Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-26 / 83. szám

Csütörtök, 1970. márc. 26. MAGYAR SZÓ Falu Szabadkán? Nyújtsunk segítő kezet a városba költöző falusi embernek A TELEPÜLÉSEK VÁROSIASODÁSÁRÓL Sza­­szabadkán megtartott regionális tanácskozáson két felszólaló — a szabadkai PERL Sándor és a zentai TÓTH Nándor — az engedély nélkül épített lakóhá­zakról és az engedély nélkül építkezőkről szólva ön­kéntelenül is egy rendkívül nagy és időszerű kérdést bolygatott meg: a faluról a városba való vándorlás városi következményeit. Perl Sándor elmondta, hogy Szabadkán a városban, hivatalos adatok szerint 3500 ház épült fel engedély nélkül. A város peremén valóságos falusi jellegű tele­pülések épültek ki a vert falú házakkal. Ha ezek a házak hivatalosan nem is lé­teznek, ha nem is jegyezték be őket a telekkönyvbe, az élet mégis elismerte őket, mert az engedély nélkül fölépített házak számtáblát, ■ házsorok utcanevet kap­tak, és eljutott hozzájuk a villamos áram is. — Mi legyen a sorsa ezek­nek az engedély nélkül föl­épített házaknak? Mi tör­ténjen azokkal az emberek­kel, akik lakás és elegendő pénz híján így építettek maguknak házat ott, ahol a várostervező mérnökök ta­lán parkot, teret, vagy eme­letes házat terveztek? És, ha egy napon a városrendezési terv érdekében majd le kell őket bontani, megtérítik-e ezeknek az embereknek a kárát is? Tóth Nándor elmondta, hogy amikor a falusi, vagy a tanyasi ember elindul szerencsét próbálni vagy le­telepedni a városba, akkor ő a falujából és a tanyavi­lágból nemcsak családját és holmiját viszi magával, ha­nem elsősorban is felfogásait és gondolkodását. — Sokan költöznek a ta­nyákról és a falvakból a vá­rosokba, de továbbra is ta­nyasiak, falusiak maradnak, életmódban és felfogásban. Miért? Vagy azért, mert sen­ki sem karolja fel őket, vagy pedig azért, mert a városi környezetbe nem tudnak be­illeszkedni. És ilyenkor ezek a falusiakból lett városiak egymásra vannak utalva. Nézzünk szét Zentán, Sza­badkán, Adán vagy Ka­nizsán, mindenütt találunk ilyen embereket. Amikor bejön a városba, először munkahely, munkaalkalom után néz. Utána tetőt keres a feje fölé. Mivel lakást nem kaphat, maga épít, engedély nélkül. Ha már a társadalom nem olyan gazdag, hogy anyagi segítséget nyújthas­son ezeknek az embereknek, legalább karolja fel őket, segítsen nekik, hogy köny­­nyebben és gyorsabban vá­­rosiasodjanak. A VÁROSRENDEZŐK és a felügyelők Szabadkán is mindeddig szinte tehetetle­nül nézték, hogy a beván­dorlás súlya alatt hogyan pattognak a város keretei, hogyan nőnek ki gomba módra a város peremén új települések. Ezért a város­­rendezőknek menetközben kétfrontos harcra kell szét­osztaniuk erejüket: előretör­ni és nyesni a spontaneitá­sokat, így aztán ha előttük fogynának is a tennivalók, mögöttük felburjánzanak. Az amúgy is nehezen kor­szerűsödő városon kinövő vadhajtások ezért joggá ag­gasztják a várostervezőket, és DENEGRI Károly mér­nök, a Szabadkai Városren­dezési és Geodéziai Intézet igazgatója vitanyitó beveze­tőjében ezért is emelte ki az engedély nélküli építkezés problémáját. Perl Sándor és Tóth Nándor egy kicsit job­ban megközelítették a „vad­építkezés” szociális és tár­sadalmi vonatkozásait is. Nagy kár, hogy a szabadkai tanácskozáson nem volt je­len és nem szólalt fel szo­ciológus, vagy akár szociális munkás, mert akkor meg­tudhattuk volna, hogy mi­lyen nehezen alkalmazkod­nak a városnak ezek a fa­luról és a tanyáról ideköl­tözött új lakosai a városhoz, a városi életmódhoz, milyen nagy és súlyos problémákkal küszködnek ezek a kétlaki emberek. A TANYÁRÓL VAGY A FALURÓL városba költö­zött ember rendszerint há­rom alapvető cél elérésére törekszik: 1. Állást és lakást találni, 2. Beilleszkedni a városi életmódba, alkalmaz­kodni a városhoz és 3. Tár­sadalmilag affirmálódni. A földműves a városban ezeket a céljait nagyon nehezen és roppant erőfeszítések árán tudja csak megvalósítani. Hogyha azonban kísérletei eredménytelenek maradnak, , hogyha nem sikerül neki­k beilleszkednie a városi élet­módba, akkor a város újabb problémájává válik. A VÁROSBAÖZÖNLÉS FOLYAMATÁT olyan irány­ba kellene terelni és higgad­tabbá tenni, hogy egyrészt a­­ falut kellene tervszerűen és gyorsabb ütemben fejleszte­ni, városiasítani, másrészt pedig az agrárpolitika stabi­lizálásával biztosabb fejlődé­si távlatot kellene nyitni a földműves előtt, mert vá­rosba való vándorlásának egyik oka a bizonytalanság­tól való félelme. És nem utolsósorban városainkban, így Szabadkán is, olyan in­tézményt kellene létesíteni, amely hivatásszerűen fog­lalkozna a városba érkező, és letelepedni akaró földmű­vesekkel, fölkarolná őket, és segítséget nyújtana nekik a városi élethez való alkal­mazkodáshoz, mert a városi életmód bizonyos lemondá­sokkal is jár. A TÁRSADALOM SEGÍ­TŐ KEZE többet érne és eredményesebb volna, mint száz építkezési felügyelő, és megannyi büntetés. SZEGEDI Jenő •«••••■••••••••■•••••••»•'•••••■••a • I ••••••••aaaaa••••••hhimimHii at «••••••••••aaaaaaa*"**"1* ^ • • •••••iiiiM**' la • a *••••- aa • a aa a a a a a a a a aa *•• 4i tea • aa* mf >•••• • aa# Ш ihm aaaa V agf aaaa I Tffl • :::: M P ::::: Ј0Ц M** ***** jjlrfim ВЈжЈј aaaaaa • aaaa ШЗ/ SK ИИ •••••• ::::: :::::: aaaaa. taaaaaa aaaaa« ••••••• •aaaai ••••••• • a a a a a aaaaaaa •aaaaa aaaaaaa •aaaaa aaaaaaa •«alia 'aaaaaaa •aaaaa .«aaaa «aaaaaaa Átköltöztetik az Elektrovojvodina zrenjanini gazdálkodási egységét Az idei beruházási tervek az Elektrovojvodina fejlő­dési és munkatervében olyan határozatot hoztak az ön­igazgatási szervek, hogy a zrenjanini gazdálkodási egy­séget áttelepítik a város dé­li részére. A városrendezési tervek alapján erre a leg­megfelelőbb terület az Écs­­kai út és a Varda­cska utca körzete. A tervek már elké­szültek, hamarosam megkez­­dődik az építkezés is. A gaz­dálkodási egység a vasút kö­zelében levő épületeit áruba bocsátja. Szükség van egy javítóműhelyre is, ezenkívül öltözőkre, tusokra is. A rá­diókkal felszerelt terepjáró és más szakszerű motorj­ár­művek elhelyezésére 30 ga­rázsra van szükség. Az épít­kezési költségek 6 500 000 di­nárra rúgnak. Ha idejében hozzáfognak az építkezéshez, akkor még az idén el is ké­szülhetnek. Az idei beruházási tervek szerint több mint 10 000 000 dinárt fordítanak korszerű­sítésre, vezetékbővítésre és áramelosztó állomások építé­sére. Zrenjanin község terü­letén 4 800 000 dinár a beru­házások összege. Zrenjanin­­ban 5 (DV—10/04 KV) elosz­­tóállomást építenek és 9,5 km kisfeszültségű vil­lanyhálózatot. Aradacon, Ecs ■kan, Eleken, Lazarevón, Ele­méren és Tabragon korszerű­sítik a vezetékeket. Krrikin­­dán mintegy 2 500 000 dinárt fordítanak hasonló beruhá­zásokra, Törökbecsén 1 000 000 dinárt, Karadjordjevón a he­lyi járulékból szintén 1 000 000 dinárt fordítanak vállamosításra. Köztudomású, hogy a ház­tartások áramszolgáltatási bére április elsejétől meg­növekszik. Az Elektro­vojvo­­dina a pontos elszámolás vé­gett megkezdi a villanyórák leolvasását. (hr) Először nemzetközi kórusfesztiválon Április 9-e és 12-e között Pécsett lépnek fel A becsei kamarakórus ta­valy szeptembertől szorgal­masan készül az idei fellé­pésekre. Milenko Sustran ze­netanár ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy részt vesz­ Vége a négy évnek A zentai egészségügyi szak­középiskola negyedikes ta­nulói utolsó hónapjaikat töl­tik az iskolában. A végzős növendékek számára már­ciusban befejeződik a taní­tás. Áprilisban gyakorlatra járnak a kórházakba, május­ban írják a diplomamunkát, júniusban pedig vizsgáznak. ILIA István Novi Becej Miloje tiplie 31. nek a Pécsi Nemzetközi Kó­rusfesztiválon. Ezt a fellé­pésüket sok fáradság előzi meg. Mint ismeretes, ezt a fesztivált április 9-e és 12-e között rendezik meg. A becsei kórus első ízben vesz részt nemzetközi jelle­gű fesztiválon. Hazánkból csak őket hívták meg a fesz­tivál szervezői. Április 9-én húszperces műsorral lépnek fel. Mokranjac, Bučar, Lust­­ran, Brithen, Bartók Béla, Bárdos Lajos stb. szerzemé­nyeit adják elő. Másnap a becsei kórus egy másik kül­földi kórussal együtt hang­versenyez. Ezúttal Bach, Or­lando di Lassel, továbbá Bo­ra Popovic és még néhány hazai szerző művét adják elő. Április 11-én a becsei kórus jugoszláviai szerzők műveit adja elő. A pécsi fesztivál után is nagy feladatok várnak a kó­rusra. Először Rumára men­nek, majd később Eszékre és végül Nišben a jugoszlá­viai kórusfesztiválon vesz­nek részt. S.­­X Milenieo Lastraa 9. oldal Tavasszal van az ifjúság ünnepe Készülnek a 10. ifjúsági táncdalfesztiválra Szabadkán május 7-e és 10-e között rendezik meg az Ifjúság elnevezésű táncdal­­fesztivált. A 25 évnél fiata­labb zeneszerzők, énekesek vesznek részt rajta. Sorrend­ben ez az ország fiatal köny­­nyűzene­szerzőinek és éneke­seinek tizedik vetélkedője, s így egy kicsit jubiláns jel­legű is lesz. A fiatalok ren­dezvénye nagy fesztiváljai­nak sorába lépett Furcsán hangzik, de már az is meg­történt, hogy a hanglemez­­gyárak nagyobb érdeklődést tanúsítottak a fiatal szerzők dalai, mint a nagy fesztivá­lokon elhangzott slágerek iránt. A szabadkai Mladost Mű­velődési Egyesület mindent megtett, hogy fenn tudja tar­tani ezt a rendezvényt Ha­bár országos jellegű ren­dezvényről van szó, sőt a tervek szerint hamarosan nemzetközi lesz, mégis tel­jes egészében a szabadkaiak pénzelik. Most végre meg­egyezés jött létre a Mladost, a Művelődés Székháza és a Belgrádi Rádió-Televízió kö­zött, hogy közösen fedezik a kiadásokat. Az idei fesztivál a Sport­­csarnokban lesz, így több ezren végignézhetik. Az elő­adásra kerülő szerzeménye­ket már kiválasztotta a ne­ves zeneszerzőkből álló bi­zottság. Valószínű, hogy ezen a tavaszon is az ifjúság ün­nepe lesz a táncdalfesztivál, és több fiatal énekes, zene­szerző indul el ebből az észak-bácskai városból a si­ker útján. Emlékeztetőül íme néhány énekes neve, akik az ifjúsági fesztiválon léptek fel először, s ma már elismert művészek: Mirjana Fejić, Vanja Stojković, Bi­­serka Spevec, Blaga Petres­­ka, Nena Ivošević, Biserka Veletanjić, Albertina Trbo­­ljevic, Vesna Ungar, Mirja­na Beširević, Josipa Lisac, Leka Kojadinovic, Stevan Za­ric, Vjekoslav Jutt, Kemal Monteno, Ratko Bošković, Zafír Hadžimanov stb. A jubiláló ifjúsági tánc­dalfesztiválra nemcsak a szervezők készülnek lázasan, hanem úgy hírlik, hogy a szabadkai nagyobb munka­­szervezetek is megajándékoz­zák a részvevőket. A televí­zió ezúttal helyszíni közve­títést ad a rendezvény gála­estjéről. N. E. Sértegette az adóvégrehajtókat Guti Károly adai lakos többszöri felszólítás után sem volt hajlandó kiegyen­líteni adóhátralékát, ezért tavaly szeptember 18-án a községi szkupstina illetékes szervei foglalni jöttek hoz­zá. Guti Károly ezt nem találta helyénvalónak és sér­tegette a tisztviselőket. A­­bíróság ezért a tettéért há­romszáz dinár pénzbünte- t­­ésre ítélte. 1 K-1 Tanfolyamok, szemináriumok Oromán polgárvédelmi tanfolyam. Több mint 480-an vettek részt rajta. Megismerkedtek az elsősegélynyújtás alapele­meivel, a mérges gázok el­leni védekezéssel, az elemi csapás vagy tömegszeren­csétlenség esetén való tenni­valókkal stb. Az előadáso­kat filmvetítésekkel kötötték egybe. A pártszervezet a pártta­goknak és az ifjúsági szer­vezetek vezetőinek több na­pos szemináriumot szerve­zett. A szeminárium témája a KSZ története, az önigaz­gatás fejlődése napjainkig, a helyi közösség feladata és munkája. Ezekre az előadá­sokra körülbelül százan jár­tak. A mezőgazdaság helyzeté­ről, az állattenyésztés mai feltételeiről a társastermelők hallgattak előadást. Ezt is filmvetítéssel tették érdeke­sebbé. DOBÓ Tibor Az oromi társadalmi-poli­tikai szervezetek vezetői a téli estéket különféle előadá­sokkal tették tartalmasabbá. Még tavaly megindult a AZ ÚJSÁGOSBÓDÉ TITKA A minap hazafelé tartva nagy nevetésre és a követ­kező szavakra figyeltem fel. — Emberség, jaj de jó, nézd csak, szólj a többinek is. Rohanj! Megálltam. Elő­ször csak 4—5 gyereket lát­tam, amint kipirult arccal valamit figyelnek.. Hamar rájöttem, hogy mi az, ami annyira leköti a figyelmü­ket. Az újságosbódé olda­lán ugyanis néhány maga­zin díszelgett, rajtuk termé­szetesen pucér nőkkel. Köz­ben megérkezett az elrohanó gyerek harmadmagával Bá­multák a csodát. Jól szóra­kozhattak, mert igen sűrűn felnevettek. Orruk szinte az üveget érintette. Egyszer csak rájuk förmedt valaki. — Ti szemtelenek, azon­nal hazafelé! Ez a valaki a tanító bá­csijuk volt. A gyerekek azonnal szétrebbentek. Ami­kor pedig a­­tanító bácsi jól eltávolodott, visszamerész­kedtek. Kapnak, amit kap­nak, de ők ezt mégis meg­nézik. SZÜGYI Zoltán Ada

Next