Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-16 / 255. szám

Szerda, 1970. szept. 16. MAGYAR SZÓ óriási transzformátor A zágrábi Rade Koncar gyárból útnak indítottak egy 365 tonna súlyú, 380 kilo­­volt­ amperos hatalmas transzformátort a vaskapui erőmű felé. A zágrábi gyár összesen három ilyen transz­formátort készít legnagyobb vízi erőművünkhöz. új műtrágyagyár Kosovska Mitrovicán A Kosovska Mitrovica-i Trepča műtrágya gyártelep keretében befejeztek egy komplexműtrágya-gyárat. A hónap végén helyezik próba­üzembe. Évente 142 000 ton­na komplexműtrágyát állít elő. Mindössze 50 ember — főleg mérnök és technikus — dolgozik benne. A gazdasági törvények érvénye­süljenek a valutapiacon Bizottsági vita a Szövetségi Képviselőházban A dinárnak a világ többi valutájához viszonyított ár­folyamát nem lehet csak úgy hozzávetőleg megállapítani, hanem az árfolyamnak a leg­hívebben kell kifejeznie kül­földi gazdasági kapcsolataink tényleges állapotát — szö­gezte le több havi munkával elkészült dokumentumában a valuta- és vámrendszert szabályozó törvények felül­vizsgálására alakult képvise­lőházi bizottság. A dinár reá­lis árfolyamának felállításá­ra vonatkozó javaslatát —, amelyet tézisek formájában terjesztett a parlament elé — tegnap kezdte meg tárgyal­ni a Népek Tanácsának Tár­sadalmi-Gazdasági Viszo­nyok Bizottsága. Noha a tézisek az egész világgal való gazdasági kap­csolataink rendszerét feldol­gozzák, a legnagyobb figyel­met mégis a dinár árfolya­mának szentelik. A javasla­tokat beterjesztő képviselő­házi bizottság — mint elnö­ke, Svetko Kobal mondta — úgy véli, hogy olyan valuta­piacot kell bevezetni, ame­lyen teljes mértékben érvé­nyesülnek a gazdasági törvé­nyek. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a bizottság a hul­lámzó árfolyam mellett van, ellenkezőleg, véleménye sze­rint továbbra is hivatalosan rögzített dinár-árfolyamot kell megállapítani, de ko­rántsem szubjektív mércék alapján, hanem úgy,"hogy a hivatalos árfolyam minden­kor reális legyen, tehát mó­dot kell adni arra, hogy a dinárnak a dollárhoz való ér­téke alkalomadtán egy-két százalékkal, esetleg három­mal is módosuljon. Ha a devizarendszerben a gazdasági törvényszerűség érvényesülésének hatására teljes tárgyilagosság alakul ki, ez olyan valutapiacot eredményez, amely lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy valutafolyószámlánkról olyan áron utaljanak át devizát más vállalatnak, amely némiképp eltér a hivatalostól. Ezzel együtt persze arra is adódik lehetőség, hogy a belső de­vizapiacon időnként alászáll­­jon valamelyik külföldi fi­zetési eszköz árfolyama. Ha ez létrejön, sokkal rugalma­sabb árfolyam-alakulás kö­vetkezik be, ami elősegíti, hogy idejekorán megtegyük a szükséges intézkedéseket ha­zánk világpiaci helyzetének javítása végett. Ennek fő feltétele természetesen az, hogy a dinár hivatalos árfo­lyama minél reálisabban le­gyen megállapítva. A vita során a felszólalók főképp amellett szálltak sík­ra, hogy a szakemberek még egyszer minél tüzetesebben tanulmányozzák át a javas­latokat. Az önigazgatás húsz éve a November 29. húsárugyárban Ma van húsz éve annak, hogy a szabadkai November 29. húsárugyárat a társadal­mi közösség a gyár dolgozói­nak adta át önigazgatásra és hogy a gyárban megválasz­tották az első munkástaná­csot. Ez az évforduló egybeesik a gyár hetvenöt éves jubi­leumával és a munkaszerve­zet új ötéves fejlesztési ter­vének kidolgozásával. Egész sor üzemrészleg korszerűsí­tését, a hűtőraktárak bőví­tését, egy készétel üzem fel­építését és a melléktermék üzem felújítását irányozták elő. A vállalat, amelyben a dolgozók 34 százaléka 30 év­nél fiatalabb, a jövőben még szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni a tudományos ku­tatóintézetekkel, és a ter­melés technológiájának a fejlesztését éppen olyan fon­tos feladatul tűzi ki, mint a termelés növelését. Az elkövetkező esztendők­ben a szabadkai November 29. húsárugyár kollektívája olyan irányban kívánja fej­leszteni az önigazgatást, hogy a munkaszervezet irá­nyításában, az üzemrészle­gek gazdálkodásában min­den dolgozó közvetlenül részt vegyen. Habár az önigazga­tás gyakorlata és a tájékoz­tatás ebben a gyárban már eddig is kétnyelvű volt, most a November 29.-ben azon fá­radoznak, hogy a vállalat igazgatásában az adminiszt­rációtól kezdve az utolsó munkahelyig mindenütt tel­jesen egyenrangú legyen a szerbhorvát és a magyar nyelv. Ma 13 órakor a November 29. gyár dolgozói megszakít­ják a munkát, és egy rövid ünnepségen megemlékeznek erről az évfordulóról, a leg­érdemesebb dolgozók pedig emlékplakettet kapnak. (sz. j.) Csak egy búzatábla gyulladt ki az aratás idején Tartományunk területén az idei aratás idején mind­össze egy búzatáblában ke­letkezett tűz, s a kár az ezer dinárt sem haladja meg, no­ha nem kevesebb, mint 470 000 hektár terület volt búza alatt. A háború óta ez a legkisebb tűzkár Vajda­ságban az aratás idején. El­sősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági birto­kok kifogástalanul szervez­ték meg az aratást és teljes egészében megtartották a tűzrendészeti szabályokat. Régebben 50—60 mezei tűzvész is előfordult aratás idején, s a kár több millió dinárra rúgott. A vasút gőzmozdonyai az idén egy tüzet sem idéztek elő, mert mindegyiken kifo­gástalan állapotban tartották a szikrafogót. C11 szelvény­ ­ A hét folyamán már : I megjelent A11 és • • B11, valamint a még j : megjelenő D11 szel- i­­­vényekkel együtt ki-­i­­­zárólag levelezőlap­ • • ra ragasztva legké- • I főbb szeptember 18­ : • éig kell a szerkesz- : j tőség címére küldeni. • Az ország legkorszerűbb ételgyára A niši El művekben teg­nap üzembe helyezték az ország legkorszerűbb étel­gyárát. Egyszere 2000 ember számára készít ételt. Az üzemi étkezdében 1500, a mellette levő, futóvendégek számára épített étteremben 650, két kisebb étteremben pedig 200—200 ülőhely van. Az ételgyár 10 millió di­nárba került. Az El­művek dolgozói számára az ebéd mindössze egy dinárba kerül, a többi gyár dolgozói számá­ra pedig 3,50—5,50 dinárba. Az ételgyárnak saját hiz­laldája van, konyháján a legkorszerűbb eszközökkel készítik az ételt. Olyan sütő­je van, amely fél óra alatt 120 csibét süt meg. TEGNAP A VENACI ÚTON HALÁLOS KÖZLEKEDÉSI BALESET • Vojvodina Put nem vontatta el a megrongálódott tehergépkocsit Miloš Jevtović újvidéki lakos, tegnap, kedden dél­előtt 9 óra tájban közleke­dési balesetben életét vesz­tette. Fiat­ 750-es gépkocsijá­val Venac felől Pétervárad felé vezetett, s előzés köz-­ ben egy ljubljanai és egy mitrovicai rendszámtáblás pótkocsis tehergépkocsi kö­zé került, amelyek a Piatot teljesen összenyomták. Mi­los Jevtovic szörnyethalt. Vele utazó kislánya Dušica, kiesett a kocsiból, s ezért csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A vizsgálat fo­lyik. Eddig a közlekedési sze­rencsétlenségről szóló hír. A rendőrségen azonban arról is értesültünk, hogy a mit­rovicai rendszámtáblás pót­kocsis tehergépkocsi, amely az összeütközés folytán el­romlott továbbra is az úton vesztegel, s veszélyezteti a forgalmat. Vanderer Pál, a közleke­dési rendőrség főnöke el­mondta, hogy az újvidéki Vojvodina Put, habár a tör­vény értelmében köteles a megsérült gépjárműveket a közutakról eltávolítani, köte­lezettségének nem tett ele­get. Megkísérelte ugyan a teherautót egy rozoga eme­lővel elvontatni, de mivel ez nem sikerült, többet nem kí­sérletezett vele. A törvény szerint, ha a Vojvodina Put­­nak saját gépeivel nem sike­rül az ilyen munkát elvégez­nie, köteles más vállalatok­hoz fordulni segítségért. Mi­vel ezt nem tették meg, a közlekedési rendőrségnek kellett vállalatról vállalatra járni, segítséget kérni a te­hergépkocsi elvontatására Erre azonban valószínűleg csak ma reggel kerül sor­. A szóban forgó tehergép­kocsi igen veszélyes helyen áll: a­ régi és az új kameni­cai út kereszteződésénél, ka­nyar és emelkedő előtt, ahol ezenfelül szűkül az út. Ezért a rendőrségről kénytelenek voltak egy riadóautót és három közlekedési rendőrt kivezényelni, akik egész éj­jel irányították a közleke­dést. Wanderer Pál ezenkívül el­mondta, hogy az utóbbi idő­ben ez már a tizedik eset, hogy a Vojvodina Put késés­sel tesz eleget törvényszabta kötelezettségének. A-t. (cs.) Alig csökkent a vendégsereg az északi tengerparton Az északi tengerparton a közeledő ősz ellenére is szin­te teljesen teli vannak a szállodák és vendégfogadók. Aránylag jó a forgalom a sátortáborokban és a fizető­vendég-szolgálatban is. Csak a szakszervezeti és vállalati üdülők többsége zárt be. Az idő rendkívül szép, majdnem mindenütt nyári hőség uralkodik. A víz hő­mérséklete 22—25 fok között van. A kellemes időjárást teljes mértékben ki is hasz­nálja a csaknem 90 000 főre tehető vendégsereg. A legtöbb turista — 15 000 — Poreéban és környékén nyaral. Opatijában és kör­nyékén 9000, Crikvenicában 8000 vendég tölti pihenőjét, Lošinj szigetén pedig nehe­zebb szobát kapni, mint jú­liusban. Ehhez feltehetőleg az is hozzájárult, hogy az el­látás 20—30 százalékkal ke­vesebbe kerül, mint a fő idényben, és sok szálló kü­lön kedvezményben része­síti a hazai vendégeket. A vendéglátóipari szakem­berek szerint az északi ten­gerparton valószínűleg egé­szen a hónap végéig nemigen fog csökkenni a vendégek száma, különösen ha a szép idő tovább tart. 5. oldal Engedély sem kell a tejbehozatalra A figyelmes újságolvasó kéthetenként legalább egyszer a sajtóban rábukkan egy-egy tejbehozatalt be­harangozó hírre. Az ezzel kapcsolatos bonyodalmak ki­fogyhatatlan témája az újságoknak, a nyári szünet előtti hetekben pedig nemegyszer képviselőházi vitát is robbantottak ki. A kilencmillió liternyi magyarországi tej­import után előbb 16,5 millió, újabban pedig 30 millió liternyi behozatalról beszélnek beavatott körök. A tejüzemek statisztikai adatokra hivatkozva ezt szükségszerűnek tartják, sőt kezdeményezik is, mondván, hogy a nö­vekvő keresletet hazai forrásokból nem képesek kielé­gíteni. Az első félévben az országban 2 százalékkal emelkedett a tej felvásárlása, és a feldolgozók adatai szerint — részint a hazánkba özönlő külföldi turisták miatt — 20—30 százalékkal nőtt a fogyasztás. A Mle­­kosim, a tejgyárak ügyviteli szövetsége az újabb beho­zatalt azzal indokolja, hogy a következő hónapokban sem lesz elegendő tej, mert becslése szerint naponta legalább 60 000 literrel kevesebbet vásárolhatnak fel a szükséges mennyiségnél. Tegyük még hozzá, hogy a Miekosim emiatt ismét vámmentes behozatalt kér. A tejtermelők kezdetben azért tiltakoztak, mert a Szövetségi Árhivatal az ügyviteli szövetség által be­nyújtott kalkulációk alapján megszüntette a behozatali illetéket. Nemrég ezt ismét bevezették, de jóval kisebb összegben, mint azelőtt. A tenyésztők most már az im­port betiltását követelik, mert úgy látják, hogy állandó gyakorlattá válik. A feldolgozók ugyanis csak az im­port követelésében kitartók, már sokkal kevésbé a ha­zai tej felvásárlásának megszervezésében. A Szövetségi Gazdasági Kamara mezőgazdasági ta­nácsának múlt heti ülésén végleg meggyőződhetett mindenki arról, hogy a tenyésztők és a feldolgozók nem tudnak szót érteni a lényeges kérdésekben. Csu­pán akkor jutnak közös nevezőre, amikor mindkét fél tudja, hogy a megoldás nem tőlük függ (a tej felvá­sárlási árának emelése stb.). A tenyésztők tehát most már végképp ellenzik a be­hozatalt, illetők­; követelik, hogy a behozatali illeték 15 százalékos legyen, azaz jóval magasabb a mostani­nál, amely még mindig nyereséges behozatalt tesz le­hetővé. Kevesen tudják azonban, hogy a tejimport engedé­lyezéséről szóló vita szinte tárgytalan. Tudniillik a be­hozatalhoz csak tavasztól őszig szükséges a szövetségi külkereskedelmi titkárság engedélye. Október elsejétől a Miekosim, ha pénze van rá, tetszés szerint vásárolhat tejet külföldön. Csupán a védővámot kell megfizetnie. A kormány döntése, mellyel utasította a devizafel­ügyelőséget, hogy a tejimporton szerzett jogtalan hasz­not vegye el a nyerészkedőktől, igazat adott azoknak, akik azt mondták, hogy néhány cég sokat keresett az üzleten. A tenyésztőknek persze ez sovány vigasz. Min­den tiltakozásuk és kérelmük eddig süket fülekre talált. A feldolgozók, mintha az importra építenék jövő­jüket. A fogyasztók azonban — akire a tejüzemek egy része olyan kitartóan hivatkozik — kevés hasznát lát­ja ennek az üzletnek. SOMOGYI Zoltán Még egyszer a végkielégítésről A zombori községi képviselő-testület is elítélte a Somborski Magazint Két újabb esemény késztet bennünket arra, hogy ismét foglalkozzunk a Somborski Magazin volt igazgatójának mintegy 70 000 dináros vég­­kielégítésével, amiről a na­pokban bőven tájékoztattuk olvasóinkat. Hétfőn Veljko Simin, a községi képviselő­­testület elnöke, és Bogdan Béric községi párttitkár saj­tóértekezletet tartottak, hogy megmagyarázzák, milyen sze­repük volt a végkielégítés jóváhagyásában, tegnap pe­dig a zombori községi kép­viselő-testület rendes ülésén vitatta meg a végkielégítés miatti bonyodalmat. A testület tagjainak rész­letes írásbeli tájékoztatásán kívül Simin szóban is el­mondta, hogy a roppant vég­­kielégítés miatt, amit a Som­borski Magazin statútuma tett lehetővé, a képviselő­­testületnek eljárást kellene indítania a vállalat ellen. Mivel azonban a munkás­­tanács megsemmisítette a statútumnak az igazgató végkielégítésére vonatkozó szakaszát, és az igazgató visszaadta a pénzt, majd nyudíjba vonult, nincs szük­ség külön eljárásra. Az elnök továbbá megvi­lágította, hogy neki és Bog­dán Békié párttitkárnak mi­lyen szerepe volt a végkielé­gítés jóváhagyásában.­­ Amint Mija Tucic, a lemondásban levő igazgató elmondta a sajtó képviselői­nek, valóban helyeseltük, hogy a Somborski Magazin végkielégítést fizessen Simo Poljevicnek. De nem 70 000 dinárról volt szó, ami vég­eredményben 110 000 dinár­jába kerülne a vállalatnak, hanem a törvény által ilyen esetekben megszabott ösz­szegről. A Somborski Maga­zin új igazgatójának tehát nincs joga senkit sem vádol­ni, inkább gondolkozzon el azon, hogyan került sor egy ilyen törvényellenes statú­tum meghozatalára, és ki hagyta jóvá a kifizetést. Nem vitás, hogy ebben őt is felelősség terheli, tehát ne hárítsa másra. Az elnök továbbá felolvas­ta Mija Tucic hivatalos le­velét, amelyet e hó 11-én intézett hozzá és a párttit­kárhoz. Eszerint a vállalat beismeri a hibát, és közli, hogy a munkástanács meg­semmisítette a statútum tör­vényellenes szakaszait. Kö­szöni végül, hogy az elnök és a párttitkár támogatást nyújtott a vállalat problé­májának rendezésében. A képviselő-testület elnö­ke elmondta, hogy a közsé­gi adminisztráció is súlyos h­ibát követett el, de az ille­tékes jogász ellen már meg­indult az eljárás, és más munkahelyre helyezték. Szakkáder szempontjából kü­lönben igen rosszul áll a községi adminisztráció, mert a hivatalnokok egyharmadá­­nak nincs kellő iskolai vég­zettsége. Azt a szolgálatot, amely a statútumok és egyéb jogi ügyek intézésével foglalkozik, azonnal felerő­sítik. A felszólalók valameny­­nyien elítélték a Somborski Magazin vállalatot és volt igazgatóját. Várható, hogy a társadalmi-politikai szerve­zetek ki fogják vizsgálni a végkielégítési botrány elő­idézőinek személyi felelőssé­gét POLYVÁS József Kolorádóbogár megállított egy vonatot Azzal a hírrel kapcsolat­ban, hogy Becse környékén ijesztően elszaporodott a ko­­lorádóbogár, sőt a brankovói vasútállomás környékén egy tehervonat kénytelen volt megállni, mert kisikolhatott volna a pályatestet belepő rengeteg bogár miatt, a Tan­­jug , munkatársa megkérdez­te az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereit, hogy mi okozta a kolorádó­­bogár-inváziót. Kérdésére Mirko Jovanic mérnök kifejtette, hogy az idén az időjárási viszonyok nagyon kedveztek nemcsak a kolorádóbogár, hanem a töb­bi növényi kártevő elszapo­rodásának is. Csaknem egész Vajdaságban észleltek kolo­­rádóbogarat, sőt helyenként száz lárvát is megszámlál­tak egy négyzetméteren, márpedig köztudomású, hogy 30—40 bogár is teljesen meg­semmisíti a termést. Közrejátszott a kártevő el­szaporodásában az is, hogy a termelők nem fordítottak kellő gondot a növényvéde­lemre vagy nem a leghatá­sosabb vegyszereket használ­ták. Ez főképp a becsei kom­muna területén működő ter­melőkre vonatkozik.

Next