Magyar Szó, 1970. április (27. évfolyam, 89-117. szám)

1970-04-01 / 89. szám

C- ч­ & T­ARA 50 PARA I U­l/ViA ff A újabb földrengések MAGYAR JZU Törökországban ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Ezer fölé emelkedett az áldozatok száma filitte 06000001 aoeeooe _ w г Ж •• •• . tr • ::::::: xxvii. évf. 89. (8203.) szám ssssss:: szerda, wo. április 1. ssssss: - Jeges eső és szélvihar söpört végig .............................................................................. a katasztrófa sújtotta vidékén , Gedizt újra telepítik A függetlenség és a szuverenitás az alap­­feltétele minden ország érvényesülésének A békeszerető és demokratikus nemzetközi közvélemény sokat vár az el nem kötelezettek csúcsértekezletétől AFRIKAI MEGBESZÉLÉSEINK RENDKÍVÜL SOKOLDALÚAK ÉS GYÜMÖLCSÖZŐEK VOLTAK Tito elnök külpolitikai beszámolója a Szövetségi Szkupstinában A Szövetségi Szkupstina Társadalmi-Politikai Tanácsának és a Né­pek Tanácsának kedd délelőtti együttes ülésén Tito köztársasági elnök beszámolt a kelet- és észak-afrikai országokban tett látogatásáról, és ezzel kapcsolatban foglalkozott a nemzetközi élet több időszerű kérdé­sével, más és hasznos tárgyalást folytattunk Obote elnökkel. Barátainkkal sok közös cél és érdek fűz össze bennünket Az említett országokkal már rég felvettük a baráti kapcsolatokat, még függet­lenségi és szabadságharcuk idején. Vezetőik jó ismerő­seink és barátaink. Többsé­gükkel már korábban is ta­lálkoztunk és tárgyaltunk, amikor itt jártak hazánkban, de más alkalmakkor is. A fenti országokkal való együttműködésünk — ame­lyet tehát már régebben megalapoztunk — mindeddig igen eredményesen fejlődött mind nemzetközi, mind bila­terális téren: gazdasági, tu­dományos és műszaki, vala­mint egyéb területeken. Po­litikai együttműködésünk szintén magas színvonalat ért el, elsősorban az el nem kötelezett országok tevékeny­sége terén, továbbá az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és egyebütt. Egy szóval ba­rátoknál jártunk, akikkel sok közös cél és érdek fűz össze bennünket. Örömmel mondhatom el, hogy mindegyik országban rendkívül szívélyes és meleg fogadtatásra találtunk. Min­denütt, ahol jártunk, a fő­városokban és a távoli vidé­keken is, meggyőződhettünk róla, hogy őszinte rokon­­szenvvel viseltetnek népeink iránt, és a szocialista Jugo­s Szövetségi Szkupsti­na két házának ülésén megjelentek a legmaga­sabb rangú állami- és pártvezetők, valamint a diplomáciai kar tagjai is. Az ülést — amely 10 óra­kor kezdődött — Mika Spiljak, a Népek Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a köztársasá­gi elnököt, majd megkér­te, hogy olvassa fel beszá­molóját. Az ülést rendkívül nagy érdeklődés előzte meg. A sajtókarzaton 130 újságíró foglalt helyet. TITO ELNÖK EXPOZÉJA KÉPVISELŐ ELVTÁRSA­IM! Engedjék meg, hogy be­számoljak a kelet- és észak­afrikai baráti országokban tett látogatásomról. Mint tud­ják, nyolc ország vezetői már régebben meghívtak. A lá­togatás egy egész hónapig tartott, és rendkívül hasz­nosnak bizonyult kapcsola­taink további fejlesztése szempontjából. Módot adott rá, hogy megismerkedjünk a világnak abban a részében uralkodó helyzettel, tárgyal­junk a bilaterális együttmű­ködés előmozdításának le­hetőségeiről, tájékoztassuk az illető országok vezetőit né­zeteinkről és alapos véle­ménycserét folytassunk a nemzetközi kérdésekről. Ellátogattunk Tanzániá­ba, Zambiába, Kenyába, Etiópiába, Szudánba, az EAK-ba és Líbiába, s tár­gyaltunk vezetőikkel: Julius Nyererével, Kenneth Kaun­­dával, Jomo Kenyattával, Hailé Szelassziéval, Dzsafar el Numeirivel, Gamal Abdel Nasszerral és Moammer Kadhafival. Valamennyi tár­gyalásunk rendkívül gyü­mölcsöző volt. Ugandai láto­gatásunk, a már ismert okok­ból, nem lehetett hosszan­tartó, de rövid ott-tartózko­­dásunk alatt is igen jártól szlávia mind a vezetők, mind a tömegek körében, nagy tekintélyt élvez a világnak ebben a részében is. Ez két­ségtelenül elvszerű politi­kánk eredménye, mindenek­előtt azé a támogatásé és segítségé, amelyet — lehe­tőségeinkhez mérten —nyúj­tottunk és nyújtunk az újon­nan felszabadult országok­nak és a felszabadító moz­galmaknak. Valóban nagy bizalomra tettünk szert ott. Ez azonban egyben arra is kötelez bennünket, hogy megőrizzük ezt a bizalmat, és továbbra is sokoldalú együttműködést folytassunk mindkét fél érdekében, egyen­jogú alapon, a belügyeikbe való beavatkozás és a mi rendszerbeli megoldásaink rátukmálása nélkül. Hasz­nos tapasztalatainkkal becsü­letesen kell segítenünk ne­kik. Látogatásunk során meg­ismerkedtünk azokkal az erő­feszítésekkel, amelyeket ezek az országok tesznek fejlődé­sük meggyorsítása és füg­getlenségük megőrzése vé­gett. Tudomást szereztünk sokféle eredményeikről, és alkalmunk volt látni azokat a helyeket, ahol sok sikert valósítottak meg. Noha arány­lag rövid idő múlt el füg­getlenségük elnyerése óta, a társadalmi és gazdasági fejlődés terén elért eredmé­nyeik meggyőzően tanúskod­nak arról, hogy micsoda erők szabadulnak fel egy népben, amint függetlenné és szabad­dá lesz. Valóban lenyűgöző lelkesedéssel iparkodnak mi­nél előbb kilábolni a gyar­mati sors okozta nehézségek­ből, mozgósítani minden szub­jektív erőt és anyagi lehe­tőséget az általános fejlődés útján. Külön említést érde­mel az, hogy vezetőiket és a népet is mélységesen áthatja az a meggyőződés és hit, hogy útjukon boldogulni fog­nak. Mindez azt bizonyítja, hogy az alkotó erők és le­hetőségek érvényesülésének alapfeltétele minden ország­(Folytatása a 2. oldalon) Tito elnök beszámolóját olvassa a Szövetségi Szkupstinában Tito beszélt Tito elnök kedden be­számolt a parlamentben — a Társadalmi-Politikai Ta­nács és a Népek Tanácsa képviselőinek — az ország­nak és a világnak hivata­los afrikai látogatásáról. Megjelenését és szavait vi­haros taps fogadta. A parlament két házá­nak együttes ülése ünne­pélyes volt, elnökünk egy­hónapos afrikai megbeszé­léseinek és tárgyalásainak üdvözlése, ünnepe. Elnökünk és országunk politikája, amelyet népünk egy emberként támogat, nemcsak hazánkat, hanem az egész világot is érinti, látogatásának és megbe­széléseinek minden kilo­méterén, állomásán hang­súlyozta a kis- és nagy or­szágok egyenjogúságának, az országok szuverenitásá­nak jelentőségét és fontos­ságát. A belügyekbe való be­avatkozás nélküli gyümöl­csöző együttműködést hir­dette ezen az útján is, az országok és népek függet­lenségének tiszteletben tar­­tását. Az el nem kötele­zettség politikájának ezek a sarkalatos tételei a bé­kébe vetett hitnek a meg­testesítői, olyan tényezők, amelyekkel ma már min­denki számol, mindenek­előtt a békeellenes erők. A meglátogatott orszá­gok vezetői és népei, egy­aránt segíteni és együtt­működni akaró barátként tisztelik hazánkat és elnö­künket a béke, az egyen­jogúság és az el nem kö­telezett politika harcosa­ként üdvözölték. Tisztelettel és korlátlan bizalommal tekintenek kö­vetkezetes politikánkra, amelynek most már nem­csak a híre jutott el az afrikai országokba, hanem eredményei is. Kedden Tito elnök be­szélt a parlamentben. A béke előfeltételeiről szólt és a világbékéért szállt síkra. Úgy éreztük, a bé­ke valóságát, a békéért va­ló tisztességes és követke­zetes harcot nem lehet és szabad elválasztani az ün­nepléstől. Mert a béke mindig és mindenütt ünne­pet jelent. Nem tévedünk tehát, amikor a parlament két házának együttes ülé­sén elnökünk megjelenését és szavait ünnepnek mond­juk. SZERENCSÉS József r Isztambulból jelenti az AP. Törökországban kedden újabb három földrengés tör­tént. Központja ismét Gediz környékén volt. A rengések újabb áldozatokat követel­tek: 25 ember meghalt. Több falu, amelyeket a szombati és vasárnapi rengések meg­kíméltek, romba dőlt. A legújabb jelentések sze­rint, a földrengés áldozatai­nak száma megközelíti az 1300-at. Gediz városkában 2500 ház közül, 1400 össze­dőlt, 755 súlyosan megron­gálódott. A mentők a romok alól kiástak két asszonyt, akik 43 óra hosszat voltak betemetve. A keddre virradó éjjel rendkívüli megpróbáltatáso­kat követelt az életben ma­radt gediziektől. A földren­gés után tűzvész pusztított, majd 100 kilométeres órán­kénti sebességű szél kísére­tében, jeges zápor hullott. Visszatért a tél, s a lakosság mínusz 10 fokos hidegben didergett a szabad ég alatt. Hayrettin Nakipoglu török építésügyi miniszter kijelen­tette, hogy Gedizt újra fel­építik. A régi város ugyanis nem létezik többé. Az épüle­tek egy része teljesen meg­semmisült, más része pedig annyira megrongálódott, hogy le kell bontani. A bull­dózerek máris megkezdték a veszélyesen megrongálódott épületek lerombolását. Különös, hogy a városban néhány épület szinte teljes épségben maradt. Köztük van egy kétemeletes iskola is. Az iskola órája a földren­gés időpontjában, szombaton 23 óra 03 perckor megállt. Egész Törökországban men­tőosztagokat szerveznek. Már megérkeztek az első külföl­di segélyszállítmányok. A földrengés sújtotta városok­ban és falvakban az emberek az utca közepén járnak, mert attól tartanak, hogy a meg­rongált falak rájuk dőlnek. A talaj még mindig nem nyugodott meg. Az ismétlő­dő földlökések páni félelem­ben tartják a lakosságot. Tepavac és Singh megbeszélései Tárgyaltak az el nem kötelezett csúcstalálkozó helyéről is Mirko Tepavac külügyi államtitkár és Dinesh Singh indiai külügyminiszter kedden megbeszéléseket folytattak az el nem kötelezett országok tevékenysé­géről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Tepavac, április 4-éig tartó indiai látogatása során, még egy­szer találkozik Dinesh Singh-gel. Az indiai újságok a két külügyminiszter vélemény­­cseréjéről beszámolva meg­állapítják: India és Jugo­szlávia is azt szeretné, hogy az el nem kötelezett orszá­gok csúcsértekezletét még az ENSZ jubiláris ülése előtt tartsák meg. A lapok leszö­gezik, hogy az el nem köte­lezettek Dar es Salaam-i előkészítő tanácskozásán — az el nem kötelezettek eddi­gi sokoldalú véleménycseré­jének eredményeiből ítélve — a részvevők megállapít­ják, hogy a csúcsértekezletet mielőbb meg kell tartani. A National Herald, a Times of India, az Indian Express és más újságok cím­oldalaikon számolnak be Te­pavac és Dinesh Singh tár­gyalásairól. A lapok szerint egyelőre még nem határoz­ták meg az el nem kötele­zett országok állam- és kor­mányfői csúcstalálkozójának helyét. Ezt Dar es Salaam­­ban döntik el. A jugoszláv és az indiai külügyminiszter kedden megvitatta annak lehetőségét, hogy a csúcsta­lálkozót Addisz-Abebában, Új-Delhiben, Belgrádiban, Algírban vagy Singapore­­ban tartsák. Az újságok a továbbiak­ban azt írják, India nem el­lenzi, hogy a csúcstalálkozó Etiópia fővárosában legyen, ha azonban ez valamely ok­ból nem lehetséges, hajlandó más javaslatokat is megvi­tatni. A lapok egyúttal hang­súlyozzák: India és Jugo­szlávia egyaránt úgy véli, hogy a csúcstalálkozóra a ré­gi mércék alapján kell meg­hívni a részvevőket.

Next