Magyar Szó, 1963. október (20. évfolyam, 270-300. szám)

1963-10-01 / 270. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK1 MifufaR SJÚ : XX. évf. 270. (5868.) szám ,­ Kedd, 1963. okt. 1. Tito elnök október 3-ától 16-áig időz Mexikóban Belgrádból jelenti a Tan­jug. Adolfo López Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke meghívására Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke feleségével 1963. október 3-ától 16-áig hivata­los látogatást tesz Mexikó­ban. Mexikói tartózkodása alatt Tito és López Mateos elnök, valamint munkatársaik meg­beszéléseket folytatnak a jugoszláv—mexikói viszony és együttműködés továbbfej­lesztéséről, megszilárdításá­ról és véleménycserét foly­tatnak a nemzetközi kérdé­sekről. Tito elnök előrelát­hatólag beszédet mond majd a mexikói parlament dísz­ülésén és megtekinti Mexico, Guadalajara és Acapulca város kulturális és történel­mi nevezetességeit. Mongol parlamenti küldöttség érkezik Belgrádból jelenti a Tan­jug. A Szövetségi Szkupstina meghívására holnap hazánk­ba érkezik a Mongol Nép­­köztársaság Nagy Népi Hu­­ráljának küldöttsége, élén L. Cenddel, a Nagy Népi Hu­­rál elnökével. A mongol par­lament képviselői ezzel vi­szonozzák a jugoszláv parla­menti küldöttség tavalyi lá­togatását. Nyolcnapos itt-tartózkodá­­suk alatt џ mongol képvi­selők meglátogatnak több szerbiai, horvátországi, Crna Gora-i és szlovéniai helysé­get, megbeszéléseket folytat­nak a Szövetségi Szkupstina ■kénviselőivel és megismer­kednek társadalmi rendsze­rünkkel, a szkupstina fel­építésével és munkájával. ARA ,20 DINA. Az algériai kormány­­csapatok bevonultak a lázadók központjába Megkezdődtek a jugoszláv-bolíviai politikai megbeszélések Bolíviában rendkívüli fontosságot tulajdoní­­­­tanak Tito elnök látogatásának Jugoszlávia és Bolívia együttműködése minden téren eredményekkel kecsegtet Paz Estenssoro és Tito elnök beszéde a vasárnap esti banketten Cochabambából jelenti з Tanjug: Victor Paz Estenssoro, Bo­lívia köztársasági elnöke va­sárnap este bankettet rende­zett Josip Broz Tito köztár­sasági elnök tiszteletére, és ez alkalommal átadta neki a legmagasabb bolíviai kitün­tetést. . Ez alkalommal mondott beszédében az államfő hang­súlyozta, hogy Bolívia népe és kormánya nagy örömmel várta és fogadta Josip Broz Titót, feleségét és munka­társait, és nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a lá­togatásnak. Beszédében kitért arra, hogy Jugoszlávia népe törté­nelmének súlyos napjaiban is mindig híven ragaszkodott a szabadsághoz és a szociális igazsághoz. A legutóbbi vi­lágháborúban az idegen meg­szállás idején ezek a tulaj­donságok erőteljesebben meg­nyilatkoztak, mint valaha. Ezekben a súlyos napokban a jugoszláv nép szembeszállt a világtörténelem leghatal­masabb hadigépezetével, és úgyszólván minden felszere­lés és fegyver nélkül kezdet­ben teljesen magára hagyat­va, hősiesen szembeszállt ve­le, azzal az elszánt akarat­tal, hogy nem éli át még egyszer a belső kizsákmá­nyolást és a külső elnyomást. Ez döntő mozzanat volt, Ju­goszlávia sorsa egybeforrt a világ sorsával. A harcos nép Tito elnök személyében meg­találta sorsának nagy stra­tégiáját, érdekeinek zászló­vivőjét. Estenssoro elnök ezután vázolta Jugoszlávia népeinek felszabadító harcát, a harc nemzetközi jelentőségét és társadalmi tartalmát, majd kifejtette, hogy nem ez volt az első eset, hogy a jugo­szláv népek többsége hazá­jáért harcolt, de ez a több­ség most harcolt először ön­magáért. Az újabbkori tör­ténelem legnagyobb vihará­ban az ellenségtől elraga­dott minden talpalatnyi föld szigetté változott, és ezen a szigeten minden lúgos?­ Av felszabadult nemcsak az ide­gen hódítók alól, hanem megszabadult a hazai kizsák­­mányolóktól is. Ez a harc valóságos hősköltemény volt, példátlan hősiesség nyilatko­zott meg benne, és ezért fe­lejthetetlen és csodálatra méltó tény. Tito elnök háború utáni szerepéről és Jugoszlávia háború utáni mély társadal­mi átalakulásáról szólva hangsúlyozta, hogy Jugoszlá­viában a doktrínákat esybe­­hangolták a sajátos történet­(Folytatása a 4. oldalon) Cochabambaból jelenti a Tanjug. Tito és Estenssoro elnök tegnapelőtt a délelőtti órák­ban találkozott a bolíviai ál­lamfő rezidenciájá­ban és véleménycserét folytatott. A két elnök találkozóján jelen volt jugoszláv részről Mijalko Todorovic, Koca Po­povic, Bogdan Crnobrnja és Ivan Rukavina, bolíviai rész­ről pedig Fellmann Vellarde külügyminiszter és több más magas rangú funkcionárius. Ez az első találkozó tulaj­donképpen bevezető a két államfő átfogó vélemény­­cseréjébe. Várható, hogy a megbeszélések során tár­gyalnak majd a bilaterális viszony fejlesztéséről, az idő­szerű világhelyzet alapvető kérdéseiről, beleértve az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakát és a kereskedelmi világértekezletre folyó elő­készületeket. A két küldött­ség köreiben hangoztatják, hogy a béke megőrzéséért és fenntartásáért vívott harc, az egyenrangúság és szuve­renitás tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi együtt­működés megszilárdításáért vívott harc Jugoszlávia és Bolívia külpolitikájának alap­vető célja. Tito elnök bolíviai látoga­tását itt kétségtelenül rend­kívüli politikai eseménynek tekintik. A vélemények sze­rint Tito elnök látogatása nemcsak hozzájárulás a két ország bilaterális viszonyá­nak megszilárdításához, ha­nem igen nagy politikai je­lentőségű Tito elnök jelen­legi latin-ame­rikai körútján is. Bolíviai hivatalos körök­ben Tito elnök bolíviai lá­togatását a független bolíviai külpolitika eredményének te­kintik. A két elnök megbeszélé­seivel egyidőben a gazdasá­gi és pénzügyi szakértők is megbeszéléseket kezdtek az áruforgalom és az együtt­működés más formáinak fejlesztéséről. Bolívia kife­jezte kívánságát, hogy to­vább fejlessze Jugoszláviá­val való áruforgalmát, túl az eddigi szinten. Jugoszlávia nemzetközi gazdasági együtt­működést ösztönző politiká­jával a legmegfelelőbb társ ii Bolíviával való gazdasági viszony és együttműködés fejlesztésére. Cochabambá­­ban ipari kiállítást nyitottak a jugoszláv vállalatok, hogy megismertessék mindkét fél lehetőségeit a gazdasági e­­gyüttműködés fejlesztésére. Ilyen, igen baráti légkör­ben folyik le Tito elnök bo­líviai látogatása is. Cocha­­bambában a jugoszláv ven­dégeket rendkívüli vendég­­szeretettel fogadták. Ez meg­nyilvánult tegnap is, amikor Tito elnök ellátogatott Es­tenssoro elnökhöz. Az embe­rek ismét kifejezték megelé­gedettségüket, hogy a jugo­szláv elnök köztük van és lelkesen üdvözölték. INTIM EBÉD ELNÖKÜNKNEK Paz Estenssoro elnök és felesége Tereza Cortes teg­napelőtt délután a hivatalos programon kívül intim ebé­det adott Tito elnök és fe­lesége Jovanka Broz tiszte­(Folytatása az 5. oldalon) Victor Paz Estenssoro Josip Broz Tito Ben Bella „ébersági bizottságok” alakítására szólítja fel a népet Tizi Ouzouból jelenti az AP. Az algériai fegyveres erők egységei tegnap bevonultak Tizi Ouzou kabíliai városba. El Hadj ezredes, a VII. kato­nai körzet parancsnoka, akit Ben Bella elnök tegnapelőtt leváltott, vezérkarával és ke­vés számú katonával eltávo­zott a városból. Az algériai csapatok kép­viselője kijelentette, hogy a lázadó egységek barikádo­kat emeltek a városba veze­tő útvonalakon, de nem ta­núsítottak komolyabb ellen-­­állást a kormánycsapatok­nak. A rendszerhez hű egy­ségek lezárták a városkapu­kat, s átkutatnak minden tá­vozó gépkocsit. Az utcákon harckocsik cirkálnak. A vá­rosban béke honol, a kor­mánycsapatok Algírból kap­ják a parancsokat. Az Associated Press érte­sülése szerint El Hadj ezre­des parancsnoksága alatt 8—10 000 katona volt, akik a felszabadító harcokban az ő egységeiben szolgáltak. Állí­tólag az ezredes csapatainak egy része Kabília hegyeibe vonult vissza, ahol gerilla­harcot szándékozik folytatni. Nincs értesülés arról, hogyan akarják a kormánycsapatok megoldani a disszidens egy­ségekkel keletkezett viszályt. Hivatalos személyiségek lá­zadásnak minősítik a Tizi Ouzouban lejátszódott teg­napelőtti eseményeket, s úgy vélik, hogy a helyzet igen ko­moly. A Reuter híre szerint az algériai véderőminisztérium közölte, hogy a VII. katonai körzet hat tisztje nyilváno­san elítélte El Hadj ezredes magatartását, s kijelentették, hogy hűek maradnak a kor­mányhoz és Ben Bella elnök­höz. (Folytatása az 5. oldalon) Aleksandar Ranković jókívánságai Ciprus, Kína és Nigéria nemzeti ünnepére Belgrádból jelenti a Tan­jug. Aleksandar Rankovic, köz­­társasági alelnök a követke­ző táviratot intézte Maka­­riosz érsekhez, a Ciprusi Köztársaság elnökéhez: „Ciprus Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából nagy megelégedéssel küldöm fő­papi méltóságodnak szívélyes üdvözletemet s legőszintébb jókívánságaimat az ön sze­mélyes boldogulására és a ciprusi nép haladására. Aleksandar Rankovic táv­­iratott intézett Liu Sao-csi­­hez, a Kínai Népköztársa­ság elnökéhez is.: „A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából üdvözleteimet küldöm ön­nek és a kínai népnek, és őszinte jókívánságaimat a kí­nai nép haladására”. Aleksandar Rankovic alel­nök dr. Nnamdi Azikiwehez, a Nigériai Szövetségi Köztár­saság elnökéhez intézett táv­iratában ezeket mondja: „A Nigériai Szövetségi Köz­társaság október elsejei hi­vatalos kikiáltása alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság népe és kormánya, valamint a magam nevében kérem Excellenci­­ádat, fogadja legszívélyesebb üdvözleteimet és jókívánságai­mat a Nigériai Köztársaság és Nigéria népe további si­kereire és haladására”.

Next