Magyar Szó, 1964. október (21. évfolyam, 272-302. szám)

1964-10-01 / 272. szám

HAL­ VL . FASIZMUSRA - SZABADSAO A NEPVEK­­&utfAJZO ’ m évf.' 272.'(6229.) szám‘ MMIIMIMMMHMMMMtMMIHHOMnil Csütörtök, 19Ő4. okt. 1. üdvözlő távirat Nigéria elnökéhez Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök Nnamdi Aza Kiwe Nigéria Szövetségi Köztársa­ság elnökéhez a következő táviratot intézte: „Nigéria Szövetségi Köztár­saság függetlenségének évfor­dulója alkalmából Excellen­­ciádnak a legőszintébb jókí­vánságaimat küldöm, Jugo­szlávia népei és a magam ne­vében. Nigéria népének boldo­gulást, önnek sok szerencsét kívánok.” Tito elnök üdvözlő távirata a Kínai NK elnökének Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök Liu Sao-csinek, a Kínai Népköztársaság elnöké­nek is küldött táviratot: „A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából a kínai népnek és ennek legőszintébb jókí­vánságaimat küldöm. A kí­nai népnek boldogulást kívá­­­nok.” ARA 20 DINAR Ma este összeülnek a külügyminiszterek Kairóban Három fontos napirendi pont a csúcstalálkozón Kairóból jelenti a Tanjug. Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminiszterei ma délután a kairói egyetemen összejövetelt tartanak, s meg­szövegezik az el nem kötele­zett országok II. állam- és kormányfői értekezletének végleges napirendjavaslatát. A külügyminiszterek ezenkí­vül javaslatokat is dolgoz­nak ki kiindulópontul az ál­lam- és kormányfők értekez­lete végleges okiratainak megszövegezéséhez. A részvevők többségét a ma délután kezdődő értekez­leten külügyminiszterek kép­­viselik. Csak néhány küldött­ség élén áll majd nagykövet. Elvben a megfigyelői minő­sítésben részt vevő országok képviselői is jelen lehetnek a külügyminiszteri összejövete­leken. E kérdésben később hoznak végleges döntést. A külügyminiszteri értekezletre egyébként nem küldtek kü­lön meghívókat. A külügyminiszterek a na­pirend tanulmányozása előtt meghatározzák saját értekez­letük és a csúcstalálkozó munkafolyamatát. A ma dél­utáni összejövetelen megvá­lasztják a későbbi tanácsko­zások elnökét, valamint a csúcstalálkozó főtitkárát. A külügyminiszterek bizottsá­gokban is tanulmányoznak e­­gyes problémacsoportokat. A külügyminiszteri értekez­let legfőbb figyelmét a már­ciusban Colombóban megtar­tott nagyköveti értekezleten elfogadott napirendi javaslat­ra összpontosítják. E javas­lat három főbb pontból áll: általános vita a nemzetközi helyzetről, a világbéke és biz­tonság megőrzése és fokozá­sa, végül pedig a gazdasági fejlődés és együttműködés problémái. A napirend második pont­jában hét problémacsoport (folytatása a 7. oldalon) nyomva várt rájuk. Az út­­ mentén a polgárok és a tu­risták ezrei köszöntötték el­nökünket. A Galeb előtt felsorakozott a díszzászlóalj. A katona­zenekar eljátszotta az álla­mi himnuszt, majd Tito el­nök elvonult a díszzászlóalj előtt­ és a Galeb fedélzetére lépett. A feljáratnál Ivan Purišić ellentengernagy, a jugoszláv haditengerészet had­­jórajának parancsnoka tett­ jelentést. Elnökünk elvonult a hajón felsorakozott díszőr-­­ség előtt, majd búcsút vett­­ munkatársaitól. Nemsokára a Galeb fel­szedte horgonyait és elindult messzi útjára. A kikötőn kí­vül csatlakozott a Pula és Kotor romboló, amelyek el­kísérik elnökünk hajóját az EAK-ba. A belgrádi értekezlet dön­tései elősegítették, hogy a világon megerősödjön a fel­ismerés, hogy a népek közöt­ti elavult és egyenlőtlen vi­szonyokat meg kell szüntet­ni, annak tudata, hogy fel kell számolni a gyarmatura­lom maradványait és győze­lemre kell segíteni a békés és aktív koegzisztencia el­veit. Szilárd meggyőződésem, hogy a kairói értekezlet még Az ENSZ tagjainak több mint fele követi az el nem kötelezett­ség politikáját­ ­TITO ELNÖK NYILATKOZATA A KAIRÓI CSÚCSÉRTEKEZLET ELŐTT Tito elnök a Galeb hajón útban Kairó felé • Ünnepélyes búcsú elnökünktől öt dubrovniki kikötőben Elnökünk jókívánságai Makariosznak Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök a következő távira­tot küldte Makariosz érsek­nek, Ciprus köztársasági el­nökének: „Jugoszlávia népei, vala­mint a magam nevében a legőszintébb jókívánságai­mat küldöm Önnek Ciprus nemzeti ünnepe alkalmából. Ciprus népének jólétet és bol­dogulást, önnek pedig sok szerencsét kívánok.” Dubrovnikből jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito elnök teg­nap 13.35 órakor a Galeb fe­délzetén elindult az Egyesült Arab Köztársaság felé, hogy a jugoszláv küldöttség élén részt vegyen az el nem kö­telezett országok állam- és kormányfőinek kairói érte­kezletén. Elnökünkkel együtt utaz­tak a jugoszláv küldöttség tagjai: Vladimir Popovic, a Szövetségi Szkupstina Szö­vetségi Tanácsa külpolitikai bizottságának elnöke, Bog­­dan Crnobrnja, a köztársasá­gi elnök főtitkára és Mišo Pavičević külügyi államtit­kár-helyettes. Ezenkívül a Galebon Tito elnökkel együtt elutazott dr. Radivoje Pero­vic professzor, dr. Ljubomir Rašović professzor és Luka­­ Božović vezérőrnagy. A dubrovniki kikötőben Tito elnöktől Jovanka Broz, Vladimir Bakarić, a KSZ horvátországi vezetőségének titkára, Ivan Krajačić, a Hor­­vát Szábor elnöke, Miloš Su­­monja vezérezredes és má­sok vettek búcsút. Tito elnök és kíséretének tagjai Pulából repülőgépen érkeztek Dubrovnikba. Mind­járt a kikötőbe hajtattak, ahol a Galeb már lehorgo­ Megérkezett Belgrádba az új brit nagykövet Duncan Wilson, Nagy-Bri­­tannia újonnan kinevezett belgrádi nagykövete tegnap­­ megérkezett hazánk főváro­sába.­­ ] Josip Broz Tito elnök az el nem kötelezett országok kai­ í­rói értekezletével kapcsolat­­­­ban a következő nyilatkoz­­ zatot adta: „Az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­főinek kairói értekezletén, mint ismeretes, több mint kétszer annyi ország vesz részt, mint amennyi az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban tartott értekezletén jelen volt. Ezen­kívül az értekezleten megfi­gyelőként jelen lesznek több párt és mozgalom képviselői, akik jelenlétükkel e fontos összejövetelen kifejezésre jut­tatják óhajukat, hogy előse­gítsék azoknak az eszméknek a győzelmét, amelyekért az el nem kötelezett országok küzdenek. Rendkívül fontos­nak tartom az ilyen nagy arányú részvételt a kairói értekezleten. Ez azt mutatja, hogy az el nem kötelezett­ség politikája mind jobban tömöríti a békeszerető erő­ket és országokat, nagyobb hatással lesz a mai világ pozitív irányzataira. Az értekezlet biztosan sík­­raszáll mindannak kiküszö­böléséért, ami akadályozza a világbéke megszilárdítását, elsősorban a gyarmaturalom felszámolásáért, a világ nem eléggé fejlett vidékei fejlő­désének meggyorsításáért, az egyenrangú nemzetközi együttműködés további erő­södéséért, és a más népek bel­ügyeibe való beavatkozás megakadályozásáért. Ezt kü­lönösen szükségessé teszi az a körülmény, hogy egyes népek szuverenitásának és más alapvető jogainak meg­sértése és az új viszályok ko­moly tűzfészkei még mindig aggasztják a világot. Szerin­tük okvetlenül szükség van arra, hogy az emberiség új utakat találjon a nemzetközi együttműködésre, hogy vég­re egyszer megszabaduljon a háború veszélyétől, és eltávo­lítsa a népek alkotó képes­ségeinek útját álló akadá­lyokat. Azok az országok, ame­lyeknek képviselői összeül­nek Kairóban, az ENSZ tag­ságának több mint felét te­szik. Az a tény, hogy mind­ezek az országok önállóan és saját tapasztalataik alap­ján választották ezt a poli­tikát, arról tanúskodik, hogy az szükségleteik kifejezője. Ez egyben annak is bizonyí­téka, hogy megnövekedtek a békeharcba bekapcsolódó erők. Jugoszlávia népei nagy ér­deklődéssel és rokonszenvvel figyelik majd a jelentős ösz­­szejövetel munkáját. Őszin­tén sikert kívánnak az el nem kötelezett országok má­sodik kairói értekezletének, mert meggyőződésük, hogy az új megnyilatkozása lesz annak a közvetlen kapcsolat­nak és barátságnak, amely Jugoszláviát az értekezleten részvevő országok népeihez fűzi, és hogy az értekezlet sokban hozzájárult a világ­békéhez és fejlődéshez. A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság küldöttsége a többi részvevő ország kép­viselőivel együtt azon dol­gozik majd, hogy az értekez­let elérje ezeket a célokat. Mert ma már szemmel látha­tóbb mint valaha is, hogy csak a béke és az általános felszabadulás feltételei kö­zött lehetséges minden nép egyenrangú, szabad és aka­dálytalan gazdasági és poli­tikai fejlődése”. Tito elnök Kairóba utazása előtt a Galeb fedélzetén búcsút vesz feleségétől és munkatársaitól. Fogadás Belgrádban a magyar hadseregnap alkalmából A Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén Fo­dor Gyula ezredes légiatta­sé, fogadást adott a magyar hadsereg évfordulója alkal­mából. A fogadáson jelen volt: Bogdan Oreščanin, Kos­ta Nađ, Zdenko Ulepic vezér­ezredesek, és Mate Jerkovic tengernagy a népvédelmi ál­lamtitkár helyettese, vala­mint a Jugoszláviában akkre­ditált külföldi képviseletek katonai attaséi.

Next