Magyar Szó, 1962. május (19. évfolyam, 119-148. szám)
1962-05-01 / 119. szám
HAT TAT A FASIZMUSRA mm BREADS AO A NÉPNEK ! Magyar Sió ааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааа 1миимм1нши11ншмд|и1ишмам]а • XIX. évf. 119. (5357.) szám i 1962. május 1,, 2. A jövőbe vetett bizakodással ünnepeljük az idei május elsejét A tavasszal együtt Május elseji jókívánságokkal köszöntjük a kedves olvasót, s mindenekelőtt átnyújtjuk szeretettel azokat a virágokat, amelyeket ebből az alkalomból képzőművészeti szerkesztőnk gyűjtött csokorba az ünnepi szám hasábjain híres alkotók vásznairól. Kívánunk talán, elsősorban békét és jó egészséget. Sajnos, a jelek szerint, még mindig ez a legidőszerűbb felköszöntő. Olvastuk, a békeszerető emberiség, közöttük szocialista hazánk dolgozói ellenkezése és Tito elnök nyomatékos figyelmeztetése ellenére Amerikában újra szörnyű bombák robbannak, mire valószínűleg a Szovjetunió is folytatja efféle kísérleteit. És ha ez sokáig így megy tovább, megrokkanunk, elpusztulunk mielőtt még kitörne a harmadik világháború. Reméljük, persze, nem így lesz, majd csak legyőzi egyszer ezeket a fékevesztett ambíciókat is az ember életösztöne, józansága, és ha nehezen is, de májusra fordul az idő a nemzetközi politika atomfelhős vidékein is. Jó munkát — alighanem ennek kell lennie a következő és ezúttal szintén nem konvencionális üdvözletnek. Tudjuk, csak jó, jobb és észszerűbb erőbevetéssel teljesíthetjük vállalt feladatainkat a gyárakban, a mezőttin s mindenütt másutt, magunkévá téve a legújabb intézkedéseket, amelyekről annyit hallottunk az ünnepek előtt és hallunk, vitázunk majd mégutána, és amelyek, vitán felül, mind, mind a munkásosztály és általában a dolgozó nép érdekében hozattak. És persze ezenfelül szeretnénk még ha sok-sok személyes és kevésbé általánosítható öröm és boldogság érné az olvasót a hosszú tél után, a minden tavasszal együtt járó derűlátás jegyében, hisz az újjászülető természet részei vagyunk mi is, nekünk zöldell az erdő, nyílik a virág, csobog a folyó és süt a nap. KÍVÁNUNK végül kelLEMES ÜNNEPEKET, ESŐTLEN KIRÁNDULÁST, MEGÉRDEMELT PIHENÉST, GONDTALAN VIDÁMSÁGOT MINDNYÁJUKNAK A DOLGOZÓK IDEI NEMZETKÖZI ÜNNEPÉN. V. L. A Kommunista Szövetség, a Szocialista Szövetség, a Szakszervezeti Szövetség és a Népi Ifjúság kiáltványa A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezetősége, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének Szövetségi Bizottsága, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa és a Jugoszláv Néni Ifjúság Központi Vezetősége május elsején a következő kiáltvánnyal fordul Jugoszlávia népeihez: A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓIHOZ! Az idei május elsejét a haladó emberiségnek a békéért, a szocializmusért és a népek függetlenségéért vívott harca jegyében ünnepeljük. Ezek a nagy eszmények korunk minden haladó emberének műve és első gondolata. Ezek a nagy eszmények vannak a májusi zászlókra írva, ezek vannak bevésve a világ minden dolgozójának és békeszerető emberének agyába és szívébe; ez a reménységük, törekvésük és céljuk. VÁROSOK ÉS FALVAK DOLGOZÓI! Hazánk dolgozóinak egységes és nagy erőfeszítései árán jelentős eredményeket értünk el életünk minden területén. Társadalmi és politikai rendszerünk demokratikusságát, a dolgozóknak az anyagi, társadalmi-politikai és más közös érdekek közvetlen eldöntésében való helyét és szerepét, a gazdasági fejlődés lendületét, az iskolák és egyetemek sokaságát, a társadalombiztosítást stb. tekintve kétségtelenül a világ társadalmilagleghaladóbb országai közé tartozunk. De tudatában vagyunk annak is, hogy még nagy és roppant összetett feladatok előtt állunk. További sikeres és gyors gazdasági és más irányú fejlődésünk magasabb szintű, korszerű, magasfokúan termelékeny termelést, jobb minőségű és dúsabb választékú termékeket kíván. Állandó, szervezett és világosan meghatározott irányú erőfeszítésekre van szükség minden dolgozó, önigazgató szerv és társadalmi-politikai szervezet, kommunális szerv és minden társadalmi erő részéről, hogy megbirkózhassunk azokkal a nehézségekkel, amelyeket viharos fejlődésünk, az ingatag nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok és különféle szubjektív fogyatékosságaink magukkal hoznak. A fogyasztásnaka termeléssel és a termelékenységgel való egybehangolásával, a munka szerinti elosztás elvének következetes végrehajtásával és a különféle káros irányzatok kiküszöbölésével biztosítjuk hazánk állandó és gyors gazdasági fejlődését. Jóllehet nagy és döntő lépéseket tettünk szocialista közösségünk sokoldalú építése irányában, ma nagyobb követelmény mint valaha, hogy minden öntudatos szocialista erő, elsősorban a kommunisták, a Szocialista Szövetség, a szakszervezet és a Népi Is(Folytatása a 4. oldalon) Tito elnök séta közben. MAI 32 OLDALAS ÜNNE pi szamunk Ara 20 dinár. LAPUNK LEGKÖZELEBB CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL JELENIK MEG. ARA SO DINAR Társadalmi rendszerünk és a nemzetek közötti viszonyok és kommunisták szerepe, a városok ellátása, a kulturálisművészeti élet és más időszerű témák A Magyar Szó interjúja Jovan Veszelinov elvtárssal Csak nagy nehezen jutottunk hozzá a Harcos Szervezetek Szövetsége közgyűlésének szünetében, körülfogták az egykori bajtársak, és folyt a vidám anekdotázás a forradalom idejében történtekről. Egy régebbi ígéretére hivatkoztunk, és ő beleegyezett, hogy röpke félórára visszavonul velünk a Hadsereg Otthon szalonjának egyik csendes sarkába, és interjút ad a Magyar Szó ünnepi számába. Fél órát ígért JOVAN VESZELINOV, a Szerb KSZ központi vezetőségének titkára, s több órán át maradt együtt FARKAS NÁNDORRAL, a Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat igazgatójával és VÉRES LAJOSSAL, a Magyar Szó főszerkesztőjével. Érdeklődése kiterjedt a Vajdaságban élő magyarok politikai, gazdasági, kulturális életének megannyi vonatkozására, azonkívül hogy egyet s mást elmondott azokról az, időszerű kérdésekről is, amelyek most, a Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének harmadik plenáris ülése óta foglalkoztatják a közvéleményt. További közeledés, egymás kölcsönös megértése Mindenekelőtt szóba került az a tény, hogy sehol a világon nem oldották meg oly következetesen a nemzeti kérdést, mint Jugoszláviában. Senki sem vitatja el ma már azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket elértünk. Nem maradhatott el a siker, mert nálunk a nemzetek közötti viszonyok a szabadság és minden nép egyenjogúságának elvére épültek. Ezért küzdött mindig a Kommunista Párt, hazánk munkásosztálya. A nemzetiségek jogai így váltak forradalmunk egyik vívmányává. Szocialista társadalmi rendszerünk, — mondotta Veszelinov elvtárs — társadalmunk gondoskodása minden dolgozó emberről, az önigazgatás mechanizmusa, a decentralizáció, stb. lehetővé tette, hogy teljesebben és helyesebben alakuljanak a nemzetek közötti viszonyok a szűkebb egységek keretei között is, a tartományban, a járásokban, a községekben, az üzemben, az iskolában, stb. Úgy vélem joggal állítható, hogy az új társadalmi viszonyok járultak hozzá legnagyobb mértékben köztársaságunkban a nemzetek közötti viszonyok helyes gyakorlati megoldásához. Ez pedig azt jelenti, hogy a közvetlen demokrácia továbbfejlesztésével ezek a viszonyok társadalmunk valamennyi sejtjében mégjobban elmélyülnek, várható valamennyi nemzetiség további közeledése, egymás megértése az egyenjogúság alapján. Nem önműködő folyamat Természetesen ez a folyamat, nem önműködő. A meglévő objektív lehetőségek mellett népeink testvériségének és egységének további megszilárdítására és elmélyítése szempontjából szükség van az öntudatos szocialista erők, elsősorban a Kommunista Szövetség akciójára is. A nemzeti kérdést sem lehet egyszer s mindenkorra megoldani, épp úgy mint ahogy fejlődésünk más létkérdéseit sem. A beszélgetés a továbbiak során arról folyt, hogy a nemzetek közötti viszonyok helyes megoldásának alapja köztársaságunkban a nemzetiségek jogainak teljes mérvű megvalósítása az élet valamennyi területén. Ez a politika ha ideiglenesen is, kisebb-nagyobb akadályokba ütközhet. Társadalmunk még nem mentes reakciós és ingadozó elemektől. Nem ritkaság, hogy soviniszta és nacionalista jelenségekbe ütközünk. Ezek a szocialistaellenes tényezők gátolni szeretnék demokratikus és szocialista fejlődésünket, és ezért különösen nemzetiségi politikánknak akarnak ártani, s megpróbálnak éket verni Jugoszlávia népei közé. Nacionalista és soviniszta jelenségek Nacionalista és soviniszta jelenségek találhatók valamennyi köztársaságunkban és van belőlük a nemzetiségek soraiban is. A következetes harc ezek ellen a szocialistaellenes jelenségek ellen szintén egyik feltétele a nemzeti viszonyok helyes megoldásának. Ezt a küzdelmet teljességében a Kommunista Szövetség folytatja. Ennek azonban konkrét formát is kell öltenie mindazokon a területeken, ahol több nemzetiség él együtt. A kommunistának sohasem szabad szem elől tévesztenie nemzeti (Folytatása a 3. oldalon)