Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-13 / 11. szám

Szerda, 1971. január 13. MAGYAR SZÓ Heath szembekerül a többséggel Felbomlik a Commonwealth, ha az angol kormány nem változtat állás­pontján • Ceylon javasolja, hogy az Indiai-óceánt nyilvánítsák a béke övezetévé A Brit Nemzetközösség tagállamainak tiltakozása vagy eltéríti attól a szándékától Edward Heath mi­niszterelnököt, hogy felújítja a fegyverszállítást a Dél-afrikai Köztársaságnak, vagy pedig megingatja, sőt romba dönti a Commonwealthot. Legutóbb a szabad szakszer­vezetek nemzetközi szövetsé­ge is felszólította a Com­­monwealth-értekezlet részve­vőit, hogy ne engedjék meg brit fegyverek eladását a dél-afrikai fehér kisebbségi kormánynak, amely a rend­őrállam módszereivel valósá­gos rabságban tartja a 16 milliós afrikai és más szár­mazású, nem fehér bőrű la­kosságot. Más hangnemben nyilatko­zik Li Kuan-ju szingapúri miniszterelnök is. Szerinte tarthatatlan az a brit magya­rázat, hogy az Indiai-óceán vizein szovjet veszély fenye­get. — Az csak jó, ha a vi­lág tengerein sok hajó van — mondta. — Szingapúr minden ország kereskedelmi és hadihajóit befogadja bé­keidőben, tehát a szovjet ha­jókat is. Egyelőre nincs jelen annak, hogy a brit miniszterelnök hajlandó elfogadni a többség álláspontját. Indiában ismé­telten hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának joga van a maga érdekében önálló po­litikai döntéseket hozni. Tanzánia, Uganda, Zambia és Kenya nagy érdeklődés­sel várja a szingapúri érte­kezlet kimenetelét. Zambia, Uganda és Tanzánia nyilvá­nosan kimondták már, hogy kilépnek a Brit Nemzetkö­­zösségből, ha a brit kormány nem másítja meg elhatározá­sát a fegyverszállítással kap­csolatban. Uganda küldöttsé­gét maga Milton Obote elnök vezeti Szingapúrba, és az ér­tesülések szerint Nyerere tanzániai és Kaunda zambiai elnök is ott lesz. Az érvek súlyával igyekeznek majd meggyőzni Heath miniszter­­elnököt, hogy ne szállítson fegyvert a fajüldöző dél-af­rikai rendszernek, mert ezzel a szabad afrikai országok lét­érdekeit veszélyezteti. „Az ázsiai és afrikai orszá­gok nem akarják, hogy az Indiai-óceán a Kelet és a Nyugat ütközőpontja legyen” — írja a nairobi Sunday Post. India és Pakisztán is he­lyesli Ceylon javaslatát, hogy az Indiai-óceánt kiáltsák ki a béke övezetének. Ezt az indítványt Bandaranaike asz­­szony, ceyloni miniszterelnök beterjeszti a Commonwealth szingapúri csúcsértekezletén is. Politikai körökben biz­tosra veszik, hogy az indít­vány nagy érdeklődést kelt majd az értekezleten. összeegyeztetik a nyugat-európai kommunista pártok álláspontjait A Közös Piac kérdésében eltérnek az álláspontok . A Spanyol KP állandó testület megalakítását javasolta A 15 nyugat-európai kom­munista párt értekezletén tegnap folytatódott az álta­lános vita a nemzetközi részvénytársaságok elleni küz­delemről a dolgozók élet­­színvonalának és demokra­tikus­ jogainak megvédése céljából. A vita valamennyi részvevője úgy nyilatkozott, hogy egybehangolt tevé­kenységet kell folytatni, a harc formáiról azonban már eltérő vélemények hangzot­tak el. A Belga EP küldötte úgy vélekedett, hogy nem köny­­nyű megállapodni a nyugat­európai kommunista pártok közös platformjáról, mivel az egyes pártok eltérő néze­teket vallanak Nagy-Britan­­niának a Közös Piachoz va­ló csatlakozásáról, valamint a nyugat-európai kommu­nista pártoknak más mun­kás- és haladó pártokkal való együttműködéséről. A francia párt képviselő­je javasolta, hogy a nagy nemzetközi részvénytársasá­gokban dolgozó kommunis­ták üljenek össze, és vitas­sák meg, milyen közös ak­ciókat folytathatnak. A spa­nyol pártküldött felszólítot­ta a jelenlevőket, hogy ala­pítsák meg a nyugati kom­munista pártok állandó tes­tületét, amely időnkénti ta­nácskozásokat fog szervezni a közös problémákról. A holland és a svéd kom­munisták küldötte hangsú­lyozta, hogy együttes har­cot kell folytatni a Közös Piac bővítése ellen. Az értekezlet ma folytatja munkáját. újabb fél kilométeres utat tett meg a Lunohod Műszerei még mindig engedelmeskednek a földi utasításoknak A Lunohod nevű szovjet holdj­ármű, amely november dereka óta a Holdon van, a keddre virradó éjjel az egyik leghosszabb útját tette meg ezen az égitesten, amióta tu­dományos kísérleteket vé­geznek vele. A szovjet tudósok öt órán át tartották fenn vele a kap­csolatot, s ez idő alatt a Lu­nohod 517 métert tett meg, többnyire sík terüle­ten, amelyen csak itt-ott volt kevés kődarab és né­hány kráter. Egyelőre nem lehet tud­ni, hogy a holdjármű med­dig teljesíti a földi ellenőrző állomástól kapott parancso­kat, feltételezhető azonban, hogy a tudósok még sokáig használhatják. Egyes ada­tok ugyanis arra mutatnak, hogy a holdj­ármű műszerei kitűnő állapotban vannak. A mozgó laboratórium bel­sejében a­ hőmérséklet 18 Celsius-fok, a légnyomás pedig megközelítően egy at­moszféra. Elmérgesíti-e a szovjet-amerikai viszonyt a cionista terror? Az amerikai hatóságok hathatósabb védelmet ígérnek a szovjet képviseleteknek Újabb feszültséget idéztek elő a szovjet-amerikai viszonyban az Egyesült Államokban történt nemré­gi incidensek. Szélsőséges zsidó szervezetek tagjai ugyanis megtámadtak több szovjet intézményt, zak­latták az Egyesült Államokban élő szovjet állampol­gárokat, s emiatt hasonlóknak vannak kitéve a Moszkvában élő amerikai állampolgárok is. Az amerikai külügyminisz­térium a napokban nyilvá­nosan­ is bocsánatot kért a szovjet kormánytól, miután pokolgép robbant a wa­shingtoni szovjet kultúrkö­­zösség székháza előtt. Hét­főn erélyesen tiltakozott a szovjet hatóságoknál amiatt, hogy Moszkvában szovjet polgárok zaklatják az ame­rikaiakat. Az is megtörtént, hogy bevették az amerikai polgárok ablakait, s kilyu­kasztották autójuk gumiab­roncsait. Az amerikai kül­ügyminisztérium követelte, hogy a szovjet hatóságok vegyék védelmükbe az ame­rikai állampolgárokat. A szovjet külügyminiszté­rium ugyanilyen követelés­sel fordult több ízben is az amerikai kormányhoz. A na­pokban egy szélsőséges zsi­dó szervezet vezetője New Yorkban kijelentette: min­dent elkövet, hogy az Egye­sült Államokban élő oroszok nyomorúságosan érezzék ma­guka­t. A szervezet válságot akar előidézni a szovjet— amerikai viszonyokban, „mert a két ország a zsidók holttestein akarja építeni kapcsolatait”. Az amerikai külügymi­nisztérium igyekszik hatha­tósabb védelmet nyújtani a szovjet képviseleteknek és állampolgároknak, s korlá­tok közé kívánja szorítani az említett szélsőséges szer­vezet tevékenységét. A töb­bi zsidó szervezet egyébként elítélte a terror módszereit, amelyek — mint mondják­­— csak ártanak a zsidók ügyének. Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete hétfőn Moszkvá­ba utazott, valószínűleg azért, hogy kormányával ta­nácskozzék e kényes kérdé­sekről. Nem közölték, hogy Dobrinyin mikor utazik vissza Washingtonba. A tábornok szimulál Mindeddig semmi baja sem volt Heinz Lammer­­ding düsseldorfi építkezé­si vállalkozónak. Most menye, majd felesége is tudatta a sajtóval, hogy apósa, illetve férje hirtel­­en­­megbetegedett, és sú­lyos baját ismeretlen he­lyen kezelteti. Lammerding úr koráb­ban is tartózkodott már ismeretlen helyeken, ál­néven is, nevezetesen ak­kor, amikor a francia­­országi Bordeaux-ban egy bíróság távollétében halál­ra ítélte. Az építkezési vállalkozó ugyanis annak idején a hírhedt Das Reich SS-hadosztály parancs­nokló tábornoka volt, és 1944. június 14-én kiirtotta a franciaországi Oradour falu minden lakosát: 548 embert, asszonyt és gyer­meket koncoltatott fel, vagy égetett el elevenen a földdel egyenlővé tett fa­luban. Mellékesen Tulle­­ben 120 polgári lakost akasztatott fel. A tömegsírok és az akasztófák vitézlő tábor­nokának tudomására ju­tott, hogy a napokban aláírják a francia—nyu­gatnémet egyezményt a háborús bűnösök üldözésé­ről. Eddig ugyanis a né­­német bíróságok nem ítél­kezhettek azok felett, aki­ket valamely külföldi bí­róság már elítélt. Mivel a nyugatnémet alkotmány 16. szakasza tiltja az ál­lampolgárok kiszolgáltatá­sát, a halálra ítélt Lam­merding SS-tábornok mindeddig háborítatlanul építkezett__ Mégse járja azonban, hogy egy tábornok — méghozzá egy ilyen kivé­teles tábornok — gyáva baka módjára szimuláljon, lógós legyen, és ne álljon ki kitüntetésekkel csillogó teljes mellével az ellen elé, habár rongy életét nem fenyegeti halál, leg­följebb gyilkosságonként néhány napi vagy órányi börtönt kap büntetésül. (bar) Végleg felgöngyölítették a bolíviai összeesküvést Az összeesküvők a rendőrség kezére kerültek, vagy külföldi nagykövetségekre menekültek . A baloldali szervezetek a hadsereg megtisztítását követelik La Pazból jelenti a Reuter. Véglegesen kudarcba fulladt a Torrez elnök elleni jobboldali államcsíny — az összeesküvők egy részét letartóztatták, másik része pedig menedéket keresett a külföldi nagykövetségek épületében. Ezt a hírt La Pazban tegnap hivatalosan megerősítették. Juan José Torrez elnök ki­jelentette, hogy a fasiszták maroknyi csoportját végleg szétverték.. A lázadókat, mint mondta, kétes hírű kül­földi erők támogatták. Az El Diario című újság szerint a bolíviai jobboldali zendülést brazil jobboldali tisztek és civilek anyagilag is támogatták. Az összeesküvők élén Ed­­mundo Valencia és Hugo Banier ezredesek álltak — ők külföldi nagykövetsége­ken kerestek menedéket mintegy 50 társukkal együtt. A lázadók többségét azon­ban letartóztatták. A pucs­­csista ezredesek parancsnok­sága alatt álló katonák le­tették a fegyvert. A Reuter jelenti, hogy teg­nap kisebb csoport tünte­tett a főváros utcáin Juan José Torrez kormánya mel­lett. A kormány közölte, hogy az országban rend és nyuga­lom uralkodik, s a kormány­csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet az egész ország­ban. A tavaly október 7-én meg­alakult „Munkások és a nép politikai parancsnoksága” nevű szervezet tegnap felhí­vást intézett a néphez, hogy szilárdítsa meg forradalmi egységét, a fasiszta reakció elleni harcban. A szakszer­vezeteket, a baloldali moz­galmat és az egyetemi hall­gatókat tömörítő szervezet egyszersmind azzal vádolta meg Torrez elnököt, hogy engedékeny a reakciós erők iránt. A szervezet követeli az elnöktől, hogy a bolíviai hadsereget tisztítsa meg a fasiszta elemektől. A bolíviai jobboldali zendülők meg akarták buktatni Juan José Torrez (balra) elnö­köt. Az összeesküvőkről először Jorge Gallardo belügyminiszter (középen) mondott közelebbit. Jobbra Hugo Balzer ezredes, az összeesküvők egyik vezére Sikkasztásért halálra ítélték A Tadzsik Szocialista Szovjetköztársaság legfel­sőbb bírósága az állam fosztogatása és jogtalan haszonszerzés miatt halál­ra ítélte Vaszilij Bagja­­gint. Ítélete végleges, az elítéltnek nincs joga fel­­lebbezni. A halálos ítélet hírét a Szocijalisztyicseszkaja In­­dusztrija című moszkvai napilap közölte tegnap. A jelentés szerint az elítést a legtöbb hasznot az Ok Ok­in nevű gazdag tadzsi­­kisztáni kolhozzal való üzleti kapcsolatai révén szerezte. A kolhoz vezetői ugyanis elhatározták, hogy távvezetéket építenek, hogy összekössék a létesít­ményeket, és néhány új berendezést vásárolnak. Mivel a megfelelő állami vállalatokban ígéreteken kívül semmi mást nem kaptak, elfogadták Badja­­gin ajánlatát. Badjagin mint vállalkozó öt évig dolgozott a kolhozban, korlátlan bizalmat élve­zett, és ez idő alatt 1 054 000 rubelt költött el. 3. oldal újabb amerikai támadás észak-vietnami célpont ellen Saigonból jelenti az AP. Egy Skyhawk típusú ame­rikai bombázógép rakétatá­madást intézett egy észak­vietnami rakétaüteg ellen 176 kilométerre északra a fegyvermentes övezettől. Ez már a második eset az idén, hogy amerikai gépek észak-vietnami légvédelmi ütegeket támadtak. A saigo­­ni amerikai katonai parancs­nokság szóvivője szerint a támadás nem sikerült, a re­pülőgép rakétája nem talált célba. Az amerikai parancsnok­­ság azzal indokolja e táma­dásokat, hogy az észak-viet­namiak támadják a fegyver­telen amerikai földerítő­gé­­peket Észak-Vietnam fölött. Állításuk nyilván nem felel meg a valóságnak, hiszen a földerítőgépeket bombázó­gépek kísérik. Vizes zavargások Benáreszban Kilencen életüket vesztették • Száz embert letartóztattak Benáresz indiai városban hétfőn zavargások törtek ki. Az egyetemi hallgatók kő­vel dobáltak meg egy rend­őrségi gépkocsit, majd fel­gyújtottak egy másikat, s nem engedték közel hozzá a tűzoltókat. A diákok így til­takoztak amiatt, hogy né­hány nappal ezelőtt egy kö­zeli városban az egyetemis­ta tüntetések során egy fia­talember életét vesztette. A hétfői zavargásokban a rendőrség a tüntetők közé lőtt , 9 ember életét vesz­tette, 50 pedig megsebesült. Ezt követően katonaságot vezényeltek ki a rend hely­reállítása végett. A hatósá­gok ezután meghatározatlan időre kijárási tilalmat ren­deltek el, és úgy döntöt­tek, hogy az iskolák és főis­kolák három napig zárva maradnak. A katonaságot felhatalmazták hogy lőjön mindenkire, aki nem tartja tiszteletben a kijárási tilal­mat. Tegnap a rendőrség mint­egy 100 embert letartózta­tott a kijárási tilalom meg­szegése miatt. A városi hatóságok közöl­ték, hogy Benáreszban a helyzet rendeződött, de még mindig feszült a hangulat

Next