Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)

1976-07-01 / 179. szám

Magyar Szó швшшпшшвшвваатвппвптттР!*тпивтткаштг.вваттвввапвва9птаааввааитшввтааапвв1аапав1аатшшвшввв ■ ■■oaHBfflaa^Rr.í^^ri^Ba^fz-íii’saaaíiaBHBC'iaaiíitearííöaias^KaBaaHceffianöjaiaBSBEiaataeaffiBKSíiiBaBBöaEHEBi* iiiiiii XXXIII. évf., 179. (10 448.) sz. ü||| Csütörtök, 1976. július 1. ЦЦШ ■ г^зкавиЕвавва BaaiiBaBBBiBBiBBBBBBBBBBBBBaaflBBBBBaaBaBBBBBBEiaaaBBBBBBaBSBiasQiai­Suzzaa^fts^BassBBBBBa ^ ARA 2 DINAR ■ ■................................................................................./Vi) )----------------------------------X----------------------­ M Korszakalkotó összejövetel OST, KÖZVETLENÜL az értekezlet befejezése után nehéz értékelést adni valamennyi elhangzott felszólalásról. Ez kétségkívül alapos elemző műn­ket igényel. Annyi azonban egészen biztos: korszakalko­tó jellegű összejövetel volt a berlini. Soha még a kommunista pártok történelmében ilyen nyíltan és a világ nyilvánossága előtt nem tárgyaltak a munkásmozgalomnak, ennek a ma már kétségkívül európai és világviszonylatban egyik legfontosabb politi­kai tényezőnek a vezető emberei. És ami még jelentő­sebb — jóllehet egyik-másik felszólalás disszonánsan hangzott — soha ennyi létfontosságú kérdésben nem ér­tettek egyet mint ezúttal. Az értekezlet konszenzussal, egyhangúlag elfogadott­­záródokumentumában és a vita során elhangzott felszó­lalások legtöbbjében az egybegyűltek választ adtak az európai kommunista és munkásmozgalom legidőszerűbb kérdéseire. Síkraszálltak a haladó erők összefogása, az egyenrangú, szabad véleménycsere, a más belügyeibe való be nem avatkozás elve mellett, megállapodtak ab­ban, hogy minden párt saját körülményeiből kiindulva sajátos módon kell hogy keresse az igazságosabb társa­dalom felé vezető utat, s e tevékenysége során elsősor­ban saját munkásosztályának és népének tartozik fele­lősséggel. Megállapították továbbá azt is, hogy a szocia­lizmus csak demokratikus légkörben, szabad társadalom­ban fejlődhet tovább. Ehhez viszont békére, leszerelésre, a tömbpolitika felülmúlására van szükség. Jóllehet a dokumentu­­, nem tükrözi teljes egészében a JKSZ politikáját és más párt politikáját sem, s nem is kötelezi az értekezlet részvevőit arra, hogy tételeit „maradéktalanul” megvalósítsák — nem is ez volt az ér­tekezlet célja —, kétségtelen, hogy előremutató voltánál fogva nagyot lendít majd az európai békéért, biztonsá­gért, együttműködésért és szociális haladásért folytatott harcban. Az sem vitás, hogy számos nézetkülönbség to­vábbra is megmarad, esetleg hellyel-közzel eszmei ösz­­szetűzéseket is szít. De a berlini értekezlet megmutat­ta, lehet szabad véleménycserét folytatni anélkül, hogy az bárkit vagy bármit is ves­zélyeztetne. A sokrétű ta­pasztalatokon aztán e változó és rohamosan fejlődő vi­lágban minden haladó mozgalom okulhat. Ezért a kom­munista és munkáspártok berlini értekezlete minden tekintetben igen sikeresnek mondható. (Folytatása a 3. oldalon) Gyökeres változások a nemzetközi viszonyokban A JSZSZK Képviselőházának határozata az el nem­ kötelezett országok colombói csúcsértekezletével kapcsolatban Belgrádból jeleníti a Tan-é lezett országok állam- és jog­­kormányfőinek ötödik csúcs A JSZSZK Képviselőház j értekezletével kapcsolatban, ha a Szövetségi Tanács teg­y A határozat leszögezi, hogy napi ülésén határozatot fo-1 a negyedik algíri csúcstalál gadott el az el nem köte-­ kozőtól napjainkig a nem- Befejeződött az európai kommunista­ munkáspártok­ értekezlete T­ITO: , ■ A mai világ problémáit nem lehet megoldani az el nem kötelezett országok nélkül Jugoszlávia és a JKSZ az el nesz­ kötelezettség mozgalmában való aktív részvétellel teljesíti nemzetközi kötelességét a világközösség és az emberiség haladása iránt TEGNAP JOSIP BROZ TITO VOLT AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ­­ KÜLÖNTU­DÓSÍ­TÓNK TELEFONJELENTÉSE Berlin, június 30. Ma reggel ismét 9 órai kezdettel folytatódott az európai kommunista és munkáspártok értekezlete. Az első felszólaló Josip Broz Tito. A sajtóközpont elő­készületeiből ítélve az egybegyűlt újságírók igen élénk érdeklődéssel kísérték beszédét, amelynek világvissz­hangja bizonyára ezúttal sem marad el. Miután a JESZ nevében üdvözölte az egybegyűlteket, és meg­köszönte a Német Szocialista Egységpártnak és Erich Honeckernek az értekezlet előkészítése körül kifejtett tevékenységét, elnökünk hangsúlyozta, hogy az egybe-­­­gyűlt pártok képviselői erre a szabad véleménycse-­­­jére azért jöttek el, hogy megtárgyalják, mit tehet­nek és mit kell tenniük az európai békéért, biztonsá­gért, együttműködésért és szociális haladásért, vagy­is a tavaly Helsinkiben megtartott békeértekezlet ha-­­­tározatainak megvalósításáért. Tito elnök beszéde Elnök elvtárs, elvtársak és elvtársinők! Meg vagyok győződve ró­la, hogy e nyílt és szabad vé­leménycsere jelentős májaik­ben hozzájárulhat a célok eléréséhez, ha az álláspon­toknak és a megközelítésnek az átfogó mivolta serkentést ad kontinensünkön az összes haladó szellemű és demokra­tikus erők legszélesebb körű együttműködésének. .Az ér­tekezlet előkészületei során úgyszintén vita folyt az euró­pai kommunista és munkás­pártok közötti viszonyokról. Ez a vita a függetlenség, az egyenrangúság és a be nem avatkozás elvét a kommunis­ta és munkáspártok közötti egy­ü­ttműk­ö­dé­s al­apelve­kén­t érvényesítette. Érvényesíteni kell a munkásosztály történelmi törekvéseit Az európai kommunista és munkáspártok értekezle­tére a kontinensünkön és az egész világon végbemenő jelentős és dinamikus folya­matok idején került sor. A mai nemzetközi helyzet e folyamatok teljes bonyolult­ságát és ellentmondásossá­gát, összefüggését és egymás­tól való függését tükrözi és a nemzetközi, közösség égető problémáinak megoldásához szükséges feltételek megte­remtése érdekében a legna­gyobb erőfeszítéseket köve­teli. A demokrácia, a haladás és a szocializmus felfejlő­dött erői ma döntő harcot vív­nak a békésért, a nemze­ti­ függetlenség és szuvereni­tás megőrzéséért, a politikai és gazdasági emancipálódá­­sárt, a népek szabad és ön­álló fejlődéséért. Tevékeny­ségük az imperializmus, a gyarmati uralom maradvá­nyai, a neo-kolonial­izmus, te­hát az elnyomás és a meg­különböztetés minden válfa­ja ellen irányul. Korunk mai folyamataira a kapitalista rendszer mély­reható válsága jellemző, amely felélezi a régi ellent­mondásokat, és újakat szül. Ez a válság kiterjed a társa­dalmi-gazdasági és a nem-­­­zetközi viszonyokra és egy­idejűleg gazdasági, szociális, politikai és erkölcsi vetülete is van. A kapitalizmus és a nem­zetközi politikai és gazdasá­gi viszonyok válsága nélkü­lözhetetlenné teszi a haladó társadalmi átalakulást, a vi­szonyok gyökeres megváltoz­tatását, a szocializmus és de­mokrácia további erősödését. Természetesen azzal a fel-­­ tétellel, hogy az összes hala­dó erőkben tudatosodik: sür­gősen meg kell változtatni a helyzetet, nehogy az egyen­lőtlenség és kizsákmányolás továbbra is fennálljon, s a gazdagok még gazdagabbak­ká, a szegények pedig még szegényebbekké váljanak. Korunk parancsoló szükség­szerűsége érvényre juttatni minden ország munkásosztá­lyának és dolgozóinak arra irányuló történelmi törekvé­seit, hogy megszerezzék az­­ általuk megteremtett érték­többlettel való rende­lezés jogát. Ezzel egyidejűleg a népek nemzeti vagyonának, amelyet korábban a kapita­lista kizsákmányolás legdur­vább formái révén, ma pedig az extraprofit mechanizmu­sa, a nemzetek feletti rész­vénytársaságok útján és más módon átömlesztettek, illet­ve átömlesztenek a fejlett országokba, e népek teljes szuverenitása alá kell kerül­nie. Az új nemzetközi gazdasági viszonyokért folyó harc­osztály lény­ege Mindinkább fokozódik a­­ népek és országok, különö­sen pedig a fejlődő orszá­gok eltökélt harca az egyen­lőtten nemzetközi gazdasági viszonyok radikális megvál­toztatásáért. Csak ilyen vál­toztatások révén biztosítha­tó minden nép igazi függet­lensége és szabadsága. Ez az új nemzetközi gazdasági rendszerért folyó harcnak a tényleges osztálylényege, amelynek érvényesítése nél­kül el sem képzelhető az igazságceltbil viszonyok meg­teremtése a világon. Ezért is robbannak ki a jelenkori társadalomban erő­teljes forrongások, fokozó­dik a munkástömegeknek a korunk­­ társadalmi-politikai történéseiben való szerepe, szilárdul meg e tömegek po­litikai tudata. A munkásosztály és a dol­gozók mindinkább tudatára ébrednek a fennálló társa­dalmi rendszerekben betöl­tött helyüknek és szerepük­nek. Egyre bírálóbban tekin­tenek e rendszereik korláto­zottságára, és egyre határo­zottabban követelik, hogy tegyék számukra lehetővé az életük és­­ jövőjük lényeges feltételeiről, a munkájuk eredményeivel való rendel­kezésről szóló döntések meg­hozatalában és a társadalom igazgatásában való részvé­telüket. Vagyis tegyék szá­mukra lehetővé, hogy olyan helyzetet teremtsenek ma­guknak, amely biztosítja a személyiség szabadságát és sokoldalú fejlődését. Ilyen értelemben változik a dolgozók széles rétegeinek politikai hangulata a hala­dó szociális átalakulások ja­vára. E nyomás hatására az összes társadalmi erők kény­telenek felülvizsgálni néze­teiket és értékeiket, és meg­felelő megoldásokat felku­tatni. Ugyanez érvényes a szocializmus gyakorlatában is, mert a szocializmusnak sincsenek kész, egyszer s mindenkorra megadott meg­oldásai. E­.T. is nehézségek és ellentmondások kísérik. Az idő új követelményeket hoz magával, összhangban a termelőerők és a társadal­mi tudat fejlődésével. Ebből természetszerűleg követke­zik, hogy a szocializmusért folyó harcnak és a szocia­lizmus építésének különféle útjai vannak. Megoldásokat a munkásosztály tényleges érdekei alapján A fontos az, hogy a meg­oldások, amelyeket ma a ha­ladó erők felkínálnak, a munkásosztály és a dolgo­(Folytatása a 2. oldalon E­zetközi viszonyokban foly­tatódtak a kedvező folya­matok és a mélyreható változások. Az el nem köte­lezett és más fejlődő orszá­gok a nemzetközi életben döntően hozzájárultak a ked­vező folyamatok elindításá­hoz. A JSZSZK Képviselőháza megállapítja, hogy a belg­rádi csúcstalálkozótól el­telt 15 év­ alatt az el nem kötelezettség befolyást ví­vott ki a világpolitikában, amelynek elve és­­ céljai mind nagyobb számú or­szág érdekeiben és törek­véseiben tükröződnek,s szá­mos nemzetközi akciót in­dított el a számottevő nem­zetközi kérdések­­megoldá­sában. A Képviselőház rámuta­tott, hogy az el nem köte­lezett országok határozot­tan kiállnak helyzetük­ meg­szilárdításáért és gazdasá­gi, társadalmi és kulturális fejlődésünk meggyorsításá­ért. A határozat kimondja, Jug­oszlávia síkraszáll azért, hogy az el nem kötelezett országok colombói csúcsér­tekezlete az új nemzetközi politikai és gazdasági vi­szony kiépítésével kapcso­latban határozatot fogad­jon el a nemzetközi és kö­zös akciók formáiró 01. Küz­deni fog azért is, hogy a csúcstalálkozó határozatokat fogadjon el az új gazdasági rendszer kiépítésére vonat­kozó további­­ akciókról és kezdeményezésekről, vala­mint az el nem kötelezett­ség szerepének fokozásá­­ra­. A Jugoszláv Képviselőház jóváhagyta a JSZSZK kép­viselőinek a kétoldalú és­­ multilaterális akciókban ki­­­fejtett eddigi tevékenysé- i­gét, amelyek célja az ötö­­­­dik csúcsértekezlet minél sikeresebb lebonyolítása volt. A képviselőház nagy jelentőségűnek tartja, hogy a JSZSZK küldöttségét Jos­s­sip Broz Tito köztársasági elnök vezeti, aki rendkívül nagy részt vállalt az el nem kötelezettség politiká­jának kiépítéséből és a nem­zetközi életben való érvé­nyesüléséből. Milos Minic expozéja Belgrádból jelenti a Tan­jug. Világszerte növekszik az érdeklődés az el nem köte­lezett országok ötödik csúcs­értekezletének előkészítése és eredménye iránt, ami kifejezi az el nem kötele­zettség politikájának mind nagyobb befolyását a nem­zetközi életben — hangsú­lyozta Miloš Minié, az SZVT alelnöke, szövetségi külügyi titkár­ a JSZSZK Képviselőházának Szövetsé­gi Tanácsa, Köztársaságok és Tartományok Tanácsa tegnapi ülésén mondott ex­pozéjában­ . Miloš Minié a továbbiak­ban kifejtette, ho­gy a mos­tani nemzetközi helyzetet mély változások és ellent­mondásos folyamatok jel­lemzik, az erőfeszítések ar­ra irányulnak, hogy az ál­lamok és népek között igaz­ságosabb kapcsolatok épül­jenek ki. A leszerelés problémájá­ról szólva Miloš Minic el­mondta, hogy a feszültség enyhülése nem terjed ki a nemzetközi kapcsolatok minden területére, különö­sen nem a fegyveres erők és a fegyverek csökkenté­sére. A fegyverkezési haj­sza lagalha­ta­t­lanul tovább tart, hangsúlyozta Minié. Ezzel kapcsolatban meg­állapította, hogy elérke­zett annak az ideje, hogy újabb kezdeményezéseket tegyenek a leszerelés irá­nyába. Expozéjában az SZVT al­­elnöke kitért a válsággó­cokra is. Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy a Ko Tito elnök, Petar Siam­belic és Stane Dolanc a berlini értekezleten.

Next