Magyar Szó, 1973. január (30. évfolyam, 1-13. szám)

1973-01-03 / 1. szám

iÜEÜE XXX- ®v^> *• (9193.) szám SUS!S Szerda, 1973. ianuár 3. SSŠHŠŠ RISRIII ВБ11В1Н 1аив11вишоииЈзиаиасв1Ец:асссиввши*в1И1МИР1Виваа11аншвивчнавЕИИовнввк*1лг;ааикл1з&!гавпивчкшв1иии1ч .................................................■■■■■■■■■■SSiiSiSSISSSSISiSSSiSSSSSSSiaaBiSiaiiSSSSSaESSSiSS ABA 1 dinar Tito elnök újévi üzenet­váltása állam- és kormányfőkkel Az újév alkalmából Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő állam- és kor­mányfőkkel, valamint párt­vezetőkkel váltott újévi üd­vözlő táviratot: Haxhi Lleshivel, az Albán Népköztársaság Népi Gyű­lése Elnökségének elnökével, Franz Jonasszal, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­kével, Anvar el Szadattal, az Egyiptomi Arab Köztár­saság elnökével, Mohamed Zahirral, Afganisztán kirá­lyával, Abdul Szajeddal, Bangladesh Népköztársaság elnökével, Baudouin belga királlyal, Serezse Khamával, Bostwana köztársasági elnö­kével, Hugo Banzar Suarez­­zal, Bolívia köztársasági el­nökével, Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács elnökével, Ludvík Svobodá­­va­l, Csehszlovákia elnökével és Gustav Husákkal, a Cseh­szlovák Kommunista Párt első titkárával, Hailé Sze­­lassziéval, Etiópia császárá­val, Vordommal, az etióp kormány elnökével, Urho Kekkonen finn köztársasági elnökkel, Georges Pompidou francia köztársasági elnök­kel, A. Achamponggal, a Ghánai Köztársaság Nemze­ti Felszabadító Bizottságának elnökével, Sékou Touréval, Guinea köztársasági elnöké­vel, Julianna holland ki­rálynővel, Indira Gandhi in­diai miniszterelnökkel, Reza Pahlavi iráni sahhal, Amir Abbasz Hoveida iráni mi­niszterelnökkel, Christian El­diannnal, Izland köztársasági elnökével, Luigi Longóval, az Olasz Kommunista Párt elnökével, Husszein jordá­­niai királlyal, Roland Miche­ner kanadai főkormányzó­val, Makariosz érsekkel, Cip­rus köztársasági elnökével, Kim Ir Szennel, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányfőjével, Ma­rian Nguabival, Brazzaville- Kongó elnökével, Szabah asz-Szalam asz-Szabah sejk­kel, Kuvait államfőjével, Savang Vatthana laoszi ki­rállyal. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök üzenetet váltott meg: León luxemburgi nagy­herceggel, Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság El­(Folytatása a 3. oldalon) Marchais Brezsnyevvel tárgyalt A szovjet fővárosban lehetségesnek tartják a Francia KP választási győzelmét A moszkvai Pravda keddi számában közölte, hogy Leo­­nyid Brezsnyev, a Szovjet KP főtitkára és Georges Mar­chais, a francia KP főtitkára december 29-én Moszkvában megbeszélést tartott. A hír iránti érdeklődést csak fokozta az a körülmény, hogy már bejelentették Brezsnyev és Pompidou fran­cia köztársasági elnök ta­lálkozóját január 11-ére. E bejelentés után a nyugat­európai lapokban találgatni kezdték, hogy a Pompidou— Brezsnyev-találkozó mennyi­re befolyásolja az egyesült baloldal választási esélyét a márciusra kiírt franciaorszá­gi választásokon. A Francia KP és Moszkva egyaránt el­utasította ezeket a találgatá­sokat. A Pravda szerint a találko­zón egyetértés nyilvánult meg minden megtárgyalt kérdésben. A két pártvezető hangsúlyozta a szovjet— francia együttműködés jelen­tőségét, de megállapította, hogy az államok közötti bé­kés koegzisztencia nem gá­tolja az osztály- és antiim­­perialista harcot. Abból, a tényből, hogy Brezsnyev és Marchais számos kérdésről tárgyalt, a megfigyelők arra következtetnek, hogy Moszk­vában lehetségesnek tartják a Francia KP választási győ­zelmét. Vidám HangulatKem Legtöbben meghitt családi körben ünnepeltek Belgrád lakói szerényen, különösebb pompa nélkül, de azért rendkívül vidáman köszöntötték az új eszten­dőt. A hótakaró nélküli, sze­les idő nem befolyásolta a fővárosiak jó hangulatát. A szokásokhoz híven a belgrádiak többsége otthon, családi és baráti körben szil­veszterezett. Azok, akik szi­lárdan elhatározták, hogy az éjszakát valamelyik kávé­házban, vendéglőben töltik, nem féltették helyüket, mert szilveszterkor mindenkinek jutott elegendő hely. Egyes vendéglátóipari dolgozók va­lószínűleg emiatt az utolsó pillanatban leengedték az árakat, de még így is volt üres szék. A taxisofőrök bi­zonyíthatják a legjobban, hogy az emberek nemigen igyekeztek nyilvános helyen bevárni az új évet. A Metropol, a Slavija és a Jugoslavia szállodák dolgo­zóinak nem fájt a fejük a kevés látogató miatt. A ri­porterek benyomása szerint a Jugoslavia Szállodában volt a legvidámabb a han­gulat, az ország minden vi­dékéről csaknem kétezer vendég gyűlt össze. Az új esztendőben Dušan­­ka Djurdjevic munkásnő fiú gyermeke volt a főváros el­ső új lakosa. Jóval idősebb polgártársai, az egyetemis­ták, az ifjúsági otthonban és a lemezkl­ubban az újévi fenyőfa mellett ünnepeltek. Vidám volt a hangulat a Skadarliján, az ismert kávé­házakban is. Az új év első óráiban a belgrádi közlekedési rend­őrök sok szerencsét kívántak a főváros lakóinak. Addig az időig a városban egyet­lenegy közlekedési baleset sem történt. Szarajevó mintegy tízezer lakosa a városon kívül, a kör­nyező hegyekben, a makars­­kai és a dubrovniki riviérán töltötte az újévi ünnepeket. A város lakói közül leg­többen mégis otthon, csalá­di és baráti körben szilvesz­tereztek. A szállodákban már korábban elkelt minden hely. Szilveszter éjszakáját az Európa Szállodában töltötte Džemal BIJEDIČ, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács el­nöke, és Branko MIKULIC, a Bosznia-hercegovinai KSZ Központi Bizottságának el­nöke is. Sokan voltak a város kör­nyéki kirándulóhelyeken, a (Folytatása az 5. oldalon) Ifjúságunk folytassa erőfeszítéseinket Az újév első perceiben Tito az ország ifjú nemzedékéhez szólt . Elnökünk Miločerban szilveszterezett Josip BROZ TITO köz­társasági elnök és felesége Jovanka, akik már néhány napja Crna Gorában tartóz­kodnak, a miloceri Maestral­­szállóban szilvesztereztek. Tito elnök és Jovanka pon­tosan este 9 órakor érkezett meg vendéglátóinak kísére­tében a Maestral-szállóba. A szálloda bejárata előtt a magas rangú vendégeket Mi­lo MEDIGOVIC, a budvai község elnöke és Pero VR­­BICA, a szálloda igazgatója üdvözölték. A számos vendég lelkes fo­gadtatása közepette Tito el­nök és felesége Jovanka a népviseletbe öltözött fiata­lok sorfala között vonult be. A vendéglátókon kívül Tito elnöknek és feleségének, Jovankának kíséretében vol­tak Crna Gora állami és pártvezetői, Vidoje­v.ARKO­­VIC, Veselin DJUKA­NOVIC, Dobroslav ČULAFIC, és­­ dr. Žarko BULAJIĆ, továbbá a társadalmi-politikai szerve­zetek és képviseleti testüle­tek összes képviselői, vala­mint Mihialko TOBOROVIC, Veljko MILATOVIC, Peko DAPCEVIC, Veljko VLA­­HOVIC, Blažo JOVANO­­VIC, Svetozar VUKMANO­­VIC, Nikola LJUBICIC, Vuko DRAGASEVIC, Rado­mir KOMATINA, és még sok más szövetségi és köztársasá­gi tisztségviselő. — Boldog új esztendőt kí­vánok, és most lássunk mun­kához — mondta Tito elnök az újév első perceiben Jugo­szlávia ifjú nemzedékéhez intézett beszédében. Amíg a Maestral Szálloda termeiben még javában tartott a ven­dégek egymáshoz intézett új­évi jókívánsága. Tito elnök odalépett a titogradi egyete­mi hallgatók és a Crna Go­­ra-i vállalatok ifjúmunkásai­nak asztalaihoz, és beszélge­tésbe kezdett a lányokkal és fiúkkal az elmúlt év sike­reiről és nehézségeiről, és mindarról, ami az idén várja őket. (Folytatása az 5. oldalon) Vesna Vulović, a JAT légikisasszonya Tito elnököt és feleségét köszönti újév hajnalán Derűs szilveszter a nagyvilágban Az egész világ hagyomá­nyos módon, vidáman kö­szöntötte az új esztendőt. Párizsban a kávéházak, ét­termek, mozi- és tánctermek zsúfolásig megteltek, minde­nütt jókedvűen, lármásan kö­szöntötték az új évet. Londonban sokan megfü­­rödtek a Trafalgar Square-i szökőkút vizében, hogy le­­hűtség magukat, vagy hogy új látványosságról gondos­kodjanak a szilveszterezők­­nek. Glasgow-ban azonban a nagy hideg miatt elmaradt a hagyományos fürdés a vá­ros főterének medencéjében. Rómában régi szokás sze­rint, amikor az éjfélt elütöt­te az óra, az utcára dobál­ták az ócskaságokat, a meg­unt holmit. Volt ott a tá­nyértól az ágyig minden. Olaszországban azonban va­lamivel csendesebb volt a szil­veszteréjszaka, szint koráb­ban, valószínűleg az áremel­kedés és az új adók miatt. (Közvetlenül újév előtt kö­zölték például, hogy a Fiat 12 százalékkal emeli autói­nak árát.) Vidám szilveszterezésről ér­kezett hír Nyugat-Németor­­szágból, Skandináviából és a többi európai országból, de hangulatos volt az éjszaka az ázsiai nagyvárosokban is. Különösen vonatkozik ez To­kióra, ahol a gazdasági fel­lendülés növelte az ünnep­lés vidámságát. Az év első napján azonban a tokiói diákok már a bajokra emlé­keztek: tüntettek az ameri­kai nagykövetség előtt. Az újév alkalmából a vi­lág valamennyi országának állam-, illetve kormányfője szózattal fordult országának népéhez. Néhány ilyen újévi szózatot ismertetünk az alábbiakban. MOSZKVA. — Koszigin szovjet miniszterelnök az or­szág dolgozóihoz intézett új­évi üzenetében hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek ha­raggal és megbotránkozással ítélik el az amerikai impe­rializmus vietnami gonosz­tetteit. Az imperializmus még mindig nem mondott le arról, hogy erőszakkal kény­szerítse rá akaratát más né­pekre. Az amerikai agresz­­szorok bombái tovább hulla­nak a vietnami városokra és falvakra, a Közel-Keleten pedig az izraeli agresszor to­vábbra is megszállva tartja az arab területeket — áll többek között Koszigin új­évi üzenetében. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy 1973-ban a Szovjetunióban újabb győ­zelmek születnek a gazda­ság, a kultúra és az életszín­vonal emelése terén egy­aránt. RÓMA. — Giovanni Leone olasz köztársasági elnök új­évi szózatának egyik fő té­mája a Közös Piac bővülése volt. Többek között hangsú­lyozta, hogy Nagy-Britannia, Dánia és Írország belépésé­vel nemcsak a tagállamok gazdasági problémáinak meg­oldását könnyítik meg, ha­nem létrejött a béke és biz­tonság újabb fontos ténye­zője is. BÉCS: — Franz Jonas oszt­rák köztársasági elnök hang­súlyozta, hogy Ausztria to­vábbra is mindent megtesz, hogy igazolja a világ népei­nek beléje helyezett bizal­mát, és kerülni fog mindent.­­ (Folytatása a 3­ oldalon) Felújultak a párizsi tárgyalások A szakértők előkészítik Kissinger és Le Duc Tho január 8-i találkozóját a Schumann: Ismét felcsillant a remény Párizsban tegnap szakértői szinten folytatódtak a tárgyalások a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői között. A szakértők feladata, hogy előkészítsék Kissinger és Le Duc Tho január 8-ára kitűzött újabb találkozóját. Mint már ismeretes, a Fe­hér Ház szóvivője még az újévi ünnepek előtt tartott rendkívüli sajtóértekezletén bejelentette, hogy Nixon el­nök parancsára az amerikai légierő megszüntette a VDK- nak a 20. szélességi körtől északabbra fekvő területei­nek, tehát Hanoi és Haiphong környékének bombázását is. Egyelőre nem szivárog­tak ki részletek arról, hogy a két fél milyen módon álla­podott meg a tárgyalások folytatásában, megfigyelők azonban emlékeztetnek rá, hogy a VDK kormánya az utóbbi két hét alatt is ,több ízben határozottan kimondta, hogy hajlandó a bék­etárgya­­lások folytatására, de nem a terrorbombázások, a fenye­getések súlya alatt, hanem csak akkor, ha visszaáll a december 18-a, tehát az ame­rikai légitámadások felújítá­sa előtti helyzet. Egy bizonyos: a tárgyalá­sokat nem lehet Thieu sai­­goni elnök platformja alap­ján folytatni, aki elutasítja az októberi megállapodás lényegét, és az egyedüli úr akar lenni Dél-Vietnamban. Thieu az utóbbi napokban állandóan Dél-Vietnam füg­getlenségét, szuverenitását és területi integritását he­lyezte előtérbe, teljesen sem­mibe véve az 1954. évi genfi egyezményeket, melyek sze­rint Vietnam egységes terü­let, egy ország és állam, és jövőjét tárgyalások és a la­kosság szabad állásfoglalása alapján kell rendezni. A Párizsban tárgyaló észak-vietnami küldöttség és Fehér Ház közleménye után kifejezte készségét a négyes tárgyalások folytatá­sára, a saigoni küldöttség azonban nem nyilatkozott. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány megbí­zottja szerint vissza kell tér­ni a december 18-a előtti­ helyzetre, halogatás nélkül el kell fogadni az október végi megállapodást és útját kell állni a további terror­nak Dél-Vietnamban. Közvetlenül az észak-viet­nami—amerikai tárgyalások folytatásáról szóló közlemény után Schumann francia kül­ügyminiszter fogadta a VDK delegátusát, és a vele foly­tatott tárgyalások után kije­lentette: — Ismét felcsillant a remény, és azt hiszem, hogy kitartó erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Párizsban hivatalosan még nem kommentálták, hogy az amerikaiakat mi késztette a tárgyalások folytatására és a bombázások megszüntetésé­re, de általános az a véle­mény, hogy ez egyrészt a VDK elleni légitámadások negatív politikai hatásának, a világközvélemény tiltako­zásának eredménye, más­részt annak, hogy az óriási anyagi kárt okozó és szá­mos emberéletet követelő bombázások nem ingatták meg a vietnamiak ellenállá­sát és elszántságát, hogy to­vább harcolnak szabadsá­gukért és függetlenségükért

Next