Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-08 / 96. szám
Csütörtök, 1971. ápr. 8. Leváltották az Index főszerkesztőjét Az Indexnek, a vajdasági egyetemi hallgatók lapjának kiadói tanácsa leváltotta tisztségéből a lap fő- és felelős szerkesztői teendőivel megbízott Petar Banovčanint, s helyébe Márton Istvánt, a Jogi Kar negyedéves hallgatóját, a kar egyik legjobb tanulóját nevezte ki. Banovčanint azért váltották le, mert a kiadói tanács nem volt megelégedve munkájával. A JKSZ Elnökségének bizottsága a kultúra finanszírozásáról A JKSZ Elnökségének művelődési bizotsága tegnap a kultúrabeli önigazgatási viszonyokról és a kultúra finanszírozásának módjáról tárgyalt. A felszólalók többsége szerint a kultúra területén még mindig sok a múlt csökevénye, s társadalmunk még mindig nem az önigazgatás szellemének megfelelően tekint a művelődés kérdéseire. Az eszmei képzés és a politikai akció elválaszthatatlan egymástól Kommunisták regionális tanácskozása Szabadkán Szerdán délelőtt Szabadkán a társadalmi szervezetek székházában regionális tanácskozásra ültek össze a VKSZ szabadkai, adai, topolyai, csókái, kanizsai, kishegyesi, kulai, verbászi, apatini, zombori és szenttamási községi bizottságának képviselői. A politikai és eszmei képzésről folytattak eszmecserét. A tanácskozást SvetislavStojakov, a VKSZ TB eszmei bizottságának elnöke vezette, megjelent még Stipan Kopilovic, ugyanennek a bizottságnak a tagja, valamint Bozóki Antal és Sava Tubié, a VKSZ tartományi bizottságából. A tanácskozás célját ismertetve Svetislav Stojakov rámutatott a tapasztalati tényre, hogy amikor a társadalomra az átalakulási folyamatok vagy pedig bizonyos megtorpanás miatt nagyobb gondok nehezednek, az önigazgatási eszmékkel szembehelyezkedő „ideológusok” nem is nagyon kendőzik nézeteiket, és magabiztosan lépnek fel velük a politikai porondra. Már ez a körülmény is elegendő ok az eszmei képzésre, ha nem is a legfontosabb. A kommunistáknak fel kell fegyverkezniük az ütközetre, amelyek vállalati, községi és magasabb szinten az önigazgatásért, a debürokratizálásért, a gyorsabb gazdasági-társadalmi előrehaladásért folyik. Az eszmei képzés legfontosabb kellékeit Stojakov abban látta, hogy ez a munka időszerű legyen (a kor legégetőbb kérdéseivel foglalkozzon), korszerű legyen (forma, stílus, nyelvezet, módszer szempontjából, ne legyen avult, uallkas), szem előtt tartsa az adott környezet kérdéseit (ne legyen túlságosan általános abban a tekintetben sem, hogy csak nagy országos témákat tárgyal). Szépítés nélkül Sem Stojakov a további fejtegetésekben, amelyekkel a fogyatékosságokat ecsetelte, sem a községi aktivisták, akik felszólaltak, nem igyekeztek szépíteni a helyzetet. Sok nehézségről esett szó, olyanokról is, mint a megfelelő előadói káder hiánya, anyagi nehézségek, a helybeli erők lebecsülése a „közönség” részéről, amely közéleti nagyságokat akar a körében látni stb. Ezzel szemben sok dicsérő szó hangzott el a munkás egyetemek, népegyetemek hasznos tevékenységéről ezen a téren. Baranyi János kishegyesi párttitkár elmondta, hogy idejében elkészítették az eszmei munka programját, csak a megvalósítás nem úgy megy, ahogy kellene. — Pedig a mai lüktető politikai élet közepette a tagság nem közömbös a politikai kérdések és a haladó szempontok megismerése iránt — állapította meg —, csakhogy mindeddig nem leltük meg az ilyen igények kielégítésének legjobb módját. A mozgalom létkérdése Az adai Szollár Dezső az őszintén jobbat akaró, előre törekvő ember nyíltságával és bátorságával nyúlt a kérdéshez. Előadásából kitűnt, hogy az eszmei képzés és harc kérdését nem lehet az egész jugoszláv kommunista mozgalomtól és szerepétől elválasztva tárgyalni. — Az akció és az eszmei képzés elválaszthatatlan egymástól — mondotta —, ha lanyhul a párt tevékenysége, akkor nem is erősödik a szüksége az elméleti, eszmei továbbképzésnek. Ahol nincs akció, ott nincs felkészülés, felfegyverkezés sem az akcióra. Szerinte éppen az akció körül van a legnagyobb baj. Jellemző, hogy a KSZ szervezetei a munkaszervezetekben, a helyi közösségekben ritkán tanácskoznak az élet emez alapsejtjeinek a problémáiról, és az ott felmerülő eszmei kérdésekről. A helyi szervezetek kizárólag, amazok pedig jórészt csak felső kezdeményezésre jönnek össze, hogy leginkább sablonosan megismerkedjenek a felülről jövő anyagokkal. A munkaszervezetekben pedig igen gyakran ugyanarról folyik a tanácskozás a KSZ szervezetében, mint a munkástanácsban, a szakszervezetben, és másutt. Az átszervezés megállt a félúton Mély benyomást tett Stipan Kopilovic alapos elemzése az ideológiai helyzetről. Megállapította, hogy a KSZ-ben kiéleződött a politikai harc azok között, akik végérvényesen elszegődtek a KSZ önigazgatásért küzdő szerepe mellett, és azok között, akik mindent elkövetnek, hogy a KSZ megmaradjon mai, s még nagyon a régire emlékeztető pozícióban. . Az olyan környezetekben, ahol az ilyen konzerváló erők túlsúlyba jutnak, a KSZ megőrzi klasszikus párt jellegét. — Ezek szerint, ha nincs felső parancs, kezdeményezés, akkor nincs akció sem az ilyen szervezetekben. S ha nincs akció, akkor minek az eszmei tudat és tudás a tagság körében? — Így jellemezte ezt a magatartást Kopilovic, hozzáfűzve, hogy az ilyen tagoknak a megmaradása a KSZ-ben azt mutatja, hogy az átszervezés megállt a félúton. A progresszív, az önigazgatásért küzdő erőkről megállapította, hogy nem tömörültek még eléggé, és a szétforgácsoltságuk gyengíti a helyzetüket, teret ad a visszahúzó erőknek. A kanizsai Harmat Ferenc a magyar nyelvű eszmei és politikai ismeretterjesztő munka gátló körülményeiről szólva megemlítette, hogy kevés a célnak megfelelő nyomtatott anyag, ami pedig az előadókat illeti, sokszor a magyar nemzetiségűek is nehezen birkóznak meg a magyar terminológiával.’ Dr. Sz. A. A flotta versenyképessége érdekében A bankszakértők a jövő hónap végéig elkészítik a hazai hajógyártás hitelellátására vonatkozó javalatukat, majd azonnal megkezdik az előkészületeket az érdekelt bankok konzorciumának megalakítására. Hajógyáraink az ötéves terv szerint egymillió 800 ezer bruttó regisztertonila hajóteret építenek, hogy flottánk versenyképes lehessen a nemeztközi hajózásban. 1 MAGYAR SZÓ A Horvát Köztársaság vezetőségének diszkreditálása a cél Vizsgálatot követel a Horvát KSZ Központi Bizottsága rációval. A rágalmazás célja az, hogy politikailag bizonytalan helyzetet keltsen, súrlódást idézzen elő és bizalmatlanságot szítson a köztársaságok között, gyengítse a politikai egységet, s megnehezítse az ország további önigazgatási jellegű szocialista fejlődését. A Horvát KSZ Központi Bizottságának egységes megállapítása szerint a rágalmazás csupán egy része a független, önigazgatási rendszerű szocialista Jugoszlávia ellen irányuló szervezett ellenséges tevékenységnek, amely egyebek közt abban is megnyilvánul, hogy támadják a Horvát Kommunista Szövetséget és politikai vezetőségét. A fokozódó külföldi ellenséges tevékenység összefügg az országban levő unitarista, centralista, és bürokrata elemek fokozott ellenállásával. Ezek az elemek az utóbbi időben szervezetten működnek, hogy lehetetlenné tegyék vagy meglassítsák az önigazgatási irányvétel erősödését, hátráltassák a JKSZ első választmányi ülésén megállapított politika végrehajtását. Mesterkedésük a jugoszláv kommunisták egysége ellen irányul, megnehezíti a széthúzó és soviniszta irányzatok elleni harcukat, nyugtalanságot és bizalmatlanságot kelt. Mesterkedésükre olyan időpontot választottak, amikor a politikai rendszerben bejelentett változások éppen jobb körülményeket igyekeznek teremteni Jugoszlávia további erősítésére. A tények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy szoros öszszefüggés van a külföldi ellenséges elemek, valamint a belföldi unitarista és bürokrata erők működése között. A Horvát KSZ Központi Bizottsága erélyesen elítéli azt, hogy a Horvát Szocialista Köztársaság politikai vezetőségének diszkreditálására irányuló félrevezető információk egyes szövetségi igazgatási szervek útján is terjedtek. A Horvát KSZ Központi Bizottsága elengedhetetlenül szükségesnek tartja a vizsgálat folytatását. Hangsúlyozza, hogy alaposan és következetesen a felelősség teljes megállapításáig kell folytatni. A Horvát KSZ Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a már megállapított és ezután megállapítandó tények alapján megfelelő határozatok szülessenek a Jugoszláv Kommunista Szövetség politikai tevékenysége ügyében. Mivel az ellenséges elemek mesterkedése közvetlenül a Horvát Szocialista Köztársaság, a Horvát Kommunista Szövetség és vezetősége ellen irányul, a Horvát KSZ KB kötelességének tartotta, hogy tájékoztassa róla a közvéleményt. A Horvát KSZ központi bizottsága tegnap az alábbi közleményt adta ki: A Horvát KSZ Központi Bizottsága április 6-án részletes tájékoztatót kapott a JKSZ Végrehajtó Irodájának az ország ellen irányuló ellenséges tevékenységgel kapcsolatos március 23-i vitájáról és határozatairól. Ülésén a Horvát KSZ Központi Bizottsága a Végrehajtó Iroda megállapításából indult ki. Eszerint szervezett ellenséges tevékenységről van szó, amelynek célja az, hogy lejárassák a Horvát Szocialista Köztársaság politikai vezetőségét. Olyan rágalmakat terjesztenek róla, hogy kapcsolatban áll az usztasa emig- Szlovénia javaslat«». Csak az mehessen külföldre, aki kifizeti iskoláztatási költségeit Szlovéniában — mivel a jelek szerint az idén már munkaerőhiánnyal fognak küzdeni — azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy feltételekhez kötik a gazdasági kivándorlást, igyekeznek megakadályozni a szakképzett és magas szakképzettségű dolgozók, valamint szakemberek külföldön való elhelyezkedését. Egyebek közt felmerült az a javaslat, hogy csak akkor engedélyezzék számukra a kivándorlást, ha megtérítik a közösségnek iskoláztatási költségeiket. Becslések szerint jelenleg több mint 60 000 szlovén dolgozik külföldön. Végleg kivonják az államtőkét a vált szövetségi bankokból Csökken a gépkocsi-behozatali vám — A fizetésszabályozás fő formájn az önigazgatási és a társadalmi megállapodás — Módosult a szövő-, bőr- és gumiipari termékek árának alakítását szabályozó rendelet Jelentés a Szövetségi Végrehajtó Tanács üléséről A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnap — a köztársasági és a tartományi kormányok képviselőinek közreműködésével — megvitatta a bank-, hitel- és pénzpolitikai törvények felülvizsgálására alakult képviselőházi bizottság javaslatait az úgynevezett állami tőkének a szövetségi bankokból való végleges kivonása ügyében. A javaslatok jóváhagyása után elhatározta, hogy külön köztársasági bizottságot alakít a konkrét intézkedések kidolgozására. Véleménye szerint a bizottság még ebben a hónapban elkészítheti javaslatait. A továbbiak során, miután meghallgata Mirko Tepavac külügyi államtitkár beszámolóját a stockholmi nagykövetségünkön történt bűncselekményről, elhatározta, hogy a legerélyesebben tiltakozik a svéd kormánynál s állásfoglalásáról külön közleményt ad ki. Ezután jelentést hallgatott meg arról, hogy a külügyi államtitkárság milyen intézkedést tett a Kelet-Pakisztánban tartózkodó jugoszlávok életének és testi épségének biztosítása végett. Állást foglalt a jövedelemmel és a keresetekkel kapcsolatos társadalmi politika ügyében. Ennek értelmében javasolni fogja a vállalati jövedelem megállapítását és elosztását szabályozó törvény olyan értelmű módosítását és kiegészítését, hogy a jövedelemelosztás szabályozásában a fő eszköz az önigazgatási és társadalmi megállapodás legyen. A munkaszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy a jövőben egymással és a többi társadalmi tényezővel megegyezve állapítsák meg jövedelemelosztási és fizetésszabályozási politikájukat. A megállapodásoknak elvben köztársasági keretekben kell végbemenniük, szükség esetén azonban kisebb területekre is vonatkozhatnak. De annak a lehetősége is fönnáll, hogy bizonyos gazdasági ágakra vagy tevékenységekre vonatkozólag több köztársaság vagy az egész ország területére egységes fizetésszabályozási politikában állapodjanak meg. A módosuló törvény ki fogja mondani, hogy a jövedelemelosztással kapcsolatos társadalmi politika fő hordozója a köztársaság, ez állapítja meg közelebbről a fizetésszabályozási megegyezések feltételeit, a vele kapcsolatos eljárást és az elosztási elveket és mércéket. A köztársasági és a tartományi kormányok egyetértése alapján a szövetségi kormány jóváhagyta a gépkocsi-behozatali vám csökkentését. Eszerint a kész kocsik behozatalára a vám az eddigi 50 százalékról 40- re csökken, a darabokban, összeszerelés céljából behozott gépkocsikra 45-ről 35 százalékra, a hosszú távú termelési együttműködés alapján behozott kocsirészekre pedig 35 százalékról 25- re. A következő vámcsökkentésről az ötéves terv keretében való fejlesztési politika megállapításakor foglalnak állást. A Szövetségi Végrehajtó Tanács a továbbiak során vitát folytatott a fejlődő országoknak a GATT keretében folyó kereskedelmi tárgyalásairól. Hazánk álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy a lusakai értekezleten elfogadott elveket következetesen végre kell hajtani, tehát, egyetlen fejlődő országot sem érhet hátrányos megkülönböztetés. Kormányunk jóváhagyta a külföldön való vállalatalapítást, illetve részlegnyitást szabályozó törvénytervezetét, s megvitatás végett a Szövetségi Képviselőház elé terjeszti. Három szövetségi titkárságnak — a gazdaságinak, a pénzügyinek és a külkereskedelminek, valamint a Szövetségi Árhivatalnak javaslatára módosította és kiegészítette a szövő-, bőr- és gumiipari termékek árának alakítását szabályozó rendeletet. Eszerint a fenti termékeket gyártó vállalatok a szövetségi kiskereskedelmi forgalmi adó megfelelő mértékű csökkentésének arányában emelhetik termékeik gyári árát, ezenkívül még 3,5 százalékot számíthatnak rá. A Szövetségi Végrehajtó Tanács végül rendeletével átruházta a kötelező gépjármű-biztosítási díj társadalmi ellenőrzésének jogát a köztársaságokra. Konzorcium a BB vasút építésére Huszonöt szerbiai és Crna Gora-i bank tegnap konzorciumot alakított a belgrádi bari vasút építéséhez szükséges kölcsön begyűjtésére. A konzorcium tagjai kötelezték magukat, hogy minden intézkedést megtesznek a szükséges kölcsön előteremtéséhez, s minden kirendeltségükben kölcsönjegyző helyet nyitnak. tovább növekszik a beruházások összege Az idei év első három hónapjában tovább növekedett a gazdasági beruházások öszszege, mintegy 20 százalékkal meghaladja a tavalyi első negyedévit. A beruházási pénzeszközök legnagyobb része továbbra is bankforrásokból ered, ez azonban abszolút összegben valamivel kisebb, mint a múlt év elején, mert a Nemzeti Bank megszorító intézkedései következtében valamelyest csökkent a kereskedelmi bankok hitelképessége. A bankforrásokból nyújtott beruházási pénzeszközök nagy része a lakásépítés céljait szolgálja. Az év első két hónapjában 482 millió dinárt hagytak jóvá erre a célra, vagyis 40 százalékkal többet, mint a múlt év első két hónapjában. A gazdasági szervezeteknek a beruházásokban való részvétele az év első két hónapjában 6 százalékkal haladta meg az összberuházások növekedésének arányát, vagyis a gazdaság az előző évektől eltérően az idén már nagyobb részt vállalt a beruházási költségekből. A legnagyobb mértékben a föderáció és a köztársaságok pénzeszközeiből való beruházások összege növekedett. Crna Gorában és Szlovéniában 75 százalékkal, Horvátországban 32, Bosznia-Hercegovinában 16, Szerbiában pedig 4 százalékkal. 5. oldal Ne devizával, hanem dinárral serkentsék a kivitelt Bizottsági ülés a köztársasági képviselőházban A köztársasági képviselőház Köztársasági Tanácsának külpolitikai bizottsága helyesléssel fogadta a Köztársasági Végrehajtó Tanács külön munkacsoportjának a külkereskedelmi és a devizarendszer tökéletesítésével kapcsolatos elképzelését és állásfoglalását. A munkacsoport megállapítása szerint a jelenlegi rendszer nem felel meg a követelményeknek, s a gazdasági bizonytalansággal együtt nagymértékben fiatott arra, hogy 1965 és 1970 között 200 millió dollárról 1 milliárd 200 millióra növekedett a kereskedelmi hiány. A fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása ezért elengedhetetlen feltétele a megszilárdítási program végrehajtásának és a dinár megszilárdításának. Az országos szinten megállapított rövid és középtávú teendők alapján az alábbi célokat lehet megvalósítani: a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása, a külkereskedelem liberalizálása, a devizapiac bevezetéséhez szükséges feltételek fokozatos megteremtése a dinár megszilárdítása. A külkereskedelmi és a devizarendszert olyképpen kell kialakítani, hogy ne devizával, hanem dinárral serkentse nagyobb kivitelre a vállalatokat, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a devizával való ösztönzés bizonytalanságot idézett elő a gazdaságban, egyenlőtlen gazdálkodási feltételeket szült és a behozatal növekedését okozta. Mivel Horvátországban a devizával való serkentést tartják előnyösebbnek, köztársaság közti megállapodással kell közös megoldást találni.