Magyar Szó, 1973. április (30. évfolyam, 89-103. szám)
1973-04-01 / 89. szám
HC 2043 . I / ./1УГЗ 4-as Magyar Sió VBIIIIIB'lMIIBMIIIIIRIIIIIBBIIIIIIIIIIIIIMIRIIIIIIIIINIinillllllHIIIKRBIRIIinillllll вававлввавв!3Noвсвввва«ваве8ааввввваввввааввиввававваааааванввааввавваавва1вааааваааалаа ивввавв XXX. evf., 89. (9281.) szám 5SSSSS Vasárnap, 1973. április 1. ввввввп BBBBBRflBBBBBiaBaBiaBRBBaiaRitBiBiiiiiBiniRBHRiiiRiiiiiiiainintinillllilllliiiiliii ввЕвввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввавввввввввввввввввввваававввввввв ’ / % AKA 1 DINAR .---------------------------------------------—' --------------------------------------Összefüggések A VÉLETLEN ÚGY HOZTA, hogy pénteki számunk egyik oldalán Tito seljezníki beszédét közöltük, a másikon pedig egy interjút a kikindai községközi munkaközvetítő intézet irodaházának építéséről. Hogy mi az összefüggés a kettő között? Elnökünk igen éles szavakkal mutatott rá, hogy nemcsak a felsőbb szervekben, hanem egyes községekben is voltak törekvések — sőt vannak ma is —, hogy a termelőktől elidegenített pénzeszközöket monumentális épületekbe öljék, illetve olyasmibe, ami nemcsak hogy nem sürgős, hanem szükségtelen is. Ezért kell a munkásellenőrzés — fűzte tovább — mégpedig nemcsak a gyárban, hanem rajta kívül is. A legkülönfélébb kérdésekkel kapcsolatban a munkásosztálynak kell igent vagy nemet mondania. A munkaközvetítő intézet igazgatója említett nyilatkozatában megerősítette, hogy Kikinda központjában, kétmillió-nyolcszázezer dináros befektetéssel megkezdték az intézet építését. Honnan rá a pénz? Minden dolgozó bruttó személyi jövedelmének bizonyos hányadát (ebben az esetben 0,65 százalékát) a munkaközvetítők kapják, hogy igen fontos társadalmi és gazdasági szerepüket zavartalanul betölthessék. A többi között kötelességük anyagilag támogatni az új munkahelyek megnyitását. A kikindai községközi intézet pénztárában ily módon évente 6,5 millió dinár folyik be, öt község területéről: Adóról, Zentáról, Csókáról, Törökkanizsáról és Kikindáról. Nos, ebből a pénzből miután többé-kevésbé ellátták tevékenységüket, maradt még bizonyos összeg az inkriminált irodaház építésére is. Nem bocsátkozunk abba, hogy ez a feltehetően összkomfortos épület kell-e vagy nem kell, bár a jelek inkább azt mutatják, hogy nem tartozik a nélkülözhetetlen beruházások közé. Nem kétséges az sem, hogy Kikinda csinosabb lesz-e egy középülettel. Még csak törvényszegés sem történt, mert az építkezést az önigazgatási szervek hagyták jóvá. A fedezetlen beruházások közé sem sorolhatjuk, mert megvan rá a pénz. Miért feszegetjük akkor hát mégis ezt a kérdést? Hol vannak az összefüggések, amikor látszólag minden rendben van? Az történt tulajdonképpen, h°gy az adai, zentai, csókai, törökkanizsai és kikindai közvetlen termelők, illetve dolgozók, tehát azok, akik a munkaközvetítő intézet alapját létrehozták, egyszerűen kimaradtak a döntéshozatalból. Senki sem kérdezte meg tőlük vagy küldötteiktől, mi legyen a fennmaradt összegnél- Lehet, hogy az irodaház építése mellett döntöttek volna ők is, de lehet, hogy a pénzt sokkal okosabban használták volna fel. Csökkenthették volna például, a járulék százalékarányát, s ezáltal a gazdaság megterhelését, esetleg visszaszármaztathatták volna a pénzt a gazdaságnak, vagy valamilyen együttes gazdaságszilárdítási vállalkozásba kezdhettek volna. Mondhatná valaki: csepp a tengerben. Ez így is van, de ehhez hozzá kell fűzni, hogy „a kikindai példa nem egyedi eset. A közvetlen termelőktől máshol is elidegenítik az eszközöket, más esetekben is kimaradnak a döntéshozatalból, így például a társadalombiztosító, a pénzintézetek, az érdekközösségek esetében. Erről manapság mindenütt sok szó hangzik el, valószínűleg Kikindán is, abban az értesemberben, ezen Őrhelyzeten most már ilkSsceresat változtatni kell Ezért ha a konkrét esetben nem is álL fenn a formális törvényszegés vádja, mégis politikai vétség történt. Méghozzá a község felelős kommunistáinak bábáskodásával — a pántlevél Jgtesle Jay Cyill ) o A legelszántabban a határozatok végrehajtásáért Április 26-án és 27-én tartják az SZKSZ V. választmányi értekezletét Az SZKSZ KB 49. ülése Az SZKSZ KB 49. ülése Tihomir Vlaškalić elnökletével a második napon az alkotmányfüggelékek alkalmazásáról szóló határozati javaslat vitájával folytatta munkáját. A javaslatra igen sok megjegyzés hangzott el, főleg a feladatok konkretizálását szorgalmazták. Az elfogadott határozatok a többi között leszögezik, a kommunisták kötelessége, hogy a leghatározottabban küzdjenek az alkotmányfüggelékek alkalmazásáért a kereskedelemben, a bankokban és a biztosítóintézetekben is. Fel kell fedni az ellenállás minden formáját. Azoknak, akik ellenállást tanúsítanak a függelékek alkalmazásával szemben, nincs helyük a Kommunista Szövetségben, nem maradhatnak felelősségteljes beosztásukban. A határozatok kötelezik a KSZ alapszervezeteit az említett tevékenységekben, hogy konkrét akcióprogramokat dolgozzanak ki. A községi, városi, a tartományi bizottságok és a KB kezdeményezni és irányítani fogja az akciókat, megfelelő intézkedéseket foganatosít beleértve a politikai felelősségre vonást is a feladatok végre nem hajtása miatt. A határozatok elfogadása után a KB döntött az V. választmányi értekezlet megtartásának időpontjáról. Április 26-án és 27-én tartják meg. Utána a IV. és az V. választmányi értekezlet közötti tevékenységről készített jelentést vitatták meg. Ehhez Mirko Popovic mondott bevezetőt. Az V. választmányi értekezlet kritikailag fogja felmérni az elmúlt időszak munkáját — kezdte bevezetőjét Popovic elvtárs —, ezt a célt szolgálja a Központi Bizottság munkájáról készített jelentés is. A két értekezlet közötti időszak nem túl hosszú, de rendkívül gazdag és jelentős. Kétségtelenül számottevő eredmények születtek a termelésben, a kultúrában, közoktatásban, az önigazgatás fejlesz (Folytatása a 6. oldalon) Tito elnök részvéttávirata Burgibához Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a tunéziai katasztrofális árvíz alkalmából a következő táviratot küldte Burgiba elnöknek: „A katasztrofális árvizek, amelyek országa egyes vidékeit sújtották, sok emberáldozatot, valamint nagy anyagi kárt idéztek elő. A JSZSZK népe és a magam nevében mély részvétemet fejezem ki. „ Kérem, elnök úr, hogy a szerencsétlenül jártak családtagjainak tolmácsolja őszinte együttérzésünket.” Marjan Rozic befejezte brüsszeli tárgyalásait Brüsszelből jelenti a Tanjug. Marjan Rožić, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség tanácsának titkára, pénteken zárómegbeszéléseket folytatott George Debunnel, az Általános Belga Munkásszövetség főtitkárával a két ország szakszervezeti együttműködésének továbbfejlesztéséről és a Belgiumban dolgozó jugoszláv munkások helyzetének javításáról, jogaik érvényesítéséről. Megegyeztek, hogy a két ország szakszervezeti szövetségének jó kapcsolatait kiterjesztik a vállalati szakszervezetek együttműködésére is. Marjan Kozic és Djoka Pavlovic, a Jugoszláv Szakszervezetek Tanácsa foglalkoztatásügyi bizottságának titkára, találkoztak az Általános Belga Munkásszövetség nemzeti bizottsága titkárságának valamennyi tagjával és véleményt cseréltek az együttműködésről és az európai szakszervezeti mozgalom kérdéseiről. A megbeszédéseken kitértek a Belgiumban foglalkoztatott jugoszláv vendégmunkások helyzetére is. Száz év után először nincsenek megszállók ШШЖШ Az észak-vietnami kormány közleménye üdvözli a vietnami nép nagy győzelmét, de figyelmeztet a békét fenyegető veszélyekre Észak-Vietnam szombaton erélyesen elítélte a sal- Bani és az amerikai kormányt a tűzszüneti egyezmény megszegése miatt és felhívást intézett a vietnami néphez, hogy készüljenek fel a békét veszélyeztetők elleni harcra, majd kérte az emberiség haladó rétegét, hogy szilárdabb támogatást nyújtson a vietnami nép igazságos harcához — jelenti az északvietnami hírügynökség. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának közleménye hangsúlyozza, hogy az amerikai katonák utolsó egységeinek kivonása a vietnami nép nagy győzelmét jelenti, mert „száz esztendő óta először nincsenek megszálló egységek Vietnam földjén”. „Noha az amerikaiaknak el kellett hagyniuk Vietnamot, az USA kormánya még nem vetett véget katonai tevékenységének és a Dél- Vietnam belügyeibe való beavatkozásnak, s a saigoni rezsim helyzetét mint a neokolonializmus eszközét mindenáron igyekszik megerősíteni” — áll az Észak-Vietnami kormány közleményében. Az amerikai kormány politikája — hangoztatja a közlemény — lehetőséget nyújt a saigoni rezsimnek, hogy rendszeresen megsértse a párizsi egyezmények tételeit. „Az amerikai kormány támogatásával a saigoni kormányzat tízegynéhányezerszer aljas támadást intézett az ideiglenes forradalmi kormány által ellenőrzött területek ellen. Dél-Vietnam számos körzetében még folynak a harcok, a rombolás és a vérengzés mindennapos jelenség. A tűzszüneti egyezmény megkötése óta eltelt két hónap alatt igazi fegyverszünet még nem jött létre, s ez közvetlenül veszélyezteti a békét” — írja az észak-vietnami kormány közleménye. Elliott Richardson amerikai honvédelmi miniszter cáfolta a Dél-vietnami Felszabadítási Front vádját, amely szerint az Egyesült Államok megszegte a párizsi egyezményeket oly módon, hogy polgári személyeknek nevezett katonai tanácsadókat hagyott hátra Dél-Vietnamban. Richardson szerint Dél- Vietnamban vannak ugyan polgári ruhás amerikaiak, de nem vesznek részt katonai tevékenységekben. Thieu az USA-ba utazott Nguyen Van Thieu, a saigoni rezsim vezetője, szombaton hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Thieu Nixon elnökkel a két ország kapcsolatairól tárgyal. Nixon amerikai elnök a kaliforniai Saint Clementebe utazott, hétfőn és kedden ott találkozik Nguyan Van Thieuval, a saigoni rezsim vezetőjével. A Fehér Ház szóvivője szerint Nixon és Thieu a vietnami háború befejezését követő gazdaságipolitikai és katonai kapcsolatokról tárgyal. Nixon elnökkel Saint Clemente-be utazott Henry Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadó is. Növekszik a kereslet a dinár iránt A nyaralási idény kezdetével a nyugatnémet bankokban növekedett a dinár iránti kereslet. Száz dinárért a nyugatnémetek 18,75 márkát fizetnek , ami a márka 5,33 dináros árfolyamának felel meg. Valamivel drágább a dinár, ha eladják: 100 dinárért 16,75 márkát kínálnak (egy márka tehát körülbelül 6 dinárba kerül).