Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-01 / 271. szám

C <V* y~ Magyar Sió *тлшш*тшо*тл»шштшп»ил*иааи»лтшшлил»ш*лашити*ллалш*»ш*»ш<ч»»иишл*шштшлш*тшлшшашш»илшлшлшш tataoBaa>aBa»iPaBeaaiOBaiaaBMiiMMuaaao>RaiaBaaaaaieaaaaaeaa«nagiiiigia«MB8iijt|Si ::::::: xxvi. ćvf. 271. (8025.) szám szerda, i969. október 1. • eassea '♦ ааааана etaasfraa «оававааааоааававааваав»ааввааавдоаааааваааваававааа8аааав«в*ј9ааа0а«в»в««ааааааавсааааа в1нааааввавсаавои1Иваааваааааааававааввваамаимм1аавааа«аававаававававав|1мавва1 AV' ±„с* i Ara so para ____________________________________________(. \^'y . . _____________________________ Nagy Ferenc és Dimény Imre megbeszélései Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Dimény Imre, magyar me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, kedden munka­társaikkal együtt megbeszé­léseket folytattak a két or­­­­szág mezőgazdaságügyi­­ együttműködéséről és e kap-­­­csolatok javításának lehető­ségeiről. A két miniszter rendkívül kedvezően érté­kelte a mezőgazdasági­ ve-­­­gyes bizottság eddigi mun-­­­káját, és kiemelte: a tapasz-­­ talatok azt bizonyítják, hogy­­ van lehetőség a két ország mezőgazdasági kapcsolatai­nak további bővítésére. A­­ legtöbb lehetőséget az együtt­­működés fokozására, a mag-­­ termesztés, a szarvasmarha­­tenyésztés, a technológiai tapasztalatok és a káder­csere nyújtja. Alekszandar Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke­ kedden fo­­­­ga­dta a ma­gy­ar mezőgazda­­­sági és élelmezésügyi mi-­ nisztert. A fogadáson jelen­­ volt Nagy Ferenc és Marjai József, a Magyar Népköz­­társaság belgrádi nagyköve­te is. Vajdaságnak érdeke a jugoszláv—magyar kapcsolatok kedvező alakulása ÜLÉST TARTOTT A TARTOMÁNYI SZKUPSTINA KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA Kedden délelőtt megtartotta második ülését a tar­tományi szkupstina külügyi bizottsága. Vajdaság szempontjából az egyik legfontosabb kérdés szerepeit napirenden — Jugoszlávia és a Magyar Népköztár­saság kapcsolatai. Jelen volt Géza Tikvicki, hazánk budapesti nagykövete, aki rövid áttekintést nyújtott a két ország kapcsolatainak kedvező alakulásáról, majd az ülés részvevői behatóan foglalkoztak a két szomszédos szocialista ország viszonyával és Vajda­ságnak a közeledés előmozdításában játszott szerepé­vel. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy kap­csolataink az ötvenes évek­től kezdve jók, állandóan fejlődnek, amiben nagy sze­repük volt T­ito és Kádár tanácskozásának és más ta­lálkozóknak. Együttműködé­sünk az egyenjogúság, a be nem avatkozás, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásá­nak elvein alapul. Árucsere­­forgalmunk az idén valószí­nűleg eléri a 95 millió dol­láros szintet, azaz néhány év óta átlag 10 százalékkal növekszik. Mindkét ország vállalatai részéről egyre na­gyobb érdeklődés tapasztal­ható az ipari kooperáció iránt. A részvevők különösen ör­vendetes jelenségnek tart­ják, hogy a kereskedelmi, kulturális és más kapcsola­tok mellett az utóbbi idő­ben az idegenforgalom terén is bővül az együttműködés. Évente so­k ezer jugoszláv látogat Magyarországra, és sok magyar érkezik Jugo­szláviába. 1967-ben 1,3 mil­lió, tavaly egymillió, az idén pedig augusztusig 890 000 ju­goszláv utazott Magyaror­szágra. Magyarországról pe­dig az idén augusztusig mintegy 150 000 vendég ér­kezett hozzánk. Tekintettel a határvidék és tartomá­nyunk néprajzi összetételé­re és a rokoni kapcsolatok­ra, mindez érthető is. Mon­dani sem kell, hogy ez is egyik igen helyes formája a­­ közeledésnek, egymás meg­ismerésének és megértésé­nek. A részvevők jelentős ér­deklődést mutattak az együtt­működés további elmélyíté­se, új határátjárók megnyi­tása, a dinár és a forint ár­folyamának egybehangolása, egymás sikerei és problémái alaposabb megismerésének lehetőségei iránt. Az a véle­mény alakult ki, hogy a sze­mélyes kapcsolatok ápolása mellett a tartományi újsá­gok és a tévé is jelentős mértékben elősegítheti a kö­zeledést. A tartományi szkupstina külügyi bizottsága október­ben a jugoszláv—román kapcsolatokkal foglalkozik, később pedig megvitatja tar­toményünk kivitelének ala­kulását és a külföldön dol­gozó vajdaságiak helyzetét. T. E. Гelájul a nagy­koalíció Kiesinger felajánlotta Brandtnak az együttműködés folytatását VÉGSŐ ESETBEN ÚJ VÁLASZTÁSOKAT ÍRNAK KI Bonnból jelenti az AFP: Kurt Georg Kiesinger és Willy Brandt, a nyugat­német kereszténydemokraták és szociáldemokraták vezetői, rövid tanácskozást tartottak. Jól értesült bonni hírforrások szerint Brandt válaszolt Kiesinger felhívására, hogy közösen vitassák meg a nagy­koa­líció felújításának lehetőségét. Egyébként a keresztény­demokraták és a­­szociálde­mokraták is igyekeznek meg­nyerni a liberálisokat. Hírek szerint mindkét na­gy párt felajánlotta a külügyminisz­teri tárcát Walter Schell­­ne­k, a Szabad Demokrata Párt vezetőjének. Más hír szerint ez egyik nagy párt hat miniszteri tárcát ígért a liberálisoknak, jóllehet azok hárommal is beérték volna. Mindezek azonban csak teilát égetásaik, de úgy látszik, lehetőség nyílik Brandt szociáldem­okr­aitásnaik és Sohell liberálisainak meg­egyezésére. A helyzet kulcsa min­denképpen továbbra is a jelentéktelen liberálisok kezében van, akik a sza­vazatoknak csak 5,8 szá­zalékát szerezték meg és a 496 tagú parlamentben csak 30 képviselőjük lesz, ami viszont elegendő ah­hoz, hogy egyik vagy másik nagy párt a libe­rálisok bevonásával koa­líciós kormányt alakít­son. A kibontakozás attól a 6­7 iliberális képviselőtől függ, aki­k Mende volt párt­elnökkel az élen kezdettől fogva ellenezték a szociál­demokratákkal való szövet­kezést. Mivel a szociálde­mokraták és a liberálisok (Folytatása a 3. oldalon) Kompromisszumok nélkül rendet teremteni — ezt a feladatot állította az új csehszlovák kormány elé Svoboda köztársasági elnök Prágából jelenti a ČTK. Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök ki­jelentette, hogy az új kormány legfontosabb feladata, hogy maradéktalanul végrehajtsa a Csehszlovák KP Központi Bizottságának legutóbbi értekezletén hozott határozatokat. Hangoztatta, hogy a kor­mánynak igen sok feladata van, többek között meg kell erősítenie tekintélyét, és sokkal eredményesebb mun­kamódszereket kell kidolgoz­nia a föderatív államberen­dezés viszonyai között. Svo­boda elmondta, hogy a Köz­ponti Bizottság a napokban véget ért értekezletén arra hívta föl a figyelmet, hogy minél gyorsabban és eredmé­nyesebben meg kell oldani a súlyos gazdasági problémá­kat. A köztársasági elnök szavai szerint az új kor­mánynak — tiszteletben tartva a törvényeket — kompromisszumok nélkül rendet kell teremteni a társadalmi élet minden területén. Nem szabad megengednie, hogy meg­sértsék a társadalom érde­keit és a köztársaság tör­vényeit. Svoboda hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia létérde­ke, biztonságának és függet­lenségének záloga, hogy ba­ráti együttműködést folytas­son a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, és hogy erősítse a Varsói Szerződést. Beszéde végén elmondotta, hogy az új kormánynak jóvá kell tennie a korábban el­követett hibákat, és hogy a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal fenntar­tott baráti viszonyt meg kell" (Folytatása a 3. oldalon) Jh­e . Tegnap délelőtt együttes ülést tartott a képviselő­háznak mind az öt tanácsa, hogy döntsön annak a nemrég módosított alkotmányos rendelkezésnek vég­rehajtásáról, amely a képviselőházi tanácsoknak a társadalmi terv és a költségvetés megvitatásában való jogaira és­­illetékességére vonatkozik. Ez volt az első együttes ülés a nyári szünet után. A határozati javaslatot dr. Marjan Brecelj, a Szö­vetségi Szkupstina alelnöke ismertette. Közölte, hogy a javasolt határozat ideiglenes jellegű, s csak a házszabá­lyok meghozataláig lesz ér­vényben, mégis roppant fontos, mert lehetővé teszi, hogy a képviselőház mun­kaközösségi tanácsai, illetve Társadalmi-Politikai Taná­csa nagyobb mértékben szól­hassanak bele a dolgozók, illetve a polgárok létfontos­ságú érdekeibe vágó törvé­nyek meghozatalába. A javasolt határozat abból indul ki, hogy minden ta­nácsnak magának kell meg­állapítania, hogy milyen kérdéshez fűződik érdeke, mert minden egyes esetben csupán maga tudja mérv­adóan eldönteni, hogy való­ban érdekébe vág-e a kér­dés. A határozat ezért előirá­nyozza, hogy minden ille­tékes és minden úgynevezett érdekelt tanács elnöke meg­kapja a törvényhozatalra vonatkozó javaslatokat, tör­vénytervezeteket és törvény­­javaslatokat, s ha úgy talál­ják, hogy van közöttük olyat­, amelynek megvitatá­sa a tanácsnak érdeke, ja­vasolhatják, hogy folytassa­nak róla vitát. Az érdekelt tanácsoknak joguk lesz ja­vaslatot tenni az illetékes tanácsoknak, egy-egy tör­vény kiegészítésére vagy módosítására, méghozzá az eljárásnak mind a három szakaszában. Ha az illetékes tanácsok nem fogadják el az érdekelt tanács javaslatát, egyeztető bizottságot alakí­tanak, sőt arra is lehetőség van, hogy a vitás kérdést az illetékes tanácsok és az ér­dekelt tanács együttes ülé­sen vitassák meg. Breceli a továbbiakban ki­fejtette, hogy a határozat miképp szabályozza az érde­kelt tanácsok jogát a társa­dalmi terv és a szövetségi költségvetés meghozatalával kapcsolatos eljárásban. Az érdekelt tanácsok a terv-, il­letve költségvetés meghoza­talának első két szakaszában javaslatot tehetnek az ille­tékes tanácsoknak, s az il­letékes tanácsok kötelesek e javaslatok ügyében állást foglalni, s elutasításuk ese­tén kötelesek ismertetni az elutasítás okát. Az eljárás harmadik sza­kaszában, tehát a társadalmi terv és a szövetségi költség­­vetés megvitatásakor és a (Folytatása a 4. oldalon) Bővül a munkaközösségi tanácsok hatásköre A Népek Tanácsa elvetette a valutatörvény módosítását A Szövetségi Szkupstina első együttes ülése a nyári szünet után Jugoszlávia szívélyesen fogadja Saragatot Olasz lapvélemények a küszöbönálló látogatásról Az olasz hírmagyarázók igen kedvező hangnemben írnak Saragat olasz köztársasági elnök küszöbönálló jugoszláviai látogatásáról, amelyről megállapítják, hogy nemcsak politikai, hanem minden más téren még szélesebb körű együttműködés kezdetét jelenti. Való­színűnek tartják, hogy Tito elnök 1970-ben viszonozza a látogatást. Az Il Giorno ismerteti a jószomszédi kapcsolatok ala­kulását, emlékeztet Moro volt miniszterelnök belgrádi látogatására, Mika Spiljak­­nak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács volt elnökének római, Pietro Nenni külügyminisz­ter belgrádi és Saragat je­lenlegi látogatására, majd hangsúlyozza, hogy Saragat elnök egy olyan időszakban látogat Belgrádba, amikor minden téren megegyeznek a két ország érdekei. A to­vábbiakban kiemeli, hogy a következő szakasz minden­képpen Tito elnök olaszor­szági látogatása lesz. Saragat jugoszláviai látogatása során hívja meg elnökünket. A mi­lánói napilap megállapítja, hogy ez lesz Tito második olaszországi látogatása. Elő­ször 1944-ben járt ott, ami­kor Nápolyban Churchill an­gol miniszterelnökkel talál­kozott. Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és Milentije Popovic, a Szö­vetségi Szkupstina elnöke, hétfőn délelőtt fogadták Japán parlamenti küldöttségét. A küldöttséget Takecsio Macuda, a japán parlament alsóházának elnöke vezeti. A két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről beszélgettek. Képünkön Milentije Po­povic vendégei társaságában I Modenai pártkü­ldöttség Vajdaságban Mirko Canadanović, a Vajdasági KSZ tartományi bizottságának elnöke tegnap fogadta az Olasz KP mode­­­­nai tartományi küldöttségét,­­ amely több napos látogatás­­s­ra Újvidékre érkezett. A­­ megbeszélésen jelen volt . Stipan Mamáté a Tartomán­­­nyi Végrehajtó Tanács el­­­­nöke, Vukašin Kešelj, a Szocialista Szövetség tarto­mányi választmányának tit­kára, Dušan Popovic, a KSZ­I újvidéki községi bizottságá­nak titkára és Major Nán­dor, a Szocialista Szövetség községi választmányának el­nöke.

Next