Magyar Szó, 1965. december (22. évfolyam, 329-359. szám)

1965-12-01 / 329. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 40 DINAR­I XXII. évf. 329. (6647.) szám l­­­a Szerda, 1965. december 1. J■ Országszerte megünnepelték a köztársaság napját Emlékmű- és szoborleleplezések, ünnepi előadások Átadtak rendeltetésének több létesítményt Az egész országban hagyo­mányos módon megünnepel­ték a köztársaság napját. Számos munkaközösségben ünnepi ülésen emlékeztek meg a nap jelentőségéről, sok helységben kultúrmű­sorral, sportrendezvénnyel vagy más alkalmi ünnepség­gel juttatták kifejezésre köz­társaságunk születésnapjá­nak ünnepi hangulatát. Ezen a napon több gazdasági és más létesítményt adtak át rendeltetésének. Leskovacon a köztársaság napján üzembe helyezték a Torna Kostic élelmiszeripari kombinát takarmánygyártó üzemét. Teljesítő képessége 16 óra alatt öt vagon tömény takarmány. A zágrábi Nemzeti Szín­házban ünnepi előadás kere­tében bemutatták az Aida című operát. Osijeken ünnepélyes kül­sőségek között leleplezték a fasizmus szlavóniai áldozatai­nak emlékművét. A köztársaság napja elő­estéjén tartott ünnepi ren­dezvények után a szlovének nagy többsége hagyományos szokásukhoz híven a szabad természetben ünnepelt és ki­rándulásokra használta fel a hármas ünnepet. Bosznia-Hercegovina fővá­rosának lakói nagyrészt a közeli és távolabbi kirándu­lóhelyeken töltötték az ün­nepnapokat. Előzőleg sok mun­kaközösségben ünnepséget rendeztek és megjutalmazták a legjobb munkásokat. Az új szkopjei egyetem aulájában Nemzedékek talál­kozója címmel ünnepi ren­dezvényt tartottak a mace­dón filharmonikus zenekar, a Nemzeti Színház balettkara és az egyetemi énekkar köz­­rem­űködésével. A köztársaság napján át­adták a forgalomnak az adriai főút Debeli Brijeg— Bar közötti szakaszát, a bari kikötő első részlegét és a Nikšić—Titograd rendes nyom­távú vasútvonalat. Vajdaság minden városá­ban, községében és falvában változatos műsorral ünne­pelték meg köztársaságunk születésnapját. Cselarevón leleplezték Zdravko Celar néphős és a helység elesett harcosainak emlékművét. Zrenjaninban megnyílt az új szakorvosi rendelő, és új rendelők nyíl­tak több bácskai és bánáti faluban is. A belgrádi had­történelmi múzeum kiállí­tást rendezett Zrenjaninban az országot felszabadító had­műveletekről, az écskai és zrenjanini képtárban pedig megnyílt a hagyományos képzőművészeti kiállítás. Suboticán, Horgoson és Versecen határőreink és vám­őreink fogadták és megven­dégelték magyar illetőleg ro­mán kartársaikat. Pristinában Iskola és for­radalom címmel kiállítás nyílt a belgrádi pedagógiai múzeum rendezésében. Szívélyes üdvözletek, jókívánságok Külföldi államférfiak üzenetei Tito elnöknek Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a JKSZ főtitkára a köztársaság napja alkalmá­ból a következő táviratot kapta Kádár Jánostól, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárától. Dobi István­tól, a Magyar NK Elnöki Ta­nácsának elnökétől és Kállai Gyulától, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökétől: „A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Magyar Népköz­­társaság kormánya szívélyes üdvözleteit küldi ennek és a testvéri Jugoszlávia népei-­ nek. Jugoszlávia népei jelen­tős eredményeket értek el a szocialista társadalom építé­sében, a gazdaság és a kul­túra fejlesztésében, és az életszínvonal emelésében. A magyar nép élénk érdeklő­déssel figyeli Jugoszlávia népeinek jelentős sikereit, és örvend azoknak, és nagyra becsüli Jugoszlávia szerepét a nemzetközi békeharcban, őszintén óhajtjuk, hogy Ju­goszlávia népei pártjuk és kormányuk vezetésével to­vábbra is nagy sikerekkel (Folytatása a 3. oldalon) Josip Broz Tito köztársasági elnök és felesége a köztársaság napja alkalmából ünnepi fogadást rendezett a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács székházában. Az 1500 meghívott vendég között volt Aleksandar Rankovic, a köztár­saság alelnöke, Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke, Petar Stambolic, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke, Mijalko Todorovic, a Szövetségi Szkupstina alelnöke, Boris Kraigher, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, Ivan Gošnjak népvédelmi államtitkár, Marko Nikezic külügyi államtitkár, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács több tagja, a Szövetségi Szkupstina funkcionáriusai, a Szerb Köztársasági Szkupstina és Végre­hajtó Tanács több tagja, a társadalmi-politikai szervezetek képviselői, a tábornoki kar több tagja, a főváros szá­mos közéleti és kultúrmunkása. Jelen voltak a fogadáson a vallásközösségek képviselői és a diplomáciai testü­let tagjai, Grudi Atanaszov bolgár nagykövet, a diplomáciai testület doyenje vezetésével­­. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A tegnapi többször megismétlődött áramszü­net miatt a Magyar Szó csak nagy nehézségek árán jelenhetett meg. Az áramszünet miatt kénytelenek voltunk csök­kenteni oldalaink szá­mát. Olvasóink elnézé­sét kérjük. A SZERKESZTŐSÉG Közös célunk a béke és a szocializmus Tito elnök a jugoszláv és a szovjet népek barátságáról üdvözlő táviratok és levelek Tito elnöknek Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a köztársaság nap­ján számtalan üdvözlő táv­iratot és levelet kapott az ország minden részéből. Táv­iratban fejezték ki szeren­­csekívánataikat a szövetség, az egyes köztársaságok és autonóm tartományok poli­tikai és társadalmi vezetői, igen sok munkaközösség, in­tézmény, iskola, társadalmi szervezet, a vallásközösségek képviselői és sok ezer dol­gozó. Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito a JSZSZK elnök­e, a JKSZ főtitkára, elő­­szót írt a hazánk nemzeti ünnepe alkalmából Jugoszlá­via tegnap és ma címmel Moszkvában a Pravda kiadá­sában megjelent könyvhöz. A szovjet és a jugoszláv né­pek barátságának mély gyö­kerei vannak című előszó így hangzik: Népeink barátságának mély gyökerei vannak, ez a barátság a második világhá­ború idején, a közös harcban edződött. Igen élénkek és mélyek azoknak a napoknak az emlékei, amikor népeink hősi erőfeszítések és nagy ál­dozatok árán ismételten ki­nyilvánították eltökélt ra­gaszkodásukat a szabadság­hoz és a haladáshoz. Mint szovjetunióbeli látogatásaim Eleget téve a szerkesztőség kérésének, hogy járuljak hoz­zá ehhez az ünnepi kiadás­hoz, először is üdvözletem szeretném küldeni a szovjet olvasóknak, a jugoszláv né­pek üdvözleteit és jókíván­ságait a szovjet embereknek további sikerek elérésére a kommunizmus győzelme felé vezető úton, alkalmával is meggyőződhet­tem, ezek az emlékek kölcsö­nösek. Szívből örülünk an­nak, büszkék vagyunk arra, hogy a jugoszláv népek ab­ban az időszakban, amikor majdnem egész Európa le volt igázva, határozottan harcba indultak a szovjet népekkel együtt a náci hódí­tók ellen. Népeink nagyra (Folytatása a 3. oldalon) A jugoszláv—szovjet barátságnak mély gyökerei vannak Ötvenezer tiintetfi Washingtonban Elítélték az USA vietnami hadviselését Washingtonból jelenti a Tanjug.­­ Vasárnap, ötvenezer részt­vevővel nagyszabású tünte­tések zajlottak le Washing­tonban. Különböző szerveze­tek és csoportok tagjai egész nap tüntettek, követelték, hogy a kormány kezdjen tár­gyalásokat a vietnami béké­ről. Elítélték az amerikai kormány vietnami politiká­ját, egyúttal pedig vissza­utasították egyes lapok és jobboldali szervezetek vád­jait, hogy a tárgyalások mel­lett tüntetőkből hiányzik a hazafias érzés. A tüntetések incidens nél­kül zajlottak le, jóllehet egy kisebb csoport a Fehér Ház előtt ellentüntetéseket szer­vezett. A tömeggyűlésekről távira­tot intéztek Johnson ameri­kai elnökhöz, U Thant ENSZ főtitkárhoz és Ho Si Minh észak-vietnami elnökhöz. A tüntetés részvevői üzeneteik­ben hangoztatták ragaszko­dásukat a békéhez, további tárgyalási erőfeszítéseket kö­veteltek, Johnson elnöktől pedig külön azt, hogy tárja fel az észak-vietnami tár­gyalási ajánlatok visszauta­sításának hátterét. Brown, a kongresszus kép­visel­őházának tagja beszédé­ben meggyőződését fejezte ki, hogy Johnson elnök bé­két akar Vietnamban, más felszólalók viszont kétségbe vonták ezt. Romey Dugat új­ságíró beszédét nagy tetszés fogadta: kijelentette, hogy az USA-na­k egyoldalúan kelle­ne a békén munkálkodnia, mivel egyoldalúan kezdett a háborúba. A vietnami háború beszün­tetése céljából rendezett me­netelés nagy visszhangot kel­tett országszerte. Tüntetések Olaszországban is Majdnem minden olasz vá­rosban szombaton és vasár­nap tömeges tüntetések zaj­lottak le a vietnami béke megteremtése érdekében. Becslések szerint a tömeg­gyűléseken és tüntetéseken több százezer olasz vett részt. A tüntetéseket a Viet­namot segélyező olasz nem­zeti bizottság szervezte, az USA-ban tevékenykedő bé­kemozgalommal való szolida­ritása jeléül. Tüntetések voltak Rómá­ban, Milánóban, Nápolyban, Firenzében, Bolognában és még körülbelül száz város­ban. Rómában szombaton este 10 órakor kezdődtek a tüntetések, s csak reggel hat órakor értek véget. A római tüntetés részve­vői felhívást intéztek az ország polgáraihoz. Követel­ték az USA vietnami agresz­­sziójának beszüntetését.

Next