Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-13 / 11. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ A Nyugat-európai Unió hét tagállama luxemburgi tanácskozásán úgy döntött, hogy javasolni fogja egy nemzetközi egyezmény megkötését a diplomaták elrablásával kap­csolatban. Felvételünkön: a nyugatnémet, a holland, a luxemburgi és a brit kormány küldöttei az értekezlet szünetében. Nixon adókönnyítésekkel akar segíteni az amerikai gazdaságon Deficites lesz az USA idei költségvetése • A munkanélküliség a legsúlyosabb probléma Nixon elnök megtette az első gyakorlati intézkedé­seket, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy felélén­kítsék a gazdaságot, és csökkentsék a munkanélkü­liséget. Intézkedéseivel arra készteti a nagytőkét, hogy többet fektessen be új vállalkozásokba és a technológia korszerűsítésébe. Az Egyesült Államokban decemberben rekordszámú munkanélküli volt, mintegy 4 600 000. A gazdaság egész évben hanyatló irányzatot mutatott. Az év végén köz­zétették ugyan, hogy a nem­zeti bruttó termék értéke el­érte az 1000 milliárd dollárt, a közgazdászok azonban csak­hamar megállapították, hogy ez csupán inflációs érték, az igazi pedig valószínűleg a ta­valyelőtti szint alatt van. Nixon adókönnyítésekkel próbálja újabb vállalkozások­ra ösztönözni az üzletembe­reket. A könnyítmény több milliárd dollárra rúg, s ter­mészetesen azokra az üzlet­emberekre vonatkozik, akik új munkákba, mindenekelőtt új gépekbe és felszerelések­be fektetik a pénzt. E dol­lármilliók aztán természete­sen az adó útján visszafoly­nak az államkasszába. A de­mokraták máris kifogásolják, hogy a rengeteg pénzt a nagytőkének engedik át, ahelyett, hogy közmunkákat szerveznének, és újabb mun­kahelyeket igyekeznének nyitni. Az elnök azonban kitart álláspontja mellett, hogy csak a magántőke tudja föl­lendíteni a gazdaságot, te­hát újabb munkahelyeket adni, a munkanélküliek szá­mát csökkenteni. Nixon er­re az évre veszteséges költ­ségvetést tervez, arra számít azonban, hogy az államkasz­­szába végül is több pénz fo­lyik be, mint amennyit most átenged a nagytőkének. Washingtoni politikai és gazdasági körökben azonban nem sok reményt fűznek hozzá, hogy gyorsan sikerül megoldani a legfájóbb szo­ciális problémát, a mun­kanélküliség kérdését. A leg­újabb kimutatás szerint a munkanélküliek 9,3 százalé­ka néger. Szakmai összeté­tel tekintetében legtöbb ipa­ri munkás van állás nélkül, s csaknem egymillió olyan ember, akit az amerikai hadsereg kötelékeiből bocsá­tottak el. Januárban összeül a kínai parlament Legutóbb 1965 januárjá­ban ülésezett . Időközben a képvise­lők mandátuma is lejárt Peki­­ngből jelenti a Tan­­jug. Nagyban folynak az elő­készületek a kínaii Országos Népi Gyűlés (parlament) kö­vetkező ülésszakára, az el­sőre a kulturális forrada­lom kezdete óta. Diplomá­ciai körökben feltételezik, hogy a nemzetgyűlés január folyamán összeül, noha hi­vatalosan még nem erősítet­ték meg a hírt. A kínaii parlament 1964 decemberében és 1965 janu­árjában ülésezett legutóbb, a képviselőknek azóta le­járt a megbízatásuk. A kü­szöbönálló ü­lésszakon min­den bizonnyal jóváhagyják a negyedik ötéves tervet, s lezárják az eddigi politikai folyamatokat, amelyek a kulturális forradalommal indultak meg. A parlament valószínűleg jóváhagyja a személyi és más változáso­kat is. Egyelőre nem tudni, mi­lyen módon választják meg a parlamenti küldötteket. Feltehetőleg fontos szerepet kapnak a Mao Cetung gon­dolatait tanulmányozó akti­visták kongresszusai, ame­lyeket az ország nagyobb részében már megtartották. A hadsereg átvette a hatalmat Lahoreban Lahoréból jelenti a Reu­ter. A hadsereg ellenőrzése alá vette a helyzetet Lahore­­ban, Pakisztán nagyság sze­rint második városában. A beavatkozásra a nagy zavar­gások adtak okot. A rendőr­ség ugyanis nem tudta szét­kergetni a tüntetőket, aki­ket Abdul Hafiz Haidar egykori válogatott sportoló irányított. ­ A NAGY KALAND ! (10) Lent a portán az éjszakai portás tökéle­tesen összetévesztett az egyik, hozzám alakra és járásra megtévesztésig hason­lító orvossal, amint orvosi táskámat jel­legzetesen a kezemben tartva és kissé meggörnyedve elsiettem mellette, csak éppen megbökve mélyen lehúzott kalapom szélét... „Jó éjszakát, doktor úr ...” — tisztelgett rám... Én fojtottan, de tiszta szóval viszonoztam: „Nagyon jó éjszakát, barátom.” Megint mélyet sóhajt, mint az az em­ber, aki hirtelen nagy teher alól szaba­dul. — Három perccel később taxin szágul­dottam Lisszabon gyönyörű, évek óta nem látott utcáin... Első rejtekhelye­men értesültem róla, hogy az életveszély­be került Humberto Delgado néhány nap­pal korábban menedékjogot kért a brazil követségen, miután az akkori brazil kö­vet, egy megvesztegethetetlen, szilárd jel­lem, aki egyébként kiváló irodalmár is, Alvaro Lins, egyetlen , perc habozás nél­kül szélesre tárta előtte a követség ka­puját, és fejedelmi fogadtatásban részesí­tette őt. Karjával széles gesztust tesz. — Szökésem nagy szenzáció lett Portu­gáliában, de számos más országban is, különösen Brazíliában. Soha még a ha­talmas és rettegett РШЕ ilyen látványos pofont nem kapott... Nem beszélve ar­ról, hogy a közvélemény még magához sem tért azokból a lelkesítő izgalmakból, melyeket először Delgado tábornok el­söprő választási győzelme, majd pedig a jogaitól megfosztott Delgado menedékjog­kérelme kavart ország­, sőt mondhatom: világszerte... És akkor még én is az or­ruknál fogva vezetem a diktatúra urait és vérebeit, és szinte a szemük láttára kisétálok fehér börtönömből, és nyomta­lanul tova tűnök...! — Éppen ezt akartam kérdezni: nem fedezték fel vakmerő szökését, Kapitány úr? — De... másnap.., helyesebben, mivel szökésem a hajnali órákban zajlott le,­­ aznap de. 10 órakor.­ Két vérebem, beles­vén a belépő ápolónő mögül betegszo­bámba, akkor fedezte fel hűlt helyemet. A hír, noha a kormány azonnali hírzár­latot rendelt el, pillanatok alatt elterjedt a fővárosban, és lelkes izgalmat keltett... Az emberek, аг utca embere, aki talán nem ismert engem még látásból sem, fel­­ujjongott, amikor megtudta, hogy valaki „átverte” a diktátort és smasszereit, és kisiklott az ujjai közül... A PIDE veze­tői természetesen azonnal nyilatkozatot tettek közzé, kijelentvén, hogy ugyan sajnálatos mulasztás történt, de napokon belül elfogják a megszökött politikai bű­nöst, hiszen annak úgy sincs a legcseké­lyebb esélye sem arra, hogy a PIDE gyű­rűjéből egérutat leljen ... Mondom, így nyilatkoztak, mert nagyon bíztak erejük­ben és a rendelkezésünkre álló erőszak­gépezetben. Nos, valóban hatalmas gépe­zet állott a rendelkezésükre, de — hál’ istennek — hatalmasnak bizonyult, osto­baságuk is. A szökésemről az újságokban megjelent első hipotézisek valósággal ne­vetségesek voltak, még egy színvonalasabb detektí­vregényben sem lehetett volna el­sütni azokat a nyakatekert ötleteket... Első reakciójuk természetesen az volt, hogy letartóztattak egy csomó politikai­lag gyanús embert, gondolván, hogy ré­szük lehetett szökésemben. Ezután az egész országot elárasztották sebtében sok­szorosított fényképemmel__Valóban: ez­rével keringtek a képeim Portugália min­den zugában ... soha életemben nem vol­tam népszerűbb ...! Aztán mozgósították az egész ország rendőrségét, s a nyomra­vezetőnek nagy jutalmat ígérő plakátok jelentek meg Portugália-szerte ... — Forró helyzet lehetett... (Folytatjuk) A nyersolaj csak mellék­­jövedelem! Irán merész gazdasági tervei Valamikor, 350 eszten­dővel ezelőtt, orosz mesterek érkeztek Iránba, hogy Isfahanban pa­lotákat, mecseteket, hidakat építsenek.­ Isfahan ma en­nek köszönheti, hogy a leg­szebb iráni városnak tart­ják. Napjainkban is hasonló folyamat megy végbe: szov­jet szakemberek utaznak Iránba, hogy modern gyárak építését irányítsák. Az első iráni egyesített acélmű épül Isfahantól mintegy 40 kilo­méternyire a kietlen homok­­sivatagban. Irán ugyanis — jelentős szovjet és amerikai befektetéssel — erős petro­­kémiai iparát fejlett gyár­iparral kívánja kiegészíteni. Huksand Ansari ipar­­ügyi miniszter 1978-ban a kőolaj exportján kívül egy­­milliárd dollár értékű ipar­cikk kivitelére számít, az idei 250 millió dollárral szemben. Nehézségek A nagy befektetések és a katonai kiadások rengeteg pénzt emésztettek fel. Az or­szág devizatartaléka alapo­san megcsappant: 45 millió dollárra csökkent. A nem­zetközi pénzügyi köröket is aggasztja az ország eladóso­dása. Ha figyelembe vesszük, hogy a beruházások jelen­tősen megdrágultak, a tiszta jövedelem pedig csökkent, akkor az ország eladósodása óvatosságra int. Ennek ellenére az iráni Nemzeti Bank vezetői remé­lik, hogy a jövőben is kap­nak külföldi kölcsönt, mert a kőolajipar, mely részben nyugati kezekben van , biz­tos fedezetül szolgálhat Az új gyárak termelésének megindulásával azután fo­kozatosan törlesztenék az adósságokat. Merész tervek A már megépített ezer ki­lométeres gázvezetéken ezentúl a gazdag olaj- és gázforrásokból haszmilliárd köbméter gázt exportálnak a Szovjetun­óba. Ennek ellenében a Szov­jetunió felépíti az isfahani acélművet, amely már a termelés első szakaszában 750 000 tonna acélt állít elő. Hat évig folytak a gyár építésével kapcsolatos tár­gyalások. A munkálatok előreláthatólag a jövő évben befejeződnek. Az ország gaz­dasági távlattervében szere­pel a Bandar Shahpur-i petrokémiai üzem építése is. A vállalkozást részben az ország, részben a külföld pénzeli. A további tervek között szerepel: — az ország délkeleti ré­szén, Kerman város közelé­ben fekvő Shahr Chesmeni rézbánya korszerűsítése. A beruházáshoz szükséges 335 millió dolláros tőkét az American Metals Claymax és Mahmud Rezai helybeli üzletember folyósítják. — egy iráni származású kaliforniai földbirtokos Ku­bistán tartomány mezőgaz­daságának gépesítésével próbálkozik, — az arakrai ipartelep építése, amelyre 200 millió szovjet vállalatok végzik, de közreműködik a munká­latokban a Reynolds Matals Co is, — a távközlési rendszer építése, amelyre 200 millió dollárt hagytak jóvá. A nagy munkát egy Los An­­geles-i cég, a nyugatnémet Siemens, a japán Nippon Electric és a General Te­lephon olaszországi leány­vállalata végzi. (NEW YORK TIMES) Érdekes Petőfi dokumentum került haza Amerikából Mostantól a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Bensőséges ünnepség színhelye volt nemrégiben a Magyarok Világszövetsé­gének székháza: Kárpáti József főtitkár Amerikából hazakerült értékes Petőfi­­dokumentumot adott át a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum képviselőjének, Varjas Béláné igazgató­­helyettesnek. Az előzményekhez tarto­zik, hogy a múlt év má­jus 13-án, 85 éves korában New Yorkban elhunyt M. Smith—Kupferschmidt Menyhért, aki végrendeleti­­leg a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeumra hagyta a Petőfi és Emich Gusztáv pestbudai könyvárus által 1846. június 22-én aláírt „szerződés” eredetijét, amely szerint Petőfi 500 pengő forintért eladta Emichnek összes költemé­nyei „ezer példányra való kiadhatási jogát”. Kupfer­­schmidt Menyhért, aki 1909-ben vándorolt ki szü­lőhazájából, haláláig szívén viselte a magyar irodalom ügyét. Kiterjedt irodalmi levelezést folytatott bará­taival, magyar írókkal és költőkkel. Az adományozási ünnepségen elmondták: nyolc éve őrzik a szerző­dés fotókópiáját a hazai gyűjteményben, amely most az eredeti szerződés­sel gazdagodik. Ez volt Pe­tőfi első szerződése a ki­adóval. Szerda, 1971. január 13. ­ Ezer tudós összegezi az Apolló—12 eredményeit A második nemzetközi holdértekezlet kifogásolja a kutatási program szűkítését Houstonból jelenti a T­anjug. Miközben Shepard, R­oosa és Mitchell űrhajósok karanténban készülnek n­agy vállalkozásukra, a hold­utazásra, Houstonban négynapos tanácskozásra ültek össze a világ tudósai, hogy megvizsgálják, milyen eredményeket adott az el­ső két holdutazás, minde­nekelőtt az Apollo—12 vállalkozása. Az értekezlet szervezői bíznak benne, hogy a tudo­mányos beszámolók alapján újabb elméleteket lehet majd alkotni a Hold és az egész naprendszer keletke­zéséről és történelméről. Houstonban mintegy ezer tudós gyűlt össze, köztük 86 külföldi. A legnagyobb cso­port a 25 tagú brit küldött­ség, a legnagyobb érdeklő­dést azonban dr. Alekszandr Vinogradov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke, a neves szovjet tudós kelti: be fog számolni a szovjet holdkutatások eredményei­ről. Az első holdértekezlet, amelyet 1970 januárjában tartottak meg, az Apollo—11 vállalkozás tapasztalataival foglalkozott. Habár sok új felismerés állt rendelkezésé­re, részvevői mégsem tudták megoldani a Hold keletke­zésével és korával kapcsola­tos kérdéseket. Szinte biz­tosra vehető, hogy ez a má­sodik tanácskozás sem fog végleges választ adni min­den dilemmára. A NASA egyelőre erélye­sen cáfolja, a tudósok köré­ben mégis terjed a hír, hogy az Apollo-programból még egy utazást kiiktatnak. Állítólag gyorsabb ütemben akarnak dolgozni a Föld kö­rül keringő űrállomás építé­sén. Ha a feltevések beiga­zolódnak, az eredetileg ter­vezett tíz holdutazás közül mindössze öt marad meg. A holdkutatók kifogásolják a program szűkítését, mond­ván, hogy az ember éppen hogy csak belekarcolt a Föld „tőszomszédjának” ta­lajába, s máris kénytelen le­mondani az alaposabb tanul­mányozásról. Egy tudóscso­port már be is nyújtotta til­takozó jegyzékét a kongresz­szusnak. Az értekezleten elhangzó beszámolókat és felszólalá­sokat a NASA később köz­zéteszi.

Next