek arra, hogy a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács már a fél év le­teltével megszüntesse a gaz­dasági szervezetek jövedel­mének elosztásában beveze­tett korlátozásokat és ez módot adott a vállalatoknak, hogy normálisan működje­nek és az elért eredmények­kel arányban megfelelőkép­pen növeljék a munkások névleges járandóságát. Mi­vel időközben növekedtek egész gazdaságunk készletei és megállítottuk az áremel­kedést, reális alap jött létre, hogy megfelelő intézkedé­sekkel növeljük a lakosság, külön pedig a munkások és tisztviselők személyes fo­gyasztását. A Szövetségi Végrehajtó Tanács a köztársasági szer­vekkel, a szakszervezetekkel és más társadalmi szerveze­tekkel folytatott tanácskozás után, intézkedéseket tett a munkások és a tisztviselők reális fogyasztásának növelé­sére. Ezek az intézkedések két irányban haladnak: eme­lik a munkások és a tisztvi­selők személyes jövedelmét és intézkedéseket irányoznak elő a piaci helyzet szilárdsá­gának megóvására és a fo­­gyasztóközpontok, főleg a vá­rosok jobb ellátására. A munkások és a tisztvise­lők reális fogyasztásának eme­lése végett átlag 4 százalék­kal növekednek a munkások, a tisztviselők, a nyugdíjasok, a háborús rokkantak és a munka­rokkant­ak névleges járandóságai, aminek szilárd piaci viszonyok mellett u­­gyanilyen arányban növelnie kell a reális fogyasztást is. A fizetések, a nyugdíjak és a rokkant­járadékok növelé­se lehetővé teszi a lakosság személyes fogyasztásának to­vábbi növekedését. Ugyanis az idei év elmúlt időszaká­ban a lakosság személyes fo­gyasztása mintegy 3 százalék­kal emelkedett a múlt év ha­sonló időszakához képest. Vi­szont a személyes fogyasztás növekedése nem oszlik­­ meg arányosan a lakosság egyes rétegei között. Miközben a fa­lusi lakosság személyes fo­gyasztása valamivel több mint 4 százalékkal növeke­dett, a munkások és a tiszt­viselők személyes fogyasztá­sa elmaradt. Ennek az elma­radásnak oka elsősorban a létfenntartási költségek nö­vekedése, ami az élelmezési költségek és a szolgáltatások árának növekedéséből követe­kezik. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a helyzetet a váro­si lakosság fogyasztásában részben sok város és fogy­asz­tói központ ellátásának fo­gyatékos és sikertelen meg­szervezése okozza. Éppen e­­zért kell a munkások és a tisztviselők, a nyugdíjasok és a rokkantak névleges járan­dóságának növelésével, nem­különben az ellátás megjaví­tásával növelni a városi la­kosság reális személyi fo­gyasztását. Erre az intézke­désre gazdaságunkban meg­vannak az anyagi feltételek, az ellátás jobb megszervezése pedig elsősorban a gazdasá­gi szervezetek és a kommu­nális szervek aktivitásától függ. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elhatározta, hogy egy idei üteg kiigazítja egyes ter­mékek árát, részben azért, hogy összhangba hozza más árakkal, részben azért, hogy kedvezőbb feltételeket te­remtsen egyes gazdasági ága­zatok munkájához. A követ­kező cikkek ára emelkedik: kenyér, cukor, villanyáram, dohány, és a vasúti utasszál­lítási díjtétel. E termékek á­­rának emelésével párhuzamo­san a Szövetségi Végrehajtó Tanács megfelelő fizetéseme­lést is javasol, a névleges já­randóságok már említett 4 százalékos emelésén kívül, a megnövekedett kiadások pót­lására. , A liszt ára átlag 3 dinár­ral emelkedik kilogrammon­ként és ennek alapján a ke­nyér ára legfeljebb 4 dinár­ral emelkedik. A lisztárakat azért kellett emelni, hogy összhangba hozzuk őket a bú­za árával. Köztudomású, hogy a búza árát a termelés ösztönzése végett a legutóbbi két évben 30 dinárról 36 di­nárra emeltük, miközben a liszt és a kenyér ára nem emelkedett ennek megfele­lően. A búza, a liszt és a ke­nyér ilyen árviszonya miatt a malmoknak és egyes sütő­­vállalatoknak nincs feltéte­lük a normális fejlődésre és a normális munkára, sőt mi több, sok vállalat érzékeny veszteséggel dolgozik. A liszt és a kenyér árának növelésé­ből eredő jövedelem nagyjá­ból megmarad a malmoknak és a sütödéknek. A cu­kor ára 145 dinárról 170 dinárra emelkedik kilo­grammonként. A cukorfo­gyasztás állandóan emelke­dik, úgyhogy az idén mintegy 280.000 tonna lesz, vagyis 15,1 kilogramm lakosonként, vi­szont a háború előtt mintegy 5,5 kilogramm volt. A cukor­fogyasztás különösen a leg­utóbbi két évben emelkedett éspedig mintegy 80.000 tonná­val, vagyis mintegy 4 kilóval lakosonként. A cukorfogyasz­tás növekedése kedvező tény és jelentősen hozzájárul az élelmezés összetételének ja­vulásához. Viszont a fogyasz­tás ilyen arányú növekedésé­vel párhuzamban nem bizto­sítottuk a cukortermelés ál­landó és szilárd növekedését, úgyhogy a fogyasztás jelen­tékeny részét behozatalból fe­dezzük. Az idei behozatal mintegy 65.000 tonna lesz, a jövő évi pedig mintegy 140.000 tonna, tekintettel ar­ra, hogy az idei cukorrépa­­termelés elmaradt a terve­zett mögött. A cukorfogyasz­tással kapcsolatban arra is rá kell mutatni,, hogy a mai á­­rak m­ellett a mezőgazdasági termelők szeszesital készítés­re használták fel a cukrot. Az élelmiszeriparban el­hasz­nált cukor ára nem változik, hogy ezzel további ösztönzést adjunk az élelmiszeripar fej­lődésének. A háztartásokban elfogyasz­tott villanyáram ára 1 dinár­ral emelkedik kilowattórán­ként. A háztartási villany­áram fogyasztása érzékenyen növekszik és az idén eléri az 1,1 milliárd kilowattórát, vagyis pontosan annyi, a­­mennyi az egész áramterme­lés volt a háború előtt. Itt is rá kell mutatni arra, hogy a háztartási villanyáram fo­gyasztása különösen a leg­utóbbi két esztendő alatt nö­vekedett. A háztartások roha­mos villamosítása kedvező folyamat, azonban a háztar­tási villanyáram kivételesen alacsony ára jelentősen hat a villanyipari vállalatok mun­kájára és veszteségeket okoz ezeknek a vállalatoknak. A villanyáram előállítási ára mintegy 10 dinár, viszont a háztartási villanyáram átla­gos ára csak mintegy 5 di­nár. A cigaretta és a dohány­áru ára átlag 15 százalékkal (Folytatása a 3. oldalon) Novnikból Szplitbe érkezett. A norvég vendégek kíséreté­ben van Vladimir Popovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, Jure Ivezics, a horvát végrehajtó tanács tag­ja, Vladimir Rolovics hazánk oszlói nagykövete és Miod­­rag Markovics protokollfőnök helyettes. Tizenkét órakor Gerhard­sen miniszterelnök részt vett Szplit népbizottságának dísz­­gyűlésén, amelyen a város díszpolgárává avatták. A díszülést Rade Dumanics elnök nyitotta meg és felol­vasta a következő díszokleve­lét: „A város népbizottsága 1958 szeptember 30-án tar­tott díszülésén egyhangúlag Szplit város díszpolgárának választotta Einar Gerhardsen főexcellenciáját a norvég ki­rályság miniszterelnökét, a norvég nép szabadságharcá­nak kiváló vezetőjét, a nem­zetközi együttműködés, vala­mint Norvégia és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság népei közötti baráti vi­szony fejlesztésének élharco­sát. Erről pecséttel ellátott díszoklevelet ad ki”. A díszoklevél átadásakor Rade Dumanics elmondotta, hogy Szplit polgárait, azon felül, ami hazánk többi pol­gárait Norvégiához fűzi, oda­köti még az 1957 elején Trondheim norvég­­ várossal­ létrehozott baráti és testvéri­ kapcsolat is. Gerhardsen norvég minisz­terelnök megköszönte a meg­tiszteltetést, majd többek kö­zött ezeket mondotta: „Még soha sem ért az a megtiszteltetés, hogy valahol díszpolgár lehetek. De, mint látom, most díszpolgárrá let­tem és nagy öröm számomra, hogy ez éppen itt történt meg, hogy éppen Szplit dísz­polgára lettem. Azt hiszem olyan város ez, amelyre az ember büszke lehet. Enged­jék meg, hogy mivel most már én is szpliti lettem, el­mondhassam, hogy mind va­lamennyien büszkék va­gyunk városunkra. Elsősorban megismerked­tem mindazzal, amit Szplit polgársága tett a második vi­lágháború alatt és egyben azzal is, hogy a háború után mennyi mindent tettek orszá­guk függetlenségének meg­őrzéséért és városuk felvirág­zásáért. Végül engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak és sok boldogságot, további előrehaladást kíván­jak Szplit városának és az egész jugoszláv népnek”. A szpliti községtanács tag­jai viharos tapssal üdvözöl­ték Gerhardsen miniszterel­nököt. Tizenhárom órakor a szpliti hajógyár díszebédet adott a vendégek tiszteleté­re. Tegnap délután Gerhard­sen miniszterelnök megtekin­tette a várost, majd ellátoga­tott Trogirba, este pedig foly­tatta útját Opátija felé. „Most én is szpliti polgár lettem.’ SZPLIT DÍSZPOLGÁRÁVá avatták gerhardsen norvég MINISZTERELNÖKÖT Gerhardsen norvég minisz­terelnök feleségével és kísé­retének tagjaival együtt Dub INTÉZKEDÉSEK az éleuszínvonat emelésére Hét százalékkal emelik a fizetéseket Kiigazították több cikk árát Október­­­én lépnek életbe az új intézkedések MIJALKO TODOROVICS ALELNÖK SAJTÓNYILATK­OZATA A SZÖVETSÉGI V­ÉGREHAJTÓ TANÁCS HATÁROZATAIRÓL BEN BARKA Tito elnöknél Joszip Broz Tito elnök teg­nap 10.30 órakor fogadta Mehdi ben Barkáit, Marokkó tanácsadó parlamentjének el­nökét. A fogadáson lesen volt Leo Matesz, a köztársasági elnök főtitkára, és Mate Ba­­tye népképviselő. Ezenkívül Tito elnök teg­nap délelőtt fogadta Mariján Barisicsot, hazánk etiópiai nagykövetét, aki rövidesen visszatér megbízatási helyére. KOCSA POPOVICS­­ NAGY BRITANNIÁBA LÁTOGAT Selwyn Lloyd hlvla meg Kocsa Popovics külügyi ál­lamtitkár október 28-án az angol kormány vendégeiként Nagy-­ritanniába látogat. Kül­ügyi állam­tittktársunkat Sel­wyn Lloyd angol külügymi­niszter hívta meg tavalyi lá­togatása alkalmával. Betiltották a takarmánykivitelt A SZÖVETSÉGI VÉGREHA­JTÓ TANÁCS ÜLÉSE A Szövetségi Végrehajtó Tanács Mijalko Todorovics alelnök elnökletével ülést tartott. Foglalkozott a gaz­dasági helyzet első hét hó­napi alakulásával és több in­tézkedést fogadott el, ame­lyek biztosítják gazdasá­gunk továbbfejlődését az ez évi szövetségi társadalmi tervben megállapított kere­tekben. A Szövetségi Végre­hajtó Tanács külön intézke­déseket hozott a munkások és a tisztviselők életszínvo­nalával kapcsolatban. Az ülésen több határozatot hoztak az idei aszály követ­kezményeinek kiküszöbölé­sére. A Szövetségi Végre­hajtó Tanács betiltott min­den takarmány kivitelt, a kukorica kivitelt is, és en­gedélyezte , hogy a földműves szövetkezetek útján hitelt fo­lyósítsanak a magánterme­lőknek takarmány és élelem, beszerzésére. A kölcsön visz­­szafizetésének határideje két év. Ezenkívül a Szövetségi Végrehajtó Tanács megszün­tette a kukorica és árpa után eddig fizetett kilogrammon­ként 4 dináros járulékot, a piaci helyzet megszilárdítá­sa végett pedig kilogram­monként 16 dinárban állapí­totta meg a korpa új árét. A Szövetségi Végrehajtó Ta­­­­nács egy másik határozata szerint mentesítik a mező­gazdasági szervezeteket a föld­adó megfizetése alól, ha ter­méshozamuk elemi csapások, árvíz, talajvíz, növényi kár­tevők, vagy növényi beteg­ségek stb. miatt több mint 25 százalékkal csökkent. Az aszály következményei­nek minél eredményesebb el­hárítása végett a Szövetségi Végrehajtó Tanács azt java­solja a népbizottságoknak, hogy külön hiteleket folyósít­sa­nak j­ószágv­ásárlásra, ké­sőbbi vágás céljából. A szö­vetkezeteknek figyelmébe a­­jánlja, hogy minden áron igyekezzenek megóvni te­­nyészjószág-állományuka­t. A Szövetségi Végrehajtó Tanács intézkedéseket tett az államvasutak szanálására. Mentesítette a vasútvállala­­tokat az alapeszközök kamat­­ának megfizetése alól és az általános beruházási alapból két és félmilliárd dinárt fo­lyósít a vasutak beruházási alapjába a hiányzó összegek pótlására. A Szövetségi Végrehajtó Tanács úgy döntött, hogy a vasút vállalatokban július 1- étől visszamenőleg 20 száza­lékkal, a pályafenntartó vál­lalatokban 10 százalékkal e­­meljék a minimális személyi jövedelmet, ezenkívül a vas­úti személyzetnek két havi­­fizetést fizessenek ki az illet­ményterben felül. " KINEVEZÉS A Szövetségi Végrehajtó Tanács keddi ülésén Veljko Zekovicsot, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács titkárát a költségvetésügyi és tisztvise­lőügyi bizottság elnökévé ne­vezték ki.

Next