Magyar Szó, 1962. december (19. évfolyam, 331-359. szám)
1962-12-02 / 331. szám
B»bA& A rASTzmjsmi - »gијпмвако A- иеигим Magyar Sió ................. MMMN . .................................. • XIX. évf. 331. (5569.) szám .——————————————————————————————————————————— Vasárnap, 1962. đec. 2. ■ a..................a- — — ■ — а — а. Kultúrmunkás a képviselőházban Megjelent gondolatban lettem, előbb konkrét, név és személy szerinti részletességében és sokaságában, majd, tovább olvasva az újságot, összevont és hasonult szintézisében már csak úgy, ahogyan tudjuk és nevezzük általában ezt a fajta közéleti férfiút és nőt, kissé mindig fanyarul és vállveregetőn: a vidéki kultúrmunkás. Nos, ezt meg kell nekik és nemcsak nekik írnom, — mondottam — akár hallottak róla, akár nem, jobban mondva, ki kell szemelvényeznem a Politika ünnepi számából ezt az interjút, még ha megszólnak is érte a kollégák, ahogy hát ezúttal, vagy ezúttal sem voltam éppen eredeti. Mi tagadás, felébred bennem a szentimentális kultúrpatrióta. És egy kis tartozást is leró talán a polcra jutott főszerkesztő tizenhat esztendővel ezelőtt én is így kezdtem, nekem is volt egy kinevezésem Zentán az iskolán kívüli kultúrmunka tisztes instruktori funkciójára, csak akkor már elszegődtem újságírónak. Legnagyobb fővárosi hírlapunk munkatársának Krste Crvenkowski, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja magyarázta meg: miért kell újabban közoktatási-művelődési tanács is a szövetségi képviselőházban. Mint ismeretes, a mostani két ház helyett az új alkotmánytervezet ötöt irányoz elő. Megmarad a szövetségi tanács, a keretébe tartozó népek tanácsával, és négy új önigazgatási tanács létesül. A közvetlen demokrácia, a szerteágazó társadalmi igazgatás rendszerének megerősödése olyan színvonalat hozott létre —, mondotta — hogy nem maradhatunk tovább csak a régebbi termelői tanácsnál. Az utóbbi években a gazdaságon kívül is alapvetővé vált az önigazgatás. A dolgozók helyzete az úgynevezett társadalmi szolgálatok területén, ennélfogva a közoktatásban és kulturális institúciókban is gyökeresen megváltozott a legutóbbi alkotmányerejű törvény meghozatala óta. Ezek az intézmények megszabadultak az államapparátus gyámságától is, önállókká váltak. Mindezt a decentralizáció kísérte, a hatáskörök átruházása még a kommunánál is lejjebb, magukra az említett munkaszervezetek társadalmi igazgató szerveire. Soha ennyire nem volt szükség tehát mint most az új felismerések ellenőrzésére, a tapasztalatcserére, a közös tanácskozásokra, az útegyengetésre. Munkálkodni kell ezenkívül intézményesen a társadalmunk ebbeli integrációja előtt lévő akadályok elhárításán is, a végsőkig tisztelve természetesen a nemzeti individualizmust. Innen az ötlet az új képviselőházi tanács megalakítására. Ez lesz a legfelsőbb önigazgatás szerve ebben a szektorban. Az imént említett fő feladatán kívül törvényeket és rendeleteket is hozhat. Főként persze határozatokat és javaslatokat terjeszt majd elő az intézmények számára A kérdezett, aki különben a szövetségi alkotmánybizottság tagja is, ezután elmondotta, kik is lesznek a képviselők ebben az újdonsül tanácsban. A kommuna kiküldöttei, a közoktatási, a tudományos és művelődés munkaszervezeteknek azok tagjai, akik részt vesznek az ottani társadalmi igazgat testületek munkájában, vagy mint társadalmi funkcióvá■ mások foglalkoznak ezekke a kérdésekkel. Szakemberei és itt működő közéleti munkások. Beül a képviselői padba a tudós, a művész, az író, a tanár, a publicista és a többi. Egy ilyen ház mindenképpen kvalifikált lesz arra, hogy megtárgyalja a hatáskörébe tartozó fontos kérdéseket. Jelentős tett ez, hogy a politikát megszabadítsuk az amatőrség jegyétől, ami ha így maradna káros lenne a szocialista társadalmi viszonyok és a szocialista demokrácia jövendő fejlődése szempontjából. Hogy ne legyen félreértés a dologban: nem azért kezdtem személyesen magával a kultúrmunkással, hogy az elhangzottakkal őt emancipáljam albérlőből egyenrangú közéleti munkássá, jóllehet, főleg az évekkel ezelőtti gyakorlatot ismerve, ez sem lett volna egészen fölösleges. Az alkotmánytervezetből és a fenti magyarázatból úgyis kitűnik, hogy ezzel az új képviselőházi tanáccsal maga a korszerű szükségletek egyenrangúsították az egész, szellemi életet más ágazatokkal együtt legfelső hatósági önigazgató szinten is. Hogy ez számukra intime megérdemelt elismerés is? Valószínűleg. Bár az én gondolatbeli fényképsorozatom szorgalmasan végezte a dolgát nehezebb időkben és enélkül is, egyszerűen azért, mert ehhez értett, ez állt hozzá legközelebb, úgy érezte ezzel segíthet legtöbbet és meg olykor lelkesítette is. Többek között ezért maradtak és maradnak meg emlékezetemben és jutottak eszembe a Politika interjújának olvasása közben. V. ) umемим Osztása emigránsok példátlan gaztette Fegyveres támadás bonni képviseletünk ellen összerombolták és felgyújtották az épületet — Két jugoszláv tisztviselő súlyosan megsebesült Országos ünnepség a köztársaság napján Új gyárak, üzemrészlegek, kultúrotthon, vasút, vízvezeték, műút Wavemscer 28-án és 29-én országszerte díszes ünnepségek voltak. Beográdban, a köztársasági fővárosokban díszüléseket, alkalmi ünnepségeket is rendeztek, megkoszorúzták a hősök és a népfelszabadító harcokban elesett katonák sírjait, fizetőbe helyeztek több új gyárat és üzemrészleget, sok helyen pedig új kultúrotthonok és iskolák megnyitásával tették ünnepélyesebbé a köztársaság napját. TÖBB ÜZEM KEZDTE MEG A TERMELÉST A HORVÁT NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A Horvát Népköztársaság lakossága a köztársaság napján számos alkalmi ünnepséget rendezett, és üzembe helyeztek több új gyár- és üzemítrészleget. A sziszáki járásban mintegy tíz faluban a köztársaság napján gyulladt ki először a villany. A karlováci járásban több új üzemrészleg kezdte meg a termelést. A karlováci Kordun vállalat Mali Erjavac faluban evőeszköz-készítő üzemrészleget, Otocs faluban pedig bőrfeldolgozó üzemrészleget nyitott Ogulin és Szrpszke Moravice között mintegy harminc kilométeres szakaszon az ünnepség alkalmából befejezték a vasútvonal villamosítását Eszéken a kőtársaság napján az eszéki mezőgazdasági kombinát keretében új csokoládégyárast helyeztek üzembe. Több ezer zágrábi polgár az ünnepek alkalmából a szlovéniai kirándulóhelyeken vagy külföldön töltötte pihenőjét HRASZTNIK VEGYI ÜZEMET KAPOTT Szergej Krajger, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Lidija Sentjurc népképviselő jelenlétében november 29-én délután a hrasztniki vegyiüzemben megünnepelték az üzem fennállásának századik évfordulóját Ez alkalomma megkezdte a termelést egy új üzemrészleg, amely évente mintegy hatezer tonna különféle foszfátsót gyárt Ezeket a sókat többnyin külföldről hoztuk be eddig Az üzemrészleg termelésével ellátja a hazai szappan- és mosóporgyárak szükségletét, sőt bizonyos termékeke külföldre is szállíthat. MEGKEZDTE A TERMELÉST A BILETYEI SZŐNYEGGYÁR A köztársaság-napi ünnepségek keretében Biletyér november 29-én próbatermelés indult az új Biletyanka nevet viselő szőnyeggyárban. Az ünnepségen rész vett Oszmán Karabegovics Bosznia-Hercegovina végrehajtó tanácsának elnöke és Radovan Papics, a JKSZ Központi Vezetőségének tagja. Az új szőnyeggyár jövőre mintegy 250 000 négyzetméter szőnyeget és több mint 500 tonna gyapjúszőttest gyárt. Ha majd teljes kapantással dolgozik ez a gyár, körülbelül megkétszerezi termelését (Folytatása a 3. oldalon) A köztársaság-napi ünnepségek alkalmából Joszip Broz Uta köztársasági elnök és felesége szerdán este a végrehajtó tanács épületében fogadást rendezett mintegy kétezer meghívott tiszteletére Bonnból jelenti a Tanjug. November 29-én a kora délutáni órákban Bad Godesberg bonni külvárosban mintegy 30 usztasa megtámadta a jugoszláv érdekvédelmi képviselet épületét Ez a támadás méreteiben és következményeiben túlszárnyalta a nyugatnémet hatóságok vendégszeretetét élvező emigráns bandák minden eddigi provokációját. A támadást fényes nappal hajtották végre, habár a nyugatnémet rendőrség figyelmét már két nappal előbb felhívták erre a lehetőségre. Ugyanazok az usztasa banditák vettek részt benne, akik annak idején jugoszlávellenes provokációkat hajtottak végre München-1 (Folytatása a 9. oldalon) Alekszandar Rankovics távirata Erich Ellenhauernak a bonni fasiszta kilengéssel kapcsolatban Német Szövetségi Köztársaságban uralkodó helyzet miatt. Az utóbbi években elkövetett jugoszlávellenes kirohanások azt mutatják, hogy a Jugoszláviából elmenekült fasiszta elemek nemcsak menedéket találtak az Önök országában, hanem megfelelő feltételeket és támogatást is ahhoz, hogy a szövetségi kormány hivatalos nyilatkozatai és kötelezettségei ellenére, akadálytalanul folytassák tevékenységüket. Ennek a politikának logikus következménye a képviseletünk ellen telített fegyveres támadás, meg polgáraink vérének ontása is. Ez a támadás a közelmúlt legsötétebb napjaira, a hitleri rendszer uralmának korszakára emlékeztet. A Szocialista Szövetség, meg az Önök pártjának vezetősége közötti eddigi találkozókon azt a meggyőződést szereztük, hogy Önök nemcsak elhatárolják magukat ettől a tevékenységtől, hanem el is ítélik azt. Azt várjuk, hogy az Önök pártja minden szükséges lépést megtesz annak a politikának a megbélyegzésére, amely mély bizalmatlanságot szül azoknál a népeknél, amelyek a hitleri fasizmus ellen harcoltak, különösen a mi népünknél, s amely arra figyelmezteti őket, hogy a fasizmus erőit nem zúzták teljesen szét, hanem azok 18 évvel a háború után annyira felbátorodtak és megerősödtek, hogy azt heszik, áttérhetnek a gyújtogatásra, fegyverek és bombák használatára. Szerintünk egy ilyen akció a német nép érdekében állna, amelytől a világ azt várja, hogy nem engedi meg és nem tűri el az usztasa és általában a profasiszta erők tevékenységét és hogy az Önök országa területén véglegesen lehetetlenné teszik ezt a tevékenységet. Ez az akció egyben azt a célt is szolgálná, hogy megakadályozzuk az országaink között amúgy sem kielégítő viszony továbbromlását“. Beográdból jelenti a Tanjug. Alekszandar Rankovics, a Szocialista Szövetség főtitkára a következő táviratért intézte Erich Ollenhauerhoz, a Német Szociáldemokrata Párt elnökéhez: „A bonni jugoszláv képviselet épülete ellen végrehajtott példátlan és gonosztevő támadással kapcsolatban — amely nagy elkeseredést és megbotránkozást váltott ki hazánkban — mély aggodalmunkat kívánjuk kifejezni a