Magyar Szó, 1976. május (33. évfolyam, 133-147. szám)

1976-05-16 / 133. szám

W CЛз(3 Magyar Sió Ш Шш Ш ш ш w* am* por szénsavmentes üdítő ital készítésére ly SSisíÜÜ XXXIII. évf., 133. (10 402.) sz. Vasárnap, 1976. május 16, SSí»|S! r>: jé \ ј'П Kt>*«>»■><,icn«4^i,*#as;as3s.--;r£;at%s#(.*ic»áasaaii*9ieii<.aq»KK&<(i>sc6sys?8suáfir.3)i9aa<«««liiiii I \ . I Ш ■ taaaaaiBaaaaya*íiaBEB«aaaaaaBBaiiBaBj>aaaiiRaBBinaaaiaas*ainBflRii<]iaii>i8iii»sgRic»*3aaaBuaa 1 !j2 Ara 2 dinar мимржаирчиапи " ■ 1 Öt világrész kirakata H­A VALAKI tanulmányozni szeretné a világ élelmiszer-termelését, nem kell világ körüli útra indulnia, elég, ha jól körülnéz az újvi­déki nemmzetközi élelmiszer-gazdasági, vegyi és mező­­gépipari kiállításon. Itt aránylag kis helyen mindent megtalál, hiszen öt kontinens 54 országa mutatja be élelmiszer- és mezőgépipari termékét. És ami szer­fölött emeli a szemle jelentőségét, 24 fejlődő ország is részt vesz rajta. Sokakkal nemcsak kereskedelmi kapcsolatok kötnek össze bennünket, hanem szoros együttműködést teremtettünk velük: élelmiszeripa­ri­­létesítményeket, farmokat, öntözőtelepeket építet­tünk náluk, s terméketlen homokot varázsoltunk ter­mőfölddé. Ami a hazai élelmiszer-gazdaság vegyi és mezőgép­­ipari bemutatkozását illeti, a JKSZ kongresszusán el­fogadott határozatok valóra váltását véljük felfedez­ni. Kiemelt helyre került az élelmiszer-termelés. Las­san bezárjuk a termelési kört. Kialakul a szocialista önigazgatási agráripari komplexum, egyre több mun­kaigényes élelmet gyártunk. Válogathatunk például az ízesebbnél ízesebb kész­, félkész ételekben. Külön mutatkozik be Vajdaság élelmiszeripara. Nemrég ugyanis még fogas kérdés előtt állt, és kép­viselői azon töprengtek, hogyan gyárthatnának erede­ti elgondolások alapján a hazai ízlésnek és a kül­földi igényeknek is megfelelő minél több munka­­igényes, ízletes élelmet. Az elmúlt esztendő alatt jó néhány vajdasági húsgyár és élelmiszeripari vállalat tűnt ki húskonzervjeivel és egyéb termékeivel. Kész- és félkész ételeivel nagy hírnévre tett szert a szabadkai húsgyár. Legújabban pedig csibehúsból ké­szít virslit. A cservenkai agráripari kombinát új kekszfajtával lepte meg a fogyasztókat. A zrenjanini agráripari kombinát pedig kukoricából készít több fajta élelmet és gyógyszert. Ez csak a kezdet, hangsúlyozzák az agráripari kombinátokban. Az elkövetkező években négymillió sertést és majd félmillió hízott borjút fognak feldol­gozni. A hús 40 százalékából konzerv készül, 20 szá­zalékából pedig kész- és félkész étel, a készételek ter­melése évről évre fokozódik, és néhány esztendőn belül eléri a 185 000 tonnát. Új termékekkel is meg­lepnek bennünket, például az ehető zselatinnal. Az új termékek közé sorolható a vérplazma, Szabadi­kán készül majd a heparin. A gyógyszer, és a kozme­tikai ipar számára oly fontos nyersanyagot a sertés belső részének feldolgozásával nyerik. A cukorprog­ramban is szerepel több új termék, például a szőlő­cukor, a gyógyszer. A kukoricából készült ételek és gyógyszerek választéka is bővül. Mindezt az előreha­ladást sejteti is­­a kiállítás. A termelés fellendítéséhez nyilván hozzájárul a vegyipar és a mezőgépipar. A mezőgépgyárak, amint a kiállított gépek is mutatják, máris kielégítik a ha­zai igényeket, a vegyipar pedig a nagyhatású mű­trágyákon kívül sokféle növényvédő és gyomirtó szert is bemutat. A mezőgazdaság, amely szerves része az élelmi­szer-gazdaságnak, már tavaly több mint 5 millió ton­na búzát, 8,5 millió tonna kukoricát és 4 millió ton­­­na cukorrépát termelt. A megfelelő műszaki és egyéb feltételek, a több mint 200 000 traktor és a korszerű termelőeszközök, a tudomány által kidolgozott agro­technikai eljárások alkalmazásával tíz év alatt, orszá­gos átlagban a búzahozamot 8 mázsáról 34 mázsára növeltük, a kukoricáét 17-ről 37 mázsára. Vajdaság­ban ezek a számok jóval nagyobbak. Hektárjáról ugyanis több mint 50 mázsa búzát és 65 mázsa ku­koricát takarítottunk be, de nem egy agráripari kombinátnak az átlagos kukoricahozama meghaladta a 80 mázsát. A társadalom előtérbe helyezte az élelem terme­lését. Megkezdődött a társult munkáról szóló tör­vény tervezetének a vitája is. A törvény mélyen érinti az önigazgatás termelési viszonyait és ilyen alapon egész társadalmunknak anyagi haladását, va­lamint a termelőerők szerkezetének teljes átformá­lását. To­vábbá a párt egyik fontos agrárpolitikai cél­­­ja a mezőgazdaság önigazgatási társadalmasítása, mégpedig a földművesek társulásának, az élelmiszer­gazdasági társult munkába való bevonásának, a szo­cialista társastermelés különféle formáinak útján. A földművesek rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a társulás iránt, vagyis azt szorgalmazzák, hogy a társult munka dolgozóival azonos társadalmi-gazda­sági helyzetbe kerüljenek, és igyekeznek elhárítani mindazokat a helytelen törekvéseket, amelyek káro­san hatnak az egymás iránti bizalom, a tartós együtt­működés megteremtésére, a munkások és földműve­sek érdekeinek az alkotmány alapján történő egybe­hangolására. Mindezek odahatnak, hogy a földmű­vesek is elfoglalják helyüket a több élelmiszer terme­léséért folytatott küzdelemben. Élelmiszer-gazdaságunk a kirakatban van, ha kéz­zelfogható eredményeit összevetjük a többi országéi­val, nem kell szégyenkeznünk, sőt, megállapíthatjuk, hogy magas szintet értünk eL __PAP, Endre . a­­tájékoztatás jelentős támasza forradalmi harcunknak Tito üzenete a jubiláló Rádió-Televíziónak Az első jugoszláv rádióállomás megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Josip Jerez Tito köztársa­sági elnök az alábbi üzenetet intézte a Jugoszláv RTV igazgató bizottságához: tükre, továbbá a visszahúzó jelenségek, valamint a tájé­koztatási eszközökkel való visszaélés kiküszöbölésére is, ami — bár egyre ritkábban — még mindig előfordul. Forradalmi tevékenysé­günk folyamán, a tájékozta­tási eszközök mindig jelentős támaszaink voltak az állandó fejlődésért és közösségünk mind gyorsabb előrehaladá­sáért vívott harcunkban. Nem kételkedem abban, hogy a jövőben e hozzájáru­lásuk csak fokozódik mind­azok önzetlen hozzáállásá­nak­­ eredményeként, akik szívükön viselik a szocialis­ta önigazgatás, a testvériség­egység, valamint a szocialis­ta Jugoszlávia függetlensé­gének és el nem kötelezett­ségének ügyét. Sok sikert kívánok továb­bi alkotói tevékenységükhöz. A társadalmi tervjavaslat harmadik részének véleményezése A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről A Jugoszláv Rádió-Televí­zió igazgató bizottságának. BELGRÁD Mivel nem áll módomban, hogy részt, vegyek a Jugo­szláv Rádióhálózat 50 éves fennállása alkalmából meg­rendezésre kerülő díszülésen, ezúton küldöm szívélyes üd­vözletemet az ünnepségek valamennyi résztvevőjének. A rádióhálózat fél évszá­zados fennállása valóban ju­bileumi jelentőségű, és be­csületére válik azoknak a dolgozóknak, akiknek érde­me, hogy az ország első rá­dióállomása megkezdte adá­sait, mégpedig mindössze négy évvel azután, hogy a világon megalakították az első ilyen intézményt. Ab­ban az időben azonban nem voltak feltételek a rádiómű­sor fejlesztésére, méghozzá az akkori rendszer politiká­ja miatt. Csak az új, szocialista Ju­goszláviában születtek meg a rádió gyorsabb fejlődésé­nek lehetőségei, majd vala­mivel később a televízióé is. Hazánk társadalmi közössége erőfeszítéseinek­­ köszönhe­tően az országban ma jelen­tős rádióhálózat működik, amelynek központjai vannak valamennyi köztársaságban és tartományban. Napjaink­ban hazánk valamennyi pol­gára több rádió- és tévéál­lomás műsorába kapcsolódik be, és­ értesüléseink szerint, nemsokára hazánk minden polgára rendszeresen követ­heti a televízió adásait is. Ezekkel az eredményekkel valóban elégedettek lehe­tünk. Nemrégiben szóltam már a tájékoztatási eszközök fontos társadalmi­ szerepéről és az olyan feltételek meg­teremtésének szükségességé­ről, melyek lehetővé teszik sikeres tevékenységüket. E jelentős területen nem ha­nyagolhatjuk el a társadalom általános törekvéseit, mivel a dolgozók, kellő fokú tájé­koztatása kétségbevonhatat­lan feltétele az önigazgatás­ba való bekapcsolódásnak. Ahhoz sem fér kétség, hogy e területen máris figyelemre méltó eredményeket értünk el, de még rengeteg a ten­nivaló annak érdekében, hogy a tájékoztatási eszkö­zök valóban a társult mun­ka támpontjai legyenek, s a lehető legszorosabb kapcso­latban álljanak az önigaz­gatási bázissal, és alkotó módon viszonyuljanak hoz­zá. Örömmel töltenek el jelen­legi törekvéseik, amelyek az együttműködés fejlesztésére, továbbá arra irányulnak, hogy közös megállapodások alapján, minél jobb műso­rok készüljenek, melyeknek az az alapvető céljuk, hogy a dolgozók alapos értesülést szerezzenek a­ hazánkban és a világban, történő esemé­nyekről. Ezzel még fokozot­tabban hozzájárulnak majd a munkásosztály érdekeinek érvényesítéséhez, nemzeteink és nemzetiségeink to­vábbi közeledéséhez és önigazgatá­si szocialista közösségünk to­vábbi fejlesztéséhez. Polgáraink tájékoztatásá­ban és az oktatási-nevelési tevékenységben külön hely illeti meg a rádiót és a tele­víziót, ha figyelembe vesz­­szük ezeknek az eszközök­nek a népszerűségét a töme­gek körében. Persze, ha egy tájékoztatási eszköz nagy népszerűségnek örvend, ez kommunistáinak és többi dolgozóinak fokozottabb fe­lelősségét vonja maga után. A Kommunista Szövetség­nek és a DNSZSZ-nek állan­­dóan nagy figyelmet kell fordítani a tájékoztatási esz­közökre, helyes irányvéte­A Tartományi Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén Ni­kola KMEZIĆ elnökletével megvitatta a Jugoszlávia társadalmi tervjavaslatának az 1976-tól 1980-ig terjedő időszakra vonatkozó harma­dik részét. Ezenkívül fog­lalkozott még azokkal a rendeletekkel, amelyek meg fogják határozni a külföldi személyek pénzeszközeinek a hazai társultmunka-alap­szervezetekbe való befekte­tésének, valamint a hazai társultmunka-alapszerveze­­tek és a külföldi személyek közötti társastermelés felté­teleit. A tanács alapjában elfo­gadta, majd azzal a feltétel­lel megerősítette a javasla­tokat, hogy a társadalmi tervjavaslat harmadik ré­szét hozzák közelebb a tár­sult munkához. Jóllehet pénteken Újvidéken a 43. Nemzetközi Élelmiszeripari és Mezőgazda­­sági Árumintavásár kiadós eső közepette nyitotta meg kapuit, az érdeklődőket mégsem riasztotta vissza a szeszélyes időjárás. Látszik ez abból is, hogy szombat reggel már nyolc órakor zsúfolásig telt a vásártér előtti veszteglőhely. A­­hazai látogatókon kívül csehszlovákiai és magyarországi rendszámtáblájú autóbuszokkal kirándulók érkeztek a hagylományos rendezvényre. A mezőgazdászok­ találkozója iránt nagy az érdeklődés. A pénteki nap a megnyitó ünnepélyes légkörében, kimagasló társadalmi-politikai munkásaink fogad­tatásával zajlott, tegnap pedig kezdetét vette a szaktanácskoz­ások sorozata. Egye­bek között agráriparunk helyzetéről tartottak nyilvános vitát.A délután meg a jugo­szláv vállalatok és a fejlődő országok képviselői között folyt nagyszabású eszme­csere.­­ . Sokan érdeklődnek a lóversenyek megtartásának időpontja iránt. Erről még­­ ugyan hivatalosan nem tájékoztatták­ a közvéleményt, annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a versenylovak parádéját május 21-e és 23-a között rendezik meg az ügetőpályán. Az akadály- és ügetőversenyre a hírneves hazai lótenyésztő farmo­kon kívül három külföldi ország is benevezett. (A díjazottakról tudósítás a 6. ol­­ dalon), , •.......................... Bomba robbant a kölni­­ tájékoztatási központunk előtt Szombatra virradó éjsza­ka, hajnali két óra után a jugoszláv kölni tájékoztatási központ előtt bomba rob­bant. A merényletnek nem volt emberáldozata, az anya­gi kár sem nagy. Az épület ablakai betörtek. "A rendőr­ség azonnal kiszállt a hely­színre, és megkezdte a nyo­mozást. A jugoszláv tájékoztatási központ épülete Köln egyik legforgalmasabb sétányán húzódik. Kölnben és a vá­ros környékén dolgozó munkásaink gyakran, össze­gyűl­tek az épületben. A na­pokban nyílt meg Ivan Mr­­žić jugoszláv művész kép­­kiállítása­ is, - - I elitel édesített vízhez kell keverni . Dolanc befejezte nyugat-németországi látogatását Bonnból jeleníti a Tanjugi Stane Do­nc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának titkára, aki Willy Brandtnak, a Szociál­demokrata Párt elnökének a meghívására három napot a Német SZK-ban töltött, tegnap visszaérkezett Jugo­szláviába. Stane Dolanccal együtt hazaérkezett Josip Vrhovec, a JKSZ Elnöksé­gének tagja is. A bonni repülőtéren a JKSZ küldöttségétől a ven­déglátók­ valamint Budimir Lončar, a JSZSZK bonni nagykövete vett búcsút.­­ Sane Dolanc látogatása alatt tárgyalt Willy Brandt­­tal, a Szociáldemokrata Párt elnökével és a pártel­­nökség más tagjaival. Do­­lancot fogadta Schmidt a Német­­SZK kancellárja is, valamint Genscher alkancel­­lár, a Liberális Párt elnöke.

Next