Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-26 / 83. szám

2802 Korlátlan kereslet jószágból Az újvidéki terménytőzs­de a jövőben mindet szerdán tartja a kukorica-aukciót, amelyen a Szövetségi Élel­­miszertartalékok Igazgató­sága esetenként mintegy tíz­ezer tonna kukoricát bocsát intervenciós eladásra, hogy ily módon tartsa a kukorica árát. Különben a tőzsdei összejöveteleken kukoricá­ból továbbra is nagyobb a kereslet a kínálatnál, szilár­dan 0,71—0,73 dináros ár­­szinten, aránylag gyenge el­adás mellett. Búzából is jóval nagyobb a kereslet, az acélos búzáért, legutóbb már 1,13 dinárt is kértek, a lágy búzát 1,01 di­nárral fizették. Állatból korlátlan a ke­reslet, szórványos kínálat és igen magas árszint mellett. A hússertés 8,40—8,60 dinár között mozog, a malacért pedig 17 dinárt is elkérnek. A növendékmarhából foko­zódik a kereslet, a hízó üsző­ért 11,50 dinárt, a hízó bor­júért 13,50 dinárt, a hízott üszőért pedig, korlátlan ke­reslet mellett, 8,60 dinárt kí­náltak. Eladás azonban nem volt. Keresik a bárányt is 8—9 dináros áron, gyenge kínálat mellett. Legjelentősebb forgalom takarmányféléből volt. Az utóbbi tőzsdei összejö­vetelek forgalma: GABONANEMŰEK: Na­gyobb kereslet, szilárd árak. Eladásra kínáltak 2045 ton­na acélos búzát 1,10—1,13 di­nárért, 300 t lágy búzát 1,01 dinárért, 3000 t idei termé­sűt 0,94 dinárért, 340 t sör­árpát 0,86—0,90 dinárért, 1580 t takarmányárpát 0,80 —0,85 dinárért, 50 t zabot 0,95 dinárért, 120 t gabona­keveréket 0,98 dinárért, 635 t kukoricát 0,70—0,73 diná­rért, 8800 t természetesen száraz újkukoricát 0,70—0,74 dinárért, 4355 t szárított sze­mes újkukoricát 0,72—0,74 dinárért, 400 t csöves újku­koricát 0,52—0,53 dináros áron. Kerestek 4245 t acélos bú­zát 1,10 dinárért, 56 000 t idei termésűt 1,05—1,08 dinárért, 9800 t lágy búzát 0,97—1,01 dinárért, 36 000 t idei ter­mésűt 0,92—0,94 dinárért, 60 t rozsot 0,90 dinárért, 165 t takarmányárpát 0,82 diná­rért, 80 t zabot 0,90 dinárért, 325 t kukoricát 0,71—0,73 di­nárért, 9900 t természetesen száraz újkukoricát 0,66—0,70 dinárért, 8600 t szárított új­kukoricát 0,70—0,73 dinárért, 4000 t idényszáraz újkukori­cát (17—20 százalékos ned­vességtartalommal) 0,63—0,66 dinárért, 3000 t csöves új ku­koricát 0,50 dináros áron. Eladtak kisebb tétel búzát, zabot és kukoricát a felkí­nált árszinten, valamint 1000 t idei termésű lágy búzát 0,94 dináros szinten. MALOMTERMÉK: Kínál­tak 730 t korpát 0,61—0,66 dináros áron. Eladtak 40 ton­nát. JÓSZÁGFELE: Korlátlan kereslet, magas árak. Kínál­tak mindössze 200 hizlaldás hússertést 8,40 dinárért, 2400 malacot (18—25 kg) 15—17 dinárért, 170 hízó üszőt 11,50 dinárért, 1000 bárányt 9— 9,20 dináros áron. Kerestek korlátlan tétel hússertést 8,40 (8,60) diná­rért, 19 000 hízó malacot 11,50—14 dinárért, 300 hízott üszőt 8,20—8,50 dinárért, kor­látlan tétel hízott üszőt 8,60 dinárért, 3500 hízó üszőt (150 —250 kg) 9,50—10,50 diná­rért, korlátlan tétel hízó üszőt (210—220 kg) 11,50 di­nárért, korlátlan tétel hízó borjút (70—160 kg) 13,50 di­nárért, 2180 bárányt 8—9 di­nárért, 500 birkát 4,50 diná­rért, és 30 000 nemes napos­csibét 2,20—2,30 dináros áron. Mindössze 480 bárányt ad­tak el 9 dináros áron. TAKARMÁNYFÉLÉK: Je­lentős forgalom. Kínáltak 1120 t szalmát 0,22—0,28 di­nárért, 540 t réti szénát 0,40 dinárért, 160 t lucernaszénát 0,70 dinárért, 60 t behozatali szójadarát 1,70 dinárért, 3000 t napraforgódarát 0,85—0,91 dinárért, 500 t szárított lu­cernalisztet 0,90 dinárért, 60 t húslisztet 2,70 dinárért, 215 t behozatali hallisztet 3,40— 3,80 dinárért, 260 t behoza­tali tejport 3,90 dinárért, 100 t búzahulladékot 0,65 diná­rért és 1600 t cirokmagot 0,60 dináros áron. Kerestek 30 000 t szalmát 0,22 dinárért, 20 000 t idei szalmát 0,18 dinárért, 30 t répaszeletet 0,58 dinárért, 500 t szójadarát 1,70 diná­rért, 1020 t napraforgódarát 0,90 dinárért, 772 t szárított lucernalisztet 0,90 dinárért, 20 t húslisztet 2,70 dinárért, 245 t hallisztet 3,20—3,80 di­nárért, 75 t tejport 3,50 diná­rért 300 t cirokmagot 0,56 dináros áron. Eladtak kisebb tétel szal­mát, szójadarát, napraforgó­darát, húslisztet és hallisztet a felkínált árszinten, vala­mint 500 t szárított lucerna­­lisztet, határidős szállításra, 0,90 dináros áron. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 200 t príma gra­­dištei száraz babot 3,15 di­nárért, 70 t másodosztályút 2,90 dinárért, 30 t közép­­nagyságú fehér száraz babot 3 dinárért, 70 t savanyított káposztát 1,60 dinárért, 10 t dióbelet 19,50 dináros áron. Kerestek 10 000 t idei nap­raforgót (feketét) 1,45 diná­rért, 300 t 40 százalékos olaj­­tartalommal 1,60 dinárért, 1000 t tarka magot 1,65 di­nárért, 500 t burgonyát napi áron. TERMÉNYTŐZSDE - 1970. MÁRCIUS 20-25. Gazdasági állat a macska? Dr. Anghi Csaba könyve: Cicák, macskák Nagyon feltételezhető, hogy elsősorban olyanok fogják megvenni és olvasni dr. Anghi könyvét, akik szere­tik a macskát, és mint luxus állatot tartják. De akárki ve­szi is kezébe a könyvet, bi­zonyos, hogy sokat tanul be­lőle, és közben jól is szóra­kozik. Más szóval a könyv szellemesen, élvezetesen van megírva, noha elsődleges cél­ja nem az, hogy szórakozta­tó olvasmányt nyújtson, ha­nem hogy megismertesse a macska „testi, lelki” tulaj­donságait. Minden benne van erről a fél háziállatról, ami csak egy 140 oldalas könyv­be belefér, a macska „tör­ténelmi” pályafutásától kezd­ve a kölykedzésig. Természe­tesen a macskafajták ismer­tetése is megtalálható ben­ne, nagyon szép fehér-feke­te és színes képekkel. Talán így jellemezhetnénk röviden a közelmúltban meg­jelent könyvet. (Mezőgazda­­sági Kiadó, Budapest, 38 Ft). A szakemberek — mint például a városi állatorvo­sok — számára nélkülözhe­tetlen szakkönyv, a macska­kedvelő laikusoknak pedig nagyon szórakoztató és ta­nulságos olvasmány. Az adatok és szórakoztató részek mögött azonban két­ségkívül ott rejlik a szerző külön mondanivalója is, sőt úgy tetszik, mintha a szer­ző csak azért írta volna meg könyvét, hogy mondanivaló­ját közölhesse. A lényege kö­rülbelül így foglalható ösz­­sze: A macska még nem telje­sen háziállat, hogy az legyen, nekünk kell belőle háziálla­tot faragni. Akkor lesz igazi háziállat, és akkor nem fogják üldöz­ni, ha haszon is lesz belőle. A macska, amellett, hogy szeretetre méltó, kedves ál­lat, gazdaságilag is nagyon hasznos. Prémje keresett szűcsipari nyersanyag, érde­mes lenne tenyészteni, mint például Dél-Amerikában. Ezzel kapcsolatban meg­említenénk egy vajdasági bőripari vegyészmérnök fe­leletét arra a kérdésre, hogy melyik állat prémje a leg­értékesebb. — A macskáé — mondot­ta minden gondolkozás nél- l kül a mérnök —, mert ab­ból minden más állat prém­jét utánozni lehet. Dr. M. M. Valutával való fizetés esetén a gépkocsit azonnal szállít­j­uk. Bővebb felvilágosítást nyújtanak zombori képvisele­tünkben, Mrazoviceva 23, telefon 20—12 és üzletünk­ben, St. Stepanovica 24., telefon 33-21, továbbá Szent­tamáson, Karadjordjeva 14., telefon 73-125 és Zentán, P. Drapšina 21., telefon 80-408. 341­0 Metalia Commerce Export—Import Vállalat Zágráb Duga Seló-i kirendeltsége a következő gépkocsikat árusítja CITROEN-TOMOS 2 CV—Spaček 17 719,00dinár, vagy 1 276dollár DIANA—6 21 165,40 »» NI 1 524” AMI—8 24 186,00 »» »» 1 742 »» AMI—8 Break 24 766,00 II II 1 783 »» D—19—SPECIAL 53 940,00 1» »* 3 798 »» DS—20 SUPER 58 165,00 II »» 4 094 »» DS—20 PALLACE 63 836,00 ” ” 4444 ti DS—21—PALLACE 71 996,00 II II 4 793 II BREAK—20 —COMFORT 65 876,00 »» »1 4 531 1» 3 CV—AK 17 315,00 II II 1 515 II NSU-PRETIS PRINZ ÍOOO'C 22 755,00 II II 1 603 ti PRINZ 1200/C 24 950,00 »1 II 1 758 1» 12. szám — 1970. márc. 26. FemumKatárSi S­.­ot­mar Drezgić, Ing. Relja Savic, Ing. Szi­biger lstván, Ing. Várady Lorénd, Ing. Ivić Blanko, Ing. Radojić Kijajtó és dr. Csikós István TALAJMŰVELÉS: A me­zőgazdasági termelés belter­­­jesítése folyamán a talajmű­velés és a trágyázás több fej­lődési szakaszon ment át. A növénytermesztés minden termelési körzetben belterje­sebbé vált, egyes körzetek­ben és egyes talajtípusokon pedig talajjavító jelleget is kapott. ELSŐ SZAKASZ: A fel­talaj mélyítéséből és egy­öntetűvé tételéből áll. Mint ahogy az a trágyázás eseté­ben történt, a belterjesítés kezdeti szakaszában idegen, elsősorban olasz tapasztala­tokat használtunk fel. A mélyműveléssel párhu­zamosan lázas kutatás kez­dődött annak megállapításá­ra, hogyan reagálnak a leg­fontosabb szántóföldi növé­nyek a mélyművelésre. Ezek a kísérletek dr. B. Todoro­­vić professzornak a feltalaj kialakításáról és megújításá­ról alkotott elméletén alapul­tak. A búzatermesztési kísér­letekben ez csupán műtrá­gyázással volt egybekötve, míg a kapás- és takarmány­­növények esetében istálló- és műtrágyázással. Ezek a kí­sérletek bebizonyították a mélyszántás fontosságát, el­sősorban a feltalaj első mé­lyítő művelése alkalmával a termékeny és mélyrétegű föl­deken, például a csernozjo­­mon. Az eredményekből egy­ben arra a következtetésre­­ jutottunk, hogy nem minden növény kívánja és hálálja meg a 40—45 centis mély­szántást. A mélyművelést kí­vánó növények közé sorol­hatjuk a cukorrépát, a lucer­nát és a búzát. Ez utóbbit akkor, amikor a sekélymű­velésről a mélyítő művelésre térünk át. A kukorica, a nap­raforgó és a kender alá a mélyművelés gazdaságossági szempontból kevésbé indo­kolt, illetőleg ezek alá a nö­vények alá megfelel a 30—35 centis mélyszántás is. Meg kell említenünk, hogy a mély­művelés minden esetben a talaj vízbefogadó képességé­nek növekedésével és a fel­talaj mésztartalmának növe­kedésével járt együtt. Itt kell szólnunk a réteges trágyázás jelentőségéről (háromszori trágyázás) és a feltalajnak ásványi anyagokkal történő gazdagításáról. A művelés alatt levő feltalaj mélyítésé­vel a növények gyökere erő­teljesen fejlődik, ennek kö­vetkeztében a hozamok nőt­tek, és több év átlagában megszilárdultak. Ugyanak­kor a feltalaj tápanyagtar­talma gazdagodott, tekintet­tel arra, hogy a szántóföldet intenzíven trágyázták. MÁSODIK SZAKASZ: Ez több tényezőből tevődik ösz­­sze, éspedig a mélyművelés és a fokozott trágyázás utó­hatásából, valamint olyan művelési módszer kialakítá­sából, amely meghatározott növényi sorrendnek és a mélyművelést helyettesítő fokozott trágyázásnak felel meg. Az egyes növényeknek a mélyszántásra való reagálá­sán kívül vizsgálat tárgya volt a mélyművelés utóhatá­sa is, tehát az, hogy milyen hatást gyakorol a mélymű­velés a főnövény után kö­vetkező növények esetében. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a legtöbb növény ese­tében az utóhatás jó volt, különösen akkor, amikor a feltalaj mélyítő művelése megfelelő módszer szerint történt. Ezek a tapasztalatok a gyakorlatban is alkalma­zást nyertek, bár az inga­dozó vetésszerkezet miatt ez nehézségekbe ütközik. Az említett kísérletek alapján a feltalaj mélyítő művelése, illetőleg a szántóföld meg­újítása a cukorrépa és a lu­cerna alá szükséges, ha pe­dig ezek a növények hiányoz­nak a vetésforgóból, akkor a kukorica alá is. A többi nö­vény alá sekélyebben is szánthatunk, a mélyművelés ezeknél a növényeknél az ál­­t­­alános feltételektől és az előveteménytől függ. Ez a megállapítás elsősorban a bú­zára vonatkozik, méghozzá­­ azért, mert rövid az idő a talajművelésre és a vetési előkészületekre. Pontosab­ban a búza alá történő mély­művelés ebben az esetben a jól elvégzett tarlóhántástól függ. Ez után a jól elvégzett vetés előtti talajművelés na­gyobb hatással van a termés nagyságára, mint maga a mélyművelés. A kapásnövények, elsősor­ban a kukorica és a napra­forgó esetében a művelés­­mód kérdése lényegesen könnyebb, mivel ezek a nö­vények búza és más kalá­szosok után következnek. Eb­ben az esetben az alapvető talaj­művelés mindjárt az elővetemény betakarítása után egy 15—18 centis seké­lyebb szántásból áll, majd pedig a nyár vagy az ősz fo­lyamán egy mélyebb 30—35 centis szántás következik. A cukorrépa és a lucerna eseté­ben a mélyművelés teljesen indokolt. Másik fontos kér­dés, hogy mennyiben kom­penzálhatja a mélyművelés hatását a fokozott műtrágyá­zás. Ez gazdaságossági szem­pontból is igen lényeges, te­kintettel arra, hogy a ter­melési költségekben a talaj­­művelés jelentős tétellel sze­repel. Kísérleteink eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy az erősebb műtrágyázás kom­penzálhatja a mélyművelést. (Magyarán: ha több műtrá­gyát szórunk, sekélyebben is szánthatunk.) Mindez azért is lényeges, mert hiszen ily­­módon meggyorsítható a ta­laj előkészítés a búza alá. HARMADIK SZAKASZ­­ Magába foglalja a minimális és a csökkentett talajműve­lést fokozott műtrágyázással és új talajművelő gépek be­vetésével, továbbá a talaj­­művelés nélküli vetés lehető­ségét. A gépesítés térhódításával a nehéztraktorok és a sú­lyos, nagy munkaszélességű gépek felváltják a régieket. Felvetődik a kérdés, mennyi­ben rontják gázolásukkal ezek a gépek a talaj szerke­zetét. Ezért kutattuk annak lehetőségét, redukálhatjuk-e a talajművelés, a vetés előtti talajelőkészítés, a vetés és a növényápolás során egyes műveleteket. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a csökkentett talajmű­velési rendszerek sikeresen alkalmazhatók a legfőbb szántóföldi növények eseté­ben, feltételezve persze, hogy időnként mélyművelést is al­kalmazunk. Vajdasági vi­szonyok közepette a kukori­ca esetében a hagyományos alapvető talajművelés után a redukált talajművelés ta­vasszal alkalmazható. (Folytatjuk) 2799 Dr. Petar Drezgič a technológia fejlődése

Next