Magyar Szó, 1962. április (19. évfolyam, 89-117. szám)

1962-04-01 / 89. szám

HÁLÁÉ A FASIZMUSRA - SZABADSAO A NÉPNEKI ARA SO DINAR ml ЉшшЛ ■ Ш ша/ Шш Јшг~ив ша I шш Шш ђј&Шн? ВшшкчВшШг ■ r’A* Ш| ЛН gppk XIX. évf. 89. (5327.) szám ааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааеа • Vasárnap, 1962. április 1. Tizenöt argentin tartomány kormányzója Frondizit támogatja A katonaságot visszarendelték a kaszárnyákba Még hasznosabb szerepet tölthetnek be az el nem kötelezett országok Tito elnök nyilatkozata az Observer munkatársának Ismét a pofonokról Nincs más hátra, elvtár­sak, ha átvitt értelemben is, és merőben más módon, de — vissza, bizony mindenek­előtt vissza kell ütni, ha po­font kap az ember, így vala­hogy fejeződött be az a múlt­kori és a jelek szerint sokat vitatott vezércikk, amely­ben röviden arról volt szó, hogy sokféle változata van ezeknek a tettlegességeknek, amelyekről ritkábban írunk, mint az egyre gyérebben elő­forduló tényleges arculcsapá­sokról, amelyekről nehezebb is cikkezni, éppen mert rafi­náltul láthatatlanok, mert olykor a szenvedő alany is hallgat, attól tartva, hogy ha lármázik, még rosszab­bul jár, és mert általában igen nehéz igazságot tenni a vállalat, intézmény szöve­vényes belső viszonyai köze­pette néhány órai ott tartóz­kodás alapján. A felsőhegyi óvónő, mint levelező rova­tunkból tudjuk, az íráson fel­buzdulva azzal ütött vissza a vele szemben történő igaz­ságtalanságokért, hogy meg­írta panaszát a szerkesztő­ségnek, mire szerinte újabb, főleg hidegháborús megpró­báltatások érték, vagy ép­penséggel fenyegetik. Személy szerinti felelőssé­gü­nk tudatában, és mert ál­talánosabbnak, nemcsak fel­sőhegyinek véltük a problé­mát, a minap utánanéztünk az ügynek, elbeszélgetve az érintettekkel. Persze nem a kivizsgálás és még kevésbé a számonkérés igényével Ennélfogva arra sem vállal­kozhatunk, hogy pro és kontra érveket sorakoztas­sunk fel, tegye ezt meg, ha jónak látja, az illetékes tan­ügyi szerv vagy testület, az igazság mint szokott, ezúttal is valahol alighanem a közé­pen van, de számunkra itt most nem is ez a leglényege­sebb A lefolytatott diskur­zusokból leszűrt néhány meg­állapítással szeretném kiegé­­szíteni inkább a pofonok­ról írt cikket. Mégpedig ezúttal a főnök, a vezető, az elnök, az igazgató, stb. felé fordul­va Az óvónő által vádolt fél megnyugtatott bennünket, hogy szó sincs megtorló in­tézkedésekről, az inkriminált döntéseket törvényesen hoz­ták, meg is indokolta őket, a magy­arázat nagyjából el is fogadható, az illető — mon­dotta — jó tanerő, a férje nemkülönben, szükség van rájuk a faluban, se nekik, se másnak nincs szándéká­ban elűzni őket onnan. Sőt. Mehetünk haza, nincs itt semmi baj Legfeljebb, leg­­feljebb a látszat igen, a lát­szat, pletyka esetleg, fele­lőtlen megsemizések félreér­tés, miegymás. És mielőtt tényleg megnyugodna ellen-Joszip Broz, Tito köztársa­sági elnök március 23-án Beo­grádban­ fogadta Léderer La­jost, az Observer angol lap munkatársát és a következő interjút adta: KÉRDÉS: Melyek az elő­készületben lévő új jugoszláv alkotmány célkitűzései, me­lyek fő jellemvonásai vagy a­­lapvető módosításai és ho­gyan hatnak a jugoszláv tár­sadalmi és gazdasági fejlődés folyamatára? VÁLASZ: Egész társadal­munk dinamikus előrehala­dása szükségessé tette egy új alkotmány meghozatalát. Az 1946. januárjában az alkot­­mányozó nemzetgyűlésen megszavazott alkotmányt ha­zánk gyors társadalmi átala­kulása miatt módosítani és ki­egészíteni kellett sok dolgot túlhaladtunk, ezért az alkot­mány egyes rendelkezései gá­tolni kezdték a további helyes szocialista kibontakozást. E­­zért a Népszkupszina 1953 ja­nuár 13-án alkotmányerejű törvényt hozott a JSZNK tár­csáztunk volna a kedves tanügyesektől, el kellett mon­danunk, hogy egy vezetőnek iskolában és másutt bizony még a látszatra is ügyelnie kell, különösképpen, ha az a bírálat, elfojtását sejteti. Ennél kellemetlenebb dolgot nem híresztelhetnek felénk valakiről, és ez már ekkor nem szakmai, hanem társa­dalmi kérdés. Még ha, te­gyük fel, valóban rende­sadalmi és politikai berende­zésének alapjairól és a szövet­ségi hatósági szervekről. E törvény sok rendelkezé­sét már túlnőtte az élet, ezért teljesen új alkotmányt kell készítenünk, amely nemcsak megfelel a társadalmi viszo­nyok jelenlegi állapotának és fokának hanem tartós alapot ad a szocialista Jugoszlávia további kiépítésére és fejlesz­tésére. KÉRDÉS: Elnök úr, milyen hasznát láthatja a világ az el nem kötelezett államok érvé­nyesülésének?­­Elért-e vala­mit a beográdi értekezlet? Terveznek-e újabb erőfeszíté­seket arra vagy a semlegesek közös politika folytatására e­­gyesüljenek? VÁLASZ­T Úgy tűnik, e kér­dés arra utal, hogy Nyugaton sokan még meglehetősen le­becsülik a beográdi érte­kezlet eredményeit és az el nem kötel­ezett országok szerepét. Az Egyesült Nemze­tek közgyűlésének XVI. ülés­szakán nem mutatkozott-e monda, akkor is. Tehát, tré­fálkozott valaki, az igazgató is ember. Ő se mosolyoghat reggeltől estig. Neki is sza­bad olykor rosszkedvűnek, barátságtalannak lennie! Sza­bad — hangzott a válasz szín­tén élcelődve, — de lehető­leg a magánéletben. És sem­miképpen az alantas kollé­gákkal való érintkezés eseté­ben, vagy az iskolatanács, tantestület ülésein. S meg eléggé azoknak az orszá­goknak tevékenysége és jó­tékony szerepe, amelyek kép­viselői részt vettek a beográ­di értekezleten? Úgy gondo­lom, hogy a tények ezt mu­tatják. Nemcsak az Egyesült Nemzetekben, hanem a nem­zetközi eseményekben általá­ban erősen éreztetik hatásu­kat az el nem kötelezett­ or­­szágok belgrádi értekezleté­nek álláspontjai és megállapí­tásai Tévedés volna azt vár­ni, hogy az értekezlet nyo­mán világraszóló eredmények születnek, különösen a vitás nemzetközi kérdésekben, ám tekintet nélkül a rengeteg ne­hézségre és az ideiglenes kudarcokra az el nem köte­lezett országok tovább tevé­kenykednek a nemzetközi fe­szültség enyhülése érdeké­ben és előtérbe helyezik azo­kat a mozzanatokat amelyek hozzájárulhatnak a nemzet­közi egyetértéshez Nem fe­ledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a beográdi érte­kezlet álláspontjai nagy vissz­apropó. Nem lenne talán érdektelen, ha valamelyik társadalmi szervezet betekin­tene egyszer a zentai kommu­na területén az iskolák tár­sadalmi és egyéb fórumai­ban uralkodó viszonyokba. A demokratikusság szempontjá­ból. Miért kell az újsághoz fordulni panasszal, ha ott a jól működő tantestület, isko­latanács és a többi? hangot váltottak ki nemcsak az értekezlet részvevőinek ha­zájában, hanem úgyszólván a világ minden országában. Az értekezlet után egyes nagyhatalmak meghatározott gazdasági és politikai nyo­mást gyakoroltak az el nem kötelezett vagy nem eléggé fejlett országokra, ám ez nem akadályozza az el nem köte­lezett országokat abban, hogy még tevékenyebbek legyenek a béke megóvásáértt és a né­pek egyenjogú együttműködé­séért folyó harcban. KÉRDÉS: Nemrég megál­lapította a Közös Piacról, hogy fenyegeti a világ bé­kés fejlődését és leszögezte, hogy a nyugat-európai gaz­daság elkülönülése veszélyt jelent a fejletlen államok társadalmi és gazdasági fej­lődése számára. Mire ala­pozza aggályait? VÁLASZ: A Közös Piac és a zárt piacok kérdése általá­ban nemcsak hazámat ag­gasztja, hanem a gazdasági tömbökön kívül lévő többi országot is. Nyilván nem vár­hatunk ölbe tett kézzel, bizo­nyos rendszabályokat kell fo­ganatosítanunk, hogy meg­­védjü­k magunkat a zárt pia­cú államok részéről megnyil­vánuló hátrányos megkülön­böztetés irányzatától. Erről a kérdésről tárgyaltunk kai­rói és szudáni látogatásom idején. Mivel ez nemcsak az el nem kötelezett országokat érinti, hanem más államokat is, közös akciót kell indíta­ni. Ennek nem az lesz a célja, hogy létrejöjjön holmi harmadik piac, az el nem kötelezett és más országok zárt piaca, hanem hogy bi­zonyos együttes óvóintézke­déseket tegyünk és hatható­sabban és jobban megszer­vezzük a tömbönkívüli orszá­gok cserekereskedelmét és együttműködését. KÉRDÉS: Az el nem köte­lezett országok vezetőivel folytatott megbeszélései u­­tán várható-e, hogy sor ke­rül az el nem kötelezett or­szágok újabb összejövetelé­re, melyen arról tárgyalná­nak, hogyan lehetne a leg­megfelelőbben szembehelyez­kedni a gazdasági nyomás­sal. VÁLASZ: Nem volt szó az el nem kötelezett országok államfőinek új értekezleté­ről és egyelőre én sem tar­tom ezt szükségesnek. Ami pedig az el nem kötelezett országok és a gazdasági cso­(Folytatása a 8. oldalon) További jó munkát kívá­nunk a felsőhegyi iskolának, és főképp bensőségesebb vi­szonyokat a kollégák között, kiket legközelebb, esetleg a tanév végén, szívesen lát­nánk viszont kellemesebb kö­rülmények közepette valami­lyen ottani vigasság kereté­ben, most már megbékélve, vidáman, az elkövetkező és nem könnyű teendők sikeré­re ürítve poharunkat. V. L. Buenos Airesből jelenti az AFP. Tizenöt argentin tartomány kormányzója a nemrégen megdöntött Frondizi köztársa­sági elnököt támogatva köve­telte, hogy ismét vegye át tisztségét. A kormányzók ál­láspontja egy Buenos Aires-i találkozón jutott kifejezésre, amelyen mérlegelték a Fron dizi megdöntése okozta hely­zetet. A találkozó után kiadott közleményben kiemelik, hogy a törvényes köztársasági el­nök ellen elkövetett katonai államcsínnyel, valamint Fron dizi letartóztatásával súlyo­san megszegték az alkot­mányt. A kormányzók kije­lentették, hogy folytatják har­cukat az alkotmányos rend helyreállításáért és a köztár­sasági elnök kiszabadításáért, hogy folytathassa az ország helyzetének megszilárdítását és fejlesztését elősegítő poli­tikáját. A volt köztársasági elnök Polgári Radikális Pártjának parlamenti csoportja is kife­jezte szolidaritását Frondizi­val. A hadsereg akcióját al­kotmányellenesnek mintt­sítet­te, követelte a köztársasági elnök szabadonbocsátását és visszaállítását tisztségébe. A hírügynökségek szerint az új rendszert nem kedve­lik az országiban. A Reuter jelentése szerint a hadsereg­­miniszter és az aktív tábor­nokok egész sora, közöttük a köztársasági elnök katonai őrségének parancsnoka köve­telte nyugdíjaztatását. Külföldről érkező hitele szerint több argentin nagy­követ benyújtotta lemondá­sát. Tegnapelőtt éjjel Venezue­la megszakította diplomáciai kapcsolatait Argentínával és felhívta a többi latin-ameri­kai államot, valamint az USA-t, hogy kövessék példá­ját. A mexikói kor­mány tanácskozásra hív­ta Buenos Aires-i nagykö­vetét, míg a Mexikóban lévő argentin nagykövet be­nyújtotta lemondását. Jól érte­sült körök véleménye szerint a mexikói kormány nem szán­dékozik elismerni az új argen­tin rendszert. Buenos Airesben közzétet­ték Frondizi volt köztársasági elnök Garcia szenátorhoz in­tézett levelét, amelyet még az államcsíny előtt írt. A levél­ben többek között ez áll, hogy „az argentin nép ellenségei” követelik lemondását. Fron­dizi úgyszintén rámutatott ar­ra, hogy a katona­ puccs meg­torlásokhoz, végül pedig pol­gárháborúhoz fog vezetni. Argentínában egyébként a helyzet békés. Poggi tábor­nok, az argentin hadsereg fő­parancsnoka, a katonai puccs fő szervezője megparancsolta a katonaságnak, hogy térjen vissza a kaszárnyákba. Ebben a helyzetben kezdte meg tegnap az új argentin kormány megalakítására vo­natkozó tanácskozásait José Maria Guido, az új köztársa­sági elnök, akit a katonai ve­zetők juttattak uralomra. Jovan Veszelinov, a Szerb Képviselőház elnöke tegnapelőtt este fogadást rendezett az ifjúsági szervezet VI. kongresszusának küldöttei részére. Balról-jobbra: Jovan Ve­szelinov, Edvard Kardelj és Petar Gyokovics a fogadáson. VÉDJEGYE HELION Átlátszó porózus GYŰRHETETLEN NEM KELL VASALNI NEM VESZTI EL FORMAJAT PONT ÖNNEK VALÓ A*

Next