Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-26 / 83. szám
Csütörtök, 1970. márc. 26. MAGYAR SZÓ Falu Szabadkán? Nyújtsunk segítő kezet a városba költöző falusi embernek A TELEPÜLÉSEK VÁROSIASODÁSÁRÓL Szaszabadkán megtartott regionális tanácskozáson két felszólaló — a szabadkai PERL Sándor és a zentai TÓTH Nándor — az engedély nélkül épített lakóházakról és az engedély nélkül építkezőkről szólva önkéntelenül is egy rendkívül nagy és időszerű kérdést bolygatott meg: a faluról a városba való vándorlás városi következményeit. Perl Sándor elmondta, hogy Szabadkán a városban, hivatalos adatok szerint 3500 ház épült fel engedély nélkül. A város peremén valóságos falusi jellegű települések épültek ki a vert falú házakkal. Ha ezek a házak hivatalosan nem is léteznek, ha nem is jegyezték be őket a telekkönyvbe, az élet mégis elismerte őket, mert az engedély nélkül fölépített házak számtáblát, ■ házsorok utcanevet kaptak, és eljutott hozzájuk a villamos áram is. — Mi legyen a sorsa ezeknek az engedély nélkül fölépített házaknak? Mi történjen azokkal az emberekkel, akik lakás és elegendő pénz híján így építettek maguknak házat ott, ahol a várostervező mérnökök talán parkot, teret, vagy emeletes házat terveztek? És, ha egy napon a városrendezési terv érdekében majd le kell őket bontani, megtérítik-e ezeknek az embereknek a kárát is? Tóth Nándor elmondta, hogy amikor a falusi, vagy a tanyasi ember elindul szerencsét próbálni vagy letelepedni a városba, akkor ő a falujából és a tanyavilágból nemcsak családját és holmiját viszi magával, hanem elsősorban is felfogásait és gondolkodását. — Sokan költöznek a tanyákról és a falvakból a városokba, de továbbra is tanyasiak, falusiak maradnak, életmódban és felfogásban. Miért? Vagy azért, mert senki sem karolja fel őket, vagy pedig azért, mert a városi környezetbe nem tudnak beilleszkedni. És ilyenkor ezek a falusiakból lett városiak egymásra vannak utalva. Nézzünk szét Zentán, Szabadkán, Adán vagy Kanizsán, mindenütt találunk ilyen embereket. Amikor bejön a városba, először munkahely, munkaalkalom után néz. Utána tetőt keres a feje fölé. Mivel lakást nem kaphat, maga épít, engedély nélkül. Ha már a társadalom nem olyan gazdag, hogy anyagi segítséget nyújthasson ezeknek az embereknek, legalább karolja fel őket, segítsen nekik, hogy könynyebben és gyorsabban városiasodjanak. A VÁROSRENDEZŐK és a felügyelők Szabadkán is mindeddig szinte tehetetlenül nézték, hogy a bevándorlás súlya alatt hogyan pattognak a város keretei, hogyan nőnek ki gomba módra a város peremén új települések. Ezért a városrendezőknek menetközben kétfrontos harcra kell szétosztaniuk erejüket: előretörni és nyesni a spontaneitásokat, így aztán ha előttük fogynának is a tennivalók, mögöttük felburjánzanak. Az amúgy is nehezen korszerűsödő városon kinövő vadhajtások ezért joggá aggasztják a várostervezőket, és DENEGRI Károly mérnök, a Szabadkai Városrendezési és Geodéziai Intézet igazgatója vitanyitó bevezetőjében ezért is emelte ki az engedély nélküli építkezés problémáját. Perl Sándor és Tóth Nándor egy kicsit jobban megközelítették a „vadépítkezés” szociális és társadalmi vonatkozásait is. Nagy kár, hogy a szabadkai tanácskozáson nem volt jelen és nem szólalt fel szociológus, vagy akár szociális munkás, mert akkor megtudhattuk volna, hogy milyen nehezen alkalmazkodnak a városnak ezek a faluról és a tanyáról ideköltözött új lakosai a városhoz, a városi életmódhoz, milyen nagy és súlyos problémákkal küszködnek ezek a kétlaki emberek. A TANYÁRÓL VAGY A FALURÓL városba költözött ember rendszerint három alapvető cél elérésére törekszik: 1. Állást és lakást találni, 2. Beilleszkedni a városi életmódba, alkalmazkodni a városhoz és 3. Társadalmilag affirmálódni. A földműves a városban ezeket a céljait nagyon nehezen és roppant erőfeszítések árán tudja csak megvalósítani. Hogyha azonban kísérletei eredménytelenek maradnak, , hogyha nem sikerül nekik beilleszkednie a városi életmódba, akkor a város újabb problémájává válik. A VÁROSBAÖZÖNLÉS FOLYAMATÁT olyan irányba kellene terelni és higgadtabbá tenni, hogy egyrészt a falut kellene tervszerűen és gyorsabb ütemben fejleszteni, városiasítani, másrészt pedig az agrárpolitika stabilizálásával biztosabb fejlődési távlatot kellene nyitni a földműves előtt, mert városba való vándorlásának egyik oka a bizonytalanságtól való félelme. És nem utolsósorban városainkban, így Szabadkán is, olyan intézményt kellene létesíteni, amely hivatásszerűen foglalkozna a városba érkező, és letelepedni akaró földművesekkel, fölkarolná őket, és segítséget nyújtana nekik a városi élethez való alkalmazkodáshoz, mert a városi életmód bizonyos lemondásokkal is jár. A TÁRSADALOM SEGÍTŐ KEZE többet érne és eredményesebb volna, mint száz építkezési felügyelő, és megannyi büntetés. SZEGEDI Jenő •«••••■••••••••■•••••••»•'•••••■••a • I ••••••••aaaaa••••••hhimimHii at «••••••••••aaaaaaa*"**"1* ^ • • •••••iiiiM**' la • a *••••- aa • a aa a a a a a a a a aa *•• 4i tea • aa* mf >•••• • aa# Ш ihm aaaa V agf aaaa I Tffl • :::: M P ::::: Ј0Ц M** ***** jjlrfim ВЈжЈј aaaaaa • aaaa ШЗ/ SK ИИ •••••• ::::: :::::: aaaaa. taaaaaa aaaaa« ••••••• •aaaai ••••••• • a a a a a aaaaaaa •aaaaa aaaaaaa •aaaaa aaaaaaa •«alia 'aaaaaaa •aaaaa .«aaaa «aaaaaaa Átköltöztetik az Elektrovojvodina zrenjanini gazdálkodási egységét Az idei beruházási tervek az Elektrovojvodina fejlődési és munkatervében olyan határozatot hoztak az önigazgatási szervek, hogy a zrenjanini gazdálkodási egységet áttelepítik a város déli részére. A városrendezési tervek alapján erre a legmegfelelőbb terület az Écskai út és a Vardacska utca körzete. A tervek már elkészültek, hamarosam megkezdődik az építkezés is. A gazdálkodási egység a vasút közelében levő épületeit áruba bocsátja. Szükség van egy javítóműhelyre is, ezenkívül öltözőkre, tusokra is. A rádiókkal felszerelt terepjáró és más szakszerű motorjárművek elhelyezésére 30 garázsra van szükség. Az építkezési költségek 6 500 000 dinárra rúgnak. Ha idejében hozzáfognak az építkezéshez, akkor még az idén el is készülhetnek. Az idei beruházási tervek szerint több mint 10 000 000 dinárt fordítanak korszerűsítésre, vezetékbővítésre és áramelosztó állomások építésére. Zrenjanin község területén 4 800 000 dinár a beruházások összege. Zrenjaninban 5 (DV—10/04 KV) elosztóállomást építenek és 9,5 km kisfeszültségű villanyhálózatot. Aradacon, Ecs ■kan, Eleken, Lazarevón, Eleméren és Tabragon korszerűsítik a vezetékeket. Krrikindán mintegy 2 500 000 dinárt fordítanak hasonló beruházásokra, Törökbecsén 1 000 000 dinárt, Karadjordjevón a helyi járulékból szintén 1 000 000 dinárt fordítanak vállamosításra. Köztudomású, hogy a háztartások áramszolgáltatási bére április elsejétől megnövekszik. Az Elektrovojvodina a pontos elszámolás végett megkezdi a villanyórák leolvasását. (hr) Először nemzetközi kórusfesztiválon Április 9-e és 12-e között Pécsett lépnek fel A becsei kamarakórus tavaly szeptembertől szorgalmasan készül az idei fellépésekre. Milenko Sustran zenetanár ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy részt vesz Vége a négy évnek A zentai egészségügyi szakközépiskola negyedikes tanulói utolsó hónapjaikat töltik az iskolában. A végzős növendékek számára márciusban befejeződik a tanítás. Áprilisban gyakorlatra járnak a kórházakba, májusban írják a diplomamunkát, júniusban pedig vizsgáznak. ILIA István Novi Becej Miloje tiplie 31. nek a Pécsi Nemzetközi Kórusfesztiválon. Ezt a fellépésüket sok fáradság előzi meg. Mint ismeretes, ezt a fesztivált április 9-e és 12-e között rendezik meg. A becsei kórus első ízben vesz részt nemzetközi jellegű fesztiválon. Hazánkból csak őket hívták meg a fesztivál szervezői. Április 9-én húszperces műsorral lépnek fel. Mokranjac, Bučar, Lustran, Brithen, Bartók Béla, Bárdos Lajos stb. szerzeményeit adják elő. Másnap a becsei kórus egy másik külföldi kórussal együtt hangversenyez. Ezúttal Bach, Orlando di Lassel, továbbá Bora Popovic és még néhány hazai szerző művét adják elő. Április 11-én a becsei kórus jugoszláviai szerzők műveit adja elő. A pécsi fesztivál után is nagy feladatok várnak a kórusra. Először Rumára mennek, majd később Eszékre és végül Nišben a jugoszláviai kórusfesztiválon vesznek részt. S.X Milenieo Lastraa 9. oldal Tavasszal van az ifjúság ünnepe Készülnek a 10. ifjúsági táncdalfesztiválra Szabadkán május 7-e és 10-e között rendezik meg az Ifjúság elnevezésű táncdalfesztivált. A 25 évnél fiatalabb zeneszerzők, énekesek vesznek részt rajta. Sorrendben ez az ország fiatal könynyűzeneszerzőinek és énekeseinek tizedik vetélkedője, s így egy kicsit jubiláns jellegű is lesz. A fiatalok rendezvénye nagy fesztiváljainak sorába lépett Furcsán hangzik, de már az is megtörtént, hogy a hanglemezgyárak nagyobb érdeklődést tanúsítottak a fiatal szerzők dalai, mint a nagy fesztiválokon elhangzott slágerek iránt. A szabadkai Mladost Művelődési Egyesület mindent megtett, hogy fenn tudja tartani ezt a rendezvényt Habár országos jellegű rendezvényről van szó, sőt a tervek szerint hamarosan nemzetközi lesz, mégis teljes egészében a szabadkaiak pénzelik. Most végre megegyezés jött létre a Mladost, a Művelődés Székháza és a Belgrádi Rádió-Televízió között, hogy közösen fedezik a kiadásokat. Az idei fesztivál a Sportcsarnokban lesz, így több ezren végignézhetik. Az előadásra kerülő szerzeményeket már kiválasztotta a neves zeneszerzőkből álló bizottság. Valószínű, hogy ezen a tavaszon is az ifjúság ünnepe lesz a táncdalfesztivál, és több fiatal énekes, zeneszerző indul el ebből az észak-bácskai városból a siker útján. Emlékeztetőül íme néhány énekes neve, akik az ifjúsági fesztiválon léptek fel először, s ma már elismert művészek: Mirjana Fejić, Vanja Stojković, Biserka Spevec, Blaga Petreska, Nena Ivošević, Biserka Veletanjić, Albertina Trboljevic, Vesna Ungar, Mirjana Beširević, Josipa Lisac, Leka Kojadinovic, Stevan Zaric, Vjekoslav Jutt, Kemal Monteno, Ratko Bošković, Zafír Hadžimanov stb. A jubiláló ifjúsági táncdalfesztiválra nemcsak a szervezők készülnek lázasan, hanem úgy hírlik, hogy a szabadkai nagyobb munkaszervezetek is megajándékozzák a részvevőket. A televízió ezúttal helyszíni közvetítést ad a rendezvény gálaestjéről. N. E. Sértegette az adóvégrehajtókat Guti Károly adai lakos többszöri felszólítás után sem volt hajlandó kiegyenlíteni adóhátralékát, ezért tavaly szeptember 18-án a községi szkupstina illetékes szervei foglalni jöttek hozzá. Guti Károly ezt nem találta helyénvalónak és sértegette a tisztviselőket. Abíróság ezért a tettéért háromszáz dinár pénzbünte- tésre ítélte. 1 K-1 Tanfolyamok, szemináriumok Oromán polgárvédelmi tanfolyam. Több mint 480-an vettek részt rajta. Megismerkedtek az elsősegélynyújtás alapelemeivel, a mérges gázok elleni védekezéssel, az elemi csapás vagy tömegszerencsétlenség esetén való tennivalókkal stb. Az előadásokat filmvetítésekkel kötötték egybe. A pártszervezet a párttagoknak és az ifjúsági szervezetek vezetőinek több napos szemináriumot szervezett. A szeminárium témája a KSZ története, az önigazgatás fejlődése napjainkig, a helyi közösség feladata és munkája. Ezekre az előadásokra körülbelül százan jártak. A mezőgazdaság helyzetéről, az állattenyésztés mai feltételeiről a társastermelők hallgattak előadást. Ezt is filmvetítéssel tették érdekesebbé. DOBÓ Tibor Az oromi társadalmi-politikai szervezetek vezetői a téli estéket különféle előadásokkal tették tartalmasabbá. Még tavaly megindult a AZ ÚJSÁGOSBÓDÉ TITKA A minap hazafelé tartva nagy nevetésre és a következő szavakra figyeltem fel. — Emberség, jaj de jó, nézd csak, szólj a többinek is. Rohanj! Megálltam. Először csak 4—5 gyereket láttam, amint kipirult arccal valamit figyelnek.. Hamar rájöttem, hogy mi az, ami annyira leköti a figyelmüket. Az újságosbódé oldalán ugyanis néhány magazin díszelgett, rajtuk természetesen pucér nőkkel. Közben megérkezett az elrohanó gyerek harmadmagával Bámulták a csodát. Jól szórakozhattak, mert igen sűrűn felnevettek. Orruk szinte az üveget érintette. Egyszer csak rájuk förmedt valaki. — Ti szemtelenek, azonnal hazafelé! Ez a valaki a tanító bácsijuk volt. A gyerekek azonnal szétrebbentek. Amikor pedig atanító bácsi jól eltávolodott, visszamerészkedtek. Kapnak, amit kapnak, de ők ezt mégis megnézik. SZÜGYI Zoltán Ada