Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-16 / 255. szám

2. oldal MAGYAR SZG Szerda, 1970. szept. 16. Sztrájkba léptek a General Motors dolgozói Béremelést követelnek az amerikai vasutasok is Detroitból jelenti a Reuter. Keddre virradóra a General Motors autókonszern egyesült államokbeli és kanadai vállalataiban sztrájk­ba lépett az autóipari dolgozók szakszervezetének (UAWAL) több százezer tagja. A sztrájkot megelőzően a szakszervezet vezetősége és a General Motors igazgatósága két hónapon át tárgyalt a három évre szóló új kollek­tív munkaszerződések meg­kötéséről. A General Motors amerikai és kanadai válla­latainak dolgozói béreme­lést, továbbá nyugdíj- és más könnyítéseket követelnek. Egyelőre nem tudni, med­dig tarthat a sztrájk, amely becslések szerint 375 000 munkást ölel fel. Leonard­­W­oodcock, az TJAWAL elnöke sem mon­­­dott semmi biztatót, csupán megjegyezte, hogy 1945-ben az autóipari dolgozók sztrájk­ja csaknem négy teljes hó­napig tartott. Ettől függetlenül az illeté­kes szakemberek már vi­szonylagos pontossággal ki­számították, hogy az ameri­kai gazdaságnak mekkora veszteségei lesznek a mun­kaszüneteltetés miatt. Csak a General Motors mintegy 30 millió dollárt veszít napon­ta. A munkaadók is és a szak­­szervezetek is ellenezték, hogy viszályukban a kor­mány közvetítő szerepet játsszék. Ma egyébként újra összeülnek, hogy megkeres­sék a válságból kivezető utat. Az amerikai gazdaságot még egy nagy munkaszüne­teltetés fenyegeti: a vasúti dolgozók országos sztrájkja. Három vasúti vállalat alkal­mazottai már hétfő este óta nem dolgoznak, s nincs ki­zárva, hogy a többiek is csat­lakoznak hozzájuk. A vas­utasok szakszervezete is bér­emelést követelt Az országos sztrájk meghiúsítása végett Howard Corcoran szövetségi bíró hétfőn este rendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben a sztrájkot nem szabad megkezdeni. A válság kitö­rését azonban ezzel nem akadályozta meg, csupán el­odázta. Nem­csak meg a геМгаМк Közölték, hogy a túszokat csak akkor engedik szabadon, ha teljesülnek követeléseik — Husszein: A repülőgéprablás az arab világ szégyene — U Thant: A légikalózokat nemzetközi bíróság elé kell állítani Ammanból jelenti a Reuter. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front szóvivője hétfőn este közölte, hogy a Frontnak az eltérített személyszállító repülőgépek utasaival kapcsolatos ál­láspontja teljesen világos: csak akkor engedik őket szabadon, ha szabadlábra helyezik mindazokat a Pa­lesztinai kommandókat, akik külföldön fogságban van­nak, utasokat éppen úgy kezelik, mint az izraelieket, és csak akkor engedik őket szaba­don, ha Izrael szabadlábra helyezi az ott fogva tartott komma­ndókat Husszein Jordánián király a Figaro című francia újság­nak adott nyilatkozatában az arab világ szégyenének ne­vezte a palesztinai komman­dók által elkövetett géprab­lásokat. Husszein egyben fi­gyelmeztette a kommandó­kat, hogy tiszteletben kell tartaniuk a jordániai kor­mánnyal kötött fegyverszü­neti megállapodást. U Thant ENSZ-főtitkár, az AFP értesülése szerint, úgy vélekedik, hogy a légikaló­zokat nemzetközi bíróság elé kell állítani, hogy megvéd­je minden nép és nemzet jo­gait. Israel Komal, Izrael londoni nagykövete kijelen­tette, hogy kormánya nem kapott semmiféle névsort a Vörös Félhold közvetítésével, hogy kiket kell szabadon engednie a Jordániában fog­va tartott utasok visszaadá­sa fejében. Ezzel cáfolta azo­kat a híreket, hogy a Pa­lesztinai Népi Felszabadítá­­si Front eljuttatta az izraeli kormányhoz a szabadlábra helyezendő 250 kommandó névsorát. Kedden ülést tartott a lon­doni és a berni kormány is. Londonban a belpolitikai kérdések mellett a Jordá­niában túszként fogva tar­tott utasok kiszabadításáról is tárgyaltak. Az ülésen Edward Heath kormányfő elnökölt A svájci kormány ugyancsak foglalkozott az A Front az elrabolt gépek utasainak többségét szaba­don engedte, csak 54 férfit tartott vissza túszként. A kommandók képviselője ki­jelentette, hogy nem hajlan­dók tárgyalni, amíg az ér­dekelt országok nem teljesí­tik feltételeiket. Hangsúlyozta, hogy a túsz­ként visszatartott amerikai eltérített repülőgépek uta­sainak helyzetével. Hírek sze­rint a rendkívüli ülésen részt vett a zürichi kanto­nális elöljáróság képviselője is, mert a zürichi kantont il­leti meg az utolsó szó a ta­valy fe­b­ruár óta fogva tar­tott há­rom arab kommandó szabadon bocsátásának ügyé­ben. Az angol hírügynökség ér­tesülése szerint a Swissair légiforgalmi társaság gépein a jövőben fegyveres kísérők lesznek,­­ hogy megakadályoz­zák a géprablásokat. Az in­tézkedés már ezen a héten életbe lép. A mrugatá légiforgalm­ társaságok kivétel nélkül el­határozták, hogy felújítják a légi járatukat Bejrúttal. Mint ismeretes, a múlt vasárnapi eltérítések után több társa­ság megszüntette ezeket a járatokat. A CSANTAVÉRI NÉPHŐSÖK ÁLTALÁNOS ISKOLA TANÁCSA pályázat útján, fölvesz számtan szakos előadót. F**LTÉTELEK: — főiskolai képesítés, megfelelő szakosítással, — tökéletes magyar nyelvismeret. Fizetés illetményszabályzat szerint. Lakás nem jár. A 2 dináros okmánybélyeggel felülbélyegzett kér­vényekhez a következő okiratokat kell csatolni: — kezdőknek képesítésről szóló oklevélmásolatot, orvosi bizonylatot, önéletrajzot, büntetlen előélet­ről szóló igazolást; — gyakorlattal rendelkezőknek oklevélmásolatot, pályaképet és önéletrajzot. A pályázat a megjelenéstől számított 15 napig ér­vényes. A kérvényeket a fenti címre kell eljuttatni: 956/1. A három magyar repülőgépra­bló – Bíró Miklós, Karácsonyi Géza és Mami­­zsits János • Münchenben maradt, mi­után a román utasszállító gép folytatta útját Prágába. Mint tegnapi hajnali kiadásunkban megírtuk, revolverrel kényszerítették­ a pilótát az útirány megváltoztatására. Stedik együtt Münchenben maradt még egy nő és­ két Idegenforgalom spanyol módra (2.) Mi minden látható egy templom kincstárában A történelem folyamán a föníciai, a görög, a római és az arab hó­dítók után 1230-ban a ka­talánok foglalják el Mallor­cáit, és önálló királyság lesz. A múlt emlékeiből megleh­e­tősen keveset őriztek meg, mert mire a kereszténység védelmezői rájöttek, hogy milyen értéket semmisítettek meg, már késő volt. Néhány boltív, egy-egy épületrom, két gyönyörű kert az arab kultúra itteni hagyatéka. A templomok, kolostorok és katedrálisok tömegéből csak egyet választunk ki, mégpedig Palma de Mallor­cában a Szent Ferencről elnevezettet A gót stílu­sú rész a XIV. században épült, de a templomot csak három évszázaddal később fejezték be. E régi rész be­járatánál két kereszt áll. Ennek történetét hiába ke­resi a turista az útikalauz­ban. A spanyol id­eigen vezető azonban tudja, hogy ha a száraz adatokon kívül mást is nyújt, akkor a ,,tisztelet­­díj” is nagyobb lesz. Ergo: megtudtuk, hogy a templo­mot kétszer kellett fölszen­telni. Pálmának a XII. század második felében volt egy „fenegyereke”, mégpedig Bea­to Ramón Hull filozófus személyében, aki fiatal ko­rában nemcsak eszmefutta­tásainak papírra vetésével és Palma ,.városrendezésé­vel” foglalkozott, hanem meglehetősen nagy nőcsá­­bász is volt. Egyik kisze­meltje lóháton a templom­ba menekült előle. Az oltár mögé bújt, és mielőtt ül­dözője utolérte volna, ledob­ta ruháját, és anyaszült meztelen állt a templom­ban imádkozók előtt. A látvány szörnyű vett, mert a fiatal lány testét pestises kiütések borították. A templomot e szentségtörés után bezárták, és néhány év múlva újra fölszentelték. Ezt hirdeti a második ke­reszt. És mi történt a filozófus­sal? Síremléke ma ugyan­ebben a templomban őrzi nevét — ezt már az úti­kalauzból tudtam meg —, később megtért, és mint misszionárius, mártírként halt meg, majd szentté avat­ták. Egy másik székesegy­házban a castelanai Rómeó és a mallor­cai Júlia történetét hallot­tuk. A veronaitól abban tér el, hogy a két család a szé­kesegyházban számolt le egymással, és a két fiatal teteme mellett még három­száz holttest borította Isten házának padlózatát. Ezt a templomot is kétszer szen­telték föl. A templomok melletti kincstár, mint az egész vilá­gon mindenütt, értékesebb­nél értékesebb tárgyakat őriz. Az idegenvezető szerint ez csak kis töredéke annak, ami eredetileg Mallorcán volt. A kincsek javát Bar­celonába szállították. Hogy miért? Erre még kerülő úton sem volt hajlandó ma­gyarázatot adni. Minden­esetre, csillárra akasztott pörge kalap nemigen lát­ható, egyetlen kincstárban sem, kivéve a pálmas kated­­rálist Ide ez a múlt század­ban került, mégpedig egy babonás spanyol jóvoltából. Ez az úriember ugyanis azt állította, hogy addig fog él­ni, amíg a kalap nem esik le a földre. A fejfedő gazdá­ja már régóta halott, kalap­ja azonban továbbra is idegenforgalmi érdekesség. Feltétlenül meg kell emlí­teni azt a két gyertyatar­tót, amely darabonként 250 kilogramm ezüstből és 18 000 szétszedhető részből áll. Egy amerikai egymillió dollárt ígért értük, de úgy látszik, nem akarnak megválni tőle a palmaiak, már csak azért sem, mert ilyen gyertyatar­tókat nem lehet más kato­likus templomban látni. Hét águk van ugyanis. A ma­gyarázat: a középkorban a pálmai ötvösművészek jó­részt zsidók voltak, és e mű­vészi darabok készítője va­lószínűleg nem a Szent Fe­renc székesegyháznak szán­ta a gyertyatartókat. Palma de Mallorcában van egy utca, ahol az emlí­tett ötvösművészek kései le­­származottainak boltjai van­nak. Az elefántcsontból fara­gott hatalmas feszület, amely a kéz kivételével egy darabból készült, még a boltjárást sürgető hazánkfiát is megállásra késztette, ép­pen úgy, mint az a kereszt, amelyben 1200 darab bri­liáns csillogott. A gyönyörű, széles autó­út mentén lépten­­nyomon látható szél­malmok nem a Don Quijote-i eredménytelen harc jelképei, nem is őrölnek bennük bú­zát, hanem más praktikus célt szolgálnak. Ahol nem teljes a szélmalom, hanem csak a vitorlája látható, az nem más, mint egy öntöző­­berendezés hajtókarja. Ahol pedig még épen áll a szél­malom, annak belsejét han­gulatos és meglehetősen drá­ga éjjeli mulatóhellyé alakí­tották át Ebben az esetben tehát: áll a malom, forog a vitorlája, és gazdája szá­mára kiőrli a betévedő zse­béből a Franco képével ékesített inkább nagyobb, mint kisebb pénzdarabokat SZÉKELY Mórica A D­ial VÖRÖS haris­­nyások tavasszal a koppenhágai Város­háza téren és a bevásár­lási központ Stronet nevű utcájában mutatkoztak be a nyilvánosságnak. Tizen­két fiatal, vörös harisnyás hör cm. feltűnően hosszú ■parókával, vonult végig a belváros népes utcáin, a következő kérdésekkel: „Ki áll a konyhában, mi­után mindketten hazatér­nek ugyanabból a munká­ból?” Vaav: „Ember! — Csak a férfi az?” A fér­fiak, akiknek az ilyen röp­lapok a kezükbe kerültek, a zavar és a szkeptikus csodálkozás vegyes érzésé­vel reagáltak; ezzel szem­ben sok nő felháborodva fordult el. Akcióik célját (a mottó­ja: lázadjatok fel, nők, nem a férfiak kedvéért, hanem azért, hogy szaba­dok lehessetek!”) a vörös harisnyások egy röplapban foglalták össze, amelyet tüntetéseik során osztogat­tak. Itt többek között az olvasható, hogy a nőknek elsősorban tudatára kell ébredniük elnyomott mi­­voltuknak, másodszor har­colniuk kell, hogy szaba­dok legyenek, harmadszor tiltakozniuk kell az olyan szerepek ellen, amely a nő­ben megalázza az embert, és végül negyedszer: „testvéri szolidaritást” kell teremteniük. A vörös harisnyások pél­dául tüntettek a dán tex­tilipar által Koppenhága szóra­kozónegyedében, a Tivoliban rendezett szép­­ségkirálynő-választás el­len, mivel úgy vették, hogy ez a közszemlére té­tel sérti a nő méltóságát. Meg kell jegyezni, hogy kevés sikerrel. A fiatal hölgyekre, részben most érettségizett diáklányokra, a vörös harsnyások érvei éppoly kevéssé hatnak mint a dán nősszövetsé­gekre. Az utóbbiak, éppen ezért kevés rokonszenvet tanú­sítottak a vörös harisnyás feministák, azon gondo­lata iránt, hogy nem ha­gyományos úton kell til­takozni a nők és férfiak által végzett azonos mun­ka különböző bérezése el­len. Az egyik koppenhágai kalauz zavarba jött, ami­kor a vörös harisnyások a szokásos menetdíjnak csak 80 százalékát akarták megfizetni, azzal az indok­lással, hogy a nők átlag­ban csak 80 százalékát ké­resük meg annak, amit a férfiak ugyanazért a mun­káért kapnak. Időközben a vörös ha­risnyások koppenhágai példája Svédországban is visszhangra talált. A „8. Csoport”, húsz fiatal svéd nő tömörülése, hasonló akciókon töri a fejét. Mi­után a férfiak a nők kö­vetelései iránt teljesen sü­keteknek mutatkoztak, csak a dán vörös haris­­nyásokéhoz hasonló provo­kációs akciók vezethetnek eredményre, hangsúlyoz­zák a fiatal svéd nők. A koppenhágai vörös ha­­risnyásoktól eltérően, a svéd nők lényegesen erő­sebb ideológiai alappal ren­delkeznek. Véleményük szerint a nők teljes egyen­rangúságát a mostani tár­sadalmi struktúrában nem lehet kiharcolni, ezért a viszonyokat a szocialista társadalmi rend felé iga­zodva kell megváltoztatni. "A svéd fiatal nők bölcsen módosították a francia for­radalmi jelszót: „Szabad­ság, egyenlőség, testvéri­ség”, és követelésük most így hangzik: ..Szabadság, egyenlőség, testvériesség”. (The Welt) NŐK LÁZADJATOK FEL

Next