Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)

1976-03-01 / 59. szám

Magyar Sió ■вввввв ■■ввваввввввиваавввиаа^вввпвввавввввввввввваввнавввавпеиввиаавввввввввввввававв ■■■■виавг^г - -т-ч^лгг^Е^^игчиир'- -чпкавввввввовв&No:’'**"..."чв^тг-живнипввкввивеишвшвввиввив :::::[[ ХХХШ.’évf59. (I0328.) sz«1SSSSS Hétfő, 1976. március 1. ■ BBB3B3E. .«j^i,k|»;SBSS&8SSíSBhkU«llilllllllBllk^___v-i—. .. ми.Ш111ВВ!1НС1 ■ BBBBBBBBBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBBBBkBBBBBEá<lBtMd«aiailiHiBBBBBB«BBBDBBaaBB Ara 2 dinar Tito elnök hamarosan Panamába látogat Belgrádból jelenti a Tan­­ing­ Dr. Demetrije Lakusnak a Panamai Köztársaság el­nökének és Omar Torrijos Ererea dandártábornoknak a panamai kormány elnöké­nek a meghívására Josip Broz Tito a JSZSZK elnö­ke hamarosan hivatalos és baráti jellegű látogatást tesz a Panamai Köztársa­ságban. A JKSZ küldöttsége visszautazott Moszkvába Moszkvából jelenti a Tan­jug. Stane Dolanc, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tit­kára és a JKSZ küldöttségé­nek tagjai, akik részt vesz­nek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresz­­szusán tegnap kétnapos ba­­kui látogatás után vissza­utaztak Moszkvába. A JKSZ küldöttségének tagjai között van Milka Planinc, Z­ibrivo­­je Vidić, Jože Smole és Vla­dislav Obradovic. A vnukovói repülőtéren a JKSZ küldöttségét a Szov­jet KP Központi Bizottságá­nak képviselői és Gajder Ali­je , az Azerbejdzsáni KP Központi Bizottságának első titkára fogadta és üdvözölte. Stane Dolanc és a JKSZ küldöttségének többi tagja tegnap délelőtt Bakuban megtekintette a város erőd­jét és egyéb nevezetességeit. Virágot helyeztek el Marti Husszein partizán, Azerbajd­zsánt hős emlékművén, majd megtekintettek egy új kőolaj forrást a Káspi-tengeren. A JKSZ küldöttségét a kőolaj­ipari munkások meleg és baráti fogadtatásban részesí­tették. Stane Dolancot a ju­goszláv pártküldöttség veze­tőjét üdvözölte a munkások az azerbajdzsáni kőolajipari dolgozók tiszteletbeli tagjá­vá választották. A találkozó alkalmával a kőolajipari munkások képviselői elmond­ták, hogy Dolanc elvtársat azért részesítették ilyen elis­merésben, mert kiemelkedő kommunista és a munkások jogainak harcosa. A kőolajipari dolgozókkal történt találkozó után a ju­goszláv pártküldöttség befe­jezte azerbejdzsáni látogatá­sát. A bakui repülőtéren a küldöttség tagjaitól Ibrahi­­mov az Azerbejdzsáni KP Központi Bizottságának tit­kára és mások vettek bú­csút. Az ázsiai el nem kötelezettek kis csúcsértekezlete Delhiből jelenti a Tanjug. Az indiai fővárosban meg­jelenő újságok szerint Cha­­van indiai külügyminiszter kijelentette, hogy az ázsiai el nem kötelezett országok között megbeszélések foly­nak egy olyan regionális ta­nácshoz.­.", megszervezéséről, amelyet az el nem kötele­zett országok colombói csúcs­értekezlete előtt tartanak meg. Az indiai külügyminisz­ter hozzátette, hogy országa konzultációkat folytat több el nem kötelezett országgal a csúcsértekezlet előkészüle­teiről is. A köztársaság kikiáltása után a K­­MSZ politikai bizottsága az önrendelkezés mellett A Szaharai Arab Demok­ratikus Köztársaság függet­lenségének kikiáltása ismét kiélezte a Magreb-országok közötti kapcsolatokat. Az új afrikai köztársaságot egye­lőre még csak a Malbasi Köztársaság ismerte el, s megfigyelők valószínűnek tartják, hogy hamarosan Algria és Líbia is követi példáját. Marokkó és Mauri­tánia azonban még a gon­dolatát is elveti annak, hogy „létezik egy ilyen állam”. Hasszán marokkói király a katonai egységekhez in­tézett napiparancsában egye­bek között azt állította, hogy „a nyugat-szaharai ál­lam megalakítását Algéria tervelte ki”, s az új köztár­saság kikiáltása „olyan ab­szurdum amely kissé meg­lepi Marokkót”. Hasszán ki­rály hangsúlyozta, hogy Ma­rokkó minden eszközzel „vé­delmezni fogja a királyság integritását.’. Mauritánia hivatalosan még nem foglalt állást, de a mauritániai rádió hírma­gyarázatában azt állította, hogy „a szaharai ál-köztár­saság kikiáltása az algériai vezetők műve”, s mindez semmit sem fog változtatni a volt spanyol gyarmat sor­sán, annál is inkább, mert a madridi megállapodások értelmében a terület egy ré­sze Mauritánia fennhatósá­ga alá került. A Nyugat-Szaharával kap­csolatos bonyolult helyzet az Afrikai Egységszervezet Addisz Abeba-i értekezletén is kifejezésre jutott. Az APS nevű algériai hírügynök­ség jelentése szerint az AESZ politkai bizottsága az FPOLISARIO mozgalmat a nyugat-szaharai nép egyet­len képviselőjének ismerte el. Erre 21 tagállam szava­zott 9 ellene volt, 17 ország pedig tartózkodott a szava­zástól. A Reuter hírügynökség je­lentése szrint Marokkó és Mauritánia kilátásba helyez­te, hogy kilép az AESZ-ből, ha az FPOLISARIO moz­galmat a nyugat-szaharai la­kosság képviselőjének isme­rik el. Kompromisszumos megoldás születik? Az Afrikai Egységszerve­zet minisztertanácsa egy nappal meghosszabbította ülésezését. A politikai bizott­ságban már befejeződött a Nyugat-Szaharával kapcsola­tos vita és a küldöttségek nagy többsége a volt­ spa­nyol gyarmat lakossága ön­rendelkezési jogának elisme­rése mellett döntött és az FPOLISARIO mozgalmat a nyugat-szaharai nép egyet­len képviselőjének ismerte el. Az Afrikai Egységszer­vezet minisztertanácsának politikai bizottsága azonban mindezt hivatalosan még nem erősítette meg, s jelen­tésében arra a megállapítás­ra szorítkozott, hogy „tudo­másul vették az AESZ-nek a felszabadítási mozgalmakkal foglalkozó Bizottsága indít­ványát, az FPOLISARIO mozgalom elismeréséről”. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az AÉSZ-ben kompro­misszumos megoldásra töre­kednek és a népek önrendel­kezé­si jogára vonatkozó elv elismerésével és érvényesíté­sével párhuzamosan azt is szeretnék megakadályozni, hogy Marokkó és Mauritá­nia küldöttsége elhagyja a tanácskozást, esetleg hogy a két ország kilépjen a konti­nentális szervezetből. Benin küldöttégvezetőjé­­nek nyilatkozata szerint szá­mos ország nem hajlandó vitatkozni, ha elvekről van szó, így a vasárnapi plená­ris ülésér, várható, hogy a tagállamok képviselői hatá­rozottabban állást foglalnak majd Nyugat-Szahara ön­rendelkezése mellett. A kölcsönös megértés és a hagyományos Miséi jegyében Megkezdődtek a jugoszláv—zambiai külügyminiszteri tárgyalások Rupiah Banda a Zambiai Köztársaság külügyminiszte­re tegnap reggel hivatalos baráti látogatásra Jugoszlá­viába érkezett. A šurčini re­pülőtéren a zambiai ven­déget Miloš Minic a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alel­­nöke, szövetségi külügyi tit­kár és a Szövetségi Külügyi Titkárság más magas ran­gú tisztségviselője üdvözöl­ték. . A zambiai külügyminiszter kíséretében van G. Munyan­­ta a zambiai külügyminisz­térium európai osztályának vezetője és L. M’Tesa a külügyminisztérium afrikai és közel-keleti ügyekkel fog­lalkozó­­osztályvezetője. Miloš Minic szövetségi kül­ügyi titkáron kívül a zam­biai vendégek fogadására a surími repülőtéren megje­lent Mirko Ostojic, a szövet­ségi külügyi titkár helyette­se és mások. A fogadáson ott volt még A. Kalyatt Zam­bia jugoszláviai nagykövete. Tegnap délelőtt a Szövet­ségi Külügyi Titkárságban megkezdődtek a hivatalos ju­goszláv—zambiai megbeszé­lések Miroš Minic szövetségi külügyi titkár és Rupiah Banda zambiai külügyminisz­ter között. A megbeszéléseken az af­rikai kontinenset érintő kér­dések szerepeltek homlok­térben. A két ország külügy­minisztere véleményt cserélt az angolai helyzetről, de szó volt a nyugat-szaharai és dzsibuti fejleményekről is. E megbeszélések jelen­tőségét növeli az a tény, hogy a zambiai külügyminiszter hivatalos és baráti jugo­szláviai látogatására közvet­lenül az Afrikai Egységszer­vezet ülésszaka után került sor. A tegnap délelőtti megbe­széléseken Miloš Minic és Rapián Banda az el nem kötelezett országok állam- fő kormányfői csúcsértekezleté­nek előkészületeiről is véle­ményt cserélt. A jugoszláv s zambiai meg­beszélések holnap­­folyta­tódnak. Ezeken megvitat-t­­ák a nemzetközi helyzetet és a bilaterális kapcsolato­kat érintő többi kérdéseket is. A két ország külügyminisz­terének vasárnapi vélemény­­cseréje a kölcsönös megér­tés, valamint Jugoszlávia és Zambia hagyományos barát­ságának jegyében zajlott le.­­ A tegnapi megbeszélése­­­­ken a szövetségi külügyi­­ titkárunkon és a zambiai­­ külügyminiszteren kívül részt vettek a két államférfi leg­közelebbi munkatársai is, va­lamint A. Kalyat a Zam­biai Köztársaság jugoszlá­viai nagykövete és a­ nagy­­követség tanácsosa. A belgrádi repülőtéren a hivatalos és baráti látogatásra hazánkba érkezett Banda zambiai külügyminiszterrel Miloš Minic szövetségi külügyi titkár a repülőtéren szí­vélyes szavakat váltott Együttműködési felhívás a balkáni országok fiataljaihoz A Rigasz Perajosz nevű haladó görög ifjúsági szer­vezet, amely a közelmúlt­ban ünnepelte meg fennál­lásának 8. évfordulóját , felhívást intézett az összes balkáni országok fiataljaihoz, hogy a feszültség enyhítése érdekében erősítsék együtt­működésüket. A görög ifjúsági szervezet évfordulóünnepségein részt vett a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szervezet küldöttsé­ge is. Egyébként a­ Rigasz Perajosz kiemelkedő szere­pet játszott a görög katonai diktatúra elleni harcban. A szocialista önigazgatás a tart fádé igazi formáin Andreasz Papandreu nyilakozata a Tanjug athéni tudósítójának Athénből jelenti a Tan­jug. Az Összgörög Szocialista Mozgalom (PASOK) elnöke, Andreasz Papandreu minapi nyilatkozatában összefoglalta mi az, ami leginkább lenyű­gözte két korábbi jugoszlá­viai látogatása alkalmával. Andreasz Papandreu leg­utóbb 1969-ben járt hazánk­ban, mint a katonai juntával szembeni ellenállás egyik ki­emelkedő személyisége. A Tanjug tudósítójának kérdé­seire válaszolva Andreasz Papandreu a következőket mondta: — Az önigazgatás valóban fantasztikus kísérlet a szocia­lizmus építésében. Ez a pol­gárok igazi részvételét jelen­ti az őket érdeklő kérdések megoldásában. S végül az önigazgatás a demokrácia igazi formája, legmélyebb eszmei alapja pedig az ellen­őrzés lehetősége. Az önigazgatás és termé­szetesen az egész országnak az az erősen kifejezésre jutó törekvése, hogy megőrizze függetlenségét rendkívül nagy benyomással volt rám, s amikor visszautaztam Gö­rögországba, el is gondolkod­tam a látottakon — mondta Andreasz Papandreu, aki mostani jugoszláviai látoga­tása alkalmából közelebbről szeretne megismerkedni a tervezés menetével, a piaci helyzettel és a regionális kér­désekkel. Az Össszgörög Szo­cialista Mozgalom elnöke ma érkezik háromnapos látoga­tásra Jugoszláviába. A. Pa­pandreu a PASOK küldöttsé­gét fogja vezetni. A továbbiakban Andreasz Papandreu kijelentette, hogy ez a görög mozgalom külön­bözik a hagyományos, de még a többi szocialista pár­toktól is, s nem fogadja el az olyan elveket, amelyekről úgy véli, hogy nem felelnek meg a görög feltételeknek. A. Papandreu ezzel kapcso­latban úgy véli, hogy „min­denkinek joga van a saját útján haladni”. A PASOK nem titkolja azt, hogy vezető szerepre tö­rekszik Görögországban. A mozgalom programját is rész­letesen kidolgozta már, s ezek között szerepel a nagy vállalatok, bankok, külkeres­kedelmi vállalatok, nagybir­tokok társadalmasítása, föld­művesszövetkezetek alakítá­sa. De célkitűzéseik között van a regionális közigazga­tás és az üzemi munkásön­igazgatás egybevonása is. Síkraszállnak a pluralizmu­sért, a többi politikai pártok­kal való együttműködésért, stb. Andreasz Papandreu úgy véli, hogy a görög pa­rasztság legnagyobb része fel akarja számolni azt az álla­potot, amelyben másodrendű polgároknak tekintik őket. — Mi egyúttal nemzeti fel­szabadítási mozgalom is va­gyunk, s mindaddig, amíg meg nem szabadulunk a kül­ső ellenőrzéstől a viták el­méleti jellegűek maradnak ,— tette hozzá Andreasz Pa­pandreu. Az általa irányí­tott mozgalom sürgeti a Gö­rögországban levő külföldi katonai támaszpontok felszá­molását, Görögország kilépé­sét a NATO-ból és a hazai, valamint a külföldi tőke kü­lönválasztását. A Tanjug tudósítójának adott nyilatkozatában Andre­asz Papandreu kifejtette még, hogy Görögországnak aktív el nem kötelezett poli­tikát kell folytatnia. Erre egyébként már a görög par­lament tavaly októberi kül­politikai vitájában is rámu­tatott. Véleménye szerint az el­múlt hónapokban mely euró­pai és nemzetközi események voltak a legfontosabbak? — Angola mindenképpen az első helyen áll. Rendkívül nagy jelentőségű eseményről van szó. Figyelemre méltó fejlemények történnek Por­tugáliában is, ahol azonban, sajnos, a folyamatok nem jó irányba terelődnek, mert nem jött létre az együttmű­ködés a szocialisták és kom­munisták között. Ezzel szem­ben bátorítóak a spanyolor­szági események, ahol a szo­cialisták­­ és kommunisták együttműködése a közös harc­ban megszilárdult. Chilében a szocialisták és a kommu­nisták együttműködtek ugyan, de a hadsereg nem állt mellettük, Portugáliában viszont noha a katonaság a szocialisták és kommunisták mellett volt, a két utóbbi mégsem működött együtt — mondta Andreasz Papandreu. A PASOK elnökének véle­ménye szerint az el nem kö­telezett és fejlődő országok­ban történő események kulcs­fontosságúak. Mély meggyő­ződése, hogy az el nem köte­lezett politika, a meglevő ál­lapotok megváltoztatására irányul. A földközi-tengeri térség­ben és a Közel-Keleten ural­kodó helyzettel kapcsolatban Andreasz Papandreu a követ­kezőket mondta: — A dél-vietnami válság napjainkban a Földközi-ten­ger térségébe tolódott át. Cip­rus, az Égei-tenger, a Közel- Kelet, Portugália, Spanyol­­ország és részben az olasz­­országi fejlemények is egy­­egy mozzanatát képezik en­nek a válságnak — jelentet­te ki A. Papandreu. Szerinte a balkáni orszá­gok együttműködése rendkí­vül nagy jelentőségű. — A Balkán fontos helyet kapott programunkban. Mindenkép­pen helyes lenne, ha ez az együttműködés tovább fejlőd­ne, s ha a Balkán térségében nem lenne nukleáris fegyver — folytatta Andreasz Pa­pandreu, majd nyilatkozatá­nak végén rámutatott arra, hogy Görögország, külpoliti­kai vonalvezetésében min­denekelőtt a Balkán térségre, majd a Földközi-tenger tér­ségére és végül Európára kellene hogy figyelmét for­dítsa.

Next