Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-08 / 96. szám

Csütörtök, 1971. ápr. 8. Leváltották az Index­­ főszerkesztőjét Az Indexnek, a vajdasági egyetemi hallgatók lapjának kiadói tanácsa leváltotta tisztségéből a lap fő- és fe­lelős szerkesztői teendőivel megbízott Petar Banovča­­nint, s helyébe Márton Ist­vánt, a Jogi Kar negyedéves hallgatóját, a kar egyik leg­jobb tanulóját nevezte ki. Banovčanint azért váltot­ták le, mert a kiadói tanács nem volt megelégedve mun­kájával. A JKSZ Elnökségének bizottsága a kultúra finanszírozásáról A JKSZ Elnökségének mű­velődési bizotsága tegnap a kultúrabeli önigazgatási vi­szonyokról és a kultúra fi­nanszírozásának módjáról tár­gyalt. A felszólalók többsége szerint a kultúra területén még mindig sok a múlt csö­­kevénye, s társadalmunk még mindig nem az önigazga­tás szellemének megfelelően tekint a művelődés kérdései­re. Az eszmei képzés és a politikai akció elválaszthatatlan egymástól Kommunisták regionális tanácskozása Szabadkán Szerdán délelőtt Szabadkán a társadalmi szervezetek székházá­ban regionális tanácskozásra ül­tek össze a VKSZ szabadkai, adai, topolyai, csókái, kanizsai, kishegyesi, kulai, verbászi, apa­tini, zombori és szenttamási köz­ségi bizottságának képviselői. A politikai és eszmei képzésről folytattak eszmecserét. A tanácskozást Svetislav­­Sto­­jakov, a VKSZ TB eszmei bi­zottságának elnöke vezette, meg­jelent még Stipan Kopilovic, ugyanennek a bizottságnak a tagja, valamint Bozóki Antal és Sava Tubié, a VKSZ tartományi bizottságából. A tanácskozás célját ismertet­ve Svetislav Stojakov rámuta­tott a tapasztalati tényre, hogy amikor a társadalomra az át­alakulási folyamatok vagy pe­dig bizonyos megtorpanás miatt nagyobb gondok nehezednek, az önigazgatási eszmékkel szembe­helyezkedő „ideológusok” nem is nagyon kendőzik nézeteiket, és magabiztosan lépnek fel ve­lük a politikai porondra. Már ez a körülmény is ele­gendő ok az eszmei képzésre, ha nem is a legfontosabb. A kom­munistáknak fel kell fegyver­­kezniük az ütközetre, amelyek vállalati, községi és magasabb szinten az önigazgatásért, a de­­bürokratizálásért, a gyorsabb gazdasági-társadalmi előrehala­dásért folyik. Az eszmei képzés legfontosabb kellékeit Stojakov abban lát­ta, hogy ez a munka időszerű legyen (a kor legégetőbb kérdé­seivel foglalkozzon), korszerű le­gyen (forma, stílus, nyelvezet, módszer szempontjából, ne le­gyen avult, u­allkas), szem előtt tartsa az adott környezet kérdé­seit (ne legyen túlságosan álta­lános abban a tekintetben sem, hogy csak nagy országos témá­kat tárgyal). Szépítés nélkül Sem Stojakov a további fej­tegetésekben, amelyekkel a fo­gyatékosságokat ecsetelte, sem a községi aktivisták, akik fel­szólaltak, nem igyekeztek szé­píteni a helyzetet. Sok nehézség­ről esett szó, olyanokról is, mint a megfelelő előadói káder hiá­nya, anyagi nehézségek, a hely­beli erők lebecsülése a „közön­ség” részéről, amely közéleti nagyságokat akar a körében lát­ni stb. Ezzel szemben sok di­csérő szó hangzott el a munkás egyetemek, népegyetemek hasz­nos tevékenységéről ezen a té­ren. Baranyi János kishegyesi párt­titkár elmondta, hogy idejében elkészítették az eszmei munka programját, csak a megvalósí­tás nem úgy megy, ahogy kel­lene. — Pedig a mai lüktető poli­tikai élet közepette a tagság nem közömbös a politikai kér­dések és a haladó szempontok megismerése iránt — állapította meg —, csakhogy mindeddig nem leltük meg az ilyen igé­nyek kielégítésének legjobb mód­ját. A mozgalom létkérdése Az adai Szollár Dezső az őszin­tén jobbat akaró, előre törek­vő ember nyíltságával és bá­torságával nyúlt a kérdéshez. Előadásából kitűnt, hogy az esz­mei képzés és harc kérdését nem lehet az egész jugoszláv kommunista mozgalomtól és sze­repétől elválasztva tárgyalni. — Az akció és az eszmei kép­zés elválaszthatatlan egymástól — mondotta —, ha lanyhul a párt tevékenysége, akkor nem is erősödik a szüksége az elméleti, eszmei továbbképzésnek. Ahol nincs akció, ott nincs felkészü­lés, felfegyverkezés sem az ak­cióra. Szerinte éppen az akció körül van a legnagyobb baj. Jellem­ző, hogy a KSZ szervezetei a munkaszervezetekben, a helyi közösségekben ritkán tanácskoz­nak az élet emez alapsejtjei­nek a problémáiról, és az ott felmerülő eszmei kérdésekről. A helyi szervezetek kizárólag, ama­zok pedig jó­részt csak felső kezdeményezésre jönnek össze, hogy leginkább sablonosan meg­ismerkedjenek a felülről jövő anyagokkal. A munkaszerveze­tekben pedig igen gyakran ugyanarról folyik a tanácsko­zás a KSZ szervezetében, mint a munkástanácsban, a szakszer­vezetben, és másutt. Az átszervezés megállt a félúton Mély benyomást tett Stipan Kopilovic alapos elemzése az ideológiai helyzetről. Megállapí­totta, hogy a KSZ-ben kiélező­dött a politikai harc azok kö­zött, akik végérvényesen elsze­gődtek a KSZ önigazgatásért küzdő szerepe mellett, és azok között, akik mindent elkövet­nek, hogy a KSZ megmaradjon mai, s még nagyon a régire em­lékeztető pozícióban. . Az olyan környezetekben, ahol az ilyen konzerváló erők túl­súlyba jutnak, a KSZ megőrzi klasszikus párt jellegét. — Ezek szerint, ha nincs fel­ső parancs, kezdeményezés, ak­kor nincs akció sem az ilyen szervezetekben. S ha nincs ak­ció, akkor minek az eszmei tu­dat és tudás a tagság körében? — Így jellemezte ezt a maga­tartást Kopilovic, hozzáfűzve, hogy az ilyen tagoknak a meg­maradása a KSZ-ben azt mu­tatja, hogy az átszervezés meg­állt a félúton. A progresszív, az önigazgatá­sért küzdő erőkről megállapítot­ta, hogy nem tömörültek még eléggé, és a szétforgácsoltságuk gyengíti a helyzetüket, teret ad a visszahúzó erőknek. A kanizsai Harmat Ferenc a magyar nyelvű eszmei és poli­tikai ismeretterjesztő munka gátló körülményeiről szólva meg­említette, hogy kevés a célnak megfelelő nyomtatott anyag, ami pedig az előadókat illeti, sokszor a magyar nemzetiségűek is ne­hezen birkóznak meg a magyar­­ terminológiával.’ Dr. Sz. A. A flotta versenyképessége érdekében A bankszakértők a jövő hónap végéig elkészítik a hazai hajógyártás hitelellá­tására vonatkozó javalatu­­kat, majd azonnal megkez­dik az előkészületeket az ér­dekelt bankok konzorciumá­nak megalakítására. Hajógyáraink az ötéves terv szerint egymillió 800 ezer bruttó regisztertonila hajóteret építenek, hogy flottánk versenyképes le­hessen a nemeztközi hajózás­­­ban. 1 MAGYAR SZÓ A Horvát Köztársaság vezetőségének diszkreditá­­lása a cél Vizsgálatot követel a Horvát KSZ Központi Bizottsága rációval. A rágalmazás célja az, hogy politikailag bizony­talan helyzetet keltsen, súr­lódást idézzen elő és bizalmat­lanságot szítson a köztársa­ságok között, gyengítse a po­litikai egységet, s megnehe­zítse az ország további ön­­igazgatási jellegű szocialista fejlődését. A Horvát KSZ Központi Bizottságának egységes meg­állapítása szerint a rágalma­zás csupán egy része a füg­getlen, önigazgatási rendsze­rű szocialista Jugoszlávia el­len irányuló szervezett ellen­séges tevékenységnek, amely egyebek közt abban is meg­nyilvánul, hogy támadják a Horvát Kommunista Szövet­séget és politikai vezetőségét. A fokozódó külföldi ellen­séges tevékenység összefügg az országban levő unitarista, centralista, és bürokrata ele­mek fokozott ellenállásával. Ezek az elemek az utóbbi idő­ben szervezetten működnek, hogy lehetetlenné tegyék vagy meglassítsák az önigaz­gatási irányvétel erősödését, hátráltassák a JKSZ első vá­lasztmányi ülésén megállapí­tott politika végrehajtását. Mesterkedésük a jugoszláv kommunisták egysége ellen irányul, megnehezíti a szét­húzó és soviniszta irányzatok elleni harcukat, nyugtalansá­got és bizalmatlanságot kelt. Mesterkedésükre olyan idő­pontot választottak, amikor a politikai rendszerben bejelen­tett változások éppen jobb körülményeket igyekeznek te­remteni Jugoszlávia további erősítésére. A tények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy szoros ösz­­szefüggés van a külföldi el­lenséges elemek, valamint a belföldi unitarista és bürokra­ta erők működése között. A Horvát KSZ Központi Bizott­sága erélyesen elítéli azt, hogy a Horvát Szocialista Köztársaság politikai vezető­ségének diszkreditálására irá­nyuló félrevezető informáci­ók egyes szövetségi igazgatá­si szervek útján is terjedtek. A Horvát KSZ Központi Bizottsága elengedhetetlenül szükségesnek tartja a vizsgá­lat folytatását. Hangsúlyozza, hogy alaposan és következe­tesen a felelősség teljes meg­állapításáig kell folytatni. A Horvát KSZ Központi Bizottsága szükségesnek tart­ja, hogy a már­ megállapított és ezután megállapítandó té­nyek alapján megfelelő ha­tározatok szülessenek a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség politikai tevékenysége ügyében. Mivel az ellenséges elemek mesterkedése közvetlenül a Horvát Szocialista Köztársa­ság, a Horvát Kommunista Szövetség és vezetősége ellen irányul, a Horvát KSZ KB kötelességének tartotta, hogy tájékoztassa róla a közvéle­ményt. A Horvát KSZ központi bi­zottsága tegnap az alábbi közleményt adta ki: A Horvát KSZ Központi Bizottsága április 6-án rész­letes tájékoztatót kapott a JKSZ Végrehajtó Irodájának az ország ellen irányuló el­lenséges tevékenységgel kap­csolatos március 23-i vitájá­ról és határozatairól. Ülésén a Horvát KSZ Köz­ponti Bizottsága a Végrehaj­tó Iroda megállapításából in­dult ki. Eszerint szervezett ellenséges tevékenységről van szó, amelynek célja az, hogy lejárassák a Horvát Szocialis­ta Köztársaság politikai veze­tőségét. Olyan rágalmakat terjesztenek róla, hogy kap­csolatban áll az usztasa emig- Szlovénia javaslat«». Csak az mehessen külföldre, aki kifizeti iskoláztatási költségeit Szlovéniában — mivel a jelek szerint az idén már munkaerőhiánnyal fognak küzdeni — azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy fel­tételekhez kötik a gazdasági kivándorlást, igyekeznek megakadályozni a szakkép­zett és magas szakképzett­ségű dolgozók, valamint szakemberek külföldön való elhelyezkedését. Egyebek közt felmerült az a javaslat, hogy csak akkor engedélyez­zék számukra a kivándor­lást, ha megtérítik a közös­ségnek iskoláztatási költsé­geiket. Becslések szerint je­lenleg több mint 60 000 szlo­vén dolgozik külföldön. Végleg kivonják az állam­­tőkét a vált szövetségi bankokból Csökken a gépkocsi-behozatali vám — A fizetésszabályozás fő formájn az önigazgatási és a társadalmi megállapodás — Módosult a szövő-, bőr- és gumiipari termékek árának alakítását szabályozó rendelet Jelentés a Szövetségi Vé­grehajtó Tanács üléséről A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnap — a köz­­társasági és a tartományi kormányok képviselőinek közreműködésével — megvitatta a bank-, hitel- és pénzpolitikai törvények felülvizsgálására alakult kép­viselőházi bizottság javaslatait az úgynevezett állami tőkének a szövetségi bankokból való végleges kivoná­sa ügyében. A javaslatok jóváhagyása után elhatá­rozta, hogy külön köztársasági bizottságot alakít a konkrét intézkedések kidolgozására. Véleménye sze­rint a bizottság még ebben a hónapban elkészítheti javaslatait. A továbbiak során, mi­után meghallgata Mirko Te­­pavac külügyi államtitkár beszámolóját a stockholmi nagykövetségünkön történt bűncselekményről, elhatároz­ta, hogy a legerélyesebben tiltakozik a svéd kormány­nál s állásfoglalásáról külön közleményt ad ki. Ezután je­lentést hallgatott meg arról, hogy a külügyi államtitkár­ság milyen intézkedést tett a Kelet-Pakisztánban tartóz­kodó jugoszlávok életének és testi épségéne­k biztosítása végett. Állást foglalt a jövedelem­mel és a keresetekkel kap­csolatos társadalmi politika ügyében. Ennek értelmében javasolni fogja a vállalati jövedelem megállapítását és elosztását szabályozó tör­vény olyan értelmű módosí­tását és kiegészítését, hogy a jövedelemelosztás szabá­lyozásában a fő eszköz az önigazgatási és társadalmi megállapodás legyen. A munkaszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy a jövőben egymással és a többi társadalmi tényező­vel megegyezve állapít­sák meg jövedelemelosz­tási és fizetésszabályozá­si politikájukat. A megállapodásoknak elv­ben köztársasági keretekben kell végbemenniük, szükség esetén azonban kisebb terü­letekre is vonatkozhatnak. De annak a lehetősége is fönnáll, hogy bizonyos gazda­sági ágakra vagy tevékeny­ségekre vonatkozólag több köztársaság vagy az egész ország területére egységes fi­zetésszabályozási politikában állapodjanak meg. A módo­suló törvény ki fogja mon­dani, hogy a jövedelemelosz­tással kapcsolatos társadalmi politika fő hordozója a köz­társaság, ez állapítja meg kö­zelebbről a fizetésszabályozá­si megegyezések feltételeit, a vele kapcsolatos eljárást és az elosztási elveket és mércéket. A köztársasági és a tarto­mányi kormányok egyetér­tése alapján a szövetségi kormány jóváhagyta a gép­kocsi-behozatali vám csök­kentését. Eszerint a kész kocsik behozatalára a vám az eddigi 50 százalékról 40- re csökken, a darabok­ban, összeszerelés céljá­ból behozott gépkocsikra 45-ről 35 százalékra, a hosszú távú termelési együttműködés alapján behozott kocsirészekre pedig 35 százalékról 25- re. A következő vámcsökken­tésről az ötéves terv kere­tében való fejlesztési poli­tika megállapításakor fog­lalnak állást. A Szövetségi Végrehajtó Tanács a továbbiak során vi­tát folytatott a fejlődő or­szágoknak a GATT kereté­ben folyó kereskedelmi tár­gyalásairól. Hazánk állás­pontja ezzel kapcsolatban az, hogy a lusakai értekezleten elfogadott elveket követke­zetesen végre kell hajtani, tehát, egyetlen fejlődő or­szágot sem érhet hátrányos megkülönböztetés. Kormányunk jóvá­hagyta a külföldön való vállalatalapítást, illetve részlegnyitást szabályozó törvénytervezetét, s meg­vitatás végett a Szövet­ségi Képviselőház elé ter­jeszti. Három szövetségi titkár­ságnak — a gazdaságinak, a pénzügyinek és a külkeres­kedelminek­­, valamint a Szövetségi Árh­ivatalnak ja­vaslatára módosította és ki­egészítette a szövő-, bőr- és gumiipari termékek árának alakítását szabályozó rende­letet. Eszerint a fenti termé­keket gyártó vállalatok a szövetségi kiskereskedelmi forgalmi adó megfelelő mér­tékű csökkentésének ará­nyában emelhetik termékeik gyári árát, ezenkívül még 3,5 százalékot számíthatnak rá. A Szövetségi Végrehajtó Tanács végül rendeletével átruházta a kötelező gépjár­mű-biztosítási díj társadalmi ellenőrzésének jogát a köz­társaságokra. Konzorcium a BB vasút építésére Huszonöt szerbiai és Cr­na Gora-i bank tegnap kon­zorciumot alakított a belg­­rádi bari vasút építéséhez szükséges kölcsön begyűjté­sére. A konzorcium tagjai kötelezték magukat, hogy minden intézkedést megtesz­nek a szükséges kölcsön előteremtéséhez, s minden kirendeltségükben kölcsön­­jegyző helyet nyitnak. tovább növekszik a beruhá­zások összege Az idei év első három hó­napjában tovább növekedett a gazdasági beruházások ösz­­szege, mintegy 20 százalékkal meghaladja a tavalyi első ne­gyedévit. A beruházási pénzeszkö­zök legnagyobb része tovább­ra is bankforrásokból ered, ez azonban abszolút összeg­ben valamivel kisebb, mint a múlt év elején, mert a Nem­zeti Bank megszorító intéz­kedései következtében vala­melyest csökkent a kereske­delmi bankok hitelképessége. A bankforrásokból nyújtott beruházási pénzeszközök nagy része a lakásépítés cél­jait szolgálja. Az év első két hónapjában 482 millió dinárt hagytak jóvá erre a célra, vagyis 40 százalékkal többet, mint a múlt év első két hó­napjában. A gazdasági szervezetek­nek a beruházásokban való részvétele az év első két hó­napjában 6 százalékkal ha­ladta meg az összberuházá­­sok növekedésének arányát, vagyis a gazdaság az előző évektől eltérően az idén már nagyobb részt vállalt a beru­házási költségekből. A legnagyobb mértékben a föderáció és a köztársaságok pénzeszközeiből való beruhá­zások összege növekedett. Crna Gorában és Szlovéniá­ban 75 százalékkal, Horvát­országban 32, Bosznia-Her­cegovinában 16, Szerbiában pedig 4 százalékkal. 5. oldal ­ Ne devizával, hanem dinárral serkentsék a kivitelt Bizottsági ülés a köztársasági képviselőházban A köztársasági képviselő­ház Köztársasági Tanácsának külpolitikai bizottsága helyes­léssel fogadta a Köztársasági Végrehajtó Tanács külön munkacsoportjának a külke­reskedelmi és a devizarend­szer tökéletesítésével kapcso­latos elképzelését és állásfog­lalását. A munkacsoport megálla­pítása szerint a jelenlegi rend­szer nem felel meg a köve­telményeknek, s a gazdasági bizonytalansággal együtt nagymértékben fiatott arra, hogy 1965 és 1970 között 200 millió dollárról 1 milliárd 200 millióra növekedett a keres­kedelmi hiány. A fizetési mérleg egyensú­lyának helyreállítása ezért el­engedhetetlen feltétele a meg­szilárdítási program végre­hajtásának és a dinár meg­szilárdításának. Az országos szinten megál­lapított rövid és középtávú teendők alapján az alábbi cé­lokat lehet megvalósítani: a fizetési mérleg egyensúlyá­nak helyreállítása, a külke­reskedelem liberalizálása, a devizapiac bevezetéséhez szükséges feltételek fokoza­tos megteremtése a dinár megszilárdítása. A külkereskedelmi és a de­vizarendszert olyképpen kell kialakítani, hogy ne devizá­val, hanem dinárral serkent­se nagyobb kivitelre a válla­latokat, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a devizával va­ló ösztönzés bizonytalanságot idézett elő a gazdaságban, egyenlőtlen gazdálkodási fel­tételeket szült és a behozatal növekedését okozta. Mivel Horvátországban a devizával való serkentést tartják előnyösebbnek, köz­társaság közti megállapodás­sal kell közös megoldást ta­lálni.

Next