Magyar Szó, 1960. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

1960-09-01 / 205. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZA­BADSÁG A NÉPNEK.J­ARA 19.­ DINAR |­i HseYftSzú XVII. évf. 205. (4811.) sz. Csütörtök, 1960. szept. 1. . Tito elnök nyilatkozatának­­ világvisszhangja erc . A sajtóügynökségek, rádióállomások és világlapok bő kivonatban közölték Tito elnök nyilatkozatát a kongói helyzetről Joszip Broz Tito köztársasá­gi elnök nyilatkozata a kongói helyzetről nagy visszhangot keltett a világközvéleményben. A nagy hírszolgálati ügynök­ségek, a rádióállomások és a napilapok bő kivonatokban kö­zölték Jugoszlávia államfőjé­nek nézeteit a kongói kérdés­ről. Főleg a nyilatkozatnak azt a részét emelik ki, amelyben Tito elnök hangsúlyozza, hogy csakis Kongó népe határoz­hat eredményesen és demokra­tikus módon saját sorsáról, de akkor, ha visszavonták a belga csapatokat és az ország elnyer­te teljes függetlenségét. A TASzSz hírszolgálati ügy­­nökség majdnem teljes egészé­ben közölte Tito elnök nyilat­kozatát. Külön hangsúlyozza a nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint Jugoszlávia né­pei és kormánya teljes megér­téssel és a legnagyobb érdek­lődéssel figyeli Kongó kormá­nyának erőfeszítéseit az or­szág függetlenségének és egy­ségének megszilárdítására. A TASzSz kiemeli hogy a jugo­szláv államelnök síkraszállt amellett, hogy Kongó népére kell bízni az ország rendsze­rének eldöntését. Idézik a nyi­latkozatnak azt a részét is, hogy meg kell óvni ennek a fi­atal afrikai államnak területi épségét. A szovjet sajtóügynök­ség hozzáfűzi hogy Tito elnök véleménye szerint a belga csa­patok jelenléte Kongóban mind inkább az új állam belügyeibe való nyílt beavatkozás jelle­gét ölti. Ezzel kapcsolatban az ügynökség megállapítja, hogy Tito elnök támogatja azt a nézetet, amely szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határo­zatával összhangban feltétle­nül sürgősen ki kell vonni a belga csapatokat Kongóból. A Reuter, az Associated Press és a France Press azt írják, Tito elnök a belga csa­patok visszavonását sürgette, és hangsúlyozta, hogy feltét­lenül tiszteletben kell tartani Kongó népének önrendelkezési jogát is azt az elvet, hogy csakis a nép dönthet országá­nak belső, rendszeréről. Az am­e­rikai Associed Press ügynök­ség közli a JSzNK államelnö­kének nézeteit az ENSz egy­ségek kongói szerepéről, neve­zetesen azt, hogy a világszer­vezet fegyveres osztagainak jelenlétével meg kell könnyí­teni a helyzet rendezését Kon­góban, hogy a kongói kormány mielőbb érvényesíthesse törvé­nyes jogait. A France Press és a Reuter hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv államelnök nézetei­nek alapja, hogy a belga csa­patokat haladéktalanul vissza kell vonni, tiszteletben kell tar­tani a nép demokratikus dön­tési jogának elvét, és ennek a célnak szolgálatába kell állí­tani az ENSZ haderőinek te­vékenységét ebben az ország­ban. A moszkvai és a párizsi rá­dió hallgatóságát is tájékoz­tatták Tito elnök nyilatkoza­táról. A moszkvai rádió orosz­­nyelvű adásában hangsúlyoz­za, hogy Jugoszlávia népei tel­jes megértéssel figyelik a kon­gói helyzet alakulását, és az a véleményük, hogy csakis a nép dönthet sorsáról, de belga csapatok jelenléte nélkül és tel­jes függetlenségének megvaló­sulása után. A párizsi rádió majdnem tel­jes egészében közölte Tito el­nök nyilatkozatát. Államelnökünk nyilatkozata a nagy világlapok hasábjain is figyelemreméltó helyet ka­pott. Bő kivonatokat közöltek a nyilatkozatból a párizsi Mun­de, a prágai Rude Pravo és több más lap. A Julius 29 moz­galom lapja, a Revolution kül­politikai rovatában szintén idé­zi Tito elnök nyilatkozatát a­­ kongói helyzetről. A lap első­sorban azt hangsúlyozza, hogy­­ Tito elnök véleménye szerint a kongói kormánynak törvényes joga vant helyreállítani területé­nek egységét, hasonlóképpen kiemeli a­zt­ a részt is, amely­ben Tito elnök a belga csapa­tok visszavonását sürgeti. A havanai rádió cubai és latin­amerikai adásában szintén idéz­te Tito elnök nyilatkozatát. Az új jugoszláv nagykövetek Tito elnöknél Joszip Broz Tito köztársasá­gi elnök tegnap délelőtt fogad­ta Dusan Blagojevicsot, a JSzNK újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott norvégiai nagykövetét, aki ha­marosan állomáshelyére uta­zik. Tito elnök fogadta meg Hi­ja Topaloszkit, hazánk első rendkívüli és meghatalmazott guineai nagykövetét, dr. Zvon­­ko Berusicsot, első rendkívüli és meghatalmazott ghánai nagykövetünket, Zsivadin Szi­­micset, a JSzNK Szudánt nagy­követét és Ivo Szarajcsicsot, Jugoszlávia újonnan kineve­zett rendkívüli és meghatalma­zott ausztriai nagykövetét. TITO ELNÖK fogadta a japán nagykövetet Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap délelőtt a Beli Dvorban buc.­.u látogatá­­son fogadta Tosikazu Kasét, Japán eddigi rendkívüli és meghatalmazott beográdi nagykövetét. Jelen volt Matesz, a köztársasági elnök főtitkára is. A TAPASZTALAT AZT BIZONYÍTJA, hogy a gyakorlatnak döntő szava van, a gyakorlat pedig kedvezően értékelte azokat a RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ­ VEVŐKÉSZÜLÉKEKET amelyeken a Radioindustrija Zagreb védjegye látható­n látogasson meg BENNÜNKET A IV. BEOGRÁDI NEMZETKÖZI MŰSZAKI MINTAVÁSÁR 2. CSARNOKÁBAN. AZ F EMEZ ETEN A 2551-ES KIÁLLÍTÁSI HELYEN * Vegyen ORION televíziós vevőt. TELEFUNKEN cincs­­kópot 53 centi­méteres képernyővel, mindössze 160 750 dinárért. џ RADIOINDUSTRIJA ZAGREB 553-1 TITO ELNÖK elbeszélgetett a horvát kivándoroltak küldöttségével Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap délelőtt a Beli Dvorban fogadta a horvát testvéri közösség amerikai és kanadai képviselőit. A delegá­ciót Martin Krasics, a közös­ség pénztárosa vezeti. Tito el­nök hosszú szívélyes beszélge­tést folytatott velük. Hammarskjöld tiltakozik a belga csapatok kivonásá­nak halogatása miatt Ellentmondó brüsszeli és kongói jelentések megtett a kivonulás meg­könnyítésére és kénytelen tiltakozni az ellen, hogy azt még mindig nem hajtották végre. Hammarskjöld végül megállapítja, hogy az ENSZ magára vállalja a teljes fe­lelősséget a támaszpontokért és csak bizonyos számú bel­ga technikus ottmaradására van szükség. KIÜRÍTETTÉK-E Kamina támaszpontot, vagy nem? Hammarskjöld tiltakozását megelőzően már jelentették, hogy az utolsó belga egysé­gek is eltávoztak Katanga kongói tartományból. Ejtő­ernyősök néhány százada Wilder ezredes parancsnok­sága alatt az Elisabethville-i repülőtérről utaztak el. E jelentések szerint Kamin a katonai támaszpont kiüríté­se kedden délután 3 óra táj­ban fejeződött be. A volt belga katonai tá­maszpontra tegnap száz svéd katonát küldtek az Egyesült Nemzetek egységeiből. Ezzel az egységgel erősítik meg az ott tartózkodó ír csapatot. Azért szállítottak oda nem­zetközi csapatokat, mert Csembe katangai tartományi miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány „üzemen kívül helyezi” ezt a támasz­pontot, ha nem adják át a katangai csapatoknak. Jan Berendsen, az ENSZ Elisabethville-i képviselője bejelentette, hogy a korábbi (Folytatása az 5. oldalon) New Yorkból jelenti a Tanjug. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tegnap formális­­ takozást intézett­ a belga kor­mányhoz, amiért még min­dig nem vonultak ki a bel­ga csapatok Kongóból és kö­vetelte azok rögtöni kivoná­sát. Hammarskjöld szóbeli jegyzéke hangsúlyozza, hogy a belga egységek jelenléte Kongóban ellentétben áll a belga kormány­ ígéretével. Hammarskjöld a jegyzék­váltás szövegét harmadik jelentésében a Biztonsági Tanács elé terjesztette. A jelentéshez mellékletként csatolták a Biztonsági Tanács legutóbbi ülése óta folyta­tott levelezést is. Belgium állandó képviselője az ENSz ben azt közölte a főtitkárral, hogy egyes ejtőernyős egysé­gek kivételével befejeződött a belga csapatok kivonulása. Ezek az ejtőernyős egységek is már útban vannak és így gyakorlatilag a kivonulás be­fejezettnek tekinthető. A főtitkár viszont tiltakozásá­ban rámutatott, hogy kongói megbízottainak jelentése sze­rint Kaminában, a legna­gyobb kongói belga katonai támaszponton még mindig 400 ejtőerny­ős és 150 kato­na tartózkodik, de ott van még a pilóta-iskola 50 elő­adója és több hallgatója is. Hammarskjöld jegyzéke furcsábba, hogy eltérés van a Brüsszelből kapott jelen­tés és a tényleges állapot között. Az ENSz mindent A San Jose-i értekezleten elárulták a kis népek igazságos ügyét — mondotta Castro Havanából jelenti a Tan­jug. Cuba tegnap határozottan elvetette az amerikai kül­ügyminiszterek San Jose-i értekezletén hozott nyilatko­zatot. Cubának ezt az állás­pontját Castro miniszter­­elnök fejtette ki a három­hónapos önkéntes munkáról visszatérő cubai tanítók előtt mondott beszédében. Hozzáfűzte, hogy kormányá­nak nem voltak illúziói ar­ról, hogy a latin-amerikai országok többsége szembe­száll Washington törekvései­vel. Castro szerint a dél-ameri­kai köztársaságok külügy­miniszterei elárulták a kis népek igazságos ügyét. Fel­hívta az ország polgárait, hogy még szorosabbra fűz­zék egységüket és a világ­közvélemény előtt fejezzék ki eltökéltségüket, hogy megvédik forradalmukat. „A San Jose-i nyilatkozat” — amelyben Havanában az esetleges cubaellenes akció előkészítését látják — nagy elégedetlenséget váltott ki az ország népében. A vezető szakszervezetek és társadal­mi szervezetek, mint az ag­resszió előkészítését elítélik ezt a nyilatkozatot. A cubai lapok megemlítik, hogy épp az értekezlet időtartama a­­latt három légitámadást haj­tottak végre Cuba ellen és gyújtóbombákat dobtak le az ország területére. A lapok hírt adnak arról is, hogy egyes országokban a nyilatkozat elfogadása til­takozást váltott ki és több latin-amerikai ország közös­séget vállalt Cubával. A legújabb hírek szerint, Venezuelában tüntetések vol­tak a kormány ellen és Betancourt köztársasági el­,­nök kormánya válságba ke­rült, mivel a koalíciós kor­mányban részvevő demok­rata-köztársasági unió nem vállalt közösséget a kor­mánnyal és Arkaya külügy­miniszter, a párt tagja kilé­pett a kormányból. Ezzel kapcsolatban Castro megállapította, hogy a latin­amerikai országok külügy­miniszterei azzal, hogy Cu­ba ellen szavaztak, egyben kezet emeltek saját népük érdekei ellen is. Szerinte Washington álláspontja csak a gazdasági és pénzügyi nyomás miatt diadalmasko­dott és San Joséban a gazda­sági monopóliumok és az amerikai segély új ütőkártyá­ja győzött. Castro azonban reméli, hogy Latin-Amerika népe továbbra is támogatja a cu­bai forradalmat. Ez a forra­dalom Latin-Amerika népei­vel együtt már eddig is nagy problémákat oldott meg. A kubai miniszterelnök nagy tévedésnek mondta a San Jose-i értekezlet döntéseit és hangsúlyozta, hogy kormá­nya nem mondhat le a Szov­jetunió támogatásáról. LE AKARTÁK LŐNI A CUBAI KÜLDÖTTSÉG REPÜLŐGÉPÉT A cubai miniszterelnök e­­zenkívül még egy beszédben foglalkozott a San Jose-i ér­tekezlettel. A miniszterelnök­ségi palota előtt összegyűlt cubaiak előtt elmondta, hogy az amerikai ügynökök és a cubai forradalom ellenségei arra készültek, hogy lelőjék azt a repülőgépet, amelyen a cubai küldöttség Raul Roa külügyminiszterrel az élen, a San Jose-i értekezletről tért vissza. Raul Roa bizton­sági okokból nem használta a számára fenntartott, repü­lőgépet, hanem ehelyett­ egy Costaricában bérelt repülő­gépen tért vissza Gubára. A cubai hadsereg néhány va­dászgépet küldött a repülő­gép elé. Hivatalosan közölték, hogy a cubai küldöttség azért nem tért vissza San Jose-ból az előirányzott időben, mert értesítették, hogy Batista volt cubai diktátor hívei re­pülőgépének lelövésére ké­szülnek. A San Jose-i érte­kezlet időtartama alatt több cubai emigráns érkezett a városba. Köztük volt Lanz őrnagy, a cubai légihaderő volt vezetője is,, aki tavaly októberben bombázta­ta­(Folytatása az 5. oldalon) MARTINOVICS ARANYÉRMET SZEREZ? Részletes tudósítás a 8. oldalon

Next