Magyar Szó, 1964. december (21. évfolyam, 331-361. szám)

1964-12-01 / 331. szám

■AUl A FASIZMUSSA­G SZABADSÁG A NÉPITEK ARA­M ВШАВ .3 Magyar Sió­­ XXI. évf. 331"(6288.) szám" 1964. nov. 29., 30., dec. 1. Üdvözletek, jókívánságok a köztársaság születésnapján Huszon­egyedik November "­ partizón parlament, aho­gyan a történelmi jajcei ülés után világszerte nevezték a nép választott képviselőinek testületét, egyszerű szavak­kal, határozottan fogalmazta meg a születő új állam alap­pilléreit jelentő politikai té­ziseket. Országa­lapításnak akkor ennyi is elég volt. Az országalapítás nagy, történelmi aktusa azóta a társadalom, a jugoszláv szo­cialista társadalom nagy át­alakulásának hosszadalmas, ezer gonddal, még több örömmel telített erőteljes fo­lyamatává vált. A jajcei gondolatok — legalábbis most, huszonegy esztendő táv­latából úgy tűnik — indítot­ták meg azt a nagy és gyö­keres átalakulást, amelynek körvonalait sejteni lehet csu­pán, útjának mérföldkövei azonban egyre inkább és egyre erőteljesebben az em­ber emberré válásának vég­telenül nagy és szerfölött hu­mánus menetét jelzik. Ez a politikai és gazdasá­gi rendszer, amely a viszony­lag elmaradott társadalom minden ellentmondásán túl, sőt az ellentmondások szülte vívódások közepette is, a dol­gozó ember emberibb lété­ben látja az önigazgató de­mokratikus kibontakozás és előrehaladás biztosítékát, a jajcei gondolatoktól veszi eredetét. Azokból fakadt és azokból terebélyesedett olyan átfogó, dinamikus és töme­geket aktívan mozgató tár­sadalompolitikai gyakorlattá, amelyet — szabadjon meg­kockáztatni a gondolatot — a partizán parlament harcos képviselői talán csak sejteni mertek, talán csak a körvo­nalait látták, de szívükben ott hordozták, melengették. A társadalom viharos át­alakulásának több mint két évtizedes rendkívül gazdag tapasztalata, a dolgozó mil­liók szabadon kibontakozott cselekvő aktivitása a JKSZ ideológiai és politikai vezető szerepének és tekintélyének erősödésével szüntelenül új tartalommal, új lendülettel gyarapítja az AVNOJ húsz évvel ezelőtti állam- és or­szágalapító gondolatait. S tu­lajdonképpen ez az éltető ereje, szüntelen mozgatója a dolgozó ember önigazgatásá­ra épült jugoszláv szocialis­ta társadalomnak. Ivan Gošnjak üdvözlő távirata Tito elnöknek Ivan Gošn­jak népvédelmi államtitkár a köztársaság napja alkalmából az alábbi üdvözlő táviratot küldte Josip Broz Titónak, a JSZSZK elnökének: Elnök elvtárs, a Jugoszláv Néphadsereg tagjai és a magam nevében legszívélyesebb üdvözletemet küldöm november 29-e, a köztársaság napja alkalmá­ból. A Jugoszláv Néphadsereg tagjai kiváló sikerekkel vár­ják a köztársaság ünnepét, sikeresen továbbnövelve had­seregünk harci készségét és fegyveres erőink korszerű­ségét. A katonai-műszaki és eszmei-politikai kiképzés­ben, az öntudatos fegyelem erősítésében a testvériség és helyes viszonyok kialakításá­ban kiváló eredményeket ér­tek el. A Jugoszláv Néphad­sereg ezekkel az új sikerek­kel várja a köztársaság ün­nepét és a JKSZ VIII. kong­resszusát, amely szocialista társadalmunk építésében újabb feladatokat állít elénk. »Kedves Tito elvtárs, a köztársaság napja alkalmá­ból fogadd őszinte üdvözlete­inket, amelyeket azzal az óhajjal küldünk, hogy orszá­gunk a Te vezetésed alatt a jövőben is sokoldalúan fej­lődjön s hazánk más népeivel együtt utat törjön magának a szabad és egyenjogú népek szocialista fejlődésében és bé­kés együttélésében. Ivan Krajačić „Kedves Tito elvtárs, a JKSZ kongresszusa előtt különösen nagy örömmel várjuk a köz­társaság ünnepét, amely em­lékeztet bennünket népeink szabad közösségének megala­kulására. A Te vezetésed alatt további törekvésünk még in­kább a szocializmus kiépíté­sére és a világbéke megte­remtésére irányulnak” — áll többek között Ivan Krajačić­­nak, a Horvát Szábor elnöké­nek köztársasági elnökünkhöz intézett üdvözlő táviratában. A köztársasági szkupstinák elnökeinek távirata Dusan Petrovic Dusan Petrovic-Sane • Szerb Szocialista Köztársa­ság szkupstinájának elnöke a köztársaság napja alkalmá­ból üdvözlő táviratot kül­dött Josip Broz Tito köztár­sasági elnöknek. „Kedves Tito elvtárs, a Szerb Szocialista Köztársa­ság szkupstinája és a magam nevében szívélyes üdvözlete­met küldöm a köztársaság ünnepe alkalmából. Rato Dugonjić Rato Dugonjić Bosznia— Hercegovina szkupstinájának elnöke szintén táviratban üdvözölte Tito köztársasági elnököt a köztársaság napja alkalmából. — Kedves Tito elvtárs, ígérjük, hogy a jövőben is önzetlenül küzdeni fogunk mindazokért a nemes célki­tűzésekért, amelyek az AVNOJ második ülésszaká­nak történelmi határozatai­ban jutottak kifejezésre, amely célokért népeink leg­jobb fiai életüket áldozták. Ivan Maček Ivan Maček, a szlovén szkupstina elnökének távira­tában többek között ez áll: ­0 Olvasóinknak, munkatársainknak, terjesztőinknek, a lap barátainak KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK A KÖZTÁRSASÁG NAPJÁN ф 32 oldalas ünnepi számunk ára 20 dinár 0 Lapunk legközelebb­­ szerdán reggel jelenik meg Életszínvonalunk Demilo Kekic, a köztársasági szakszervezeti tanács elnöke válaszol munkatársunk kérdéseire Amikor miaüig ültünk és megkezdtük a beszél­getést, először is azt em­lítettem meg, hogy az élet­színvonal alakulása min­den tekintetben az év té­mája és a kongresszus előtti politikai tevékeny­ség legtöbbet vitatott na­pirendje volt. Kekié elv­társ ehhez mindjárt hoz­záfűzte: " Az életszínvonal alaku­lás kétségkívül mindannyi­­unk elsőrendű gondja és fel­adata, s társadalmunk min­den erejét és rétegét meg­mozgatta. Ennek folytán gaz­dasági és politikai tevékeny­ségünkben és ugyanígy a hosszabb lejáratú tervezése­inkben is elsőbbségben ré­szesítjük mindazokat a kér­déseket, amelyek közvetve vagy közvetlenül összefüg­gésben vannak a dolgozó em­berek életszínvonalának nö­velésével.­­ A széles körű és rend­kívül élénk kongresszus előt­ti politikai tevékenységet ép­pen az jellemzi, hogy a dol­gozó emberek a gazdasági és társadalmi kérdések vitatá­sának kereszttüzében az élet­­színvonal alakulását vetették fel a legélesebb formában, véleményeim szerint nagyon helyesen. Elnök elvtárs, minthogy az életszínvonal a terme­lés és a termelékenység függvénye, véleménye sze­rint az életszínvonal ja­vulása csakis a terme­lés és a termelékenység növekedésétől függ? — Az egy helyben topogó termelés és termelékenység természetese­n nem változtat­hat az életszínvonalon, de ha már erről a kulcskérdésről beszélünk, azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk, hogy a személyi jövedelmek tételének arányai a nemzeti jövedelemben az utóbbi évek során úgyszólván semmit sem változtak. A termelés mai szintje és a termelőerők fej­lettségi foka már megterem­tette a feltételeket arra, hogy az életszínvonal javulásának kérdését határozatabban és merészebben szorgalmazzuk. A kérdés olyan formában is fölvetődik, hogy a termelő erők fejlettségének mai szint­jén a nemzeti jövedelem ilyen arányú felosztása ser­kentheti-e a termelés további növekedését. Az erre vonat­kozó kiértékelések és elem­zések szerint gazdasági szem­pontból kifizetődő, társada­lom­politikai szempontból pe­dig teljesen indokolt lenne megváltoztatni a nemzeti jö­vedelem felosztásának ará­nyait a személyi fogyasztás illetve a személyi jövedelmek javára.­­ A számok azt mutatják, hogy a személyi jövedelmek számaránya a nemzeti jöve­delemben általában 41 és 46 százalék körül mozog. 1958- ban például 44, 1963-ban pe­dig csak 41 százalék volt a személyi jövedelmek aránya a nemzeti jövedelemben. Tel­jes biztonsággal állíthatjuk, hogy a nemzeti jövedelem arányainak megváltoztatása kedvező hatással lenne a gaz­daság további fejlődésére és a társadalmi viszonyok ala­kulására. Ez a megállapítás azon a tényen alapul, hogy gazdaságunk jelentős tarta­lékokkal, kihasználatlan ter­melési kapacitásokkal és sza­bad élő munkaerővel rendel­kezik. A személyi jövedelmek emelése elsősorban a terme­lés erőteljesebb és jelentő­sebb növekedését eredmé­nyezné, dolgozóinkat több kezdeményezésre serkentené, hogy a kihasználatlan kapa­citásokat is üzemeltessék. Véleményem szónont annak is eljött az ideje — mondotta Kekié elvtárs —, hogy a mun­kaerő-fölösleg kérdését ,is bátrabban tárgyaljuk. A sze­mélyi jövedelem és a szemé­lyi fogyasztás növekedése ha­tással lenne a szolgáltató — úgynevezett terciális — te­vékenység fejlesztésére, ez vi­szont újabb lehetőséget nyúj­tana a munka­erő-fölösl­eg el­helyezésére, a mezőgazdasági termelés fejlesztése pedig szín­tén nagy távlatokat nyitna ezen a területen.­­ A dolgozók életszínvo­nalának gyorsabb növelését természetesen nemcsak ad­(Folytatása a 2. oldalon) Külföldi üdvözlő táviratok Tito elnöknek Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke és a JKSZ főtitkára tegnap több táviratot kapott külföldi államférfiaktól és pártvezetőktől. Wladislaw Gomulka, a LEMP első titkára és Eduard Ochab, a Lengyel NK Állam­tanácsának elnöke a követ­kező táviratot küldte: „A JSZSZK nemzeti ünne­pe alkalmából szívélyes üd­vözletünket és jókívánságain­kat küldjük önnek, tisztelt Elvtárs, és ön révén Jugo­szlávia testvéri népeinek. A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságnak továb­bi sikereket és eredménye­ket kívánunk a szocializmus építésében. Meggyőződésünk, hogy a szoros lengyel—jugo­szláv barátság és együttmű­ködés tovább fejlődik né­peink érdekében, valamint a béke, fejlődés és szocializ­mus erős győzelmének érde­kében”. Kwame Nkrumah ghánai elnök táviratában ez áll: »A jugoszláv köztársaság évfordulója alkalmából ma­gam, valamint Ghána kor­mánya és népe nevében üd­vözletemet és legjobb kíván­ságaimat küldöm Önnek, va­lamint Jugoszlávia kormá­nyának és népének. Meggyő­ződésem, hogy az ön vezeté­sével Jugoszlávia továbbdol­gozik a békén, felvirágzáson és a szocializmus építésén”. Burgiba tunéziai elnök ezt távira­tozta: „Van szerencsém a Jugo­szláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság évfordulója alkalmából forró üdvözlete­met küldeni Excellenciádnak. A magam nevében, valamint Tunézia kormánya és népe nevében a legjobbakat kívá­nom az ön boldogságára, és a baráti jugoszláv nép felvi­rágzására”. G. F. Vanier, Kanada fő­kormányzója a következő táviratot küldte: „Jugoszlávia nemzeti ün­nepe alkalmából Kanada né­pe és a magam nevében leg­jobb kívánságaimat küldöm Jugoszlávia népeinek bol­dogságára és felvirágzására”.

Next