Magyar Szó, 1959. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1959-11-01 / 258. szám

HALÁL A FASIZMUSRA - SZABADSÁG A NÉPNEKI ARA 20 DINAR­SIó XVI. évf. 258. (4556.) sz. Vasárnap, 1959. nov. 1. ) Háromnapos vajdasági körúton Villany A héten megjelent egy ren­delet az áramfogyasztás kor­­látozásáról. Nincs eső, a fo­lyók leapadtak, nem képesek meghajtani a villanyerőmű­veket. Azonkívül a rengeteg villanygép és alkalmatosság a vállalatokban és a háztar­tásokban amúgy is próbára tette a villanytelepeket. A végrehajtó tanács rendelete szerint novemberben és de­cemberben egy szoba-kony­­hás lakásban 180, 2 szobás lakásban 240 kilowatt áram fogyasztható, ezenfelül 30 dinárt fizet kilowattjáért a fogyasztó, továbbá este egyáltalán nem szabad vil­lannyal fűteni a lakásokban sem, különben jön a bünte­tés, kikapcsolás stb. A korlátozás nyilván kel­lemetlen. Falun nem annyira, mert ott nagyobbára csak vi­lágításra és rádióra használ­ják az áramot, ennélfogva nagyjából elég lesz a kimért villanyerő adag. Városon a­­zonban más a helyzet. Sokan vásároltak villanytűzhelyet, mások, különösen kisebb szo­bákat, villanymelegítővel sü­tik, sokat fogyasztanak a boj­lerok is, és — bármelyik nap beköszönthet a tél. Kellemetlen, de — érde­kes —, az emberek, leg­alábbis, akikkel együtt vi­tattuk a dolgot, nincsenek lehangolva. Legtöbbször tré­fával ütik el a beszédet, a petróleumlámpás gyermek­korra emlékeznek, anekdoták elevenednek fel, latolgatják melyik vendéglőben étkez­nek majd, kicsit nyilván meg­bolygatja a családi életfor­mát a rendelet, bár sose árt egy kis változatosság. Mondhatnánk talán azt is, hogy megértik a helyzetet, hisz egész iparágakat leállí­­tanak az országban, ami nyil­ván sokkal súlyosabb kár. De feltehetjük azt is, hogy elfog­ta a polgárokat az a bizo­nyos érzés, ami annyiszor je­lentkezett­ bennük a háború utáni években. Alkalmuk van most ismét, részeseivé válni egy országos akciónak, önfegyelmet gyakorolni akar azzal, hogy eloltjuk a válla­latunkban és otthon a vil­lanyt, ha távozunk, ha kell a fény az utánunk jövőnek, majd bekapcsolja, olyan ösz­szefogásféle ez, ami mindig felemeli egy kicsit az em­bert. Talán groteszkül hat ez a gondolat ma, amikor motor, autó, új bútor, lakás és egye­bek vásárlásán törjük a fe­jünket, amikor lassacskán már leszoktunk a nélkülözé­sekről, amikor már megszépí­tő messzeségbe távolodtak, megpróbáltatásaink, de joy van. Kicsit — ismerjük be — elkényeztetett, olykor indi­vidualista mivoltunkat dili­ itt ez az ideiglenes korlátozás kö­zösségi csatasorba. Ami, lásd az élcel­ődő és tréfás hangú in­tót erről a télvíz idején kelle­mesnek nem mondható kor­látozásról, lélektani szem­pontból, tudatunkat figyelve egyáltalában nem fog ártani. Mindenesetre ne feledkez­zünk meg némi fa,­szén és jutányos étterem-szelvények beszerzéséről sem. V. L. Szvettozar Vukmanovics útban hazafelé Párizsból jelenti a Tanjug. Szvetozar Vukmanovics,­­ a Szakszervezeti Szövetség el­nöke kétnapi párizsi tartóz­kodás után tegnap reggel ha­za indult. Vukmanovicsot dr. Radivoj Uvalics, párizsi nagy­követünk kísérte ki az állo­másra. Tegnap Noviszádon tanácskoztak Kardely, Sztam­bol­ics és Minies elvtársak tartományunk időszerű problémáiról CSÜTÖRTÖKÖN, PÉNT­EKEN ÉS SZOMBATON MAGASRANGÚ ÁLLAMVEZETŐK JÁRTAK NÁLUNK VAJDASÁGBAN. EDVARD KARDELY, A SZÖVETSÉ­GI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ALELNÖKE, PETAR SZTAMBOLICS, A SZÖVETSÉGI NÉPSZKUPSTINA ELNÖKE ÉS MILOS MINICS, A SZERB NÉPKÖZ­TÁRSASÁG VÉGREHAJTÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKE SZTEVAN DORONYSZKI ÉS GÉZA TIKVICKI KÍSÉ­RETÉBEN ELLÁTOGATTAK SZUBOTICÁRA, ZENTÁ­RA, BECSÉRE, SZAVINOSZELÓRA ÉS VERBASZRA. A KEDVES VENDÉGEK­ET MINDENHOL SZÍVÉ­LYESEN FOGADTAK. KÜLÖNÖSEN ZENTAN, ITT A NÉPBIZOTTSÁG ELŐTT NAGY TÖMEG TAPSSAL ÜDVÖZÖLTE ŐKET. ZENT­ÁRÓL . BECSÉRE MENET ADAN ÉS PÉTERRÉVÉN IS ÉLJENZŐ TÖMEG KÖ­ZÖTT HALADT AZ AUTOKARAVAN. Az első állomás Szubotica volt. Itt a járás és a község vezetőivel a mezőgazdaság­ról, a feldolgozó ipar és a he­lyi ipar helyzetéről tanács­koztak. Sztipán Marusics, a járási népbizottság elnöke egyebek között elmondta, hogy a szuboticai járásban a gabonatermesztés technikáját elsajátították, és szép ered­ményeket értek el. A mező­­gazdasági birtokokon pél­dául 1957-ben az átlagtermés búzából 29 mázsa, 1958-ban 35, 1959-ben pedig 43 mázsa volt. A kukorica átlagtermé­se 1957-ben 45 mázsa, 58-ban 48, 1959-ben pedig a becslé­sek szerint 65 mázsa. A já­rásban a szarvasmarhaállo­mány is gyorsan gyarapszik, jövőre eléri a 34 000-et. A szuboticai járásban továbbá nagy lehetőség van gyü­mölcs- és szőlőtelepítésre, 5 —6 év alatt 5 000 hektár par­lagon heverő homokot ültet­nek be gyümölcsfával és sző­lővel. A vitában felvetették a fel­dolgozóipar fejlesztésének ter­vét is. A jövőben változato­sabb feldolgozóipart kell te­remteni. Ne csak szörpkészí­­tő, pulpírozó és tejfeldolgozó üzemeket építsenek, hanem olyant is, ami kevés van az országban. Zentán Sinkovics János, a járási népbizottság elnöke fogadta a vendégeket. Gyet­­vai Lajos, a községi népbi­zottság elnöke pedig a nép­bizottság munkáját ismer­tette. Beszédében kitért a kommuna hatáskörének bőví­tésére, az önigazgató szervek munkájára. A beszélgetés során felme­rült a kommunák szervezeti megerősítése, például a lakók testületének megerősítése. A jövőben ugyanis nemcsak a régi házak tatarozásának kérdésével kell foglalkozniok, hanem hatáskörükbe tarto­zik majd új kereskedések nyi­tása is. Ezek a boltok na­gyobbrészt önkiszolgáló üz­letek lesznek. Szó volt még az újszerű, szolgáltató ipar fejlesztéséről is, ezenkívül a kooperációról és az egészség­ügyről. Becsén a vendégek megte­kintették a Bratsztvo-Je­dinsztvo mezőgazdasági kom­­binátus korszerű állattenyé­szetét. Érdeklődéssel szemlél­ték a nyitott istállóban elhe­lyezett jószágot. Egy ilyen istálló 40—50 szarvasmarha részére nem kerül többe 50 000 dinárnál, s ha műfejő berendezése is van, akkor egy ember 100 tehenet is gon­dozhat, mert a takarmány­­szállítást is teljesen gépesít­hetik. Ez a birtok nagyon szép eredményeket ért el. Az idén például egy hektárról­ a jövedelem 330 000 dinár volt, jövőre pedig eléri az 5—600 ezer dináros bruttó jövedel­met. A mezőgazdasági kom­­binátus távlatterve szerint takarmánygyár, tejfeldolgozó üzem, vágóhíd, baromfihús feldolgozó és cellulózó gyár épül. Verbászon az élelmiszer­­ipari kombinátusban szintén az üzem távlatterve volt a központi kérdés. A kombi­­nátus kebelébe tartozó cukor- és olajgyárnak,, meg a vágó­hídnak sok a mellékterméke, s ha ezt feldolgozzák, szép jövedelmet hoz a kom­biná­­tusnak. Azért terveznek itt is­­ hús- és csontlisztfeldolgo­­zót és celulóz gyárat. En­nek nyersanyaga a napra­forgó szára és feje Ezenkívül a jövőben nyilván meg kell­­oldani a cukorrépa szállítást, vagyis szűkíteni kell a cu­korgyár működési körét. Ed­dig ugyanis 60 km-es körzet­ből szerezte be nyersanyagát s ha ezt 20 kilométerre szű­kítik,­több mint egymillárd dinárt megtakarítanak." A kombinátus kooperációra szándékozik lépni a közeli mezőgazdasági szervezetek­kel. A kétnapos vajdasági körút után szombaton 9 órakor a szkupstina kistermében foly­tatódtak a megbeszélések. Edvard Kardely, Petar Sziam Kolics, Milos Minics, Sztevan Doronyszki, Géza Tikvicki, Sóti Pál, Petar Relics, Gyúró Jovanovics és Ilija Tepavac vett részt. Géza Tikvicki ismertette tartományunk mezőgazdasá­gának és iparának eredmé­nyeit. A mezőgazdaságban olyan sikereket értünk el, melyekre a múltban gondol­ni sem mertünk, különösen a gabonatermesztésben. A felszabadulás után a tízéves átlag búzából 69 000 vagon volt, az idén viszont 129 000 vagon búzát takarítottunk be. Ez jóval több, mint az 1961- re előirányzott termés. (106 000 vagon.) Hasonló ered­ményeket mutathatunk fel a kukoricatermesztésben. A tíz­éves átlag 121 000 vagon, az idén viszont 274 000 vagon kukoricánk lesz, holott az 1961-es terv­ csak 214 000 va­gont irányoz elő. Cukorrépá­ból szintén rekordtermésünk volt. A tízéves átlag 79 000 vagon, az idén 140 000 vagon­nal takarítottunk be, az 1961-re előirányzott hozam 132 000 vagon. Ebből is kitű­nik, hogy az öt évre elő­irányzott terméshozamot 3 év alatt túlszárnyaltuk. A gabonatermesztés szor­galmazásával egyoldalú volt a beruházás is, úgyhogy ma a gabonatermesztésben a mel­lékmunkák drágítják meg a termelést. Még mindig ma­gasak az önköltségi árak, és ez a mezőgazdasági szerveze­tek jövedelmének kárára megy. A mezőgazdasági szer­vezetekben például csak a búza forgatása kilónként 4—5 dinárral megdrágítja a termelést, tehát a jövőben nemcsak a hozamnövelésre kell gondolni, hanem a rak­tárakra, szállítóeszközökre, utakra stb. is, mert enélkül nem lehet korszerűen, főleg pedig olcsón termelni. Az állattenyésztés,­­jóllehet az utóbbi időben gyorsan fej­lődik, a növénytermesztés mö­gött maradt, azért a jövőben csak­ akkor remélhetünk a nö­vénytermesztésben is na­gyobb eredményeket, ha ele­gendő jószágunk lesz. Kardely elvtársat különös­képp a kooperációban elért e­­redmények érdekelték. Ilija Tepavac röviden vázolta az idén elért sikereket. A föld­mű­vesszövet­kezetek ugyanis csak a búzatermesztésben 94 000 hektáron kooperáltak. Ennek 18 százaléka közös be­fektetés arányában osztott jö­vedelem szerinti együttműkö­dés. A társastermelők hoza­ma általában eléri a­ mező­gazdasági birtokokét, sok he­lyütt alacsonyabb az önkölt­ségi árnál. A tartományi szö­vetkezeti szövetség szakembe­rei 14 szövetkezetben elemez­ték a társastermelés eredmé­nyét. Egyebek között kitűnt. (Folytatása a 3. oldalon.) Rokonszenves látvány a becsei Bratsztvo-Jedinsztvo korszerű állattenyészete A­­merre a szem ellát, békésen kérődző tehenek. A birtoknak jelenleg több mint tízezer tehene van. Obrád Mijátovicsnak a birtok igazgatójának vezetésével a vendégek meg­tekintették ezt a korszerű jószágtenyészetet. Zentán ünnepélyesen fogadták a magasrangú vendé­geket. Elsőnek Sinkovics János a­z 1.o­ népbizottság el­nöke üdvözölte őket. Szavinoszejon a csatornaásatások megtekintése után Pavle Sumanovac, a Duna- Tisza-Duna csatorna igazgatóhelyettese ismertette az eddig elvégzett munkákat és a to­vábbi munka tervét.

Next