Magyar Szó, 1969. március (26. évfolyam, 58-88. szám)

1969-03-01 / 58. szám

r- Г ■ (a / " |y«HuitMiti­tttttttttttttiltHti,i»m­ii­t«tff»tttfTm**»n*‘^t*************,*,**,l*******t*,**,t,l****tt*tlt*tt*****tt*******,tl**,*^| ______________________ 1.............................................................................. ЈШ JjSfí áÉM rm I • új díjszabás • Kilátástalan élet • Kérdezz—felelünk ШШ JBgj mm omwm ВШ­­ a vasúton a tehervagonokban ú n. oidao f lfl МшШШ ffkr mWffa I • Követeke és kortese* • Majw Nándor nyerte * I шшадшлшWШшS ЈшМчЈш мојлшм* m i В ШШПМ Mnm% w*M \ £2rl­ahcn as*»4»* .ASahirraB_5 I I vá,2i?!?k. 4 ^ !ffs!,áL^ rakéta ! ::::::: yyvi ^ кккк . 1Qpo . . . :yixi • az NSZK elnökei es Magyar Teve 04. oldal­­ SSSSSSS XXVI- ev*- 58- (7812.) szám Szombat, 1969. március I. SŽSŠSm : • Wochinntnn hphrmlf míícnráhnl ; JlasoH­ T0n anoz K­TM oldala • Két oldal sport A határozati javaslatok sok égető kérdésre adnak választ A JKSZ Központi Bizottságának utolsó ülése a kong­resszus előtt Edvard Kardelj elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott Belgrádban a JKSZ Központi Bizottsága. Tag­jain kívül az ülésen részt vett az ellenőrző bizottság elnöke és titkára, a revíziós bizottság elnöke, a hor­­vát, a szlovén és a szerb KSZ végrehajtó bizottságá­nak titkára, Vajdaság KSZ-e tartományi bizottságá­nak elnöke, a Jugoszlávia belső fejlődéséről szóló kongresszusi határozati javaslatot kidolgozó bizottság tagjai, a Szocialista Szövetség Szövetségi Választmá­nyának titkára, az Országos Nőszövetség elnöke, a Ju­goszláv Ifjúsági Szövetség elnöke és több ismert poli­tikai munkás. Tito elnök halaszthatatlan ügyek miatt nem vehe­tett részt az ülésen. A Központi Bizottság a JKSZ IX. kongresszusának három határozati javaslatán kívül megvitatta a JKSZ statútumjavaslatát, a Központi Bizottság beszámolóját, a IX. kongresszus ügyrendi szabályzatának javaslatát és a JKSZ jubileumi kiáltványjavaslatának szövegét. A Jugoszlávia önigazgatási alapokon való szocialista fej­lődése és a Kommunista Szö­vetség feladatai című hatá­rozati javaslatot Krszte Crvenik­ovsz­ki­­indokolta meg. Megalapította, hogy a JKSZ KB dokumen­tumai mindig roppant fontos szerepet játszottak a kommunisták eszmei irányvételével, politikai és eszmei harcában. Ez a határozati javaslat újabb lépcsőfok e tekintetben, mert választ ad szocialis­ta fejlődésünk igen sok égető kérdésére, s meg­jelöli azokat a problémá­kat, amelyekre a jövőben kell megoldást keresni. Ezek közé tartozik a fiatal nemzedékek társadalmi, ön­­igazgatási és politikai hely­zetének megszilárdítása, va­lamint a mezőgazdasági po­litika kimunkálása és az esz­mei és politikai munka elő­mozdítása a falun. A KSZ mezőgazdasági po­litikájának megállapításával kapcsolatban Crvenkovszki közölte, hogy a javaslatot ki­dolgozó bizottság véleménye szerint nincs szükség a je­lenlegi irányvonal gyökeres felülvizsgálására, csak a már ismert, és elfogadott állás­pontokat kell konkretizálni és hozzáidomítani az új kö­rülményekhez. Tapasztala­taink ugyanis már bebizo­nyították eszmei és politikai irányvonalunk helyességét: a szocialista önigazgatás egyre inkább uralkodó társa­dalmi viszonnyá válik, és fokozatosan áthatja szocialis­ta társadalmunk minden pó­lusát.­­— E határozat — jelentet­te ki Crvenkovszki — köte­lező lesz a JKSZ minden tagjára és minden fórumára. Társadalmunkban, sőt még a Kommunista Szö­vetségben is igen sok ká­ros jelenség van, ami megköveteli, hogy a Kom­munista Szövetség hatá­rozottabban erősítse és fejlessze a szocialista társadalmi viszonyokat. A JKSZ ezzel kapcsolat­ban továbbra is azon lesz, hogy társadalmunk­ban minél szabadabb vé­leményharc alakuljon ki. Crvenkovszki végül tájé­koztatta a Központi Bizott­ság tagjait, hogy a határo­zati javaslatot kidolgozó bi­zottság mindössze egy pót­indítványt kapott, éspedig az Országos Nőszövetségtől. A határozati javaslat végleges (Folytatása a 2. oldalon) Todorovic, Kardelj és Vlahovic a JKSZ KB tegnapi ülésén Hazaérkezett Londonból a jugoszláv parlamenti küldöttség Belgrádiból jelenti a Tan­­jug. Csütörtökön este vissza­tért hazánkba a jugoszláv parlamenti küldöttség, amely Veljko Micunovic, a Szövet­ségi Szkupstina külpolitikai bizottságának elnöke vezeté­sével négy napig Londonban tartózkodott. A delegáció tag­ja volt Djorđje Stižaik és Djordje Samadžić is. Micunovic Belgrádba való megérkezésekor kijelentette, hogy a küldöttséget Lon­donban szívélyesen fogad­ták, és nagy érde­klődést ta­núsítottak hazánk, rendsze­rünk és a nemzetközi prob­lémák iránti álláspontjaink iránt. — A­­ angol konzer­vatív párt képviselőivel, va­lamint a kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken kölcsönös megelégedettsé­günket fejeztük ki a jugo­­szláv—angol kapcsolatok fejlődéséről — fejezte be nyilatkozatát Veljko M­icuno­­vic. Folytatódtak a jugoszláv—olasz megbeszélések Rómából jelenti a Tanjug. Az olasz fővárosban pén­teken folytatódtak a jugo­szláv—olasz együttműködési bizottság megbeszélései. A delegációk, amelyeket Tom­a Granfil, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, és Vitto­­rino Colombo olasz külkeres­kedelmi miniszter vezet, megvitatták a jugoszláv és az olasz vállalatok ipari együttműködésének problé­máit, délután pedig aláírták az együttműködésről szóló jegyzőkönyvet A továbbiak­ban a közös érdekű gazda­sági kérdésekről tárgyalnak. Tom­a Granfil ezenkívül megbeszéléseket folytat Carlo Russo és Mario Tanasei olasz miniszterekkel. A kongresszus előtt... A JKSZ Központi Bi­zottságának tegnapi ülé­sén is, éppúgy, mint az előzőn, a IX. kongresszus dokumentumait és hatá­rozattervezeteit vitatták. A tárgysorozat anyagában is, a felszólalásokban is benne volt az elmúlt négy esztendő sok történése, törekvése, eredménye, s ezért méltán mondhatjuk: a kongresszusi anyag en­nek a korszaknak a kiér­tékelése, ez pedig olyan, hogy erre bátran ráépít­hetjük mozgalmasnak ígér­kező jövőnk tartóoszlopait. A progresszivitás felé való törekvés és a cselek­vés útján felbukkant el­lentétek és ellentmondá­sok — mondotta Kardeli elvtárs — nem egészen szűntek meg, még nem oldódtak fel. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés további szakaszaiban is lesznek akadályok, ellenállások, és ezeket csakis úgy tudjuk elhárítani vagy enyhíteni, ha társadalmi életünk min­den megnyilvánulását reá­lisan, a helyzetnek meg­felelően felmérjük. A jö­vő feladatait csakis az így felmért múltra és je­lenre lehet szilárdan épí­teni. Minderről­ a jelenről és a jövőről egyaránt majd a március 11-én kezdődő kongresszus mondja ki a végső szót. Szi Nixon Párizsban EGYETLEN NAGYHATALOM SEM HOZHAT EGYOLDALÚ DÖNTÉSEKET — mondotta De Gaulle-t üdvözölve Rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a francia fővárosban Párizsból jelenti a Tanjug. Richard Nixon amerikai elnök pénteken délután Párizsba érkezett. A legnagyobb tiszteletadással és példátlan biztonsági intézkedések közepette fogadták a francia fővárosban. Az Orly repülőtéren De Gaulle tábornok, Couve de Murville miniszterelnök és a kormány tagjai köszöntötték, rendkívüli jelentőséget tu­lajdonít. De Gaulle kijelen­tette, hogy Franciaország úgy fogadja Nixont, mint­­ annak az országnak az ál­lamfőjét, amelyhez hagyo­mányos és bevált barátság fűzi. — Európai körutam végért azzal a szándékkal érkeztem ide — mondotta Nixon vála­szában —, hogy hangsúlyoz­zam odaadásunkat az ame­rikai—francia kapcsolatok iránt, és hogy megtaláljuk azokat a területeket, ame­lyeken a jövőben is együtt munkálkodhatunk. — A mai világ problémái — folytatta Nixon — túlsá­gosan jelentősek ahhoz, hogy régi jelszavakat ismételges­sünk, vagy régi nézeteltéré­sekről tárgyaljunk. Igyekez-s­zünk új utakat találni, ame­­­­lyek a világ valamennyi né­pének együttműködéséhez, békéjéhez és szabadságához­­ vezetnek. Nixon hangsúlyozta, hogy a történelemben ta­lán még soha nem volt ilyen időszak, mint a je­lenlegi, amikor egyetlen nagyhatalom sem hozhat egyoldalú döntést. De Gaulle elnök és ven­dége pénteken késő délután­­ kezdték meg a hivatalos tár­gyalásokat, majd a francia államfő vacsorát adott Ni­xon tiszteletére. Ugyanakkor Couve de Murville minisz­terelnök William Rogers­ame (Folytatása az 5. oldalon) A légi kikötő „drasztikusan elszigetelt” szalonjában De Gaulle elnök üdvözlő beszé­dében elmondta­, hogy Nixon­­nal együtt pontosan meg akarja határozni a két or­szág szándékát a világese­ményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a vele folytatott véleménycserének Öt évtized a forradalom híján A Központi Bizottság kiáltványa a JKSZ 50. évfordulója alkalmából A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizott­sága tegnap megtartott tizenharmadik ülésén a követ­kező kiáltványt adta ki a JKSZ 50. évfordulója alkal­mából: „Jugoszlávia munkásosztályának, minden dolgozójá­nak, ifjúságának, népeinek és nemzetiségeinek! Fél évszázad telt el a Jugoszláv Kommunista Párt megalakulása óta. Jugoszlávia Kommunista Pártja a világ és az ország forradalmi munkásmozgalmának fellendülése idején, az októberi szocialista forradalom hatására jött létre, s egye­sítette a jugoszláv népek szocialista mozgalmának forra­dalmi erőit. A munkásosztály megteremtette a Kommu­nista Pártot, hogy vezesse és szervezze forradalmi fel­szabadulási harcát Marx, Engels és Lenin, a nagy pro­letárgondolkozók eszméinek szellemében. A Jugoszláv Kommunista Párt bátran indult harcba a munkásosztály és a többi dolgozó jogaiért és érdekeiért, a jugoszláviai népek és nemzetiségek nemzeti jogaiért és egyenjogúságáért, a klasszikus társadalom megdöntéséért és az osztály nélküli társadalom megteremtéséért. Mind az elmúlt öt évtized alatt a forradalom útján haladt. Jugoszlávia munkásosztálya, népeinek és nemzetisé­geinek dolgozói a Kommunista Párt vezette forradalmak által megteremtették a szocialista Jugoszláviát, a szabad és egyenjogú népek és nemzetiségek szövetségét, a dol­gozók önigazgató szocialista közösségét. Az önigazgatás a jugoszláv szocialsta forradalom nagy vívmánya, tör­ténelmi hozzájárulás a világ szocializmusának elméletéhez és gyakorlatához. A szocialista Jugoszlávia, népeinek és nemzetiségeinek kommunistái, munkásai és dolgozói a jubileum alkalmá­ból büszkén ünnepük eddig megtett forradalmi útjukat és elért eredményeiket. Ötvenéves forradalmi harcunk alapot és ihletet ad mai és jövendőbeli törekvéseinknek. JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓI A Jugoszláv Kommunista Párt fejletlen országban kezdte meg harcát a szocializmusért. A kisszámú mun­kásosztály és a parasztság nagy tömegei durva kizsákmá­nyolás áldozatai voltak. A dolgozóknak nem volt meg a legelemibb gazdasági és demokratikus joguk. A munkás­tömegek egyébként is nehéz helyzetét még inkább súlyos­bította a nagyszerb burzsoázia azzal, hogy egész népeket és nemzetiségeket elnyomott. Mindez forradalmi helyzetet teremtett, egyben azon­ban rendkívüli nehézségeket ,okozott a jugoszláv munkás­­mozgalomnak, élgárdája eszmei-politikai érésének és meg­szilárdulásának. A párt a következetes forradalmi álláspontokért folyó párton belüli harcban leküzdötte gyengeségeit, eszmei érettségre tett szert, és szervezetileg megerősödött. A Jugoszláv Kommunista Párt a dolgozók legszélesebb rétegeinek gazdasági érdekeiért és demokratikus jogai­ért való harcában mindig a munkásosztály történelmi érdekeit és forradalmi céljait tartotta szem előtt. Ebben a szellemben nevelte és kemény illegális harcban acé­­losította a munkásosztály, az értelmiségi réteg és a pa­rasztság soraiból származó forradalmi harcosok nemzedé­keik A burzsoázia terrorja, az üldözés, a letartóztatás, a (Folytatása a 2. oldalon)

Next