Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-13 / 11. szám
4. oldal Új szállodák Veszteség a kezdet kezdetén Legutóbbi értesülésünk szerint Jugoszláviában az elkövetkező hónapokban öt szálló nyílik. Zajecarban két hónap múlva A-osztályú vendéglátóhely nyitja meg kapuit, 73 szobája lesz 126 ággyal. Trogirban a B-osztályú Medena-szálló májusban fogadja az első vendégeket 668 szobával, 1200 ággyal, vendéglővel, kávéházzal, bárral, garázzsal, és több sportpályával. Hvaron két vendéglátóhely nyílik májusban. A megújított Palas-szálló fedett medencével és az A-osztályú Amfora. Az utóbbiban 782 ágy lesz, és fürdőszobáiban meleg tengervizet is lehet használni. A boszniai Rogaticán , is épül egy szálló az idén. A 44 ágyas vendéglátóhelynek csak egy szépséghibája van: szeptember 1-én, az idény végén lesz kész. Sajnos a jelek szerint nem ez lesz az egyetlen szálló, amely csak a nyár végén készül el, s ezért veszteséggel fogja kezdeni működését, hiszen a kevés vendég nem tudja majd fedezni a kiadásokat. (cs) MAGYAR SZÓ Csak az iparban valósult meg a terv Az idén 8 százalékkal növekszik a termelés • Hogyan fejlődik Vajdaság 1971-ben lőházban, a pesszimisták látták tisztábban iparunk, mezőgazdaságunk és más gazdasági ágaink helyzetét, amikor megállapították: nincsenek meg a feltételek arra, hogy a tavalyelőtti szinthez viszonyítva a társadalmi termelés 4 százalékkal növekedjen tartományunkban. Mivel azonban kisebbségben maradtak álláspontjukkal, az eredeti változatot fogadták el, és részleteiben úgy határozták meg, hogy az ipar 8, a kivitel 14, a beruházások 8, a foglalkoztatottak száma 2,4 százalékkal növekszik, a mezőgazdasági termelés pedig a minden eddiginél eredményesebb 1969. esztendő szintjén marad. Sajnos, csak az ipar tudta megvalósítani a tervben előirányzott nyolcszázalékos növekedést, pedig a beruházások nem nyolc, hanem 20 (!) százalékkal növekedtek. Legnagyobb az eltérés a terv és a valóság között a mezőgazdaságban és a kivitelben az előbbi 12 százalékkal visszaesett a tavalyelőtti termelési szinthez képest, az utóbbi pedig 14 százalék helyett csak 6 százalékkal növekedett. Mivel az okok nagyjából ismertek, ezúttal nem foglalkoznánk velük részletesebben, ehelyett az idei kilátásokat ismertetjük, ahogy a Tartományi Végrehajtó Tanács látja őket. Vajdaság idei gazdaságpolitikai elképzelésének tervezetét vitatva ugyanis a tartományi kormány tegnapi ülésén úgy találta, hogy megvannak a feltételek a társadalmi termelés 8 százalékos növelésére. A kivitel növelés tekintetében ezúttal óvatosabb a végrehajtó tanács, 10 százalékos növekedést tart reálisnak. Az életszínvonal, amely tavaly 7 százalékkal lett nagyobb, az elképzelés szerint az idén valamivel lassúbb ütemben növekszik. (Csa) A múlt évi gazdaságii eredmények azt mutatják, hogy egy esztendővel ezelőtt, amikor a tavalyi gazdaságfejlesztési lehetőségeket latolgatták a tartományi képvisel Bírálat érte a közigazgatást Meglepő megállapítás hangzott el a tartományi képviselőház minapi elnökségi ülésén: a képviselőház nem képes megvalósítani munkatervét, mert a tartományi közigazgatási szervektől nem kapja meg idejében a szükséges elemzéseket, szakdolgozatokat, törvénytervezeteket és más képviselőházi anyagot. A Közoktatási-Művelődési Tanács részére például is ilyen anyagot kellett volna meghatározott időn belül elkészíteni az illetékes tartományi titkárságnak, s ezekből egyetlenegy sem készült el. Semmivel sem eredményesebb a tartományi törvényhozási titkárság munkája, amely hét törvénytervezetből mindössze egyet készített el idejében. Érthető tehát, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács minél előbb, valószínűleg már a jövő héten, vizsgálat tárgyává akarja tenni, mi az oka a közigazgatás tehetetlenségének, pontosabban, mi az, ami megbénítja a képviselőház munkáját. A tartományi titkárságoknak erről írásbeli jelentést is kell tenni a végrehajtó tanácsnak. (Csa) FEST 71 Fáraszthatatlan közönség Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Belgrád, január 12. A fesztiválok közepén már lanyhulni szokott az érdeklődés, jelentkeznek a fáradtság tünetei, különösen ha olyan túlzsúfolt a program, mint a belgrádi szemlén. A fővárosi közönség azonban, úgy látszik, fáradhatatlan. A Szakszervezeti Otthonban megtartott esti előadásokon még véletlenül sem lehet helyet kapni, sőt egyes filmekre, mint például Kubrich lenyűgöző, tudományos-fantasztikus művére, az Odiszszea 2001-re még állóhelyet sem kapott mindenki; a nagy terem egyszerűen szűknek bizonyult. Az éjféli különműsor iránt is óriási az érdeklődés, ami talán a legérthetőbb, hisz olyan filmeket vetítenek, amelyeket ha most nem néz meg valaki, nem lesztöbbé rá alkalma, mert erkölcsi vagy politikai megfontolásból, vagy egyszerűen azért, mert nem számíthatnak üzleti sikerre, sohasem fogják bemutatni őket mozijainkban. A Kubrich művére leadott szavazatokat még nem összegezték, s valószínűleg ezért a filmeknek a ranglistája csak annyiban változott, hogy az első helyen álló Földieper és vérután Ettore Scola Féltékenység és dráma című műve következik, s a Woodstock a másodikról a harmadik helyre szorult. Ma mutatták be George Roy Hill kitűnő westernjét, a Butch Cassidyt és Lindsay Anderson Ha... című művét, amelyet már vetítettek a mozikban, továbbá Vittorio de Sicának a korábbi műveinél sokkal gyengébb Napraforgóját és Andrzej Wajda Tájkép csata után című 1945- ben játszódó és egy koncentrációs tábor lakóiról szóló nagy sikerű alkotását. Az este elkezdődött a fesztivál negyedik, úgynevezett tiszteletbeli programja is. V. Reim német rendező Chamsin című első filmjének világbemutatóját tartották meg. A film producere Maria Schell, az egyik szerepet pedig Neda Arneric alakítja. Ez az első eset, hogy egy külföldi film ősbemutatóját nálunk rendezik meg. Maria Schell elmondta, hogy szerinte ez logikus, egyrészt azért, mert nem akart üres kézzel jönni Belgrádba, másrészt pedig azért, mert a főszereplő jugoszláv színésznő. Neda Arnericről elragadtatással beszél, nagyon tehetségesnek tartja. Úgy véli, hogy a fiatal színészeknek sokat kell utazniuk, és minél több külföldi filmben szerepelniük. — Évente azért legalább egy filmet mindenkinek hazájában kell forgatnia, mert az otthoni közönség mindig a leghűségesebb — mondotta. A legújabb hírek szerint holnap vagy holnapután megérkezik Belgrádba Iréne Papas és Glenn Ford is. LADI István SZABAD MUNKAHELYEK A Tartományi Munkaközvetítő szokásos szerdai közleménye Tartományunkban az alábbi községi munkaközvetítők területén a következő munkaszervezetek keresnek szakembereket. RÓMAI MUNKAKÖZVETÍTŐ indjijai kirendeltsége — az Indjijai Egészségház megszabott időre fölvesz: 1. Egy fogorvost Föltételek: megfelelő képzettség, gyakorlatnem szükséges. Fizetés 2020 dinár. Munkába lépés megegyezés szerint. — az Indjijai Mezőgazdasági Kombinát fölvesz: 1. Egy okleveles közgazdászt Föltételek: megfelelő képzettség, gyakorlat nem szükséges. Teljesített katonai szolgálat. Fizetés a személyi jövedelemelosztási szabályzat szerint. Munkába lépés azonnal. SZABADKAI MUNKAKÖZVETÍTŐ — a szabadkai Birografika vasúti nyomdavállalat fölvesz. 1. Három tipp-gépmestert Feltételek: szakképzettségi vizsga,, legalább háromévi gyakorlattal. Teljesített katonai szolgálat. Fizetés 800 dinár. Munkába lépés azonnal. — a szabadkai Gyakorlóiskolás Tanítóképző fölvesz. 1. Egy akadémiai festőművészt képzőművészeti tanárnak Feltételek: felsőfokú végzettség, gyakorlat nem szükséges. Fizetés 1680 dinár. Munkába lépés azonnal. Külön követelmény a magyar és a szerbhorvát nyelv ismerete. Leállnak-e a szénbányák? Az árviszály újabb fejleményei Ha az obrenovaci hőerőmű nem egyezik bele, hogy 20 százalékkal nagyobb árat fizessen szénünkért, bányáinkban egy hónapra leállítjuk a termelést, és megkezdjük a legfontosabb berendezések javítását — jelentette ki a Tanjug tudósítójának a vreoci Kolubara Kombinát vezérigazgatója. A két munkaszervezet közötti árviszály már huzamosabb ideje tart. A bánya most felajánlotta, hogy megtéríti a hőerőművek veszteségeit, ha azok a szén árának emelkedése miatt következnek be. Ha a hőerőmű erre sem áll rá, a bányában megkezdik a javítást. Szerda, 1971. január 13. Egymás segítségére, a konkurrencia ellen Tizenhárom aláírás került annak az önigazgatói megállapodásnak a végére, melyet a jugoszláv cukorgyárak kötöttek az együttműködésről, bizonyítván ezzel is, hogy nem babonásak, és hogy bizakodással tekintenek a jövőbe. A termelési terveket, a közös beruházási politikát egyengető, és az együttes értékesítést elősegítő szerződés jelentőségét nem kell külön hangsúlyoznunk. A piaci szükségletek és a tervezett cukorfogyasztás alapján alakítják ki a feldolgozók termelési körzetüket, határozzák el mikor melyik gyárat kell bővíteni vagy korszerűsíteni, nehogy egészségtelen versengésre kerüljön sor. A cukorgyárak ügyviteli szövetségében azt mondják, hogy elsőbbségi jogot élveznek e tekintetben a belgrádi és a bellyei feldolgozók. A megállapodásban olvashatjuk azt is, hogy a következő öt évben minden kereskedelmi vállalatnak szavatolják a legközelebbi gyárból való ellátást, nehogy fölöslegesen utazgasson az áru. Ilyeténképp a gyáraknak nemcsak termelési, hanem fogyasztói körzete is lesz. Csupán a fuvarköltségen óriási megtakarítások lehetségesek. További előny a tudományos kutatómunka közös pénzelése, és a vívmányoknak minden tagvállalat részéről történő felhasználása. Vannak azonban a megállapodásnak és az aláírást megelőző majd követő nyilatkozatoknak olyan tételei is, amelyek bizonyos mértékben visszatetszőek. Vonatkozik ez elsősorban a konkurrencia kiküszöbölésére irányuló törekvésekre. Az ügyviteli szövetség igazgatója közölte, hogy ennek a megállapodásnak be kell kerülnie a szövetségi és köztársasági középtávú tervbe is, hogy megakadályozzák az új cukorgyárak építését. Szerinte máris elegendő van belőlük, mégis újakat kívánnak létesíteni. Megemlítette a DTD szándékát, hogy Palánkon emeljen gyárat. A piac, a termelés és netán az árak szabályozásának vagy önérdekű befolyásolásának még a szándéka is kissé kartell szagú. Az új gyárak építése elleni harc meghirdetése (régebben ezt tették a vágóhidak, közvetve a malomipari vállalatok és a sörgyárak is) bármennyire is nemzetgazdasági érdekeket emlegetnek, erre enged következtetni. Nem véletlenül szándékoznak Palánkon, esetleg Zomborban és másutt is cukorgyárat építeni. A répatermesztők azt mondják, hogy a gyárak zsarolják őket, bajaikat rájuk hárítják, többek között olyképpen is, hogy tisztátlanság címén óriási levonásokat eszközölnek. Már ez az egy körülmény is meg az, hogy ne maradjanak nyersanyagtermelők, építésre kényszeríti a termelőket, ha nem akarnak örökre kiszolgáltatottak maradni. Igen gyorsan és maradéktalanul valóra kell váltani a megállapodásnak azt a tételét, hogy a gyárak hosszú távú együttműködést építenek ki egyebek között a mezőgazdasággal is. Ellenkező esetben, még ha nemzetgazdasági szempontból igazuk is van, nehezen tudják majd eloszlatni a bizalmatlanságot. A malmok és némiképpen a vágóhidak szervezkedése már eddig is elég okot adott a gyanúra, hiszen a földművesek és a nagygazdaságok mindinkább jól szervezett, egységes feldolgozói fronttal találják szemben magukat. Nem leszünk talán ünneprontók azzal, ha kimondjuk, hogy a megállapodásnak árnyoldalai is vannak. Az aláíróktól függ elsősorban, sikerül-e bizalmat kelteni elképzeléseik és terveik iránt. Ellenkező esetben megindul az ádáz harc a nyersanyagért, a vevőért és a haszonért. SOMOGYI Zoltán Minden harmadik dinár az adóhivatalé Hogyan alakul a földművesek jövedelme és adókötelezettsége (II.) Tegnapi számunkban a földművesek jövedelmének és adókötelezettségének alakulásáról írtunk, rámutatva arra, hogy a földművesek adója évről évre növekszik, jövedelmük viszont hol az árarányok eltolódása, hol pedig a terméskiesés miatt csökken, vagy alig emelkedik. Ehhez még csak annyit fűznénk hozzá, hogy tavaly a búza árának 15 párás emelése és a vágóállatok aránylag jó ára csak látszólag növelte a földművesek jövedelmét, valójában az újratermelési anyagok árának az emelkedése, különösen pedig az adó, ezt a csekély többleteit is elvitte. Hihetetlen, de való, ma már minden harmadik dinár az adóhivatalé. Azt sem lehet azonban határozottan állítani, hogy kataszteri adó emelése bizonyos tekintetben nem volt indokolt, különösen ami az egészségbiztosítási járulékot illeti. Az utóbbi időben ugyanis a gyógyszerek ára 20, az orvosi és a kórházi kezelés költségei pedig 10 százalékkal növekedtek, érthető tehát, hogy ezt csakis nagyobb egészségbiztosítási járulékból fedezhetik. Igaz, hogy ezt a földművesek a jobb egészségügyi szolgálat révén visszakapják, de azért mégis újabb megterhelést jelent számukra. Ugyanígy vannak a vízadóval is. Az úgynevezett kötelező vízadó, amelyen öt esztendővel ezelőtt a tartományi képviselőház a DTD-csatorna építése miatt vetett ki, az idén megszűnik, a községek azonban, ha az ármentesítési és lecsapolási munkák költségének fedezésére jónak látják, újra bevezethetik a vízadót. A szabadkai község például két százalék vízadót követel a földművesektől, Szenttamáson, Becsén és Kikindán viszont 7 százalék a vízadó. Ez újabb s aránylag nagy megterhelés lesz a földművesek számára. Egyes községekben, Becsén, Zomborban, a traktor- és munkagépilleték eltörlésének lehetőségét latolgatják, ezzel akarják némileg kárpótolni a földműveseket. Ha nem is mindenkinek, de a húsz-huszonötezertraktor- és munkagép-tulajdonosnak bizonyára sokat jelent a községi illeték leszállítása vagy eltörlése. Adán, Zomborban és még néhány községben már tavaly is lóerőnként csak 10 dinárt fizettek a traktortulajdonosok. A tartományi kormány és a Gazdasági Kamara azt indítványozta, hogy az illetékeit teljesen szüntessék meg, vagy lóerőnként legfeljebb öt dinár legyen. A traktorilletékek között egyébként igen nagy különbségek vannak. Míg a zombori, az adai, a magyarcsernyei stb., földművesek 10 dinárt fizetnek lóerőnként, az újvidéki, a zentai, és a topolyai földművesek 20—50 dinárt. Negyven vajdasági község közül ötben 10, tízben 20, a többiben pedig 50 dinár a traktorilleték. A munkagépek adója között még nagyobb a különbség. Úgy tudjuk, hogy az idén minden községi képviselő-testület megtárgyalja majd a traktor- és munkagépilleték eltörlésének javaslatát, és valószínű, hogy több községben elfogadják, vagy minimálisra csökkentik. Az idén adókedvezményben részesülnek az árvízkárosultak is, ha bejelentik a kárt. A bizottság felbecsüli és ennek alapján adnak majd adókönnyítést. Mindazok a földművesek, akiknek a belvizek pusztították el a vetésüket, szintén folyamodhatnak adókedvezményért. Ez mindenképpen nagy segítség lesz a földműveseknek, mert tavaly, különösen a Tisza mentén sokan károsodtak az árvizek és a belvizek miatt. PAP Endre