Magyar Szó, 1964. december (21. évfolyam, 331-361. szám)

1964-12-01 / 331. szám

■AUl A FASIZMUSSAG SZABADSÁG A NÉPITEK ARAM ВШАВ .3 Magyar Sió XXI. évf. 331"(6288.) szám" 1964. nov. 29., 30., dec. 1. Üdvözletek, jókívánságok a köztársaság születésnapján Huszonegyedik November " partizón parlament, ahogyan a történelmi jajcei ülés után világszerte nevezték a nép választott képviselőinek testületét, egyszerű szavakkal, határozottan fogalmazta meg a születő új állam alappilléreit jelentő politikai téziseket. Országalapításnak akkor ennyi is elég volt. Az országalapítás nagy, történelmi aktusa azóta a társadalom, a jugoszláv szocialista társadalom nagy átalakulásának hosszadalmas, ezer gonddal, még több örömmel telített erőteljes folyamatává vált. A jajcei gondolatok — legalábbis most, huszonegy esztendő távlatából úgy tűnik — indították meg azt a nagy és gyökeres átalakulást, amelynek körvonalait sejteni lehet csupán, útjának mérföldkövei azonban egyre inkább és egyre erőteljesebben az ember emberré válásának végtelenül nagy és szerfölött humánus menetét jelzik. Ez a politikai és gazdasági rendszer, amely a viszonylag elmaradott társadalom minden ellentmondásán túl, sőt az ellentmondások szülte vívódások közepette is, a dolgozó ember emberibb létében látja az önigazgató demokratikus kibontakozás és előrehaladás biztosítékát, a jajcei gondolatoktól veszi eredetét. Azokból fakadt és azokból terebélyesedett olyan átfogó, dinamikus és tömegeket aktívan mozgató társadalompolitikai gyakorlattá, amelyet — szabadjon megkockáztatni a gondolatot — a partizán parlament harcos képviselői talán csak sejteni mertek, talán csak a körvonalait látták, de szívükben ott hordozták, melengették. A társadalom viharos átalakulásának több mint két évtizedes rendkívül gazdag tapasztalata, a dolgozó milliók szabadon kibontakozott cselekvő aktivitása a JKSZ ideológiai és politikai vezető szerepének és tekintélyének erősödésével szüntelenül új tartalommal, új lendülettel gyarapítja az AVNOJ húsz évvel ezelőtti állam- és országalapító gondolatait. S tulajdonképpen ez az éltető ereje, szüntelen mozgatója a dolgozó ember önigazgatására épült jugoszláv szocialista társadalomnak. Ivan Gošnjak üdvözlő távirata Tito elnöknek Ivan Gošnjak népvédelmi államtitkár a köztársaság napja alkalmából az alábbi üdvözlő táviratot küldte Josip Broz Titónak, a JSZSZK elnökének: Elnök elvtárs, a Jugoszláv Néphadsereg tagjai és a magam nevében legszívélyesebb üdvözletemet küldöm november 29-e, a köztársaság napja alkalmából. A Jugoszláv Néphadsereg tagjai kiváló sikerekkel várják a köztársaság ünnepét, sikeresen továbbnövelve hadseregünk harci készségét és fegyveres erőink korszerűségét. A katonai-műszaki és eszmei-politikai kiképzésben, az öntudatos fegyelem erősítésében a testvériség és helyes viszonyok kialakításában kiváló eredményeket értek el. A Jugoszláv Néphadsereg ezekkel az új sikerekkel várja a köztársaság ünnepét és a JKSZ VIII. kongresszusát, amely szocialista társadalmunk építésében újabb feladatokat állít elénk. »Kedves Tito elvtárs, a köztársaság napja alkalmából fogadd őszinte üdvözleteinket, amelyeket azzal az óhajjal küldünk, hogy országunk a Te vezetésed alatt a jövőben is sokoldalúan fejlődjön s hazánk más népeivel együtt utat törjön magának a szabad és egyenjogú népek szocialista fejlődésében és békés együttélésében. Ivan Krajačić „Kedves Tito elvtárs, a JKSZ kongresszusa előtt különösen nagy örömmel várjuk a köztársaság ünnepét, amely emlékeztet bennünket népeink szabad közösségének megalakulására. A Te vezetésed alatt további törekvésünk még inkább a szocializmus kiépítésére és a világbéke megteremtésére irányulnak” — áll többek között Ivan Krajačićnak, a Horvát Szábor elnökének köztársasági elnökünkhöz intézett üdvözlő táviratában. A köztársasági szkupstinák elnökeinek távirata Dusan Petrovic Dusan Petrovic-Sane • Szerb Szocialista Köztársaság szkupstinájának elnöke a köztársaság napja alkalmából üdvözlő táviratot küldött Josip Broz Tito köztársasági elnöknek. „Kedves Tito elvtárs, a Szerb Szocialista Köztársaság szkupstinája és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm a köztársaság ünnepe alkalmából. Rato Dugonjić Rato Dugonjić Bosznia— Hercegovina szkupstinájának elnöke szintén táviratban üdvözölte Tito köztársasági elnököt a köztársaság napja alkalmából. — Kedves Tito elvtárs, ígérjük, hogy a jövőben is önzetlenül küzdeni fogunk mindazokért a nemes célkitűzésekért, amelyek az AVNOJ második ülésszakának történelmi határozataiban jutottak kifejezésre, amely célokért népeink legjobb fiai életüket áldozták. Ivan Maček Ivan Maček, a szlovén szkupstina elnökének táviratában többek között ez áll: 0 Olvasóinknak, munkatársainknak, terjesztőinknek, a lap barátainak KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK A KÖZTÁRSASÁG NAPJÁN ф 32 oldalas ünnepi számunk ára 20 dinár 0 Lapunk legközelebb szerdán reggel jelenik meg Életszínvonalunk Demilo Kekic, a köztársasági szakszervezeti tanács elnöke válaszol munkatársunk kérdéseire Amikor miaüig ültünk és megkezdtük a beszélgetést, először is azt említettem meg, hogy az életszínvonal alakulása minden tekintetben az év témája és a kongresszus előtti politikai tevékenység legtöbbet vitatott napirendje volt. Kekié elvtárs ehhez mindjárt hozzáfűzte: " Az életszínvonal alakulás kétségkívül mindannyiunk elsőrendű gondja és feladata, s társadalmunk minden erejét és rétegét megmozgatta. Ennek folytán gazdasági és politikai tevékenységünkben és ugyanígy a hosszabb lejáratú tervezéseinkben is elsőbbségben részesítjük mindazokat a kérdéseket, amelyek közvetve vagy közvetlenül összefüggésben vannak a dolgozó emberek életszínvonalának növelésével. A széles körű és rendkívül élénk kongresszus előtti politikai tevékenységet éppen az jellemzi, hogy a dolgozó emberek a gazdasági és társadalmi kérdések vitatásának kereszttüzében az életszínvonal alakulását vetették fel a legélesebb formában, véleményeim szerint nagyon helyesen. Elnök elvtárs, minthogy az életszínvonal a termelés és a termelékenység függvénye, véleménye szerint az életszínvonal javulása csakis a termelés és a termelékenység növekedésétől függ? — Az egy helyben topogó termelés és termelékenység természetesen nem változtathat az életszínvonalon, de ha már erről a kulcskérdésről beszélünk, azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a személyi jövedelmek tételének arányai a nemzeti jövedelemben az utóbbi évek során úgyszólván semmit sem változtak. A termelés mai szintje és a termelőerők fejlettségi foka már megteremtette a feltételeket arra, hogy az életszínvonal javulásának kérdését határozatabban és merészebben szorgalmazzuk. A kérdés olyan formában is fölvetődik, hogy a termelő erők fejlettségének mai szintjén a nemzeti jövedelem ilyen arányú felosztása serkentheti-e a termelés további növekedését. Az erre vonatkozó kiértékelések és elemzések szerint gazdasági szempontból kifizetődő, társadalompolitikai szempontból pedig teljesen indokolt lenne megváltoztatni a nemzeti jövedelem felosztásának arányait a személyi fogyasztás illetve a személyi jövedelmek javára. A számok azt mutatják, hogy a személyi jövedelmek számaránya a nemzeti jövedelemben általában 41 és 46 százalék körül mozog. 1958- ban például 44, 1963-ban pedig csak 41 százalék volt a személyi jövedelmek aránya a nemzeti jövedelemben. Teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy a nemzeti jövedelem arányainak megváltoztatása kedvező hatással lenne a gazdaság további fejlődésére és a társadalmi viszonyok alakulására. Ez a megállapítás azon a tényen alapul, hogy gazdaságunk jelentős tartalékokkal, kihasználatlan termelési kapacitásokkal és szabad élő munkaerővel rendelkezik. A személyi jövedelmek emelése elsősorban a termelés erőteljesebb és jelentősebb növekedését eredményezné, dolgozóinkat több kezdeményezésre serkentené, hogy a kihasználatlan kapacitásokat is üzemeltessék. Véleményem szónont annak is eljött az ideje — mondotta Kekié elvtárs —, hogy a munkaerő-fölösleg kérdését ,is bátrabban tárgyaljuk. A személyi jövedelem és a személyi fogyasztás növekedése hatással lenne a szolgáltató — úgynevezett terciális — tevékenység fejlesztésére, ez viszont újabb lehetőséget nyújtana a munkaerő-fölösleg elhelyezésére, a mezőgazdasági termelés fejlesztése pedig színtén nagy távlatokat nyitna ezen a területen. A dolgozók életszínvonalának gyorsabb növelését természetesen nemcsak ad(Folytatása a 2. oldalon) Külföldi üdvözlő táviratok Tito elnöknek Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke és a JKSZ főtitkára tegnap több táviratot kapott külföldi államférfiaktól és pártvezetőktől. Wladislaw Gomulka, a LEMP első titkára és Eduard Ochab, a Lengyel NK Államtanácsának elnöke a következő táviratot küldte: „A JSZSZK nemzeti ünnepe alkalmából szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, tisztelt Elvtárs, és ön révén Jugoszlávia testvéri népeinek. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak további sikereket és eredményeket kívánunk a szocializmus építésében. Meggyőződésünk, hogy a szoros lengyel—jugoszláv barátság és együttműködés tovább fejlődik népeink érdekében, valamint a béke, fejlődés és szocializmus erős győzelmének érdekében”. Kwame Nkrumah ghánai elnök táviratában ez áll: »A jugoszláv köztársaság évfordulója alkalmából magam, valamint Ghána kormánya és népe nevében üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm Önnek, valamint Jugoszlávia kormányának és népének. Meggyőződésem, hogy az ön vezetésével Jugoszlávia továbbdolgozik a békén, felvirágzáson és a szocializmus építésén”. Burgiba tunéziai elnök ezt táviratozta: „Van szerencsém a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldeni Excellenciádnak. A magam nevében, valamint Tunézia kormánya és népe nevében a legjobbakat kívánom az ön boldogságára, és a baráti jugoszláv nép felvirágzására”. G. F. Vanier, Kanada főkormányzója a következő táviratot küldte: „Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Kanada népe és a magam nevében legjobb kívánságaimat küldöm Jugoszlávia népeinek boldogságára és felvirágzására”.