Magyar Szó, 1970. január (27. évfolyam, 1-29. szám)
1970-01-14 / 12. szám
6. oldal ÍSérttooSS Eredményesen halad a földterületek fölvásárlása Péterrévén A péterrévei kataszteri község határrendezése során az ősszel a becsei Mezőgazdasági és Ipari Kombinát tulajdonjogi osztálya is bekapcsolódott e nagyméretű munkába. Az önigazgatási szervek határozatainak meghozatala és a fölvásárláshoz szükséges eszközök célszerű biztosítása után ez a szolgálat is ideiglenesen, amíg a községi bizottság Péterrévén dolgozik, kirendeltséget nyitott Az elmúlt évvel bezárólag több mint 80 adásvételi szerződést kötöttek. A fölkínálók száma ennél sokkal nagyobb, azonban a birtokviszony rendezetlensége folytán a kombinát egyesektől nem vásárolhatta föl a földet. Az eddig fölvásárolt földterület 113 hektár. A művelhető földterületeket nyolc osztályba csoportosították. Az árak hektáronként 5500—1100 dinár, illetve holdanként 3165—633 dinár között vannak. A kínálattól függően fölvásárolt kaszálót, legelőt és nádast is. Ezeket is osztályonként csoportosították. A vételárak kifizetését áprilisban kezdik meg. Az eladott földterületet az eladó fogja használni ebben az évben, október 15-éig kell átadni a kombinátnak. Az adásvétel körüli összes költségeket a kombinát viseli, kivéve a szerződések hitelesítésének költségeit, amelyet az eladó fedez. A vételár kifizetésével kapcsolatban a kombinát egy újítást kíván bevezetni. Mivel hamarosan megkezdi működését a hiteltakarékszolgálat a kombinát házibankján belül, lehetővé teszi a volt tulajdonosnak, hogy a kifizetendő összeget, vagy annak egy részét, megfelelő kamat elszámolása mellett betétbe helyezze. Ha a bizottság befejezi Péter révén a határrendezést, Becse területén fogja folytatni, s a kombinát is itt folytatja majd a felvásárlást. VINCE Miroszláv Egy kitüntetett veterán visszaemlékezései Zsománka Gyula 70 éves nyugdíjas, a Magyar Tanácsköztársaság egykori harcosa örömmel emlékezik arra a napra, amikor Marjai Józseftől, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetétől átvette az emlékérmet. — 1919. április elején két barátommal elhatároztuk, hogy belépünk a Vörös Hadseregbe. Ezzel a céllal — több akadályt leküzdve — Szegedre utaztunk, ahol nem a legszebb fogadtatásban részesültünk. Számba véve az ügy hátrányos oldalát — tudniillik azt, hogy abban az időben bontakozott ki a Horthy-rezsim mindent megtorló időszaka — kénytelenek voltunk a minimumra csökenteni tevékenységünket. De még ennek ellenére is három és fél hónapot a szegedi leánygimnázium pincéjében raboskodtam. — Én személyesen a szociáldemokrata pártot képviseltem. Köszönöm a követség irántam való figyelmét. BECSEI István Debelyacsa Cukorrápapondok Tordán Tavaly 204 vagon cukorrépa termett Tordán. A zrenjaninicukorgyár ígérete szerint a légszállításnak a múlt év november 15-éig kellett volna megtörténnie, a cukorrépát azonban még ma is hordják. A tordai földművesszövetkezet mindent megtesz, hogy zökkenőmentes legyen a szállítás. A traktorok két váltásban dolgoznak éjjelnappal, ugyanúgy a felrakó munkások is. A gépjavítóműhely három munkása, akiknek megvan a hajtási jogosítványuk is, bekapcsolódott a szállításba, hogy ne legyen fennakadás a járművezetők váltásában. A hóesés azonban megnehezítette a közlekedést. A szállítást tizedikén be kellett volna fejezni, de a járművezetők szerint jó lesz, ha 20-áig befejezik. A zrenjanini cukorgyár minden szerződés kötésekor a termés mennyiségétől függően kilónként két párát levon, azaz ezt a termelő a szerződéskötéskor befizeti, a termés leszállításakor viszont még egy párát levonnak kilónként. Ezt az összeget a gyár nyolc év alatt fizetné vissza részletekben kamattal. Eddig még senki sem kötött szerződést cukorrépára. Noha még van idő a szerződéskötésre, egyesek véleménye az, hogy ha a gyár nem változtat a feltételeken, akkor az idén Tordán nem lesz cukorrépa. NAGYIVÁN István, Torđa Dózsa György utca 51. (7) A tömegsportok ■— az úszás, golfozás, búvárkodás — ma már túl egyszerűek ahhoz, hogy kielégítsék a folyton újabbra, nagyobb ügyességet kívánó műveletekre törekvő embert. Az úszás nem is olyan régen még meglehetősen egyszerű sport volt, mindössze abból állt, hogy az ember fürdőnadrágot öltött, beleugrott a vízbe és lubickolt. Aztánkitalálták a medencéket, az ugródeszkákat, a merülést és búvárkodást. Sportszaküzletekben már anynyiféle búvárfelszerelést kapni, hogy az ember nem tudja, melyiket válassza. Akinek kevesebb a pénze, beéri egyszerű búvárszemüveggel, de aki megengedheti magának, komplett könnyűbúvár-felszerelést vásárolhat oxigénpalackkal, víz alatti filmfelvevő-készülékkel stb. A búvársport még nagyobb népszerűségre tesz szert, mert a pénz kérdése többé nem fog olyan nagy szerepet játszani. Hogyan lesz a fényűzésből szükség? Sok dolog, ami még tavaly fényűzésnek számított, már az idén szükséggé vált. E tekintetben a legfrappánsabb példát a golfozók szolgáltatják, akikről egyébként is köztudomású, hogy nem sajnálják a pénzt, ha szórakozásukról van szó. Aki lusta maga cipelni az ütőket, távirányítású automata botszállítót vásárolhat. A szervezett világjárás, a csoportutazás felendül. Sok idegenforgalni ügynökség mesés összegeket keres csoportutazások szervezésével. A világ lakosságának tehetősebb része legszívesebben a melegebb égövekre utazik. Ha az utazás még olcsóbb lesz, sokan még távolabbra, otthonuktól még messzebbre akarnak majd eljutni. A Himaláját már éveinkben egyre több turista keresi fel, a hetvenes évek végén pedig lehet, hogy még az Északi- és a Déli-sark vidékén is lesznek majd kirándulóközpontok. A tömegesség, mint az iparban a sorozatgyártás, az idegenforgalomban is ármérséklődést fog eredményezni. Minthogy a fizetett szabadság hosszabb ideig fog tartani, egy részét télen fogják kivenni az emberek, s a télisportok híveinek tábora is megnövekszik. Ez azonnal maga után fogja vonni a sítelepi drótkötélpályák számának megsokszorozódását. Svájcban és Franciaországban már most igen sk a drótkötélpálya, amelyek percek alatt a nyárból a télbe röpítik a hegyvidékre özönlő vendégeket A hetvenes években sok embernek sokkal nagyobb gondot fog okozni, hogy mivel töltse el szabad idejét, mint az, hogyan végezze munkáját. Sok hivatásos sportoló már manapság mindössze háromnégy hónapon át dolgozik évente, a többit kedvtelésének és a megkeresett pénz elverésének szenteli. A munkáról alkotott felfogás teljesen megváltozik, fokozatosan megszűnik az a nézet, hogy csak a munka ér valamit, s a szórakozás nem más, mint időfecsérlés. Ne féljünk a szabad időtől De nem jelenti-e ez a fordulat azt, hogy ami egykor csak a kiváltságosoknak adatott meg, mind több és több ember számára lesz elérhető. Ha gépek fognak dolgozni az emberek helyett, s a munkát az embereimél is jobban és olcsóbban elvégzik, mi értelme ellenezni az életmód megváltozását. Az embernek meg kell tanulnia, hogyan töltse el és hogyan tegye tartalmassá szabad idejét. Sok európai már most felelevenítette a középkori arisztokrácia életmódját, öltözködésében, táplálkozásában a hűbéri világ szokásait utánozza. Sokan azért félnek a szabad idő megnövekedésétől, mert úgy vélik,nem tudják ésszerűen kihasználni, hasznos tevékenységgel kitölteni. Arról azonban megfeledkeznek, hogy az sem igen képes érdemes alkotómunkára, aki fülledt, rossz levegőjű irodában vagy munkacsarnokban végzett nyolcórai munka után fáradtan tér haza. Amerikában kísérletet végeztek egy csoport emberen. Tíz napig nem volt szabad televíziót nézniük, újságot olvasniuk. A pszichológusok megállapították, hogy a kísérleti alanyoknak több mint fele ideges lett, nem találta helyét, lelki egyensúlya felborult. Sok ember már most valóságos örömmámorban úszik, ha háromnégy napi szünet után ismét odaállhat munkagépe mellé, elfoglalhatja helyét irodájában, annyira kifárasztja a tétlenség, mert nem tud élni szabad idejével, nem tudja hasznos és szórakoztató munkával kitölteni, majd meghal az unalomtól. Bizonyos, hogy a holnap világát a legnagyobb körültekintéssel kell megszervezni, ha el akarjuk kerülni az átállással járó zűrzavart. Sok mindenben elkerülhetetlen lesz a korlátozás, ugyanakkor azonban a világ arra is módot ad minden egyes embernek, hogy magánéletét változatosabban, tartalmasabban, gazdagabban szervezze meg. A mai társadalomban mindenki annyit ér, amennyit keres. Lehet, hogy holnap, a bőség és a hosszú szabad idő világában már az lesz minden ember érték mércéje, hogy mennyire képes kiművelni magát szabad idejében. (Folytatjuk) MI IS MEGÉRHETJÜK ......................................................................................................................................... A jövőkutatók véleménye a következő évtizedekről —— 11ШШШ11Ш111111М 111М 111ШШ1!Ш11ШШ1|11111Ш1ШШ11!11Ш111Ш1111Ш1М 1Ш1М 1Ш1Ш111|Ш11Ш1ШШ1Ш11111111Ш111ШШШ111Ш11111!11!111111Ш1!1Ш11П1Ш1111111Шт111111 MAGYAR SZÓ Szerda, 1970. jan. 14. A Severtrans autóbuszai késnek legtöbbet Olyasmivel vádolnak bennünket, amihez semmi közünk — állítják a Vojvodina Szállítóvállalatban Sergije Mirović mérnök, az újvidéki községi szkupstina közlekedési felügyelője tegnap részletes kimutatást bocsátott rendelkezésünkre arról, hogy a múlt év áprilisától november 30-áig hány feljelentést tett a zambori Severtrans pontatlanul induló és érkező autóbuszainak vezetői, valamint a vállalat felelős vezetői ellen. A múlt héten ugyanis Nikola Marinkov, a Severtrans igazgatója kijelentette az újságíróknak, hogy a tartományi székváros közlekedési felügyelője minden alkalmat megragad, hogy feljelentse a vállalatot és alkalmazottait. Szerinte ez annak a jele, hogy bizonyos tényezők lehetetlenné akarják tenni zombori utasszállító vállalat működését a tartományi székvárosban, s valamenynyien igyekeznek az újvidéki Vojvodina malmára hajtani a vizet Ezzel az a céljuk, hogy a vajdasági közúti szállítóvállalatokat a Vojvodinával integrálják. Ennek kapcsán kerestük fel Mitrovic felügyelőt . Tavaly áprilistól szeptemberig kéthetenként összegeztem a késéseket és a menetrendtől eltérő korai érkezéseket — mondta a felügyelő —, s a két hét alatt összegyűlt szabálytalanságokról egy feljelentést küldtem a kihágást bíráknak. Szeptembertől novemberig azonban már minden egyes kihágásért külön feljelentést írtam. A szigorúbb ellenőrzést több vállalat helyeselte, köztük olyanok is, amelyek a büntetések számát tekintve az élen jártak. A táblázatból megállapítható, hogy tavaly áprilistól november 30-áig, tehát nyolc hónap alatt a Severtrans Újvidékről induló 9679 autóbusza közül 144 késéssel indult (a késés együttvéve 91 óra 50 perc). A Severtrans foglalja el, tehát az első helyet, mögötte következik a Nišekspres, amelynek 2425 autóbusza közül 94 késett. Harmadik a belgrádi Lastia, amelynek 7558 autóbusza közül 80 késett, s csak ezután következik az újvidéki Vojvodina, amelynek csak 66 autóbusza indult késéssel. Most pedig nézzük meg az idő előtti érkezést Ebben a kimutatásban a Severtrans a harmadik helyen áll, megelőzi a Niš-ekspres és a Kulatrans, a Vojvodina azonban még lejjebb áll, a hetedik helyen. Járatok szerint a Nišekspres autóbuszai 412- szer érkeztek a menetrendben meghatározott idő előtt, a Severtrans autóbuszai 221- szer, a Vojvodina autóbuszai pedig 113-szor. A korai érkezésekért azonban csak szeptembertől kezdve tett feljelentést a közlekedési felügyelő. Ezekben az esetekben sokkal szigorúbban járt el, mert a korai érkezés csak gyorshajtás eredménye lehet, tehát a sofőrök kétségkívül veszélyeztették az utasok épségét. Visszatérve a kimutatásokhoz, még csak annyit, hogy Újvidéken legtöbb feljelentés a Niekspres és alkalmazottai ellen volt, öszszesen 176, ezután következik a Severtrans, ezzel szemben a Vojvodina ötödik, 30 feljelentéssel. — Ezek után mindenki véleményt alkothat a felügyelőség munkájáról és a Severtrans vállalatról is — mondotta Mirovic felügyelő. — Egyébként a Nikola Miarinikov igazgató által emlegetett 20 000 dináros büntetés szintén nem pontos, mert számításunk szerint az én feljelentésem alapján 4000 dinárral büntethette a vállalatot a kihágási bíró. A különbözet valószínűleg azért mutatkozik, mert máshonnan is érkezett feljelentés ellenük. Tegnap Djordje Budošannal, a Vojvodina Szállítóvállalat vezérigazgatójával is beszéltünk. — Meglepett bennünket a rokon vállalat igazgatójának alaptalan vádaskodása — mondatta Budošan. — Olyasmivel vádolnak bennünket, amihez semmi közünk. Ezért semmiféle magyarázattal nem szolgálhatunk, beszélnek helyettünk a tények. (ek) Zrenjanin körzetében megkezdődött az idei véradás A zrenjanini vérátömlesztő állomás tavalyi eredménye Vajdaságban a legjobbak közé tartozott. A tervezett 900 liter helyett, tavaly több mint 1300 liter vért gyűjtött össze körzetében. Idei tervét 45 százalékkal növelte. Az idén tudniillik bekapcsolódik a vérplazma-gyűjtésbe is, és erre a célra legalább 300 liter vért szeretne összegyűjteni. A fővárosi kórházait már tavaly is mintegy 88 literrel kisegítette, az újvidéki kórházat pedig 40 literrel. Az idei tervek szerint a zrenjanini állomás külön gyűjtést szervez a munkaközösségekben és falvakban, hetenként kétszer, szerdán és vasárnap. A falvak lakosságának legalább 2 százalékát kívánja felölelni, a munkaközösségekben pedig a foglalkoztatottak 20 százalékát. Amennyiben egy-egy munkaközösség teljesíti ezt a tervet, azaz a foglalkoztatottak 20 százaléka ad vért, akkor a vérátömlesztő állomás biztosítja az esetleg szükséges vért a munkaközösség és a foglalkoztatottak közvetlen hozzátartozói számára, a véradástól számítva egy éven át, betegség, baleset stb. esetében. Az első idei önkéntes véradományozás a SOCA szalaggyárban zajlott le; a 170 dolgozó közül 19-en adták vérüket, elsőnek a vállalat igazgatója. Tegnap reggel a muzslyai iskolában szervezték meg a vérvételt. Jövő szerdán a harisnyagyár, 18- án Aradac és Taras, 21-én Elemér és a Naftagas, 25-én Belo Blato és Stajicevo, 28- án pedig Écska és Lukácsfalva kerül sorra. (hi) újabb pályaszakaszt villamosítottak Horvátországban A zágrábi vasúti szállítóvállalat szerelőbrigádjai a hét végén befejezték a Zágráb—belgrádi vasút Duga Selotól Vrpoljéig húzódó 216 kilométeres szakaszának villamosítását, s szombaton már villanymozdonyos szerelvények is közlekedtek ezen a szakaszon. Mivel a szóban forgó pályaszakasz egy része kétvágányú, ez azt jelenti, hogy a zágrábi vasúti vállalat összesen 340 kilométernyi szakaszt villamosított a Zágráb-belgrádi vonalon. Hoffmann János elvesztette a pert Hoffmann János kulai munkás tavaly április 19-én két ládát és egy hordót akart feladni a helybeli vasútállomáson, előbb azonban megérdeklődte, mennyi a viteldíj. A két láda tartalma: edény, egy összegöngyölt paplan, füstölt sonka és egyéb élelem, összesen kilencvennyolc kiló. — Borba? — kérdezte a vasúti tisztviselő. — Borba hetven dinár a viteldíj. Hoffmann János átadta a küldeményt, a vasúti tisztviselő pedig kiállította a szállítólevelet. Az állt benne, hogy kilencvennyolc kiló ágyneműt vett át, a viteldíj 96,90 dinár. Hoffmann János szó nélkül fizetett, s néhány nap múlva a küldemény megérkezett rendeltetési helyére. Már el is felejtette, hogy csomagot küldött, amikor felszólítás érkezett a vasútigazgatóságtól: a vasúti tisztviselő kevesebbet számolt, mint a díjszabás, ezért 137,10 dinár különbözetet köteles fizetni. Időközben ugyanis az történt, hogy a könyveket átnéző ellenőr megállapította: a 98 kiló ágynemű hatalmas helyet foglal el, tehát több viteldíjat kell felszámolni érte. Az ellenőr tehát egy évekkel ezelőtt a vasúti szállításról hozott törvény 5. szakasza értelmében a feladótól követte a különbözetet. A törvény készítői bölcs előrelátással gondoskodtak róla, hogy a vasutat ne érje károsodás. Rendben is van ez mindaddig, amíg a mulasztás nem a vasút, illetve a vasúti alkalmazott hibájából történik. Ez esetben a kárt térítse meg a mulasztásért felelős tisztviselő — szögezte le Hoffmann János. Véleményét előadta a bíróságon is, mert oda vitte az ügyet, remélve, hogy egy pillanatig sem vonják kétségbe igazát. Hiába tanulmányozta azonban a törvénykönyvet a bíróság, nyomát sem lelte benne annak, hogy a vasút is tévedhet, mulasztást követhet el, s ennek árát hibázó tisztviselőjén vasalja be. Hoffmann János hiába érvelt azzal is, hogy gondolják csak meg, emberek, két darab 0,70x0,40x0,40-es ládába 98 kilogramm ágyneműt lehetetlen bepréselni. Ismételten fellapozták a törvénykönyvet, s abban megint csak az állt, hogy a vasútnak joga van utólag követelni a különbözetet. S mint ebből az ítéletből is kiderült, csakis a hoffmannjánosok kárára. (ek)