Magyar Szó, 1976. május (33. évfolyam, 119-132. szám)
1976-05-01 / 119. szám
Magyar Sió •mii* esi" miss has тваитаатрававваввааааавввававвавваввававввваавввввввавввавваввва ■ IBIiaiRBIflR»9e!MRRl<ISig«eRReÍillBg8ailliaiBflfil!!l«eieiSISfl**IBÍfl9fRB8SeSReilllllBIS tBBif bbbbbbb ::::::: xxxm.évf., 119. (10388.) No шв. át*. 30., május 1., 2. ssssiss RB81I10 aaaaa _____ aaaaai аааааааавааааваававввааа»ваввваавааввавв«1аввввваааававвваааввааа«»авв*а2!В!5Ј!!!!!!! ввввваввввввввваввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввваввв Ara s dinar Ünnep előtt Már napok óta zászlódíszbe öltözködik a város. Amikor munkába menet kétkerekű miniden elkarikázol a lepedőnyi nagyságú színes lobogók alatt, pattogásuk mintha különböző nyelvek keveredését visszhangozná a szélben. Egymásba fonódásuk olyan, mint a baráti kézfogás. Valamire készülődik maga a természet is, mert igyekszik minél elragadóbb pompát ölteni. A gyárcsarnokok mélyén lanyhul a munka üteme. A gépek kattogását már felülmúlja az emberek zsongása. Érezhető a beszélgetés légkörén, hogy ünnepélyes hangulatnak, a tavasz legnagyobb ünnepének rügyfakadása van kibontakozóban. A gépek már el is bémultak, nem sajognak már szorításuktól az anyagok, csak a hagyományos nagytakarítás idegbénító dörömbölése vág az emberek szavába: „Te kirándulni mész? A kisréti mezőre? Vagy a mellette levő fenyvesbe?” A múltkori összejövetelen úgy döntöttek, hogy mindenki szíve szerint ünnepel. Még a csarnokokat sem díszítik fel zölddel, mint máskor. Miért is háborgatnánk a természet szépségét, amikor sokkal tovább díszítheti és szebbé teheti a tavaszt, az ünnep felejthetetlenségét. Mire visszatérnek az ünnepről, a zöld gallyak úgyis lekókadnak. A munkaidő leteltével mindenki szedelőzködik. Jó szórakozást kívánnak egymásnak, és elindul ki-ki a maga útján. Aki eddig még nem határozott, most rágódhat rajta, hogy holnap merre is menjen a családdal. Csoda, még nagygyűlést sem tartottak ... talán felidézni az elmúlt történelmi adatokat, megemlékezni arról, hogy milyen áldozatok árán vívtuk ki ezt a nagy munkásünnepet. De minek is, csak borús árnyékot vetnénk vele a vidám, derűlátó fiatal munkások arcára, akik most örülni készülnek, nem pedig számvetésre. Igyekeznek ki a szabadba, hogy átölelhesse őket a tavasz, és hogy az új feladatok megoldásához minél többet magukba szívhassanak frissességéből. A hagyományok és átélt élmények maradjanak meg itt belül örök emléknek, az adatok és számvetések pedig igaz történelemnek gyermekeink számára. Hazafelé újra a zászlórengeteg alatt haladtam el. Szebbnek tűnt az egész, mint reggel. A külváros és belváros minden szabad térségén zászlórudak meredeztek az ég felé. Egy helyütt el is gondolkoztam alattuk, hiszen ezek szebbek, mint a régi májusfák, több nyelven beszélnek nekem, és sokkal érthetőbben. Végül is odahaza kötöttem ki, kislányom ölelő karjaiban, aki harsogó felkiáltásával üdvözölt és ébresztett fel a múlt idők idézéséből. — Apu, reggel megyünk! Persze, már mindannyian tudtuk, hová, mert napok óta tervezgettük a kirándulást. Fiam, aki már nagy fiú, csak mosolygott, kishúga lelkesedésén. — Apum — kezdte újra a kicsi —, ugye, együtt nézzük meg estére a tűzijátékot is, innen az erkélyről. — Amióta pár évvel ezelőtt beköltöztünk új lakásunkba, a szolidaritás jóvoltából, mindig innen figyeljük a város esti fényeit. — Sajnos, kicsim, az idén nem lesz tűzijáték. Tudod, a múlt évi szerencsétlen tűzijátékok után a küldöttek tanácsa úgy határozott, hogy városunkban addig nem lesz tűzijáték, míg tűzmestert nem találnak. — Ha már nincs tűzijáték, akkor legalább á^ild el nekem, mi az a küldöttek ten^csa./^i^y "JciggrtVgqjtqplkodtam, majfSnasfarázb^/kezdtem a gyerekngjL —I Jx iod, azol* isSnenik meg bácsik, mint anyu megа, mindenfile foglalkozást és tevékenységet képvisenek egy közös tanácsban, ahol mindennapi életünk kérdéselen döntenek. Különben is kicsi ^agy te ehhe®.^Kicsi, mindenhez csak kicsjjyJg^alf — 1 oszszanlodottV. A kor legjdáb tKmgeeff ayte ünn pléseidrfa.,—- JoBfo alHflat jísuia^oi^márjmem^^ífffegetni. RégуШак\ szűkebb lehetőség^ korában. Hát nem szebb InmaX amikor a város zscírodíszben tündököl. Nem кеЦ Vár a Jö&szlókatA nekünk katonás rendben vállunkJTr^cipefriüiUc. A 'fáklyamenetet felváltotta a szebb Vzl^t|k. |Nem*soroljuk többé az utcákon a hatalmas jelmondatomat. Ott mondjuk ki véleményünket, аћш, anogy és amikor kell, a gyárakban, a munkások közös tanácsában. — És te is tagja vagy valamilyen tanácsnak? — Igen, én is tagja vagyok az egyik önigazgatási tanácsnak, de aludj már. Jól tudod, hogy imrán szeretnénk kelni... LACKÓ Antal, Szabadkai Gorenje—Sever 4 magas szakképzettségű fémesztergályosa Olvasóinknak, terjesztőinknek és a lap barátainak kellemes májusi ünnepeket kívánunk ". Lapunk legközelebbi száma hétfőn a szokott időben jelenik meg. ■ - J ______________ _ Tito marsall napiparancsa Josip Broz Tito, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka az alábbi napiparancsot adta ki május elseje alkalmából. ELRENDELEM hogy május elseje alkalmából Belgrádban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosában e hó 30-án 24 tüzérségi lövesből 15, Zágrábban, Ljubljanában, Szarajevóban, Szkopjéban és Titogradban, a szocialista köztársaságok fővárosaiban pedig 12 tüzérségi lövésből 10 díszlövést adjanak le. Josip Broz Tito Jugoszlávia" marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka üdvözíti táviratok Titonak Dušan Petrovic, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke május elseje, a munka ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte Tito elnököt. Kosta Nadj a Harcos Szövetség Országos Választmányának elnöke ugyancsak táviratban gratulált Josip Broz Tito köztársasági elnöknek a munka ünnepe alkalmából. Táviratban egyebek között ez áll: A Népfelszabadító Háború harcosai, országunk munkásosztályával és dolgozóival hatékonyan küzdenek a JKSZ X. kongresszusa határozatainak és az alkotmányos elveknek következetes érvényesítéséért. Dolgozóink újabb győzelme A társadalmi-politikai szervezetek kiáltványa Május elseje, a munka és a munkásosztály szolidaritásának ünnepe alkalmából köszöntjük a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeteit és nemzetiségeit, országunk polgárait , a munkásosztályt, a városok és falvak dolgozóit, az ifjú nemzedéket, a népfelszabadító háború harcosait, a fegyveres erőket és a biztonsági szerveket. A május elsejei ünnepet a szocializmus anyagi és társadalmi fejlesztésében és az önigazgatáson alapuló szocialista társadalmi viszonyok megszilárdításában és elmélyítésében elért új vívmányokkal köszöntjük. Társadalmi-gazdasági, politikai és más feltételeket teremtettünk, hogy a dolgozó, mint a társult munka szabad, egyenjogú és felelős egyéne, új történelmi lépést tegyen munkája feltételeinek és gyümölcsének birtoklásában, hazánk nemzetei és nemzetiségei testvériségének, egységének és egyenjogúságának fokozásában, az alkotmány elveinek és a X. kongresszus határozatainak életrekeltésében, önigazgatási megegyezéssel és társadalmi megállapodással jelentős tevékenységet fejtünk ki társadalmi-gazdasági viszonyaink időszerű feladatainak megvalósításáért. Az alkotmányelvek gyümölcsöző feldolgozását és alkalmazását jelentő, a társult munkáról szóló tör- vény önigazgatási közösségünknek egyik legjelentősebb forradalmi lépése az idő óta, hogy dolgozóinkat(Folytatása a 6. oldalon) AHOGYAN DOLGOZUNK, ÚGY BŐl Mika Spiljak, az Országos Szakszervezeti Tanács elnöke válaszol a Magyar Szó kérdéseire A munka ünnepe alkalmából a Magyar Szó szerkesztősége azzal a kéréssel fordult Mika Spijakhoz, az Országos Szakszervezeti Tanács elnökéhez, hogy értékelje, milyen tevékenységet fejtett ki, és milyen eredményeket ért el a szakszervezet a dolgozók társadalmi és életszínvonalának növelésében, és válaszoljon a legidőszerűbb társadalmi-politikai kérdésekre. Különösképp az érdekelt bennünket, hogy a szakszervezet milyen álláspontot foglalt el az új pénzügyi rendszer alkalmazása során előállt helyzetben, továbbá mi a szerepe a társult munka törvénytervezetének nyilvános vitájában. Az elnök, eleget téve a szerkesztőség kérésének, a következő válaszokat adta kérdéseinkre: • Ismert a szakszervezetnek az új alkotmányból eredő szerepe és jelentősége, nem kevésbé az új feladatkörének minél jobbbetöltésére irányuló akciiói is. Arra kérjük, elnök elvtárs, értékelje a szakszervezet főbb akcióinak eredményességét. A szakszervezetek eddigi akciói általában véve sikeresnek mondhatók, bár nem mindenütt egyformán. Tevékenységünk homlokterében a jövedelemszerzés és -elosztás mércéinek kialakítása állt, ennek eredményei már megmutatkoznak a köztársaságon belüli társadalmi megállapodásokban, továbbáaz ágazatokon és a gazdasági csoportokon belül létrehozott önigazgatási megegyezésekben. Most már az alapszervezetekben folyik a megegyezések kimunkálása. Tehát rendkívül nagy munka áll mögöttünk, de a java még hátravan: a munka szerinti elosztást kell meghoni(Folytatása a 7. oldalon)