Magyar Szó, 1974. szeptember (31. évfolyam, 255-269. szám)
1974-09-16 / 255. szám
M agyar Sió ::::::: XXXI évf., 255. (9806.) sz. :::::: Hétfő, 1974. szept. i6. ■■■■■*« iHisin Hisiiiámm в1вт1«нва^аааанаашвивлв«аа£вавннввааавввава*ивва*ваааваам0авак&^за0миавв||ав1гаввнвви11иш Двд 2 dtoAb Nyereményszelvény a 4. oldalon Tito elnök elutazott Szlovéniából Több napi szlovéniai tartózkodás után Josip Broz Tito köztársasági elnök feleségével együtt tegnap délután elutazott a Kramj melletti Brdóról. Tito elnöktől elbúcsúztak a köztársaság és a kranji község társadalmi-politikai életének legmagasabb képviselői: Edvard Kardelj, az Államelnökség tagja és felesége, Sergej Kraigher, a Szlovén Szocialista Köztársaság Elnökségének elnöke és felesége Lidija Sentjurc, France Popit, a Szlovén Kommunista Szövetség KB elnöke, Marjan Brecelj, a Köztársasági Képviselőház elnöke, Mitja Ribičić, a Szlovén Szocialista Szövetség elnöke és mások. Ciprusi helyzet Rettegés és halvány remény ..eddig mehetnek Kleridesz és Denktas tárgyalásai? A ciprusiakban továbbra is rettegés vegyül a reménybe. Kleridesz és Denktas megbeszélései nyomán ugyan felcsillant egy halvány reménysugár, de az események alakulása s a legfelelősebb török politikusok nyilatkozatai arra intenek, hogy a helyzet ismét tragikusra fordulhat. Ez a légkör Nikozia görög negyedében lépten-nyomon tapasztalható. A lakosság azt szeretné, hogy a Lidia Palace szálloda zöld asztala mellett Kleridesz és Denktas olyan megállapodásra jusson, amely a béke hírnöke lehet. De egyszersmind fölmerül a kérdés, hogy a tárgyaló feleknek van-e annyi , erejük, s annyi felhatalmazásuk, hogy ne csak a fogolycsere kérdéseivel foglalkozzanak, hanem a konkrét politikai kérdésekkel is. Általános a vélemény, hogy a megoldások Cipruson kívül formálódnak, ugyanazokban a metropolisokban, ahonnan az ország függetlensége elleni orvtámadás megindult. A Kleridesz-kormányt leplezetlen és burkolt fenyegetések érik, hogy fogadja el a föderális megoldást, s ne vigye a ciprusi kérdést az ENSZ-közgyűlés elé. E törekvéseknek az a céljuk, hogy megakadályozzák az el nem kötelezett és más békeszerető országok tevékenységét. Nikéziában nagy érdeklődést keltett Makariosz érsek, ciprusi elnök nyilatkozata, hogy ott lesz az ENSZ-közgyűlésen, s védelmezni fogja hazája függetlenségét. A fővárosban nem szűnik a rettegés, sőt tápot adnak alá a híresztelések, hogy a török hadsereg egy nap megkezdi a hadműveletek harmadik szakát. Amint néhány puskalövés hallatszik — márpedig nem múlik el nap lövöldözés nélkül —, sok nikéziai páni félelemmel menekül a városból. Merőben más légkör uralkodik a zöld vonalak túloldalán, Nikozia török részében. Ott ugyanis a mintegy 40 000 inváziós katona védelme alatt módszeresen munkálkodnak az úgynevezett autonóm ciprusi török közigazgatás megszilárdításán. Ankara hathatósan támogatja a munkálatokat, újabb és újabb delegációkat, szakembereket küld a szigetországba. Áramlik a tőke is Ciprusra, rövidesen vámhivatalt nyitnak Kiréniában, Famagusztában és Nikéziában, útlevél nélkül lehet utazni Törökországba és onnan Ciprusra, a szigetországban a török líra is fizetőeszköznek számít. Diplomáciai körökben kolonializálásnak nevezik ezeket az intézkedéseket. Nikozia török negyedében és Ankarában egyaránt azt hangoztatják, hogy Ciprus görög fennhatósága alatt levő területein a görögök bántalmazzák a török lakosságot. Kampányt indítottak az ENSZ-csapatok ellen is, s azt bizonygatják, hogy ezek nem tudják szavatolni a ciprusi törökök biztonságát. A politikusok és a sajtó mindebből azt a következtetést vonják le, hogy a ciprusi törököket át kell telepíteni a török közigazgatási területekre, s hogy ez a feladat a török hadseregre vár. A törökök nyilván teljesen át akarják alakítani a szigetország etnikai struktúráját. Azon fáradoznak ugyanis, hogy a két nemzetcsoportot teljesen különválasszák, s ily módon hozzák létre a törökelképzelés szerinti föderációt. A megfigyelőknek azonban nagy kételyeik vannak. Nem hiszik, hogy a területi és etnikai felosztáson alapuló föderáció szavatolná a tényleges egyenjogúságot. Éppen ezért arra kell megoldást találni — mondják a megfigyelők —, hogy a ciprusi törökök és görögök valóban egységes államban egyenjogúan élhessenek. Köztársasági elnökünk távirata Luis Echeverríának Belgiádól jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot küldte Luis Echeverría Alvarez mexikói köztársasági elnöknek: „Mexikó függetlenségi évfordulója alkalmából Jugoszlávia népei és a magam nevében szívélyes üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm Excellenciádnak. Mexikó baráti népének jólétet, Excellenciádnak boldogságot kívánok. Meg vagyok győződve róla, hogy jugoszláviai látogatása alkalmával folytatott megbeszéléseink előmozdítják országaink barátságát és sokoldalú együttműködését, valamint a függetlenség, a nemzetközi egyetértés és a világbéke ügyét.” HC: UIL Holnap kezdődik az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka Terítéken a világ égető problémái Jugoszlávia küldöttségét Miloš Minic vezeti — Nagy érdeklődés előzi meg Ford amerikai elnök felszólalását — Az el nem kötelezettek összehangolják álláspontjaikat Holnap kezdődik az ENSZ-közgyűlés 29. rendes ülésszaka. Részvevői december 17-éig megvitatják a világ legfontosabb politikai, gazdasági és szociális problémáit. Az illetékesek egyelőre nem nyilatkoznak, hogy mely kérdések lesznek az érdeklődés gyújtópontjában. Mindenesetre sok megtárgyalni való lesz, hiszen itt van a közel-keleti helyzet, a ciprusi válság, az égető nemzetközgazdasági kérdések, Indokína stb. Az idei ülésszakon összesen 138 tagország, képviselői vesznek részt (közülük Bangladesh-t, Bissau-Guineát és Grenadát ezen az ülésszakon veszik fel a világszervezet tagságába). A küldöttségek összetétele már maga is arról tanúskodik, hogy a közgyűlésnek rendkívül nagy polititikai jelentősége lesz, s hogy az egész világ rendkívül nagy érdeklődést tanúsít iránta. Az előzetes lista azt mutatja, hogy a világszervezet székházában több mint száz külügyminiszter gyűlik majd össze. De ott lesz néhány miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes és államfő is. A tekintélyes részvevők közé tartozik Gerald Ford amerikai elnök, s ugyanúgy Miloš Minic jugoszláv szövetségi külügyi titkár, aki a jugoszláv küldöttség élén holnap érkezik New Yorkba. Részt vesznek a 22. ülésszakon a Biztonsági Tanács állandó tagjainak külügyminiszterei is, akikre külön felelősség hárul az ENSZ szervezetében. Kissingeren kívül ott lesz még Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, a kínai külügyminiszter-helyettes, valamint Callaghan brit és Sauvagnargues francia külügyminiszter. A nemzetközi diplomácia központjában külön érdeklődés előzi meg Ford amerikai elnök beszédét. Ford ugyanis hivatalba lépése alkalmával kijelentette, hogy folytatja a Nixon-külpolitikát. Az el nem kötelezett világot is tekintélyes személyiségek fogják képviselni Az eddig ismert adatok szerint minden el nem kötelezett ország a külügyminiszterét küldi a közgyűlésre. Az el nem kötelezettek külügyminiszterei a szeptember 23-án kezdődő általános vita első hetében öszszeülnek, és kialakítják közös álláspontjaikat a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Az el nem kötelezett országok konzultációi tulajdonképpen a koordinációs bizottság belgrádi ülésével indultak. Politikai súlya van annak, is, hogy az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának elnöke Buteflika algériai külügyminiszter lesz. Fontos megbízatást kap dr. Milan Sahović, a jugoszláv delegáció tagja is: őt választják meg a jogi bizottság elnökévé, amelynek tavaly az alelnöke volt. Eredményeink még jobbak lehetnének A 43. isztriai hadosztály emlékünnepségei Džemal Bijedić beszélt Pulában Džemal Bijedic, a SZVT elnöke köszöntötte tegnap Isztria harcosait és népeit nagy ünnepük alkalmából. Beszédében hangsúlyozta, hogy ezen a földön évekig kellett egyenlőtlen harcot folytatnia a népnek, hogy megőrizze saját nevét, nyelvét, kultúráját, nemzeti individualitását és területi hovatartozását. Isztria népei a történelem folyamán mindig tudatában voltak származásuknak és hovatartozásuknak, éppen ezért álltak csatasorba már 1941- ben a Jugoszláv Kommunista Párt felszólítására a felszabadulásért. Beszédét folytatva, Bijedic rámutatott arra, hogy a barbár módszerek ellenére sem tudták a fasiszták megtörni az isztriai horvátok és szlovének ellenállását. A partizánmozgalom tömegesítésének logikus következménye volt a 43. isztriai hadosztály megalakítása, Isztria ezzel a fasizmus elleni harc erős területévé vált. Tito elvtárs is nagyra értékelte az isztriai partizánok harcát. Bijedic ezután emlékeztetett, hogy a közös harcban kivívott legnagyobb vívmányunk a kölcsönös megértés, a testvériségegység, és hogy megalkuvás nélkül védjük önigazgatási rendszerünket. Eme vívmányainknak és önigazgatású szocialista , társadalmunk zavartalan, fejlődésének fontos feltétele, hogy béke legyen a világban. Noha az emberiség túlnyomó többsége békét kíván, a mostani nemzetközi helyzet mégis veszélyektől terhes. A nagy nemzetközi problémák, amelyekkel az emberiség szembe találta magát, nagyon lassan oldódnak meg, vagy egyáltalán nem oldódnak meg. Ezért újabb problémák jelentkeznek, és növekszik a feszültség a világ egyes részeiben. Amegoldatlan közelkeleti kérdés és a Ciprussal kapcsolatos helyzet kiéleződése a legkifejezőbb példája most ennek az aggasztó helyzetnek a világban. Bijedic tovább fejtegette azt a kérdést, majd leszögezte, hogy véleményünk szerint mindenképpen biztosítani kell az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, úgyszintén a külföldi csapatok kivonását, különösképpen pedig biztosítani a két nemzeti közösség egyenjogúságát, ami (Folytatása a 3. oldalon) Tito levele a valjevóiakhoz Valjevo felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Tito köztársasági elnök levelet intézett a Szocialista Szövetség községi értekezletéhez, amelyet a tegnapi díszülésen olvastak fel. Tito elnök levelében megköszöni a meghívót, amit a valjevóiak hozzá intéztek, azonban mivel más elfoglaltsága miatt nem látogathat el városukba, ezúton üdvözli őket és kíván gyors fejlődést nekik. Egyúttal emlékeztetett a népfelszabadító háború napjaira, s arra a fontos szerepre, amelyet a harcokban ez a vidék magára vállalt, majd szólt levelében az időszerű politikai kérdésekről is. Hangsúlyozta, hogy forradalmunk mai szakaszában rendkívül fontos a Kommunista Szövetség, a munkásosztály, népeink és nemzetiségeink egységének további megszilárdítása. Szervezet harc a kongresszusi határozatok végrehajtásáért Dusan Popovic beszéde a zmajevaci nagygyűlés. Több ezernyi újvidéki, Zmajevacon, az ismert Fruš urogi és beocsini polgár, a ka gorai kirándulóhelyen, egykori harcos és fiatal, ahol Vajdaság felszabadulágyűlt össze tegnap délelőtt ésának 30. évfordulója alkalmából kilencedszer tartották meg a három község hagyományos találkozóját. Az egybegyűltek előtt Dusan Popovic, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja beszélt. A délelőtt 11 órakor kezdődött nagygyűlést az újvidéki Svetozar Markovic, a beocsini Brile és az ürögi Zmaj művelődési egyesületek énekkara nyitotta, meg, majd Momčilo Meškovic mérnök, a beocsini községi képviselő-testület elnöke lépett a mikrofonhoz, és üdvözölte a vendégeket: Jovan Velesinovot és Isa Jovanovicot, a Föderáció Tanácsának tagjait, Dusán Popovicot, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagját, Dusán Alimpicot, a VKSZ Tartományi Választmányának elnökét, Radovan Vlajkovicot, a tartományi elnökség elnökét, Molnár Vilmost, a Tartományi Képviselőház elnökét, továbbá a JKSZ, a Szerb Kommunista Szövetség és a VKSZ Központi Bizottságnak tagjait, Újvidék, Ürög és Beocsin, valamint a szomszédos köz(Folytatása a 3. oldalon) . Dusan Popovic beszédét mondja a zmajeváci nagygyűlésen