Magyar Szó, 1959. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1959-02-01 / 26. szám

BAL AI/ A­ FASIZMUSRA — SZA­BADSAG A NÉPNEK ♦ ARA 20 DINAR ♦ post. piaf.­­ got/ A k­lift szó XVI. évf. 26. (4324.) sz. Vasárnap, 1959. február 1. ELTEMETTEK Dimitri­je Georgijevics elvtársat Iván bosnyák búcsúbeszéde Továbbra is következetesen tiltakozás a rágalmak ellen Befejeződött az egyetemi hallgatók szövetségének kongresszusa Szarajevóból jelenti a Tan­­jug. A Jugoszláv Egyetemi Hall­gatók Szövetségének IV. kongresszusa szombati teljes ülésén befejezte munkáját. Az ülésen felolvasták a nor­vég egyetemi hallgatók, a francia szocialista egyetemi hallgatók, a finn, ugandai, skót dán és más országok e­­gyetemi hallgatóinak üdvöz­lőlevelét. A nemzetközi egye­temista szövetség titkársága táviratot intézett a kongresz­­szushoz és sajnálkozását fe­jezte ki, hogy nem küldhette el képviselőjét, egyúttal sike­res munkát kívánt a jugo­szláv egyetemi hallgatóknak. Ezután felolvasták a Szov­jet Szövetség egyetemista szövetségének levelét, amely­ben közlik, hogy ez a szerve­zet nem küldi el képviselőit a kongresszusra. A levél rá­galmazó tartalma éles ellen­kezést és felháborodást vál­tott ki a kongresszusi kül­döttekből. A levél felolvasása után Zsivota Perisics,a Jugoszláv Egyetemi Hallgatók Szövetsé­gének elnökségi tagja szólalt f­el és beszédében kitért a le­vélben foglalt rágalmakra. Hangsúlyozta, hogy a jugo­szláv egyetemi hallgatók mint mindig, most is hívei az egye­tem­i hallgatók és általában az ifjúság nemzetközi együtt­működésének és nem rajtuk múlik, hogy ez az együttmű­ködés nem jött létre minden vonatkozásban. Ma újra kü­lönféle vádakkal és rágalmak­kal illetnek bennünket — mondotta Zsivota Perisics — azzal vádolnak, hogy szét­zúzzuk a nemzetközi egyete­mista mozgalom egységét, az amerikai imperializmus u­­szályhordozóinak, kémeknek neveznek bennünket. Mi to­vábbra is, mint eddig követ­kezetesen arra törekszünk, hogy együttműködjünk min­den más ország egyetemi hallgatóival, akik hajlandók őszintén együttműködni, tisz­teletben tartják a megállapo­dásokat és határozatokat, és nem teszik függővé az együtt­működést attól, hogy elfogad­­ják-e mások az ő álláspont­jaikat és eszméiket. A kongresszuson Mika Tri­­palo, a Jugoszláv Népi Ifjú­ság központi vezetőségének elnöke is felszólalt. Többek között ő is kitért a szovjet egyetemisták szervezetének levelére, és a Nemzetközi Egyetemista Szövetség táv­iratára. A levél és a távirat írói — mondotta — igyekez­nek a jugoszláv egyetemi if­júság barátaiként feltüntetni magukat, és üzenetükből az a következtetés vonható le, hogy csak a vezetőséget kell leváltani és minden rendbe­jön. Azonban csak Jugoszlá­via népei hivatottak, hogy megválasszák vezetőségüket és döntsenek sorsukról. Mi nem tekinthetjük barátaink­nak azokat, akik rágalmaz­nak bennünket, és becsmérlő kifejezésekkel illetik állami és pártvezetőségünket, Tito elvtársat és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségét. Mika Tripalo beszéde után a kongresszusi küldöttek lel­kesen éljenezték .Tito elvtár­sat, és a JKSz Központi Ve­zetőséget. Mika Tripalo A negyedik kategória A gazdasági szervezetek­ben ma már országszerte­ vi­­tatják az illetményszabályza­tok meghatározott gazdasági elemeit. Nagyjából elosztot­tak azok az ábrándok, hogy az illetménytétel összegszerű emelése biztosítja a munka­­közösség tagjainak nagyobb jövedelmét. Ma már a mun­kaközösségek magukévá tet­ték azt az álláspontot, hogy céltalan általánosan emelni a tételeket, és hogy csakis az eddiginél ésszerűbb termelés­sel és gazdaságosabb ügyke­zeléssel, a megnövekedett összjövedelem alapján javít­hatnak egyéni jövedelmü­kön. Mégis valahogy­­„nehezen értik" meg a munkaközössé­gekben illetménypolitikánk egyik lényeges tételét: azt, hogy indokolatlan a szakkép­zetlen munkások és a segéd alkalmazottak — az illetmény­szabályzatban ők a negyedik kategóriások — fizetésének mindennemű növelése. Külö­nösen ott, ahol nagy számban vannak szakképzetlen mun­kások, észlelhető ez a jelen­ség. Akadt olyan szakszerve­zeti vezető, vagy munkásön­igazgatási szerv képviselője, aki szégyenlősen mondja ki a Szakszervezeti Szövetség ez irányban világos álláspont­ját. Kétségtelen, hogy a szak­képzetlen munkások fizetése igen alacsony és ma még ne­héz körülmények között él­nek, különösen a nagyváro­sokban, ahol nem támaszkod­nak a falusi környezetre. De igen komoly körülmény, hogy a szakképzett munkások il­letménytétele, és ennek alap­ján jövedelme is, a szakkép­zetlen munkásokhoz viszo­nyítva az évek során nem ju­tott kedvezőbb helyzetbe. Nekünk bátran ki kell mon­dani — a szakszervezet de­cemberi plénumán ezt meg is tette —, hogy termelésünk a­­lapvető ereje a szakképzett munkaerő és ezt kell a jö­vőben kedvezőbben díjazni. Az ez évi illetményszabályza­tokban nem tehetünk ez irány­ban gyökeres változásokat. De mindenesetre meg kell tennünk azt, hogy a negyedik kategóriások illetménytételét az eddigi szinten rögzítjük és a szakképzett munkaerő át­lagtételét a szakmai egyez­mények értelmében szabjuk meg. A szakképzett munkások il­letménytétele általában az idén a negyedkategóriások tételének felével, esetleg há­romnegyedével nagyobb. De szem előtt kell tartani, hogy idővel a szakképzettek fize­tése a szakképzetlen munká­sok fizetésének kétszerese is lesz. Ezért nem emelhető a Ne­gyedik kategóriások illetmény­tétele. Számukra a nagyobb jövedelem felé vezető út csak­is az lehet, hogy elnyerjék a félszakképességet és végül a javarészük szakképzett mun­kás legyen, és ezáltal csatla­kozzanak termelésünk kordo­nhoz. ________ (I. I.) Etiópia várja Tito elnököt A két ország barátságát méltatják az etióp lapok tette elnökünk életrajzát is. Ezenkívül közölte Tito elnök fényképét és jelentést ad ar­ról, hogy milyen fogadtatást készítenek elő Massawa etióp kikötőjében. A L’Etiopie d’aujourd’hui vezércikket közölt „Tito mar sál látogatása a béke és ba­rátság jegyében” címmel. Egész első oldalán végighú­zódva ott van az üdvözlet anhai és francia nyelven: „Üdvözöljük a JSzNK elnö­két , a békés koegziszten­­cia politikájának megalapí­tóját és a népek közötti e­­gyüttműködés, mint napjaink egyetlen lehetséges politiká­jának élharcosát”. A cikk hangsúlyozza, hogy erre a politikára szük­ség van a béke és az államok közötti akadálytalan fejlő­dés biztosítása érdekében. Megállapítja, hogy az orszá­goknak békére van szüksé­gük, hogy lerázhassák az év­százados sötétséget és nyo­mort, leküzdjék a fejlődés előtt álló akadályokat. Tito elnök második etiópiai láto­gatása megerősíti a két or­szág közötti baráti együtt­működés eddigi eredménye­it. Idézi Tito elnök 1954 jú­lius 21-i beszédét, mely sze­rint Etiópia és Jugoszlávia barátsága még a második vi­lágháborúból ered és a két népet a közös tapasztalatok és a közös függetlenségi harc fűzi össze. Ezenkívül a lap közli Tito elnök etiópiai lá­togatásának programmját és Tito elnök életrajzát. Külön cikkben emlékezik meg az aktív békés koegzisztenciáról és Tito elnök ázsiai-afrikai útjának jelentőségéről. Vé­gül „Jugoszlávia és Etiópia” címmel külön cikkben ismer­teti a két ország együttműkö­désének történetét. Addis Abebából jelenti a Tanjug. Az etióp lapok sokat fog­lalkoznak Tito elnök küszö­bönálló etiópiai látogatásával. A „Voice of Etiópia” cikket közölt Tito elnök eddigi á­­zsiai útjáról és egyben ismer Társadalmi könyvelés­ és elszámolás ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÜL Sajtóértekezlet a Végrehajtó Tanács államtitkárságán Beográdból jelenti a Tan­jug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tájékoztató államtit­kárságán tartott sajtóérte­kezleten Nikola Mincsev, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja közölte a hazai sajtó képviselőivel, hogy a pénz­ügyi államtitkárság részlete­sen elemzi a tavalyi pénzügyi tervben kitűzött pénzügyi fel­adatok teljesülését. Közölte az újságírókkal azt is, hogy a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács több pénzügyi előírást készít elő. Még az év első felében el­készült az új költségvetési törvény, amely szabályozza a költségvetési fogyasztást és összhangba hozza szükség­leteinkkel és anyagi lehetősé­geinkkel. Új adótörvény is ké­szül és ez átfogóan szabá­lyozza a mezőgazdasággal, kisiparral stb. foglalkozó pol­gárok adókötelezettségét. Gaz­dasági rendszerünkben gyö­keres újítást jelent a társa­dalmi könyvelés és elszámo­lás bevezetése. Az erről in­tézkedő törvény olyan társa­dalmi szolgálat létesítését irányozza elő, amely lehető­séget nyújt arra, hogy a tár­sadalmi szerveknek állandó betekintésük legyen a gazda­sági szervezetek és költség­­vetési szervek munkájába. Ez minden más szervtől függet­len szolgálat lesz és ellen­őrzi a törvények és más elő­írások betartását és alkalma­zását. Az új szolgálat átveszi az eddigi pénzügyi felügyelő­ség munkakörét is. A társa­dalmi könyvelést a Nemzeti Bank szervezi meg. Az újságírók kérdésére vá­laszolva Nikola Mincsev ki­jelentette, hogy az egyes or­szágokban nemrég történt va­lutaleértékelésnek semmi ha­tása sem lesz a dinárnak és ezeknek a valutáknak a hi­vatalos árfolyamára. Azt is kijelentette, hogy tel­jesen alaptalanok a pénz be­cseréléséről szóló hírek, s eb­ből a szempontból semmilyen változás sem készül. — Ha figyelembe vesszük egész gazdaságpolitikánkat, akkor erről a kérdésről tel­jesen felesleges beszélni — mondotta Nikola Mincsev. Beográdból jelenti a Tan­jug. Szombaton délután állami és katonai tiszteletadás mel­lett eltemették Beográdban Dimitrije Georgijevics elvtár­sat, a Jugoszláv Kommunista Szövetség központi ellenőrző bizottságának tagját. A temetésen részt vettek Alekszandar Rankovics, Ivan Gosnyák, Petar Sztambolics és Ivan Veszelinov, a JKSz Központi Vezetősége Végre­hajtó Bizottságának tagjai, Rodoljub Csolakovics, Pavle Gregorics, Velyko Zekovics, Krszto Popivoda, Velimir Sztojnics, Haszan Brkics, Raja Nedeljkovics, Otmar Krencsics, Koszta Nagy, Szve­tiszlav Sztefanovics, Mitar Bakics, Cvijetin Mijatovics, Vladimir Popovics, Ales Beb­­ler, Radovan Papics, Joszip Hrncsevics, Vlada Janyics, Bozsidar Maszlarics a JKSz Központi Vezetőségének tag­jai, több más magasrangú ál­lami és pártvezető és sok beo­grádi polgár. A koporsót a JKSz Köz­ponti Vezetőségének tagjai és a Jugoszláv Néphadsereg magasrangú tisztjei helyezték el az ágyutalpon. Ezután a főváros lakossága nevében Milics Bugarcsics, a Szocia­lista Szövetség beográdi ve­zetőségének elnöke búcsú­zott az elhunyttól. A gyász­beszéd után megindult a te­metési menet. A koporsó előtt számtalan koszorút vit­tek, köztük Tito köztársasági elnök koszorúját. A sír előtt Iván Gosnyák, a JKSz Központi Vezetősége végrehajtó bizottságának tag­ja búcsúzott Dimitrije Geor­gijevics elvtárstól. Elvtársak és elvtársnők, elvtárstól és harcostól, harc­edzett forradalmártól, a Jugo­szláv Kommunista Szövetség hűséges tagjától búcsúzunk, aki egész életét a munkásosz­tály harcának, a dolgozók jobb és szebb életének szen­telte. Kommunista Szövetsé­günk egyik legrégibb érde­mes tagjától veszünk búcsút. Dimitrije Georgijevics elv­társ már kora ifjúságában megismerte az akkori kapita­lista kizsákmányolás feltéte­leiben milyen súlyos a mun­kás élete. Már kora ifjúsá­gában a munkásosztály har­cosainak a porába lépett. 1908-ban a szociáldemokrata munkáspárt tagja lett és at­tól kezdve sok megpróbálta­táson, harcon és küzdelmen keresztül élete utolsó lehel­­letéig nem hagyta cserben osztályának és népének harci sorait. Már ifjú korától kifejlődött benne a forradalmi öntudat és a nemzetközi munkásszoli­daritás. Nem riadt vissza, hogy más országokba menjen, ha úgy követelték a nemzet­közi munkásmozgalom har­cának általános érdekei. Poli­tikai és forradalmi munkás­sága kiterjedt sok országra. Mint fiatal munkás a volt Osztrák-Magyar Monarchia szociáldemokrata munkáspárt­jainak első soraiban harcolt. Részt vett az októberi forra­dalomban és ott találkozott Tito elvtárssal. Már meglehe­tősen idős volt, amikor részt vett a spanyol polgárháború­ban, hogy elősegítse a spanyol nép harcát, a hazai és a nemzetközi fasizmus ellen és Spanyolországból a nemzet­közi brigád többi tagjaival együtt francia internálótábor­ba került. 1944 végén a Szov­jetunióból a jugoszláv brigád­dal együtt visszajött hazájá­ba, amelynek megalakításá­ban szintén részt vett, hogy aktívan bekapcsolódjon a népfel­szabadító háborúba és népeink forradalmába. Egész élete szorosan össze­­fűződik a munkásosztály nagy forradalmi harcával, a leg­utóbbi ötven esztendő alatt. Aktívan részt vett századunk nagy történelmi eseményei­­ben. És önzetlenül, teljes oda­adással vette ki részét ebben a harcban. A forradalom ál­talános nagy ügyének szentel­te minden erejét és képessé­gét. Megingathatatlan erköl­cse és derűje, kiapadhatatlan erőforrás volt, és a forrada­lom végső győzelmébe vetett szilárd hitet és meggyőződést sugarazta. Amikor húsz esz­tendővel ezelőtt vereséggel hagyták el Spanyolország földjét, ő ebben a vereségben sem látott mást, mint egy lépcsőfokot közeledő teljes győzelmünk felé. Pártunk egy érdemes és ne­mes tagját veszti Georgije­vics elvtársban, de megma­rad életműve, amelyet harcos életével beleszőtt a forrada­lom nagy győzelmébe, hazánk­ban és másutt is, és ez a har­cos élet örökös ragyogó pél­daként lebeg a jövendő nem­zedékek előtt. Dicsőség Georgijevics elv­társnak! AZ ELSŐ FRUSKAGORAI PARTIZÁNOKKAL (Pártunk 40. évfordulójára] (2. oldal) AZ ÚJ ILLETMÉNY­SZABÁLYZAT ÉS A BIRTOKOK (3. oldal) MIT MONDANAK VALÓBAN A TÉNYEK (4„ 5„ 6. o I d a 1) Vasárnapi riportjaink: RÓKAUGRATÁS NÁDASBÓL TIPIZÁLT VÁLÖOK ★ AHOL SZÉTTÖRNEK A LEGSZEBB FIATAL VÁGYAK... ★ A KILIMANDZSÁRÓ EXPEDÍCIÓ ITTHON 00—u. o­­­d­a !) FELJEGYZÉSEK A FRUSKAGORAI ARANYBÁNYÁRÓL (12. oldal) AFRIKA POMPÁS SPORTOLÓKAT NEVEL (15. oldal) FÖLD NÉPE, IRODALMI ROVATUNK, FILMVILÁG, NÉGYSZEMKÖZT AZ OR­VOSS­A­L, BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI HUMOR, A VILÁG­KÉPEKBEN, STB.

Next