Magyar Szó, 1964. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1964-02-01 / 31. szám

hálál a fasizmusra — szabadság a népnek . _• _ Ara 20 dinar fa* tar Sió XXI. évf. 31. (5988.) szám : Szombat, 1964. február 1. jj 11 szovjet javaslat elfogadása jelentősen hozzájárulna a békéhez — állapította meg Tito elnök Hruscsov üzenetére adott válaszában Josip Broz Tito elnök teg­nap válaszolt Ny. Sz. Hrus­csov szovjet miniszterelnök december 31-i­­üzenetére. A választ két­­ nappal ezelőtt Cvijetin Mijatovic, hazánk moszkvai nagykövete adta át A. A. Gromiko szovjet kül­ügymi­nisz­ternek. Mint ismeretes, Hruscsov miniszterelnök üzenete olyan jelentős és fontos kérdések­re vonatkozik, mint a terü­leti és határviszályok, és módot javasolt azok megol­dására. A jugoszláv­ kormány — áll elnökünknek ezzel kap­csolatos válaszában — sok- s oldalúan és a legnagyobb fi­gyelemmel tanulmányozta a­­ szovjet miniszterelnök üzene­tét és javaslatait. E mély meggyőződésünk — mondja a válasz — hogy a javaslatok elfogadása jelen­tősen előmozdítaná a béke ügyét és csökkentené a vi­lágban még mindig meglevő bizalmatlanságot. Ezért, mint biztosan Ön is tudja, a Jugo­szláv SZSZK kormánya szóvivőjének sajtóértekezle­tén rögtön támogatta az Ön javaslatát, és hangsúlyozta annak jelentőségét a nemzet­közi viszonyok javítása szem­pontjából”. „Teljes egészében osztjuk az Ön meggyőződését, hogy ez erőszak alkalmazása a te­rületi és határviszályok megoldására nem áll össz­hangban egyetlenegy nép érdekével sem. A viszonyok eddigi gyakorlata azt mutat­ja, hogy ezeket a kérdéseket nem lehetett fenyegetőzés­sel, még kevésbé közvetlen erőszak alkalmazással meg­oldani. Minden erőszakhoz folyamodás e viszályokban elkerülhetetlenül a nemzet­közi viszonyok veszélyes ki­éleződéséhez vezetett, és szé­lesebb értelemben véve köz­vetlen veszélyt jelenettt a világbékére”. „Ezért az ön által java­solt nemzetközi egyezmény, amellyel következetesen el­vetnénk az erőszak minden formáját, mint a területi vi­szályok és határkérdések megoldásának eszközét, konk­retizálná az­­ ENSZ Alapok­mányának elveit, és jelen­tős hozzájárulás lenne a nemzetközi gyakorlat pozitív továbbfejlesztéséhez, érvé­nyesítené a nemzetközi kér­dések békés megoldásának eszközeit és általában a bé­kés koegzisztenciát”. A válasz a továbbiakban elmondja, hogy a Jugoszláv SZSZK kormánya, mint a fenti elvek következetes har­cosa, mindig nagy fontossá­­­got tulajdonított ennek a­­ kérdésnek. ,A jugoszláv kor- | mány azon a véleményen­ van, hogy az Ön üzenetében kifejtett javaslatok, különö­sen a négy legfőbb tétel.1­­ hasznos és, általánosan elfo­gadható alapot ad egy nem­zetközi egyezményhez, amely­lyel az országok elvetnék az erőszakot, mint a területi vi­szályok vagy határkérdések­­ megoldásának eszközét”. ..Meggyőződésem, hogy ez az építő jellegű kezdeménye­zése is kedvező visszhangra talál a világban és lehetővé teszi, hogy további lépéseket tegyünk a nemzetközi béke megszilárdítására, ami va­lamennyi nép legfőbb óha­ja” — áll végül az üzenet­ben. Josip Broz Tito köztár- ■ sasági elnök előtt a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács épületében tegnap délelőtt ünnepélyes fogadalmat tet­tek a Jugoszláv Alkot­mány­védő Bíróság tagjai­ , Blažo Jovanovic elnök, Šefket Maiglajk­c, Braznn Jevremović, Neda Božino­­vić-Radosavljević, Ivo Su­­narić, dr. Jerko Radmilo­­vić, Vladimir Simić, Aleš Bebler - Josip Cazi, Nikola Sržentić és Asen Grupče­­ bírák. Az ünnepélyes fogada­lomtételen jelen volt Bog­dan Crnobinja, a köztár­sasági elnök főtitkára is. Miután a Jugoszláv Al­kotmányvédő Bíróság tag­jai fogadalmat tettek, Tito elnök az alábbi szavakkal fordult hozzájuk: „Elvtársak, előttetek igen fontos és felelősségteljes kö­telezettségek állnak. Itt alkotmányunk a legkor­szerűbb elemeken alapul, s erre kell felépüljön szocialis­ta rendszerünk további fejlő­dése. Ebben az építésben az új alkotmány lesz az útmu­tató. Természetesen az alkot­mány rendelkezései szabato­san meg vannak szövegezve, ezeknek a rendelkezéseknek azonban életet kell adni, s al­kalmazni kell őket a minden­napi gyakorlatban. Ti jól tud­játok, hogy gyakorlatunkban vannak még különféle elté­rések, s a ti kötelességetek megakadályozni ezeket az el­tévelyedéseket. Ti felelősek vagytok az új alkotmány tisz­teletben tartásáért, a ti ille­­tékességekbe tartozik meg­akadályozni az alkotmány re­­­delkezéseinek megsértését, a­­kár egyénekről, akár közös­ségekről van szó, vagy orszá­gunk bármely más intézmé­nyéről. Természetesen ti nem fog­lalkozhattok apróságokkal, kö­telességetek azonban, hogy védjétek a magánszemélyek, munkaközösségek, köztársasá­gok, valamint a szövetség jo­gait, egyszóval minden mun­kaközösség és egész társadal­mi közösségünk jogait. Ez meglehetősen nehéz feladat, s hogy sikeresen megvédhessé­­tek alkományunkat, szüksé­ges, hogy jól ismerjétek an­nak lényegét. A szocialista építés gya-­­­korlata, mint magatok is jól­­ tudjátok, igen összetett. Fi-­­­gyelembe kell vennetek szo­­­cialista közösségünk politi­kai, kulturális és gazdasági alakulását, hogy az minden tekintetben helyesen fejlőd­jön. Számot kell vetnetek a szocializmus alapelveivel és a közösség érdekeivel orszá­gunk további szocialista fej­lődésében. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy nektek mint jogászoknak és politiku­soknak figyelemmel kell kí­sérnetek mindezeket a ténye­zőket, amelyektől legnagyobb­­ mértékben függ sikeres fej­lődésünk. Munkátokban — természetesen — lesznek majd nehézségek is, főleg kezdetben. Meg kell ismer­kednetek az anyaggal, ezt pedig nem lehet azonnal, csakis fokozatosan. Csakis akkor lesztek képesek helye­sen és sikeresen megoldani ezeket a feladatokat, ha se­gítséget kaptok hazánk min­den felelős tényezőjétől. Kívánom é­s ezt kíván­juk valamennyien, hogy mun­kájuk minél sikkesebb le­gyen,­­s ebben a magam ré­széről sok sikert kívánok”. Blažo Jovanovic, a Jugo­szláv Alkotmányvédő Bíró­ság elnöke válaszolva Tito elnök szavaira, többek kö­zött az alábbiakat mondot­ta: „Elnök elvtárs, kedves Ti­to elvtársi Mi, a Jugoszláv Alkot-­­mányvédő Bíróság tagjai kö­szönjük a hozzánk intézett szavakat. Ezek a szavak, mint mindig, most is felbá­torítanak bennünket és ösz­tönzést adnak a munkára. Meggyőződésem, hogy az alkotmányvédő bíróság bírái nagy lendülettel és­ lelkiisme­retesen teljesíteni fogják a reájuk bízott feladatukat. El­várjuk­ hogy országunk va­lamennyi felelős tényezője támogatást nyújtson főleg munkánk kezdetén, mert az alkotmányvédő bíróság új in­tézmény s nekünk még nin­csenek kellő tapasztalataink. Elsősorban kedves és hatá­sos lesz számunkra az Ön segítsége, Tito elvtárs. Re­méljük, hogy munkánkkal igazolni fogjuk az ön bizal­mát és népeink képviselői­nek bizalmát a Szövetségi Szkupszmában, akik az ön javaslatára megválasztottak bennünket. — mondotta töb­bek között Blažo Jovanovic­ elnök. (Tanjug) (Képünk a fogadalomtételről a 3. oldalon) Aleksandar Ranković megérkezett Budapestre A Keleti pályaudvaron Biszku Béla, Nemes Dezső és Gáspár Sándor üdvözölte Aleksanđar Ranković, a­z­­JSZSZK alelnöke és a JKSZ Központi Vezetőségének tit­kára tegnap 13 óra körül a Magyar Szocialista Munkás-­­­párt Központi Bizottságának meghívására, háromnapos magyarországi látogatásra Budapestre érkezett. Vele együtt érkezett Jovan Vese­­linov, Djuro Pucar és Ivan Gošnjak, a JKSZ Végrehaj-­j tó Bizottságának tagja. Dob­it verje­­ Vilikc, a JKSZ KV tagja, és dr. Dušan Čajić, ha­zánk magyarországi nagykö­vete. A jugoszláv személyisége­ket a határon Sándor József, az MSZMP irodájának főnö­ke. Pója Frigyes, az MSZMP nemzetközi kapcsolatokat ápoló osztályának főnöke. Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes és Zágor György­­ belgrádi magyar nagykövet üdvözölte és kí­sérte Budapestig. A Keleti pályaudvaron a jugoszláv vendégeket Biszku Béla és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és a KB titkára, valamint Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja és a budapesti pártbizottság első titkára üdvözölte. A vörös szőnyeggel borított pályaudvaron úttörőlányok virágcsokrot adtak át a ju­goszláv vendégeknek. A pályaudvarról a jugo­szláv személyiségek házigaz­dáik kíséretében a magyar kormány szabadság-hegyi villájába autóztak. Aleksan­­dar Rankovic meg a többi jugoszláv vezető megbeszé­léseket folytat majd a ma­gyar személyiségekkel. Sza­bad idejüket vadászattal töl­tik. Belgrádi tanácskozás az el nem kötelezettek értekezletéről Megérkezett az indiai külügy­miniszter-helyettes Nehru üzenetét hozta Tito elnöknek Dines Sing indiai külügy­miniszter-helyettes tegnap 13 órakor ötnapos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Neh­ru indiai miniszterelnök üze­netét hozta Josip Broz Tit­o elnöknek. A repülőtéren Marko Nike­zie és Ranko Zec külügyi ál­lamtitkár-helyettes, dr. Sergi­je Makijedo, a Külügyi Állam­titkárság protokollfőnöke és Vlado Sestan külügyi osztály­főnök fogadta. Az indiai diplomata több megbeszélést folytat majd a jugoszláv képviselőkkel az el nem kötelezett országok új, szélesebb körű értekezletéről. Az előkészületek során tervbe vették, hogy a jövő hónap­ban, valószínűleg Kairóban, összeülnek az el nem kötele­zett országok nagykövetei. A belgrádi megbeszéléseken er­ről az előzetes tanácskozásról folytatnak majd alapos véle­ménycserét. A kairói találko­zón azoknak az országoknak nagykövetei vesznek részt, a­­melyek képviselve voltak az el nem kötelezett országok 1961-ben­ Belgrádban tartott értekezletén. Az utóbbi idő-­­ben több részről hangsúlyoz­ták, hogy az el nem kötele­zett országok értekezletének kibővítése azt jelenti, hogy a belgrádi értekezlet óta széle­sebb körben érvényesült a bé­kés koegzisztencia elve, több ország vált függetlenné és fej­lődött a gazdasági emancipá­ció és fokozottabb nemzetkö­­­­zi aktivizálódás felé. Éppen­­ ezért az el nem kötelezett or­szágok bővített értekezlete le­hetővé teszi, hogy reális tá­mogatást adjanak a világhely­zet javulása folyamatainak. Az indiai diplomata belgrá­di látogatása előtt Kairóban tárgyalt ezekről a kérdések­ről. Kairóból való elutazása előtt kijelentette, hogy Nasz­szer elnökkel megegyezésre jutott az el nem kötelezett or­szágok­ értekezlete összehívá­sának módjáról. Ennek értel­mében a napokban néhány or­szág közös meghívót küld az előzetes tanácskozásra, ame­lyen határoznak a külügymi­niszterek értekezletének he­lyéről és időpontjáról. Való­színűnek tartja, hogy az el nem kötelezettek új csúcsérte­kezletét szeptemberben tart­ják.­­ Aleksandar Rankovic alelnöktől, a JKSZ KV titkáraink meg a Magyarországra utazó küllöttség többi tagjától a belgrádi vasútállomáson Jakov Blažević, Bogdan Ošolnik é.­ Otmar Kreáció, a JKSZ KV tagja, Marko Nikozic kül­ügyi államtitkár-helyettes és mások búcsúztak. \ Fogadalmat tettek az alkotmányvédő bíróság tagjai Tito elnök sok sikert kívánt munkájukhoz

Next