Magyar Szó, 1959. május (16. évfolyam, 103-128. szám)

1959-05-01 / 103. szám

HAIJATJ^-FA­SIZMUef!^I—SZJr«ADSAO.-A-K*PNI­K-LA»A RDWAR « Port. piai. u got l MagyarSic ItillllliMIUMMMMIMMKMIMIMilMIII i: XVI. évf. 103. (4401.) sz. : 1959. május 1., 2., 3,, • ••••• ММП1111ММ1НМ<ИМММП1НМ1Н1 T avaszi m enetlevél Madár himbálózik az ágak csúcsán, ringatja a szél, a má­jusi légáramlás. Úgy nyúlnak itt a faágak ablakom alá, mint hívogatói egy nagy tavaszi prospektusnak: eredj szív, nézz körül a határban! Az ember úgyis őriz ilyen vágyat örökké ... májusban indulj hát, a fű, fa és virág megújhodásának ünnepére. Májusban indulj, amikor már feltartóztathatatlan és megállít­hatatlan a tavasz. Vedd szépen a hátizsákot és menj, lépkedj, hogy lássad: az ember útjával párhuzamosan egy másik világ is kígyózik és kanyarog, egy másik világ, amelyet beléleg­zünk, madárfüttyét csodáljuk és amelynek pázsitján meghempe­reg a szív. A természet világa, napsütötte síkságok és kéklő hegyek, nagy vizek világa, a madarak és fák birodalma, amely levedlette a telet ime, és most önmagát köszönti. Eredj, s ha jut számodra a szívnek ezen az útján más tanulság is — vésd őket az agyadba! Meg­tanulod majd, hogy vátesz volt, aki a májusi megújhodás nap­jaira és perceire építette szim­bólumát és bontotta ki a világ eddig legnagyobb zászlaját! Himbálózik a madár ott az ágak csúcsán ezen a csodála­tos reggelen: ő szívesen meg­tanítana most mindenre, amit tud, érzem. Motor nélkül szállni, karóra nélkül időt tudni... éne­kelni is megtanítana és főleg, elsősorban: örülni! Érzem, hogy megtanítana rá, ahogy ringva hajlik az áa alatta ... dehát ő annak a másik világnak az üze­nete, a természeté, amely ösz­tönös törvényeket követ csak. A miénk, az emberi világ (leg­alábbis ezt hirdetjük büszkén) ugyanilyen mély, ugyanilyen sokváltozatú, csak tudatosabb, irányítottabb és összetettebb. Néha azért találkozik a két világ. Májusban, amikor a szív határnézésre indul , elámul. Amikor országutakon menetel, vagy erdők mélyén megpihen egy fapadon vagy útszéli kövön. Megpihen csöndesen és . . . fü­­tyürészik, Vaay énekel a társai­val együtt. És madár himbáló­zik az ágak csúcsán felette­, ringatja a tavaszi szél, ringatja, mint az élet egész rejtelmes ér­telmét, derűjét és csodáját mindannak, ami van. Menj hát a május útján, a tavasz útján, az ifjúság útján. MAJTÉNYI Mihály zászlaja alatt Jugoszlávia né­pei felszabadító és forradal­mi törekvéseinek megvalósu­lásához, hazánk legnagyobb elméi és legkiválóbb harcosai eszméinek megvalósulásához vezetett. A nagy októberi forrada­lom óta, a Jugoszláv Kommu­nista Párt megalakulása óta mind a mai napig a jugoszláv kommunisták szakadatlan for­radalmi harcukban hivek ma­radtak Marx, Engels és Le­nin tanításához, hivek marad­tak a munkásosztályhoz és népükhöz, hivek a nemzetkö­zi munkásmozgalom érdekei­hez. Mindig és mindenkor ret­tenhetetlenül és önzetlenül csak a munkásosztály harci érgárdájává, hanem az ál­talános népi felszabadító moz­galom hajtó és vezető erejévé is fejlődött. És ezért a nép határtalan bizalmát élvezve, a Kommunista Párt volt­ az egyetlen, amely a legsúlyo­sabb megpróbáltatás éveiben sorsdöntő harcra vezethette és vezette is Jugoszlávia né­peit a nemzeti és a szociális felszabadulásáért A Párt és Tito elvtárs veze­tésével népeink történelmük legnagyobb győzelmeit vív­ták ki. A népfelszabadító háború­ban és a szocialista forrada­lomban felszabadították az teljes kibontakoztatásával megváltozott Jugoszlávia jel­lege, elmaradott és félig gyar­mati országból a gyors ipari fellendülés országává alakult, amelyben már létrejöttek a mezőgazdaság gyorsított üte­mű fejlődésének és a sokol­dalú kulturális felvirágozás­­nak feltételei. A szocialista társadalmi vi­szonyok fejlődésével, a mun­kásönigazgatás és társadalmi igazgatás rendszerének meg­építésével hazánkban megva­lósult a tudományos szocia­lizmus alkotóinak gondolata — a nép nevében való hata­lom helyett kifejlődik magá­nak a népnek igazi hatalma. Jugoszlávia munkásai,, vá­rosaink és falvaink dolgozói! Nagy sikereinket az élet min­den terén nem érhettük vol­na el a szocialista demokrá­cia legteljesebb kifejlődé­séért vívott elszánt forradal­mi harcunk nélkül. Ez az út a dolgozók közvetlen, mind széleseb­b körű és tartalma­sabb részvétele a társadalmi élet minden ágazatának igaz­gatásában. Ezek a mi mun­kástanácsaink, kommunáink, (foljes hatása a-2, október 32 oldalas május elseji ünnepi szám Ára 20 dinár ★ Lapunk legközelebb hétfőn, május 4-én jelenik meg ★ Olvasóinknak kellemes májusi ünnepeket kívánunk Tito elnök a vásáron Nincs más választás: korszerű árutermelővé kell válni Megelégedéssel nyilatkozott a látottakról Büszke májusi ünnep A BKSz, a Szocialista Szövetség, a Szakszervezeti Szövetség és a Népi Ifjúság felhívása Jugoszlávia népeihez Hazánk népei amikor az idén megünneplik május el­sejét, a munka nemzetközi ünnepét, büszkén pillantanak vissza a Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetésével vívott győzedelmes forradalmi har­cok negyven esztendejére. E negyven év alatt nehéz és di­cső utat tettek meg, harcok és szenvedések, sikerek és győzelmek útját, amely a Ju­goszláv Kommunista Párt harcoltak minden igazságta­lanság és erőszak ellen, a munkásosztály jogaiért, min­den dolgozó jobb és boldo­gabb életéért, a népek szabad­ságáért és egyenjogúságáért , a szocializmusért. Népeink szabadságszerető és haladó törekvéseinek kö­vetkezetes kinyilvánításával, s mindenkor a dolgozók létér­dekeiért vívott harc első so­raiban állván. Pártunk nem­országot az idegen hódítók alól, mindörökre megdöntöt­ték az osztály kizsákmányo­lás és nemzeti elnyomás kapi­talista rendszerét. Megteremtették a szocialis­ta Jugoszláviát, a harc által egyesült és testvéresült népek szabad és egyenjogú közös­ségét, a felszabadult munka és a néphatalom országát. A szocialista építés alatt népeink alkotó erőinek erő­­ditó társaságában mindig kellemes. Tegnap azonban kétszeresen kellemes volt. Elnökünk jó hangulatban, de­rűsen mosolyogva érkezett a noviszádi nemzetközi mező­gazdasági vásárra, s az öt óra, amit társaságában töl­töttünk, valóban feledhetet­len marad. Elnökünk nagy megelégedéssel állapította meg, hogy nem volt hiába a fáradtság, s valóban volt mit látnia a mezőgazdasági vásá­ron. Ez a kiállítás — mondot­ta látogatása végén a köréje sereglett újságíróknak — rendkívül nagy jelentőségű. Ezer és ezer ember jön ide. A földművesek megtekintik, aprólékosan méregetik a ki­állított áru értékét, s akarva­­akaratlan, kénytelenek ösz­­szehasonlítani azzal, ami ott­hon istállójukban, óljaikban van, mezőjükön terem. S nyil­ván rádöbbennek éppen az itt kiállított nagyszerű példá­nyok (no meg általában me­zőgazdasági intézkedéseink) alapján, hogy számukra csak egy választás van: korszerű mezőgazdasági árutermelők­ké válni. Rajtuk áll azután, hogy megválasszák a módot, kooperálnak-e, a földmű­­vesszövetkezet közreműkö­désével keresik-e a boldogu­lás útját, vagy más megoldást keresnek. Egy azonban biz­tos: a földművesnek rá kell döbbenie az ilyen kiállítások láttán, hogy a maga és a tár­sadalom számára csak úgy lehet hasznos, ha termel, még­pedig sokat és olcsón. No, de ne vágjunk a rúd elé. Elnökünk csak a látoga­tás végén adta a sajtónyilat­kozatot. Így hát hagyjuk mi is az írás végére. Előtte indul­junk el vele egy majd ötórás körsétára a kiállításon. A vásár hangszórója éppen kilenc órát jelzett, amikor a kiállítás bejárata elé gördült Elnökünk gépkocsija. A bejá­ratnál Sztevan Doronyszki, a JKSz tartományi vezetőségé­nek titkára, Géza Tikvicki, a tartományi végrehajtó tanács elnöke, Danilo Kekics, a no­viszádi járási népbizottság elnöke, Gyura Szekicki a vá­sár igazgatója és Petar Ko­­szarics tábornok üdvözölte Joszip Broz Titot, a JSzNK elnökét, feleségét Jovánkát, Jovan Veszelinovot, a Szerb NK képviselőházának elnö­két és Milan Zsezsely tábor­nokot. A vásár bejáratánál felsorakoztak már tartomá­nyunk magasrangú­­vezetői is. Ott volt Nagy József, a vaj­dasági képviselőház alelnöke, Petar Belics, a JKSz tarto­mányi vezetőségének szerve­zőtitkára, Sóti Pál és Gyura Jovánovics, a végrehajtó ta­nács alelnökei, Dusán Bog­danov, Györgye Niksics, és Miloszlav Gonya, a végrehaj­tó tanács tagjai, Radovan Vlajkovics, a tartományi szak­szervezeti tanács elnöke, Mi­lan Bacskalics, a JKSz járá­si és Bogdán Crevar, c. köz­ségi vezetőség titkára, Bozsa Melkusz, a noviszádi népbi­zottság elnöke és sokan má­sok. Tito elvtárs és kísérete az üdvözlések után nyomban elindult, hogy körüljárja a pavilonokat. Az első pavilon­ban sokáig nézegette a mező­­gazdasági termelés korszerű­sítését és fejlődését szemlél­tető grafikonokat és rajzokat. Szinte mindegyiknél volt va­lamilyen kérdése. Érdeklő­dött az öntözéses termelés iránt, majd a gyümölcsészeti szakemberekhez fordult és tőlük kért magyarázatot. Ké­sőbb az újságírókkal folyta­tott beszélgetés folyamán megmagyarázta, hogy bármi­lyen nagyszerű eredményeket is értünk el a gabonatermesz­tés korszerűsítésében, bár­(Folytatása a 2. oldalon­ Tito elnök megtekinti az újtípusú répaszedő gépet. Mellette felesége, Jovanka és Sztevan Doronyszki. ... ..uríi ■ ттшшшшвш шзцн ШШЛ (Brezsán Gyula felvétele. GÁL LÁSZLÓ: Május Érik a nap az égi mezőkön, a hegyek virágot szórnak, a völgybe, ágaskodnak a kicsi bokrok, s az akác felnevet a tölgyre: tavasz van! tavasz van! tavasz van! Fehér felhő fürdik a kék Dunában, táncolnak a halak. Egy kicsit részeg a világ, mert lila orgonát ivott és csodaszép ez a bársony élet: tavasz van! tavasz van! tavasz van! Autó rohan, egy roller zakatol, a kisfiú haja lobog serényen: lám, pattan már a rügy az úti fákon, és Zöld reménység női a kis levélben) tavasz van! tavasz van! tavasz van! Viszem már tükrös szívemet elétek, mint vásárra a mézeskalács-árus, és békét mondok; boldog munkás békét, mert Május van már, mindörökre Május, .­­­s tavasz lesz! tavasz lesz! tavasz lesz! (A szerző mnár megjelent kötetéből.)

Next