Magyar Szó, 1968. február (25. évfolyam, 30-58. szám)

1968-02-01 / 30. szám

Ara so para Magyar Sió •11ШШНмаа1ан1пни1Н«и«а1«М(Н11м«а111ап«*и«и 1И11МН11НННП 111Н1НМ «•••«•a «aeaeataa «•••••• SSSSSSn XXV. évf. 30. (7424.) szám »»»»Ј Csütörtök, 1968. február 1. A IMiEi^aras£:ss 2;:íJiíMSíu;:yáylliü;n:^;n:s:«s:íi;:::«:Mn;Kíí is:::5(^ — ■ ■ ■ " -• ---------------------------­­ Helyreállt a diplomáciai kapcsolat Jugoszlávia és Nyugat-Németország között A jugoszláv és a nyugatnémet kormány Ж közleménye Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács szerda délelőtti ülé­sén Mika Spiljak elnökleté­vel megvitatta a JSZSZK és a NSZK küldöttségének a diplomáciai kapcsolatok fel­újításáról január 23-a és 29-e között Párizsban foly­tatott tárgyalásainak ered­ményét. Meghallgatta és jó­váhagyta Mišo Pavičević külügyi államtitkár-helyet­tes beszámolóját, majd tu­domásul vette a megbeszé­lésekről szóló jegyzőköny­vet. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezután úgy döntött, hogy a JSZSZK 1968. janu­ár 21-ével felújítja diplomá­ciai kapcsolatait az NSZK- val, s erről az alábbi közle­ményt adja ki: „A Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya megegyeztek abban, hogy a mai nap­pal felújítják diplomá­ciai kapcsolataikat. E célból a két kormány mi­előbb diplomáciai képvi­seletet nyit nagyköveti szinten és kicseréli nagy­követeit. Mindkét kormány meg van győződve róla, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elősegíti a két állam viszonyának fejlesztését és bővítését. Úgyszintén mély meggyő­ződésük, hogy határoza­tuk megfelel a békés eu­rópai együttműködés megszilárdítása követel­­­ményeinek és hozzájárul az európai feszültség csökkentéséhez.” A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya Kiesin­ger kancellár elnökletével szerdán megtartott ülésén, szintén úgy határozott, hogy felújítja a diplomáciai kap­csolatokat Jugoszláviával. Kiesinger kancellár Ró­mába való elutazása előtt az újságíróknak kijelentette, hogy örömmel fogadja az NSZK és a JSZSZK közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Mišo Pavičević külügyi államtitkár szerdán magá­hoz kérette Agda Rössel (Folytatása az 5. oldalon) Utcai harcok Saigonban A szabad­sági harcosoik elfoglalták az amerikai nagykövetség épületét — Megostromolták az elnö­ki palotát és a repülőteret — Romokban a saigoni rádióállomás — Az amerikaiak már Saigont is bombázzák Saigonból jelenti az AFP és a Reuter. A szerdára virradó éjjel a dél-vietnami felszaba­dító hadsereg egységei heves, meglapetésszerű­ táma­dást hajtottak végre Saigon belvárosa és repülőtere ellen. Helyi időszámítás szerint hajnali három óra tájban a saigoni kormánycsapatok egyenruhájába öl­tözött szabadságharcosok behatoltak a Dél-Vietnam fővárosának szívébe. Betörtek az elnöki palotá­tól alig fél kilométernyire levő amerikai nagykövetség­ épületébe, megtámadták a rádióállomást, a Fülöp-szi­­geti nagykövetség épületét, a saigoni had­sereg közös vezérkarának székhelyét, három épületet, amelyben emeriikiai tisztek vannak el­szállásolva és a Saigontól­­ mintegy hét kilométerre le­­­­vő Tan Son Nut katonai és­­ polgári repülőteret. A gerillák elfoglalták és­­ hat órán át kezükben tar­­­tottá­k az amerikai nagykö-­­vetség épületének egyik, szárnyát. A nagykövetség­­ körüli ütközet helyi időszá­mítás szerint negyed tízkor ért véget, amikor a helikop­teren érkező amerikai ejtő­ernyősöknek sikerül­t vissza­­vonulásra kényszeríteni­e a szabadsági h­arcosokat. Ameri­kai hírforrások szerint a Felszabadító Front 19 har­cosa elesett. Az amerikai veszteség: 5 halott és 12 se­besült. Az USA saigoni nagykö­vetsége tavaly októberben költözött új nyolcemeletes épületébe, amelyet valóságos erődítménynek terveztek. Épülése 2,5 millió dollárba került. Az épületet két és fél méter magas vasbeton­­fal övezi, amely — a ter­vezők szerint — teljes biz­tonságot nyújt a könnyű fegyverek lövedékei ellen. A nagykövetség épületének megszállása éppen ezért le­írhatatlan meglepetést kel­tett Washingtonban. A támadás kezdetén Ell­sworth Bunker, az USA saigoni nagykövete, a dip­lomáciai képviselet közelé­ben levő rezidenciájában tartózkodott, később azon­ban erős őrsé­g kíséretében biztonságosabb helyre távo­zott. A harcoik még délután is folytak az elnöki palota kö­zelében. A Felszabadító Front rohamosztagai a kör­nyékbeli házakból és par­kok­ból lőtték a palotát. A felszabadító hadsereg legerősebb egységei a Tan Son Nut repülőteret és a re­pülőtér közelében levő ame­rikai támaszpontot támad­ták. A saigoni rádió szerint a repülőtér közelében levő városnegyedben mintegy­­TOO gerilla ásta be megát. A saigoni rádió bejelen­tette, hogy a repülőteret és környékét bombázni fogják, s felszólította a lakotságot, hogy hagyja el az övezetet (Folytatása az 5. oldalon) A dél-vietnami Felszabadító Front tagjai szerdán behatoltak Saigonba. A súlyos utcai harcoknak sok emberáldozata volt. Tito Gemu Gálában Addisz-Abebából jelenti a Tanjing. Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök és munkatársai a szerdai na­pot az ország dél­nyugati részében Gemu Gála tartományban töltötték. Tito elnök kedden utazott el Ad­­disz-Abebából Bakuba, s in­nen Árba Mindibe folytatta útját. Árba Minch új város, építését néhány évvel ezelőtt kezdték. Környékén egy mintagazdaság terül el, amelynek alapjait jugoszláv szakemberek vetették meg. Ezerkétszáz hektárnyi terü­leten kiirtották az őserdőt, s így rendkívül termékeny szántóföldet teremtettek. Árba Minch környékén gyapotot és főzelékféléket termesztenek. Tito elnök Gemu Golában munkatársaival együtt részt vesz egy vadászaton. Jovanke Broz, elnökünk felesége kedden délután Ter­­­genye Work hercegnőt láto­gatta meg. A fogadáson je­len volt Zom Nikezić, kül­ügyi államtitkárunk felesé­ge, továbbá Mila Bajalica, addisz-abebai nagyköve­tünk felesége és Sofia Desta hercegnő. A délután folyamán Jo­­vanka Broz megtekintette Ad­disz - Abeba nevezetessége­it, majd ellátogatott egy áru­házba. Utána Tegenye Work és Sofia Desta hercegnőkkel a főváros környékén végig­néztek egy ünnepi előadást, amelyet egy kis falu lakói rögtönöztek. Jovanka Broz szerdán Ba­­hardarba, a Tana-tó partjá­ra, a Kék-Nílus vízeséseihez utazott, és megnézte a kör­nyék nevezetességeit. Tito elnök vadászaton Tito távirata a kereske­delmi világértekezlet részvevőihez Josip Broz Tito köztársasá­­gi elnök táviratot intézett az ENSZ II. kereskedelmi és fejlesztési világértekezleté­nek részvevőihez. „Eredményes munkát kívánok az ENSZ II. ke­reskedelmi és fejlesztési világértekezletének rész­vevőinek. Meggyőződésem, hogy a tanácskozás meg­oldja az egész világot, elsősorban a fejlődő or­szágokat érintő problé­mákat. Remélem, hogy az ér­tekezlet részvevői tudatá­ban vannak az értekez­let történelmi jelentősé­gének, és támogatják minden nép béketörekvé­sét, gazdasági és társa­dalmi fejlődésért vívott harcát. Elvárjuk, hogy a világ­­értekezlet felméri a vi­lággazdaság helyzetét, amely különösen a fejlő­dő országokat érinti sú­lyosan, kidolgozza a gaz­dasági fejlődés hosszú le­járatú tervét, továbbá olyan kereskedelmi és pénzügykezelési intézke­déseket javasolnak, ame­lyek előrelendítik az egész világ ügyét. Ismé­telten sok sikert kívánok az értekezletnek!” Ma kezdődik a kereskedelmi világértekezlet INDIRA GANDHI NYITJA MEG Delhiből jelenti az AFP­ Indiai fővárosában kedden este, a kereskedelmi és fej­lesztési világértekezlet elő­estéjén, tanácskozásra ültek össze a fejlődő országok kép­viselői. A zárt ajtók mögött megtartott ülésen 86 ország delegátusai vettek részt. Megvitatták a közös célokat, amelyekért küzdeni fognak. Elhatározták, hogy a világ­értekezlet közben is folytat­nak külön megbeszéléseket. A nyugati országok kül­döttségei is tanácskoztak Delhiben. Ők is álláspontjai­kat hangolták egybe. A világértekezlet titkársá­gán szerzett értesülések sze­rint a legnépesebb küldött­ség az indiai. Körülbelül 60 küldöttet számlál. Utána a szovjet küldöttség követke­zik. A kereskedelmi és fejlesz­tési világértekezletet Indira Gandhi indiai miniszterelnök nyitja meg. Az emberiségnek csa­knem fele írástudatlan Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában beszá­molót olvastak fel a világ népjóléti helyzetéről. A be­számoló szerint 1967-ben to­vább mélyült a szakadék a fejlett és a fejlődő országok között. Az élelmi­szer-terme­lés nem tart ütemet a la­kosság szaporodásával és egyes területeken kevesebb az élelmiszer, mint azelőtt. A gyenge ellátás és a hiá­nyos egészségügyi szolgálat ellenére a világ különböző részeiben sikeres harcot foly­tatnak a járványos megbe­tegedések ellen és csökken­tették a halandóságot. Ered­ményes volt az írástudatlan­ság elleni harc is. 1960-ban a világ lakosságának 44,3 szá­zaléka volt írástudatlan, 1966-ban 39,3 százalék. 1965 derekán a világnak 3,295 milliárd lakója volt, 778 millióval több, mint 1950- ben. A lakosság háromne­gyed része a fejlődő orszá­gokban, elsősorban Ázsiában é. • Módosították a kisajátítási törvényt (2. oldal) • Ötezer telektulajdo­nos a törvényes rendelkezések útvesztőjében • Százas­ temetés (3. oldal) • Szabadka környékiek a sebész szemével • Három ember haláláért — tízévi szigorított fogház (4. oldal) • A legnagyobb nemzetközi értekezlet • Leállították a Szuezi-csatornán rekedt hajók kiszabadítását (5. oldal) • Mi vagyunk az egyetlen nem fejlődő ország (6. oldal) © A szegények szembekerültek a gazdagokkal • Diplomáciai tárgyalás a Pueblóról (7. oldal) © Miért buknak annyian... (8. oldal) • Kommunista (csütörtöki mellékletünk) • Föld Népe

Next