Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-13 / 11. szám
Szerda, 1971. január 13. MAGYAR SZÓ Heath szembekerül a többséggel Felbomlik a Commonwealth, ha az angol kormány nem változtat álláspontján • Ceylon javasolja, hogy az Indiai-óceánt nyilvánítsák a béke övezetévé A Brit Nemzetközösség tagállamainak tiltakozása vagy eltéríti attól a szándékától Edward Heath miniszterelnököt, hogy felújítja a fegyverszállítást a Dél-afrikai Köztársaságnak, vagy pedig megingatja, sőt romba dönti a Commonwealthot. Legutóbb a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetsége is felszólította a Commonwealth-értekezlet részvevőit, hogy ne engedjék meg brit fegyverek eladását a dél-afrikai fehér kisebbségi kormánynak, amely a rendőrállam módszereivel valóságos rabságban tartja a 16 milliós afrikai és más származású, nem fehér bőrű lakosságot. Más hangnemben nyilatkozik Li Kuan-ju szingapúri miniszterelnök is. Szerinte tarthatatlan az a brit magyarázat, hogy az Indiai-óceán vizein szovjet veszély fenyeget. — Az csak jó, ha a világ tengerein sok hajó van — mondta. — Szingapúr minden ország kereskedelmi és hadihajóit befogadja békeidőben, tehát a szovjet hajókat is. Egyelőre nincs jelen annak, hogy a brit miniszterelnök hajlandó elfogadni a többség álláspontját. Indiában ismételten hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának joga van a maga érdekében önálló politikai döntéseket hozni. Tanzánia, Uganda, Zambia és Kenya nagy érdeklődéssel várja a szingapúri értekezlet kimenetelét. Zambia, Uganda és Tanzánia nyilvánosan kimondták már, hogy kilépnek a Brit Nemzetközösségből, ha a brit kormány nem másítja meg elhatározását a fegyverszállítással kapcsolatban. Uganda küldöttségét maga Milton Obote elnök vezeti Szingapúrba, és az értesülések szerint Nyerere tanzániai és Kaunda zambiai elnök is ott lesz. Az érvek súlyával igyekeznek majd meggyőzni Heath miniszterelnököt, hogy ne szállítson fegyvert a fajüldöző dél-afrikai rendszernek, mert ezzel a szabad afrikai országok létérdekeit veszélyezteti. „Az ázsiai és afrikai országok nem akarják, hogy az Indiai-óceán a Kelet és a Nyugat ütközőpontja legyen” — írja a nairobi Sunday Post. India és Pakisztán is helyesli Ceylon javaslatát, hogy az Indiai-óceánt kiáltsák ki a béke övezetének. Ezt az indítványt Bandaranaike aszszony, ceyloni miniszterelnök beterjeszti a Commonwealth szingapúri csúcsértekezletén is. Politikai körökben biztosra veszik, hogy az indítvány nagy érdeklődést kelt majd az értekezleten. összeegyeztetik a nyugat-európai kommunista pártok álláspontjait A Közös Piac kérdésében eltérnek az álláspontok . A Spanyol KP állandó testület megalakítását javasolta A 15 nyugat-európai kommunista párt értekezletén tegnap folytatódott az általános vita a nemzetközi részvénytársaságok elleni küzdelemről a dolgozók életszínvonalának és demokratikus jogainak megvédése céljából. A vita valamennyi részvevője úgy nyilatkozott, hogy egybehangolt tevékenységet kell folytatni, a harc formáiról azonban már eltérő vélemények hangzottak el. A Belga EP küldötte úgy vélekedett, hogy nem könynyű megállapodni a nyugateurópai kommunista pártok közös platformjáról, mivel az egyes pártok eltérő nézeteket vallanak Nagy-Britanniának a Közös Piachoz való csatlakozásáról, valamint a nyugat-európai kommunista pártoknak más munkás- és haladó pártokkal való együttműködéséről. A francia párt képviselője javasolta, hogy a nagy nemzetközi részvénytársaságokban dolgozó kommunisták üljenek össze, és vitassák meg, milyen közös akciókat folytathatnak. A spanyol pártküldött felszólította a jelenlevőket, hogy alapítsák meg a nyugati kommunista pártok állandó testületét, amely időnkénti tanácskozásokat fog szervezni a közös problémákról. A holland és a svéd kommunisták küldötte hangsúlyozta, hogy együttes harcot kell folytatni a Közös Piac bővítése ellen. Az értekezlet ma folytatja munkáját. újabb fél kilométeres utat tett meg a Lunohod Műszerei még mindig engedelmeskednek a földi utasításoknak A Lunohod nevű szovjet holdjármű, amely november dereka óta a Holdon van, a keddre virradó éjjel az egyik leghosszabb útját tette meg ezen az égitesten, amióta tudományos kísérleteket végeznek vele. A szovjet tudósok öt órán át tartották fenn vele a kapcsolatot, s ez idő alatt a Lunohod 517 métert tett meg, többnyire sík területen, amelyen csak itt-ott volt kevés kődarab és néhány kráter. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a holdjármű meddig teljesíti a földi ellenőrző állomástól kapott parancsokat, feltételezhető azonban, hogy a tudósok még sokáig használhatják. Egyes adatok ugyanis arra mutatnak, hogy a holdjármű műszerei kitűnő állapotban vannak. A mozgó laboratórium belsejében a hőmérséklet 18 Celsius-fok, a légnyomás pedig megközelítően egy atmoszféra. Elmérgesíti-e a szovjet-amerikai viszonyt a cionista terror? Az amerikai hatóságok hathatósabb védelmet ígérnek a szovjet képviseleteknek Újabb feszültséget idéztek elő a szovjet-amerikai viszonyban az Egyesült Államokban történt nemrégi incidensek. Szélsőséges zsidó szervezetek tagjai ugyanis megtámadtak több szovjet intézményt, zaklatták az Egyesült Államokban élő szovjet állampolgárokat, s emiatt hasonlóknak vannak kitéve a Moszkvában élő amerikai állampolgárok is. Az amerikai külügyminisztérium a napokban nyilvánosan is bocsánatot kért a szovjet kormánytól, miután pokolgép robbant a washingtoni szovjet kultúrközösség székháza előtt. Hétfőn erélyesen tiltakozott a szovjet hatóságoknál amiatt, hogy Moszkvában szovjet polgárok zaklatják az amerikaiakat. Az is megtörtént, hogy bevették az amerikai polgárok ablakait, s kilyukasztották autójuk gumiabroncsait. Az amerikai külügyminisztérium követelte, hogy a szovjet hatóságok vegyék védelmükbe az amerikai állampolgárokat. A szovjet külügyminisztérium ugyanilyen követeléssel fordult több ízben is az amerikai kormányhoz. A napokban egy szélsőséges zsidó szervezet vezetője New Yorkban kijelentette: mindent elkövet, hogy az Egyesült Államokban élő oroszok nyomorúságosan érezzék magukat. A szervezet válságot akar előidézni a szovjet— amerikai viszonyokban, „mert a két ország a zsidók holttestein akarja építeni kapcsolatait”. Az amerikai külügyminisztérium igyekszik hathatósabb védelmet nyújtani a szovjet képviseleteknek és állampolgároknak, s korlátok közé kívánja szorítani az említett szélsőséges szervezet tevékenységét. A többi zsidó szervezet egyébként elítélte a terror módszereit, amelyek — mint mondják— csak ártanak a zsidók ügyének. Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete hétfőn Moszkvába utazott, valószínűleg azért, hogy kormányával tanácskozzék e kényes kérdésekről. Nem közölték, hogy Dobrinyin mikor utazik vissza Washingtonba. A tábornok szimulál Mindeddig semmi baja sem volt Heinz Lammerding düsseldorfi építkezési vállalkozónak. Most menye, majd felesége is tudatta a sajtóval, hogy apósa, illetve férje hirtelenmegbetegedett, és súlyos baját ismeretlen helyen kezelteti. Lammerding úr korábban is tartózkodott már ismeretlen helyeken, álnéven is, nevezetesen akkor, amikor a franciaországi Bordeaux-ban egy bíróság távollétében halálra ítélte. Az építkezési vállalkozó ugyanis annak idején a hírhedt Das Reich SS-hadosztály parancsnokló tábornoka volt, és 1944. június 14-én kiirtotta a franciaországi Oradour falu minden lakosát: 548 embert, asszonyt és gyermeket koncoltatott fel, vagy égetett el elevenen a földdel egyenlővé tett faluban. Mellékesen Tulleben 120 polgári lakost akasztatott fel. A tömegsírok és az akasztófák vitézlő tábornokának tudomására jutott, hogy a napokban aláírják a francia—nyugatnémet egyezményt a háborús bűnösök üldözéséről. Eddig ugyanis a nénémet bíróságok nem ítélkezhettek azok felett, akiket valamely külföldi bíróság már elítélt. Mivel a nyugatnémet alkotmány 16. szakasza tiltja az állampolgárok kiszolgáltatását, a halálra ítélt Lammerding SS-tábornok mindeddig háborítatlanul építkezett__ Mégse járja azonban, hogy egy tábornok — méghozzá egy ilyen kivételes tábornok — gyáva baka módjára szimuláljon, lógós legyen, és ne álljon ki kitüntetésekkel csillogó teljes mellével az ellen elé, habár rongy életét nem fenyegeti halál, legföljebb gyilkosságonként néhány napi vagy órányi börtönt kap büntetésül. (bar) Végleg felgöngyölítették a bolíviai összeesküvést Az összeesküvők a rendőrség kezére kerültek, vagy külföldi nagykövetségekre menekültek . A baloldali szervezetek a hadsereg megtisztítását követelik La Pazból jelenti a Reuter. Véglegesen kudarcba fulladt a Torrez elnök elleni jobboldali államcsíny — az összeesküvők egy részét letartóztatták, másik része pedig menedéket keresett a külföldi nagykövetségek épületében. Ezt a hírt La Pazban tegnap hivatalosan megerősítették. Juan José Torrez elnök kijelentette, hogy a fasiszták maroknyi csoportját végleg szétverték.. A lázadókat, mint mondta, kétes hírű külföldi erők támogatták. Az El Diario című újság szerint a bolíviai jobboldali zendülést brazil jobboldali tisztek és civilek anyagilag is támogatták. Az összeesküvők élén Edmundo Valencia és Hugo Banier ezredesek álltak — ők külföldi nagykövetségeken kerestek menedéket mintegy 50 társukkal együtt. A lázadók többségét azonban letartóztatták. A pucscsista ezredesek parancsnoksága alatt álló katonák letették a fegyvert. A Reuter jelenti, hogy tegnap kisebb csoport tüntetett a főváros utcáin Juan José Torrez kormánya mellett. A kormány közölte, hogy az országban rend és nyugalom uralkodik, s a kormánycsapatok teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet az egész országban. A tavaly október 7-én megalakult „Munkások és a nép politikai parancsnoksága” nevű szervezet tegnap felhívást intézett a néphez, hogy szilárdítsa meg forradalmi egységét, a fasiszta reakció elleni harcban. A szakszervezeteket, a baloldali mozgalmat és az egyetemi hallgatókat tömörítő szervezet egyszersmind azzal vádolta meg Torrez elnököt, hogy engedékeny a reakciós erők iránt. A szervezet követeli az elnöktől, hogy a bolíviai hadsereget tisztítsa meg a fasiszta elemektől. A bolíviai jobboldali zendülők meg akarták buktatni Juan José Torrez (balra) elnököt. Az összeesküvőkről először Jorge Gallardo belügyminiszter (középen) mondott közelebbit. Jobbra Hugo Balzer ezredes, az összeesküvők egyik vezére Sikkasztásért halálra ítélték A Tadzsik Szocialista Szovjetköztársaság legfelsőbb bírósága az állam fosztogatása és jogtalan haszonszerzés miatt halálra ítélte Vaszilij Bagjagint. Ítélete végleges, az elítéltnek nincs joga fellebbezni. A halálos ítélet hírét a Szocijalisztyicseszkaja Indusztrija című moszkvai napilap közölte tegnap. A jelentés szerint az elítést a legtöbb hasznot az Ok Okin nevű gazdag tadzsikisztáni kolhozzal való üzleti kapcsolatai révén szerezte. A kolhoz vezetői ugyanis elhatározták, hogy távvezetéket építenek, hogy összekössék a létesítményeket, és néhány új berendezést vásárolnak. Mivel a megfelelő állami vállalatokban ígéreteken kívül semmi mást nem kaptak, elfogadták Badjagin ajánlatát. Badjagin mint vállalkozó öt évig dolgozott a kolhozban, korlátlan bizalmat élvezett, és ez idő alatt 1 054 000 rubelt költött el. 3. oldal újabb amerikai támadás észak-vietnami célpont ellen Saigonból jelenti az AP. Egy Skyhawk típusú amerikai bombázógép rakétatámadást intézett egy északvietnami rakétaüteg ellen 176 kilométerre északra a fegyvermentes övezettől. Ez már a második eset az idén, hogy amerikai gépek észak-vietnami légvédelmi ütegeket támadtak. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője szerint a támadás nem sikerült, a repülőgép rakétája nem talált célba. Az amerikai parancsnokság azzal indokolja e támadásokat, hogy az észak-vietnamiak támadják a fegyvertelen amerikai földerítőgépeket Észak-Vietnam fölött. Állításuk nyilván nem felel meg a valóságnak, hiszen a földerítőgépeket bombázógépek kísérik. Vizes zavargások Benáreszban Kilencen életüket vesztették • Száz embert letartóztattak Benáresz indiai városban hétfőn zavargások törtek ki. Az egyetemi hallgatók kővel dobáltak meg egy rendőrségi gépkocsit, majd felgyújtottak egy másikat, s nem engedték közel hozzá a tűzoltókat. A diákok így tiltakoztak amiatt, hogy néhány nappal ezelőtt egy közeli városban az egyetemista tüntetések során egy fiatalember életét vesztette. A hétfői zavargásokban a rendőrség a tüntetők közé lőtt , 9 ember életét vesztette, 50 pedig megsebesült. Ezt követően katonaságot vezényeltek ki a rend helyreállítása végett. A hatóságok ezután meghatározatlan időre kijárási tilalmat rendeltek el, és úgy döntöttek, hogy az iskolák és főiskolák három napig zárva maradnak. A katonaságot felhatalmazták hogy lőjön mindenkire, aki nem tartja tiszteletben a kijárási tilalmat. Tegnap a rendőrség mintegy 100 embert letartóztatott a kijárási tilalom megszegése miatt. A városi hatóságok közölték, hogy Benáreszban a helyzet rendeződött, de még mindig feszült a hangulat