Magyar Szó, 1972. augusztus (29. évfolyam, 225-240. szám)
1972-08-16 / 225. szám
Egyiptom és Líbia egyesülése a kairói parlament rendkívüli ülése előtt A moszkvai nagykövet folytatta tanácskozásátt a szovjet-egyiptomi viszonyról Kairóban kedden megkezdődött az egyiptomi nemzetgyűlés rendkívüli ülésezése — jelenti a MENA. A háromnapos ülésezésen a parlament megvitatja Líbia és Egyiptom egyesülésének problémáit, továbbá foglalkozik négy törvényjavaslattal, amelyek a nemzeti egység és az állami alapok védelmére, a líbiaiak egyiptomi munkavállalásának jogára, és arra vonatkozik, hogy a líbiaiaknak Egyiptomban ingó és ingatlan vagyonok lehet. Más hír szerint, Jehija Abdel Kader, Egyiptom moszkvai nagykövete, aki szombaton tanácskozásra Kairóba érkezett, kedden megbeszéléseket folytatott a kormány tagjaival Egyiptom és Moszkva kapcsolatairól, valamint a két ország csúcsértekezletének összehívásáról. A nagykövet hétfőn már tanácskozott Mahmud Favzi miniszterelnök-helyettessel és Hasszán el Zajat ügyvezető külügyminiszterrel is. A nyugati politikai megfigyelők egyébként kételkednek, hogy a Szovjetunió és Egyiptom tanácskozásai ismét közelebb hozzák egymáshoz a két országot. Véleményük szerint Hasszán bin Hejkal, az Al Ahram, és Iszhan Abdul Kudusz, az Akhbar el Ján főszerkesztőinek cikkei még inkább elmérgesítik a helyzetet INDIRA GANDHI: A saját erőnkből kell előrehaladnunk Az indiai miniszterelnök beszéde az ország függetlenségének évfordulóján . A függetlenségének 25. évfordulóját ünneplő India arra törekszik, hogy békében éljen a szomszédaival — jelentette ki rádiószózatában Indira Gandhi miniszterelnök. Mint mondta, Indiának nincsenek területi igényei másokkal szemben, de nem engedi meg, hogy bárki is nyomást gyakoroljon rá. — Elmúlt annak az ideje — mondta — amikor bárki befolyásolhatta Indiát. Indira Gandhi elmondta, hogy a kormány igyekszik minél jobban önállósítani az országot és megvalósítani a gyorsabb ütemű gazdasági és szociális fejlődést. Felszólította a nemzetet, hogy bízzék a jövőben, bár az országnak még sok súlyos kérdést kell rendeznie. — Erőfeszítéseinkben ,hogy felszámoljuk a nyomort, a munkanélküliséget és a többi szociális és gazdasági problémát, nem függünk senkitől — mondta a miniszterelnök. — Jól tudjuk, hogy a magunk erejéből kell előrehaladnunk. El kell döntenünk, hogy milyen Indiát akarunk építeni. A miniszterelnök asszony végül hangoztatta, hogy az ország meg tud birkózni mindazokkal a nehézségekkel, amelyeket az aszály és az áradások okoztak. ke 2op U . Ull null III.» . JU.I . Magyar Sió xxix. évf., 225. (9057.) sz. szerda, 1972. augusztus 16. ::::::: ■■■■■■■ ■■■■■■ ■■■■■■■ ARAMNAK Washingtonnak hamarosan döntenie kell A vietnami háború mindjobban foglalkoztatja az amerikai közvéleményt és befolyásolja a választás előtti hangulatot is . A Fehér Ház azt a benyomást akarja kelteni, hogy Nixonnak titkos ütőkártyája van Állandó tudósítónk telefonjelentése New York, augusztus 15. Ramsey Clark volt amerikai igazságügy-miniszter, a Demokrata Párt tagja, McGovern elnökjelölt híve, visszatért Hanoiból és San Franciscóban sajtóértekezletet tartott. Kissinger professzor, az elnök tanácsosa, befejezte nagydobra vert harmadik titkos találkozóját Le Duc Thóval Párizsban, és Svájcba repült, hogy meglátogassa szüleit. Clark sajtóértekezletén adott nyilatkozatait — akár Hanoiban adott nyilatkozatait is, amelyek éle Nixon politikája ellen irányul — William Rogers külügyminiszter naivaknak minősítette. Immár másodszor hangzik el ez a minősítés, mert William Bakley, a maradi nézeteiről ismert hírmagyarázó, úgyszintén naivnak minősítette Jane Fonda, a neves színésznő magatartását, aki Ramseyéhez hasonló benyomásokkal tért vissza Hanoiból. A szóban forgó minősítések csak egy hajszállal jobbak a hazaárulás vádjánál. A kormány vádaskodás helyett most nevetségessé igyekszik tenni ellenfeleit. Clark benyomásait tömören a következőképpen öszszegezhetjük: az amerikai bombázógépek civil létesítményeket is rombolnak, kórházakat is bombáznak, továbbá védőgátakat, amelyek rendkívüli fontosak Észak- Vietnam gazdasága szempontjából. A volt igazságügy-miniszter egy kedvező hírt is hozott Hanoiból, tudatták be Kissinger Saigonban A Fehér Ház közölte, hogy Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök különtanácsosa, kedd este Saigonba utazott. A saigoni kormány tagjaival véleményt cserél párizsi titkos megbeszéléseiről, le, hogy hamarosan szabadlábra helyezik az amerikai hadifoglyok egy kisebb csoportját. Hangsúlyozta, hogy valószínűleg nem a pilótákról lesz szó, mert „ki enged szabadon olyan embereket, akik gyermekeket gyilkolnak”. Az amerikai kormány kétségtelenül dilemma előtt áll, amely nem megoldhatatlan ugyan, de nem is egyszerű. Nixon ugyanis egy évvel ezelőtt azt jósolta, hogy a választás évében a vietnami probléma nem lesz elsőrendű téma, kétségtelen viszont, hogy Rogers külügyminiszter és a kormány többi tagja kénytelen éppen Vietnammal foglalkozni. A Republikánus Párt országos jelölő gyűlésén is a fő napirendi pontok között lesz ez az ügy. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy Nguyen Van Thieu saigoni elnök Nixont támogatja-e legújabb nyilatkozataival, amelyek szerint a háború évekig folytatódik, ha Nixon elnök marad. A Fehér Ház, úgy látszik, szükségesnek tartja, hogy minél gyakrabban küldje titkos tanácskozásokra Párizsba Kissinger tanácsost. Ezzel azt a benyomást kívánja kelteni, hogy Nixon elnöknek van még egy ütőkártyája, amelyet a megfelelő pillanatban váratlanul az asztalra helyez. J. GUSTINČIČ Waldheim befejezte kínai látogatását Elsősorban az ENSZ szerepéről tárgyalt Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár befejezte ötnapos hivatalos látogatását a Kínai Népköztársaságban és kedden elutazott Pekingből. Rövid idei Sanghajban tartózkodik, onnan Ausztráliába megy pihenni. Augusztus 31- én hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezik. A pekingi megbeszélésekről nem adtak ki hivatalos közleményt, csupán annyit közöltek, hogy Waldheimet Csou En-laj miniszterelnök is fogadta, s hogy összesen mintegy tízórás megbeszélést folytatott tekintélyes kínai tisztségviselőkkel, élükön Csi Peng-fei külügyminiszterrel. Pekingi megfigyelők szerint Waldheim elsősorban, a világszervezet ügyeivel foglalkozott és azt igyekezett kifürkészni, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya hogyan tekint az időszerű nemzetközi kérdésekre és az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakára. Feltételezik, hogy Waldheim megvitatta az ENSZ szerepének erősítését és nagyobb részvállalását a válságos területeken, mindenek előtt a Közel-Keleten és Indokínában. ■ _ ~ ./___ .ntXPr' Program készül a magánszektor gépesítésére terjedelmes tárgysorozat a Szövetségi Végrehajtó Tanács /#*U 4£ első őszi ülésén M .... ■ : 1 Rendkívül terjedelmes tárgysorozatot vizsgálnak meg holnapra, augusztus 17-ére kitűzött ülésükön a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjai. Csupa égető kérdéssel: az árak alakulásával, a piac ellátásával, a megszilárdítási intézkedésekkel és más időszerű gazdasági ügyekkel foglalkoznak. A napirendi pontok közül jelentőségénél fogva kiváltképpen nagy érdeklődésre tarthat számot az az akcióprogram, amelyet az illetékes kormányhivatalok azért dolgoztak ki, hogy végrehajtsák a Szövetségi Képviselőház múlt hónap elején kiadott határozatait. Megkülönböztetett figyelmet fognak szentelni az egyes gazdasági ágak közti aránytalanságoknak. A Szövetségi Pénzügyi Titkárság pótintézkedéseket készít a fizetésképtelenség megszüntetésére. A kormány tagjai ezenkívül tárgyalnak a gazdaság veszteségeinek fedezéséről, különös tekintettel azokra a gazdasági ágakra, amelyek — mint a vasút is — tartoznak a Nemzetközi Banknak. A Szövetségi Mezőgazdasági Titkárság az illetékes köztársasági és tartományi szervekkel együtt hosszú távú fejlesztési programot dolgoz ki azoknak a mezőgazdasági termékeknek a termelésére, amelyeknek termeléskorszerűsítési tervéhez a Nemzetközi Bank is hozzájárult. Külön tervet dolgoznak ki továbbá a magánbirtokokon való termelés gépesítésére. A jelenlegi kormánynak ez lesz az első ülése működésének második esztendejében. Az eltelt egy évben 83 ízben ült össze. ^ЈИШВЕЗСЕЗВШЈВ 1 TÁRGYSORSJÁTÉK g =4 XV. FORDUlÓ f=* Ц Џ 3 — I© 1 A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről A Tartományi Végrehajtó Tanács Nagy Ferenc elnökletével tegnap megvitatott néhány időszerű kérdést. Egyebek közt elfogadta azt a javaslatot, hogy a Tartományi Képviselőház dolgozzon ki törvényt a társadalmi tulajdonban levő ingatlanok telekkönyvezésének szabályozására, majd tudomásul vette a személyi jövedelem a január—áprilisi időszakban való alakulásáról készített jelentését. Végül jóváhagyta törvényhozási titkárságnak a vajdasági Hivatalos Lap kiadása ügyében a Dnevnik vállalattal kötött szerződését, és kijelölte, hogy tagjai közül ki válaszoljon három képviselő régebben benyújtott kérdésére. Másodpercekig hullott a poggyász a levegőből... újabb részletek a keletnémet repülőgép katasztrófájáról — Mind a 148 utas az NDK állampolgára volt — Még nem állapították meg a szerencsétlenség okát — A berlini lapok csak rövid közleményt hoztak Szanaszét heverő poggyász és útlevelek, összeroncsolódott alkatrészek és sok holttest — ez látható a Berlin közelében, Königs Wusterhausen mellett történt légikatasztrófa színhelyén. A 148 utas és a 8 főnyi személyzet közül — mint hajnali kiadásunkban már jelentettük — senki sem maradt életben, az IL—62-es mintájú négymotoros sugárhajtású gépóriás szerencsétlenségében. Ennél több áldozata csak az 1971 júliusában történt japáni katasztrófának volt: 162 halott, ez esetben azonban két repülőgép — egy Boeing—727 utasgép és egy Sabre F—86 típusú vadászgép ütközött össze a levegőben. A keletnémet Interflug vállalat IL—62-es repülőgépe a levegőben robbant fel hétfőn este, alig néhány perccel azután, hogy felszállt a kelet-berlini Schönefeld repülőtérről. Utasai — valamennyien keletnémet állampolgárok — a bulgáriai Burgaszba indultak nyaralni. A szemtanúk szerint, a repülőgép a robbanás után két részre szakadt a levegőben, lángba borulva, alig 50—60 méterre a 8000 lakosú Königs Wusterhausen házaitól lezuhant. — Másodperceken át hullottak a levegőből a pogygyászdarabok és az útlevelek a kertünkbe — mondja ■egy asszony. — Az autónkra egy jókora fémcső pottyant. A repülőgép hátsó része egy mezőre, elülső része pedig egy faiskolára zuhant. — Sétálni indultam a családommal — mesélte egy másik szemtanú —, amikor hallottuk, hogy a repülőgép motorja köhögni kezdett. Nyomban ezután hatalmas robbanás dördült. Alig egy kilométernyire óriási füstfelhőt pillantottunk meg, majd a repülőgép roncsait. A nyugat-berlini rendőrség szóvivője szerint, a repülőgép egyik motorja a felszállás után meghibásodott, s mielőtt a pilóta vissza tudta volna irányítani a gépet a repülőtérre, bekövetkezett a katasztrófa. A katonaság és a rendőrség áttörhetetlen kordont vont a szerencsétlenség színhelye köré, még az újságírókat és a fotóriportereket sem engedik a közelbe. A keletnémet kormány vizsgáló bizottságot küldött ki a katasztrófa okainak megállapítására. Az ADN nevű keletnémet hírügynökség közölte, hogy az Interflug nevű keletnémet légiforgalmi vállalat lezuhant Iljusin—62-es repülőgépének mind a 148 utasa keletnémet állampolgár volt. A Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottsága folytatja a katasztrófa okainak kivizsgálását. Újabb részleteket nem közöltek. A berlini lapok egyébként is csupán rövid közleményt hoztak a szerencsétlenül jártak nevét sem tették közzé. Heinemann részvétét fejezte ki Ulbrichtnak Bonnból jelenti a Tanjug. Gustav Heinemann, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke részvéttáviratot intézett Walter Ulbrichthoz, az NDK államtanácsának elnökéhez. Amin mégis fogadta a brit megbízottat Geoffrey Rippon brit miniszter, a brit kormány különmegbízottja, kedden reggel visszatért Entebébe, majd folytatta útját Kampalába, és találkozott Idi Amin tábornokkal, Uganda elnökével. Az ugandai elnök döntéséről tárgyalnak, amelynek értelmében mintegy nyolcvanezer brit útlevéllel rendelkező ázsiainak el kell hagynia Ugandát. Rippon első ugandai látogatása alkalmával nem találkozott Aminnal. Az ugandai elnök ugyanis kijelentette hogy nem fogadhatja el később azonban közölte, hogy hajlandó tanácskozni a brit kormány küldöttjével. A brit kormány egyébként széles körű nemzetközi tevékenységet indított az üggyel kapcsolatban. Tanácskozott Indiával, Pakisztánnal és Bangladeshsel, ezt követően hozzálátott a Brit Nemzetközösség tagállamainak csúcstalálkozójának megszervezéséhez. London állítólag a 80 000 brit útlevéllel rendelkező, Ugandából kiutasított ázsiai ügyét az ENSZ elé kívánja terjeszteni. Londonban egyébként közölték, hogy a brit kormány vállalja a felelősséget a szóban forgó emberekért, a megszabott háromhónapos határidő alatt azonban nem tudja elhelyezni őket.