Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 14-29. szám)

1974-01-16 / 14. szám

Tito elutazott Szlovéniából Tito elnök és felesége be­fejezte többnapos szlovéniai látogatását, és elutazott Kranjból. Elnökünktől és feleségétől Szlovénia legmagasabb ran­gú közéleti és politikai kép­viselői vettek búcsút: Sergej Kraigher, és felesége, Lidia Sentjurc, továbbá France Po­pit, Mitja Ribičič, Andrej Marine és Franc Tavčar ve­zérezredes, a ljubljanai ka­tonai körzet parancsnoka, valamint a Kranji Községi Képviselő-Testület elnöke és a községi pártbizottság titká­ra. W C­led Magyar Sió ■ввввввввввавваааввваааввввавввваавваввваввававввввввввввваввввввввввввваввввававвввв ■впввЕшввввврвнвввввчвеввавввавввввввввввввввввввввававвавввавввввввввввввввввввввавв вшкввпна ввввив iiiiiii iliiiii XXXI. évf. 14. (9565.) sz. SÜSS! Szerda, 1974. január 16. ■■вввв1ввввавввава1ввввввсавааввввввввввввввваввввввввабаввваваааБВВВВВВВВВВВВВВ1111в ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■вввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввавававваввввв ARA 1,50 DINAS Jugoszláv küldöttség Líbiában Dr. Stojan Andov, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja kedden Tripoliba­n ta­lálkozott Ben Amer líbiai­ tá­­jékoztatásügyi miniszterrel. A Stojan Andov által ve­zetett jugoszláv küldöttség a múlt­ héten utazott Tripoliba. A vendéglátókkal a két or­szág gazdasági együttműkö­désének továbbfejlesztéséről, valamint annak az egyez­ménynek a megvalósításáról tárgyaltak, amelyet Moam­­mer el Kadhafi líbiai elnök jugoszláviai látogatása so­rán írt alá hazánk képviselői­vel ara 1,56 dinar Kissinger meghosszabbítaná közel­­keleti tartózkodását Az amerikai külügyminiszter a hét végén Moszkvába látogat . A meg­figyelők szerint csökkent az eltérés az egyiptomi és izraeli álláspont között Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kedden az izraeli vezetőkkel megkezdte megbeszéléseinek má­sodik szakaszát, amelynek célja áthidalni az Egyiptom és Izrael közötti nézeteltéréseket a csapatok különvá­lasztására vonatkozóan. A Yigall Alonnal, az izraeli kormány alelnökével és Moshe Dayan véderőminisz­terrel folytatott megbeszélései néhány óráig tartottak. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy a várakozá­soknak megfelelően Kissinger külön megbeszéléseket­­ folytatott-e a megbetegedett Golda Meir izraeli minisz­terelnökkel. Amerikai beavatottak tud­ni vélik, hogy Kissinger a keddi napot Izraelben töltöt­te, és csak ma reggel tér vissza Egyiptomba, hogy ta­lálkozzon Anvar el Szadat el­nökkel. Mindebből pedig ar­ra lehet következtetni, hogy Henry Kissinger kedden nem utazott Ammanba, hogy a jordániai vezetőkkel talál­kozzon. Egyébként az AFP jeru­­zsálemi jelentése szerint. Kissinger délelőtti megbeszé­lésein izraeli részről jelen volt még Abba Eban külügy­miniszter és Elazar izraeli vezérkari főnök is. Újságíróknak adott nyi­latkozatában Kissinger el­mondta, hogy megbeszélései pozitívak és építő jellegűek voltak. ma£d hozzátette, hogy az izraeli kormány képvise­lőivel azokról a kérdésekről tárgyalt, amelyekről Szadat egyiptomi elnökkel is véle­ményt cserélt már. Kissinger elfoglaltságára utal az is, hogy megbeszéléseit az iz­raeli kormány képviselőivel a kora délutáni órákban is folytatja, s munkajellegű ebéden vesz részt, amelyet Abba Eban rendez számára. Egy később beérkezett hír szerint Nixon amerikai el­nök engedélyezte Kissinger közel-keleti látogatásának meghosszabbítását, mi több — az AFP jelentése szerint — ha ezt a körülmények is megkívánják, Moszkvába is elutazhat. A Kissingerhez közelálló körökből eredő hírek szerint az amerikai külügyminiszter moszkvai útja csak a hét végén esedékes, és erre ki­zárólag akkor kerül sor, ha a Szovjetunió véleménynyil­vánítására nélkülözhetetlen szükség van. Jeruzsálemi megfigyelők ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió álláspontjának kikérése csak abban az eset­ben lesz nélkülözhetetlen, ha Egyiptom Kissingerrel szem­ben ragaszkodik ahhoz, hogy a genfi tárgyalásokon a Szí­riai fronton állomásozó csa­patok leépítéséről is tárgyal­janak. Másrészt a Reuter asszuá­­ni jelentése szerint Kissingert már tegnap este, de legké­sőbb ma reggel Egyiptomba várják. A Reuter jelentésében a továbbiakban hivatkozik Isz­mail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter szavaira, hogy Egyiptom diplomáciai tevé­kenysége nem egyértelmű azzal, hogy országa eleve el­vetette a vasárnap este Kis­singer által Asszuánban elő­terjesztett és a csapatok le­folytatása a 3. oldalon) India­nio marad az el­kötelezettséghez nem Indira Gandhi beszéde az ország kül- és belpolitikai problémáiról baráti kapcsolatokat ápol a Szovjetunióval — lemon­dott az el nem kötelezettség­ről. E­­körökben nyíltan han­goztatják, hogy Indiának „meghatározott hatalmi tömbhöz” kell csatlakoznia. — Tudatában vagyunk an­nak — mondta Indira Gan­dhi —, hogy bizonyos külső erők beavatkoznak más szu­verén országok ügyeibe. Mi azonban, minden nehézség és nyomás ellenére, mind a mai napig megőriztük füg­getlenségünket. A miniszterelnök-asszony keményen elítélte azokat az ellenzéki pártokat, amelyek rendbontást, összeütközése­ket, politikai, vallási és loka­­lista gyűlölködést okozva politikai előnyre kívánnak szert tenni. Indira Gandhi az utóbbi napokban több beszédet is mondott Uttar Pradesh ál­lamiban, amelyben több új nagy gazdasági létesítmény építését kezdték meg. Töb­bek között egy nagy hidat építenek a Gangeszon, to­vábbá cukorgyárakat, vil­lanytelepeket és atomerőmű­veket. A nehézségek ellenére India lassan leküzdi a nyo­mort és gazdaságilag mind erősebbé válik. A kormány és a kongresszus határozot­tan váltja valóra a szociális és gazdasági reformot, amely­nek az a rendeltetése, hogy emelje a legszegényebb réte­gek életszínvonalát. A kon­zervatív erők minden esz­közt felhasználnak, hogy meggátolják ezt a folyama­tot. Indira Gandhi felszólította a népet, hogy ne higgyen a konzervatív erők demagógiá­jának. A reakciósok minden bizonnyal vereséget szenved­nek — hangsúlyozta. India hű marad az el nem kötelezettség politikájához — jelentette ki egy delhi gyű­lésen­ Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök. Hang­súlyozta: az országban bizo­nyos erők úgy tüntetik fel a dolgot, hogy India — mivel A vendégmunkások kérdése az NMSZ európai értekezlete előtt Vuko Dragašević szövetsé­gi munkaügyi és szociálpoliti­kai titkár, az SZVT tagja tegnap Genfbe utazott, a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet tagállamainak második európai értekezletére. Ezen a szervezet vezérigazgatója beszámolót olvas fel az em­beri értékekről és a szociál­politikáról. Megvitatják a munkaerő kérdését, a jöve­delem problémáit stb. Az értekezlet foglalkozik még a vendégmunkások hely­zetével és általában a mun­kások szociális biztonságával. Stane Bulanc meg­tekintette Algír nevezetességeit A jugoszláv pártküldött­ség, amelyet Stane Dolanc, a JESZ Elnöksége Végre­hajtó Irodájának titkára ve­zet, kedden megtekintette Algír és környéke neveze­tességeit. A jugoszláv pártküldött­ség az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front vendé­geként vasárnap óta tartóz­kodik ,ebben az észak-afri­kai országban, és a pártkö­­zi kapcsolatok továbbfej­lesztéséről folytat megbeszé­léseket. Megtartotta 55. ülését az SZKSZ Központi Bizottsága A kongresszusi jelentés feleletei a múlt történéseinek okaira A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizott­sága dr. Tihomir VLAS­KALIČ elnökletével, a Szerb Köztársasági Képvi­selőház nagytermében ked­den megtartotta 55. ülését, és megvitatta az SZDSZ idén áprilisban esedé­kes VII. kongresszusára ja­vasolt jelentés tartalmát. A VI. kongresszustól nap­jainkig terjedő időszak tör­ténéseit felölelő és kiválóan értékelő-magyarázó jelen­tést a Központi Bizottság­nak egy különbizottsága készítette­ el. Ennek a bi­zottságnak nevében Milu­­tin MILOSEVIC röviden összefoglalva ismertette és megindokolta a felterjesz­tett jelentés tételeit. Milošević a többi között el­mondta, hogy a jelentést ké­szítő bizottságra nagy fel­adat hárult: ha képet kellett felmutatnia egy olyan esemé­­nyes időszakról, amelynek történései sorsdöntőek voltak számunkra, amelyben a Kommunista Szövetség erőfe­szítéseit kiemelkedő eredmé­nyek koronázták, de amely­ben megannyi ellentmondás is uralkodott, amelyben erős és szívós ellenállás nyilvá­nult meg az önigazgatású szo­cialista társadalom megte­remtésével szemben. Felmentették tisztségéből Nikola Petronićot, az SZKSZ Központi Bizottságának titkárát . A testület új titkárává Djordje Lazicot, a Központi Bizottság tagját választották A bizottság munkájában helyenként tapasztalható hiá­nyosságokat Milosevic a szo­ros határidőkből következő időzavarral indokolta, és az­zal, hogy a köztársaság po­litikai közelmúltjának rend­kívül nagy jelentőségű ese­ményei kötötték le a figyel­müket. Persze nem véletle­nül, a bizottság szándékosan foglalkozott részletesebben ezekkel a kérdésekkel. Minthogy a kongresszusi jelentés első ízben került a Központi Bizottság ülésére egészen természetes, hogy hiányosságai vannak. A még rendelkezésre álló idő elegen­dő lesz arra, hogy ez a ran­gos pártfórum tartalmában kiegészítse, csiszolja és vég­legesítse. — Sokkal fontosabb az a tény — hangsúlyozta Milose­vic —, hogy a jelentés alap­vető elgondolását és törek­vését úgyszintén a benne foglalt politikai értékeléseket is egyértelmű támogatás kö­veti. Kiváltképpen a Kom­munista Szövetséget és a munkásosztálynak a forra­dalmi célok folytonosságáért, a legutóbbi kongresszustól el­telt ötéves időszakban foly­tatott következetes harcát illetően. A Kommunista Szö­vetségnek e célkitűzései ki­élezték a politikai viszonyo­kat mind társadalmunkban, mind a párt keretein belül, elsősorban azért, mert a mun­kásosztály helyzetének erő­sítése önmagával hozta a Céljaink tehát eleve mégha­ különféle politikai csoportok — Kongresszusi beszámo­lónak javasolt jelentésünk­ben — folytatta Milošević — arra törekedtünk, hogy a le­hető legteljesebb politikai kordokumentumot alkossuk meg, és feleletet találjunk a múltbeli történések okaira. ad Milutin MiloSevlc vitaindítóját olvassa A francia miniszter kivonult a Közös Piac üléséről Ellentétek támadtak a marhahús ára körül • A többi tagállam nem fogadta el Francia­­ország követelését a húsárak növelésére Az európai Közös Piac mezőgazdaságügyi miniszte­rei fáradtan és csalódottan távoznak Brüsszelből, első idei értekezletük színhelyé­ről. A tanácskozás tegnap kora reggel abbamaradt, miután a francia miniszter kivonult a tárgyalóteremből. Távozásá­val tiltakozott amiatt, hogy kollégái nem hagyták jóvá indítványát, mely szerint 10 százalékkal emelni kell a marhahús árát. Bonn és Lon­don ellenzi, hogy minden egyes mezőgazdasági termék áráról külön-külön tanácskoz­zanak. Arra hivatkoznak, hogy a végrehajtó bizottság már a jövő hétre kidolgozza a Közös Piac idei mezőgaz­dasági politikájának terveze­tét. A miniszterek többsége ezenkívül arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a mar­hahúsnak, e fontos élelmi­szercikknek a drágulása ká­ros következményeket vonna maga után. A mezőgazdasági miniszte­rek első idei értekezletét Franciaország kérelmére hív­ták össze. Erre az adott okot, hogy nagyot zuhant a marha­hús előállítási ára. Tavaly fordított volt a helyzet, s ezért a végrehajtó bizottság arra kényszerült, hogy a Kö­zös Piacon kívüli országokból importáljon nagy mennyisé­gű marhahúst. A tagorszá­gokban az év végi általános áremelkedés miatt csökkent a fogyasztók vásárlóereje, s a marhahús helyett más, ol­csóbb élelmiszert vásárolnak. Emiatt a marhahús ára na­gyot esett. Ezért követelte Párizs, hogy tíz százalékkal drágítsák meg a marhahúst és függesszék fel további im­portját. tározták a Kommunista Szö­vetség eddigi tevékenységé­nek kritikai felmérését, min­denekelőtt a JKSZ IX. és az SZDSZ VI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtása tükrében. Ezért a jelentés vá­zát nem az események idő­rendi felsorolására, hanem­a közösségi élet számottevő kérdéseinek megtárgyalására építettük fel. Következéskép­pen a jelentés több, a tár­sadalom különféle területein megnyilvánuló sorsproblé­mák részletezésére tagolódik. Az első rész a Kommunista Szövetség kongresszusközi életével, szervezettségével, eszmei egységével, akcióké­pességével és vezetőségének munkájával foglalkozik.­­ Ezt a kérdéscsoportot erőfeszítéseink ellenére sem voltunk képesek mostanáig részleteiben azonos méretű­en, a mondanivaló tekinteté­ben pedig egyformán lényeg­­bevágóan felvázolni. Min­denképpen utólagos kiegészí­tésre és célszerűbb megmun­kálásra szorul a munkásaktí­va, valamint az alapszerve­zetek tevékenységének érté­kelése. Úgyszintén hiányos a pártlevelet és Tito elvtárs­nak a szerbiai politikai aktí­va előtt mondott beszédét követő időszak fejlem­ényei­­nek-eredményeinek politikai felmérése, és a jelentésbe való beágyazása, trónfosztását, és a kitermelt javak jogtalan elidegenítésé­nek megakadályozását. A technokratizmus, a liberaliz­mus és a nacionalizmus kép­viselői helyzeti előnyük tar­tósításért küzdve azon mes­terkedtek, hogy eltérítsenek bennünket az­ önigazgatású közösség építésének útjáról.­­ Ezeknek az erőknek a hatása köztársaságunkban kifejezetten erős volt, főkép­pen a társadalmi-politikai és gazdasági fejlődés liberális irányvétele miatt, amit legfe­­lelősebb köztársasági pártve­zetőink szorgalmaztak. A munkásosztály érdekeivel homlokegyenest­­ ellenkező irányvétel szorgalmazásából kifolyólag a társadalmi élet­nek szinte minden területén gyengült a Kommunista Szö­vetség és a munkásosztály kapcsolata, következéskép­pen az értéktöbblettel való rendelkezésre szóló kizáróla­gos jogát a munkásosztály részben és ezt is nagyon las­san tudta érvényesíteni. Ha­sonlóan fonák helyzet ala­kult ki a káderpolitiká­ban, a művelődési po­litikában, a közoktatásban és egyéb társadalmilag lét­fontosságú területeken is. A központi vezetőség és a párt­tagság, valamint az egész szervezet és a munkásosz­tály közötti közvetlen kap­ (Folytatása a 4. oldalon}

Next