Magyar Szó, 1962. április (19. évfolyam, 89-117. szám)
1962-04-01 / 89. szám
HÁLÁÉ A FASIZMUSRA - SZABADSAO A NÉPNEKI ARA SO DINAR ml ЉшшЛ ■ Ш ша/ Шш Јшг~ив ша I шш Шш ђј&Шн? ВшшкчВшШг ■ r’A* Ш| ЛН gppk XIX. évf. 89. (5327.) szám ааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааеа • Vasárnap, 1962. április 1. Tizenöt argentin tartomány kormányzója Frondizit támogatja A katonaságot visszarendelték a kaszárnyákba Még hasznosabb szerepet tölthetnek be az el nem kötelezett országok Tito elnök nyilatkozata az Observer munkatársának Ismét a pofonokról Nincs más hátra, elvtársak, ha átvitt értelemben is, és merőben más módon, de — vissza, bizony mindenekelőtt vissza kell ütni, ha pofont kap az ember, így valahogy fejeződött be az a múltkori és a jelek szerint sokat vitatott vezércikk, amelyben röviden arról volt szó, hogy sokféle változata van ezeknek a tettlegességeknek, amelyekről ritkábban írunk, mint az egyre gyérebben előforduló tényleges arculcsapásokról, amelyekről nehezebb is cikkezni, éppen mert rafináltul láthatatlanok, mert olykor a szenvedő alany is hallgat, attól tartva, hogy ha lármázik, még rosszabbul jár, és mert általában igen nehéz igazságot tenni a vállalat, intézmény szövevényes belső viszonyai közepette néhány órai ott tartózkodás alapján. A felsőhegyi óvónő, mint levelező rovatunkból tudjuk, az íráson felbuzdulva azzal ütött vissza a vele szemben történő igazságtalanságokért, hogy megírta panaszát a szerkesztőségnek, mire szerinte újabb, főleg hidegháborús megpróbáltatások érték, vagy éppenséggel fenyegetik. Személy szerinti felelősségünk tudatában, és mert általánosabbnak, nemcsak felsőhegyinek véltük a problémát, a minap utánanéztünk az ügynek, elbeszélgetve az érintettekkel. Persze nem a kivizsgálás és még kevésbé a számonkérés igényével Ennélfogva arra sem vállalkozhatunk, hogy pro és kontra érveket sorakoztassunk fel, tegye ezt meg, ha jónak látja, az illetékes tanügyi szerv vagy testület, az igazság mint szokott, ezúttal is valahol alighanem a középen van, de számunkra itt most nem is ez a leglényegesebb A lefolytatott diskurzusokból leszűrt néhány megállapítással szeretném kiegészíteni inkább a pofonokról írt cikket. Mégpedig ezúttal a főnök, a vezető, az elnök, az igazgató, stb. felé fordulva Az óvónő által vádolt fél megnyugtatott bennünket, hogy szó sincs megtorló intézkedésekről, az inkriminált döntéseket törvényesen hozták, meg is indokolta őket, a magyarázat nagyjából el is fogadható, az illető — mondotta — jó tanerő, a férje nemkülönben, szükség van rájuk a faluban, se nekik, se másnak nincs szándékában elűzni őket onnan. Sőt. Mehetünk haza, nincs itt semmi baj Legfeljebb, legfeljebb a látszat igen, a látszat, pletyka esetleg, felelőtlen megsemizések félreértés, miegymás. És mielőtt tényleg megnyugodna ellen-Joszip Broz, Tito köztársasági elnök március 23-án Beográdban fogadta Léderer Lajost, az Observer angol lap munkatársát és a következő interjút adta: KÉRDÉS: Melyek az előkészületben lévő új jugoszláv alkotmány célkitűzései, melyek fő jellemvonásai vagy alapvető módosításai és hogyan hatnak a jugoszláv társadalmi és gazdasági fejlődés folyamatára? VÁLASZ: Egész társadalmunk dinamikus előrehaladása szükségessé tette egy új alkotmány meghozatalát. Az 1946. januárjában az alkotmányozó nemzetgyűlésen megszavazott alkotmányt hazánk gyors társadalmi átalakulása miatt módosítani és kiegészíteni kellett sok dolgot túlhaladtunk, ezért az alkotmány egyes rendelkezései gátolni kezdték a további helyes szocialista kibontakozást. Ezért a Népszkupszina 1953 január 13-án alkotmányerejű törvényt hozott a JSZNK tárcsáztunk volna a kedves tanügyesektől, el kellett mondanunk, hogy egy vezetőnek iskolában és másutt bizony még a látszatra is ügyelnie kell, különösképpen, ha az a bírálat, elfojtását sejteti. Ennél kellemetlenebb dolgot nem híresztelhetnek felénk valakiről, és ez már ekkor nem szakmai, hanem társadalmi kérdés. Még ha, tegyük fel, valóban rendesadalmi és politikai berendezésének alapjairól és a szövetségi hatósági szervekről. E törvény sok rendelkezését már túlnőtte az élet, ezért teljesen új alkotmányt kell készítenünk, amely nemcsak megfelel a társadalmi viszonyok jelenlegi állapotának és fokának hanem tartós alapot ad a szocialista Jugoszlávia további kiépítésére és fejlesztésére. KÉRDÉS: Elnök úr, milyen hasznát láthatja a világ az el nem kötelezett államok érvényesülésének?Elért-e valamit a beográdi értekezlet? Terveznek-e újabb erőfeszítéseket arra vagy a semlegesek közös politika folytatására egyesüljenek? VÁLASZT Úgy tűnik, e kérdés arra utal, hogy Nyugaton sokan még meglehetősen lebecsülik a beográdi értekezlet eredményeit és az el nem kötelezett országok szerepét. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének XVI. ülésszakán nem mutatkozott-e monda, akkor is. Tehát, tréfálkozott valaki, az igazgató is ember. Ő se mosolyoghat reggeltől estig. Neki is szabad olykor rosszkedvűnek, barátságtalannak lennie! Szabad — hangzott a válasz színtén élcelődve, — de lehetőleg a magánéletben. És semmiképpen az alantas kollégákkal való érintkezés esetében, vagy az iskolatanács, tantestület ülésein. S meg eléggé azoknak az országoknak tevékenysége és jótékony szerepe, amelyek képviselői részt vettek a beográdi értekezleten? Úgy gondolom, hogy a tények ezt mutatják. Nemcsak az Egyesült Nemzetekben, hanem a nemzetközi eseményekben általában erősen éreztetik hatásukat az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletének álláspontjai és megállapításai Tévedés volna azt várni, hogy az értekezlet nyomán világraszóló eredmények születnek, különösen a vitás nemzetközi kérdésekben, ám tekintet nélkül a rengeteg nehézségre és az ideiglenes kudarcokra az el nem kötelezett országok tovább tevékenykednek a nemzetközi feszültség enyhülése érdekében és előtérbe helyezik azokat a mozzanatokat amelyek hozzájárulhatnak a nemzetközi egyetértéshez Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a beográdi értekezlet álláspontjai nagy visszapropó. Nem lenne talán érdektelen, ha valamelyik társadalmi szervezet betekintene egyszer a zentai kommuna területén az iskolák társadalmi és egyéb fórumaiban uralkodó viszonyokba. A demokratikusság szempontjából. Miért kell az újsághoz fordulni panasszal, ha ott a jól működő tantestület, iskolatanács és a többi? hangot váltottak ki nemcsak az értekezlet részvevőinek hazájában, hanem úgyszólván a világ minden országában. Az értekezlet után egyes nagyhatalmak meghatározott gazdasági és politikai nyomást gyakoroltak az el nem kötelezett vagy nem eléggé fejlett országokra, ám ez nem akadályozza az el nem kötelezett országokat abban, hogy még tevékenyebbek legyenek a béke megóvásáértt és a népek egyenjogú együttműködéséért folyó harcban. KÉRDÉS: Nemrég megállapította a Közös Piacról, hogy fenyegeti a világ békés fejlődését és leszögezte, hogy a nyugat-európai gazdaság elkülönülése veszélyt jelent a fejletlen államok társadalmi és gazdasági fejlődése számára. Mire alapozza aggályait? VÁLASZ: A Közös Piac és a zárt piacok kérdése általában nemcsak hazámat aggasztja, hanem a gazdasági tömbökön kívül lévő többi országot is. Nyilván nem várhatunk ölbe tett kézzel, bizonyos rendszabályokat kell foganatosítanunk, hogy megvédjük magunkat a zárt piacú államok részéről megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés irányzatától. Erről a kérdésről tárgyaltunk kairói és szudáni látogatásom idején. Mivel ez nemcsak az el nem kötelezett országokat érinti, hanem más államokat is, közös akciót kell indítani. Ennek nem az lesz a célja, hogy létrejöjjön holmi harmadik piac, az el nem kötelezett és más országok zárt piaca, hanem hogy bizonyos együttes óvóintézkedéseket tegyünk és hathatósabban és jobban megszervezzük a tömbönkívüli országok cserekereskedelmét és együttműködését. KÉRDÉS: Az el nem kötelezett országok vezetőivel folytatott megbeszélései után várható-e, hogy sor kerül az el nem kötelezett országok újabb összejövetelére, melyen arról tárgyalnának, hogyan lehetne a legmegfelelőbben szembehelyezkedni a gazdasági nyomással. VÁLASZ: Nem volt szó az el nem kötelezett országok államfőinek új értekezletéről és egyelőre én sem tartom ezt szükségesnek. Ami pedig az el nem kötelezett országok és a gazdasági cso(Folytatása a 8. oldalon) További jó munkát kívánunk a felsőhegyi iskolának, és főképp bensőségesebb viszonyokat a kollégák között, kiket legközelebb, esetleg a tanév végén, szívesen látnánk viszont kellemesebb körülmények közepette valamilyen ottani vigasság keretében, most már megbékélve, vidáman, az elkövetkező és nem könnyű teendők sikerére ürítve poharunkat. V. L. Buenos Airesből jelenti az AFP. Tizenöt argentin tartomány kormányzója a nemrégen megdöntött Frondizi köztársasági elnököt támogatva követelte, hogy ismét vegye át tisztségét. A kormányzók álláspontja egy Buenos Aires-i találkozón jutott kifejezésre, amelyen mérlegelték a Fron dizi megdöntése okozta helyzetet. A találkozó után kiadott közleményben kiemelik, hogy a törvényes köztársasági elnök ellen elkövetett katonai államcsínnyel, valamint Fron dizi letartóztatásával súlyosan megszegték az alkotmányt. A kormányzók kijelentették, hogy folytatják harcukat az alkotmányos rend helyreállításáért és a köztársasági elnök kiszabadításáért, hogy folytathassa az ország helyzetének megszilárdítását és fejlesztését elősegítő politikáját. A volt köztársasági elnök Polgári Radikális Pártjának parlamenti csoportja is kifejezte szolidaritását Frondizival. A hadsereg akcióját alkotmányellenesnek minttsítette, követelte a köztársasági elnök szabadonbocsátását és visszaállítását tisztségébe. A hírügynökségek szerint az új rendszert nem kedvelik az országiban. A Reuter jelentése szerint a hadseregminiszter és az aktív tábornokok egész sora, közöttük a köztársasági elnök katonai őrségének parancsnoka követelte nyugdíjaztatását. Külföldről érkező hitele szerint több argentin nagykövet benyújtotta lemondását. Tegnapelőtt éjjel Venezuela megszakította diplomáciai kapcsolatait Argentínával és felhívta a többi latin-amerikai államot, valamint az USA-t, hogy kövessék példáját. A mexikói kormány tanácskozásra hívta Buenos Aires-i nagykövetét, míg a Mexikóban lévő argentin nagykövet benyújtotta lemondását. Jól értesült körök véleménye szerint a mexikói kormány nem szándékozik elismerni az új argentin rendszert. Buenos Airesben közzétették Frondizi volt köztársasági elnök Garcia szenátorhoz intézett levelét, amelyet még az államcsíny előtt írt. A levélben többek között ez áll, hogy „az argentin nép ellenségei” követelik lemondását. Frondizi úgyszintén rámutatott arra, hogy a katona puccs megtorlásokhoz, végül pedig polgárháborúhoz fog vezetni. Argentínában egyébként a helyzet békés. Poggi tábornok, az argentin hadsereg főparancsnoka, a katonai puccs fő szervezője megparancsolta a katonaságnak, hogy térjen vissza a kaszárnyákba. Ebben a helyzetben kezdte meg tegnap az új argentin kormány megalakítására vonatkozó tanácskozásait José Maria Guido, az új köztársasági elnök, akit a katonai vezetők juttattak uralomra. Jovan Veszelinov, a Szerb Képviselőház elnöke tegnapelőtt este fogadást rendezett az ifjúsági szervezet VI. kongresszusának küldöttei részére. Balról-jobbra: Jovan Veszelinov, Edvard Kardelj és Petar Gyokovics a fogadáson. VÉDJEGYE HELION Átlátszó porózus GYŰRHETETLEN NEM KELL VASALNI NEM VESZTI EL FORMAJAT PONT ÖNNEK VALÓ A*