Magyar Szó, 1976. december (33. évfolyam, 330-344. szám)

1976-12-01 / 330. szám

)íí *) Л /? .­­Ј \ . ђ\ A С 10А , х ■ Magyar Sió ■ ■пааааашв1а1вааавмвваавввмванввавввнш1аавмвмвшмавнниваввиамн1аав1вавваваи ■ вввлвввес’9Г|Б.з'С'7ввдачваввавввиввввввввва1нвввввввввв«вввввпввква Noвндвввввввввввве 1иаввв XXXIII. évf., 330. (10 599.) sz.­áj јјјј Szerda, 1976. december 1. ■■■!■■■ Џ ::::;í:::::::::íi:íe::££í^í£ü::s::s:í:s::í:s:ss:hss:sssíss:s:»sssss:::::::::::í::: ‘ ARA 2 DINAR Ünnepségek országszerte Gazdag munkasikerek, új létesítmények Az ország minden részéről érkező jelentések a köztársaság 31. születésnapjának színvonalas ün­neplésről számolnak be. Az ünnep jelentőségét a többi között nemcsak a kulturális és sportren­dezvények hangsúlyoztá­k, hanem az a tény is, hogy szinte mindenütt munkasikert is ünnepelhet­tek. Országszerte megszámlálhatatlan ipari létesít­ményt, iskolát, egészség­házat adtak át rendelteté­sének, melyek az eredményes munkát, fejlődésünket tükrözik. Vajdaság-szer­te újonnan épült ipari létesítményeket, valamiint középületeket nyi­tottak meg, s újak építésé­be kezdtek. Az újvidéki olajfinomí­tóban új gépsor kezdte meg működését, mellyel olyan kőolaj származékokat állí­ta­na­k elő, amelyeket eddig külföldről importálunk. A centaiak emlékművet emeltek, a háborúban el­esett hősöknek. Ez a kis bánáti falu bátorságáról és tettrekészségről tett tanúsá­got. A háborúban ugyanis itt volt a­ bánáti partizánok fő átkelőhelye a Dunán, melyet a megszállóknak a háború végéig sem sikerült felfedezni. Népgyűlésen em­lékeztek meg azokról, a­kik életüket adták a szabadsá­gért. A népgyűlésről üd­vözlő táviratot küldtek Ti­to elnöknek. Muzslyán, amely túlnyo­mórészt munkás lakta te­lepülés napköziotthont nyi­tottak, és 270 négyzetméte­res önkiszolgáló alapkövét helyezték el. A köztársaság napja al­kalmából adták át Tito el­nök kitüntetését a zrenja­­nini, törökbecsei és bega­­szentgyörgyi belügyi titkár­ság dolgozóinak. A Titeli Mezőgazdasági- Ipari Kombinátban korsze­rűen felszerelt állattenyész­tő farmot nyitottak meg. Palánkon olyan mezőgaz­dasági gépgyár alapkövét helyezték el, ahol hazánk­ban eddiig még nem gyár­tott gépeket állítanak majd elő. Szerbia-szerte méltóan ünnepelték meg az évfordulót Smederevánál felavatták az új Duna-hidat, amely­nek révén Dél-Bánát és Észak-Szerbia községei kö­zelebb kerülnek egymáshoz. Aleksinacban, Soko Bá­njában és Rožanjban mint­egy ezer általános iskolás lépett az ifjúsági szövetség tagjainak sorába. A rožanji akihoz testvérvárosukból, Niksicból érkeztek vendé­gek, s gazdag kulturális és szórakoztató műsort rendez­tek vendéglátóik tiszteleté­re. Kraljevóban Tito elnök kitüntetettjeinek a községi képviselő-testület díszülé­sén adták át az­­elismeré­seket. A nap folyamán a községi képviselő-testület el­nöke tak­armánygyárat he­lyezett üzembe. Novi Pazarban 5000 négy­zetméteres egészségiházat nyitottak. A községi képvi­selő-testület üléséről üdvöz­lő táviratot küldtek Tito elv­társnak. Leskovacon a mun­kában elért eredményekért 24 polgárt tüntettek ki Aranykoszorús Munkaérdem­renddel. A község néhány falvát bekapcsolták a vil­lanyhálózatba. Hatvan új ipari létesítmény November 29-ét talán Bo­sanja a Krajina területén tették legünnepélyesebbé. A felkelés 35. évfordulója je­gyében a népfelszabadító há­ború napjaira való emléke­zéssel, a munka győzelmé­nek méltatásával tették em­lékezetéssé. Ezen a terüle­ten s mintegy 60 ipari léte­sítményt adtak át rendelte­tésének vagy helyezték el alapkövét. Iskolákat, egész­ségügyi intézményeket nyi­tottak meg. A tuzlaiak több vegyipari gyárral gazdagították köz­társaságukat. A bányameden­ce 600 magas szakképesíté­sű dolgozót vár.­­Višegradban az AVNOJ- díjjal kitüntetett művészek kiállítást rendeztek. Anyagát Bosznia-Hrecegovina, Szer­bia, Crna Gora községeiben is bemutatják. Olajgyár és márványbánya A Crna Gora északi részén levő pivai vízerőmű tegnap, egy hónappal a határidő előtt teljesítette évi tervét. A község területén pionír­avatást, sport- és művelődé­si rendezvényeket tartottak. _ Pristinában megtartották a hagyományos novemberi kórushangversenyt. Macedóniában az ünnepe­ket ipari és más létesítmé­nyek átadásával tették még jelentősebbé. Sztrumica, Pri (Folytatása az 5. oldalon) Tito távirata Bokassához Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot küldte Szalah Adin Ah­med Bokassának, a Közép­­afrikai Köztársaság elnöké­nek: „A Közép-afrikai Köztár­saság függetlensége kikiál­tásának alkalmából a ju­goszláv népek és a magam nevében a legszívélyesebb üdvözletemet és jókívánsá­gaimat küldöm Excellenci­­ádnak. A baráti közép-af­rikai népnek jólétet, ön­nek pedig boldogságot kí­vánok. Meggyőződésem, hogy el nem kötelezett országaink hagyományosan jó baráti kapcsolatai és sokoldalú együttműködése, az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői értekezletén elfogadott határozatok alap­ján, a jövőben még inkább elmélyül, és szilárd táma­sza lesz az el nem kötele­zettség, a nemzetközi meg­értés, a haladás és a világ béke­politikája megerősíté­sének.” Kölcsönjegyzés Ma kezdődik az akció Ma kezdődik Vajdaságban a felszabadulás utáni idő egyik legnagyobb társadal­mi-politikai és gazdasági ak­ciója , az áramforrások épí­tésére kiírt kölcsönjegyzés. Az előrejelzések szerint há­rom hónap alatt, ameddig az akció tart, a tartomány lakos­sága mintegy másfél milli­árd dinárt jegyeztet elő. Mától kezdve Vajdaság­ban csaknem 10 000 kölcsön­­jegyzési hely lesz nyitva. Az akció több hónapig tar­tó eredményes előkészület után indul. A VDNSZSZ és más társadalmi-politikai erők — a Kommunista Szö­vetséggel az élen — eleget tettek a legfontosabb felada­tuknak: megismertették a lakosokkal az akció lényegét. A társadalmi és gazdasági fejlesztési terv szerint 1980- ban, amikor 36 000 dinár lesz a lakosonkénti nemzeti jö­vedelem, a tartománynak öt­ször annyi áramra lesz szük­sége, mint amennyit közvet­len a II. világháború előtt az egész ország fogyasztott. Az áramfogyasztás ugyanis az évtized utolsó évéig 6 mil­liárd kilowatt órára, illetve a mai fogyasztás kétszeresé­re növekszik. Ezért Vajda­ságban és Szerbia egyes ré­szein az egységes energia­­rendszer kiépítéséhez 907 megawatt erősségű erőműre van szükség. Oslóban a köztársaság napján Emlékmű az internált jugoszláv partizánoknak V. Olav király az avatási ünnepségen • A norvég uralkodó fogadta Kosta Nadj h­adseregtábornokot Os­lóból jelenti a Tamjug. V. Oslav norvég király hét­főn fogadta Kosta Nađ had­seregtábornokot, Josip Broz Tito köztársasági elnök kül­döttjét. A fogadáson Gojko Žarković, hazánk norvégiai nagykövete is jelen volt. Kosta Nad hadseregtábor­nok átadta a norvég király­nak Tito elnök üdvözletét és jókívánságait. A megbeszéléseken Olav norvég király elismerően szólt Tito elnökről, hazánk nemzeteiről és nemzetiségei­ről, s k­ülön hangsúlyozta el­nökünk jelentős államfői sze­repét, és hazánk jelentősé­gét az el nem kötelezett or­szágok mozgalmában, és a­­békéért folytatott harcban. Válaszolva köztársasági el­nökünk küldöttjének — aki küllön köszönetet mondott a norvég uralkodónak, amiért személyesen leplezi le a ju­goszláv partizánok emlékmű­vét . Olav király kijelen­tette, hogy ezt kötelességé­nek tartja, mert igen nagy­ra értékeli a jugoszláv né­pek harcát. Az uralkodó egy­szersmind hang­súlyozta an­nak jelentőségét, hogy a má­sodik világháború idején igen sok jugoszláv partizán harcolt Norvégiában, s kö­zülük sokan életüket vesz­tették. Akkor alapoztuk meg ba­rátságunkat, s azóta állan­dóan fejlesztjük — mondta­­ norvég király. Ezután kifejezte megelé­gedését, hogy Tito köztár­sasági elnök kiküldöttje részt vesz az emlékmű lelep­lezésén. A fogadás baráti és szívé­lyes légkörben zajlott le. A norvég király tiszteleg az emlékmű előtt Tito elnök beszédének világvisszhangja jupszt rapsz lüggela Külföldi lapok cikkei és kommentárjai Belgrádból jelenti a Tanjug. Világszerte rendkívül nagy figyelmet keltett Jo­sip Broz Tito köztársasági elnöknek, a JSZSZK el­nökének, a Szövetségi Képviselőház ülésén november 26-án elhangzott beszéde. Tito elnök beszámolóját külföldön különböző vonat­kozásban és különböző szem­szögből értékelték, de egyön­tetűen megállapítható, hogy rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg Iránta. Az el nem kötelezett or­szágok hírszolgálatai kivéte­les figyelmet fordítottak Tito beszédének arra a részére, amely Jugoszlávia külpoliti­kájára vonatkozott. Idézték Titónak a Jugoszlávia ellen irányuló nyomásról és fe­nyegetőzésekről­ mondott sza­vait is. A kairói Al Gumhuria ter­jedelmesen beszámolt elnö­künk beszédéről, s kiemelte, azt a részét, amely a füg­getlen Jugoszlávia ellen irá­nyuló külföldi nyomásra vo­natkozik. A mexikói újságok Tito elnök beszédének szintén az­zal a részével foglalkoztak, amely az el nem kötelezett­séget és az el nem kötele­zett országokat érinti. „Tito megerősítette Jugoszlávia el nem kötelezett politikáját” és „Folytatódik a Jugoszlá­via ellen irányuló nyomás” i­lyen és hasonló címekkel számolnak be az El Dia, az Excelsior és az El Universal című vezető mexikói újsá­gok elnökünk képviselőházi beszédéről. Az indiai lapok kiemelik, hogy Tito hangsúlyozta Jugo­szlávia ragaszkodását az el nem kötelezett politikához, mert — mint írják — „Ju­goszlávia szlárd nemzetközi helyzetének ez a legjobb biz­tosítéka.” Az el nem kötelezett or­szágok reagálását találóan egészíti ki a perui La Pren­­sa című újság cikkének cí­me, amely így hangzott: Tito marsall ígéri, hogy Ju­goszlávia megtartja függet­len irányvonalát A kelet-európai szocialis­ta országok sajtója Tito el­nök beszédének főleg azt a részét emeli ki, amely a munkásosztálynak Jugoszlá­via fejlődésében és erősödé­sében betöltött szerepére vo­natkozik. A moszkvai Prav­da említést tesz Titónak az el nem kötelezettségről szó­ló összefoglalójáról is, és rámutat arra, hogy Tito hangsúlyozta: Jugoszlávia to­vábbra is el nem kötelezett politikát folytat. A Népszava, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap című budapesti újságok az MTI hírügynökség belgrádi tudósítójának jelentését köz­tk. Kiemelték a munkás­­osztály erősödő szerepét az élet minden területén, és kiegészítették Tito elnöknek az önigazgatási rendszer fej­lődésére vonatkozó szavai­­val. A Rude Pravo, a Csehszlo­vák KP Központi Bizottsá­gának sajtószerve azt írja: Tito elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban számos jelentős eredmény va­lósult meg, megszilárdult a szocialista társadalom alap­ja, a jugoszláv nép egysége. (Folytatása a 3. oldalon) • , ' • Fogadások, rendezvények Külföldön élő honfitársaink is megemlékeztek a köztársaság napjáról November 29-ét, a köz­társaság napját a JSZSZK külföldi nagykövetségein, külképviseletein fogadások­kal és alkalmi rendezvé­nyekkel ünnepelték meg honfitársaink. Ezeken az ün­nepi fogadásokon és rendez­vényeken megjelentek a külföldön élő és dolgozó dip­lomáciai képviselőink, to­vábbá a külföldön működő intézményeink alkalmazot­tai, az ideiglenesen külföl­dön dolgozó jugoszláv mun­kások, valamint egy-egy or­szág politikai, társadalmi és közéletének számos neves képviselői. KAIRO. — Az egyiptomi fővárosban Augustin Papié, a JSZSZK nagykövete adott fogadást a köztársa­ság napja alkalmából, a kö­rülbelül ezer meghívott kö­zött ott volt Ismail Fahmi egyiptomi külügyminiszter és más magas rangú álla­mi, párt- és katonai tiszt­ségviselő. PRÁGA. — Milan Veniá­­nik, a JSZSZK prágai nagy­­­követe ünnepi fogadást adott, s ezenkívül két ren­dezvényt is tartottak. Eze­ken a rendezvényeken több ideiglenese­n Csehszlovákiá­ban élő és dolgozó jugo­szláv munkás és polgár vett STOCKHOLM. — A Svéd­országban élő és dolgozó több mint negyvenezer ju­goszláv munkás és család­tagjaik a november végi ün­nepi rendezvényekről szívé­lyes üdvözletüket küldték Tito köztársasági elnöknek. OSLO. — A köztársaság napján Oslóban emlékmű­vet lepleztek le a háború idején elhurcolt és elesett jugoszláv partizánoknak, s a norvég külügyminiszté­riumban a norvég—jugo­szláv baráti társaság ünne­pi vacsorát adott, jelen volt számos neves személyiség: GENF. — Alhamdja Nima­ni, a JSZSZK berni nagy­követe, továbbá Miloš La­tovic, Jugoszlávia ENSZ- nagy­követe és Ređžep Dži­­ha, a JSZSZK genfi főkon­zulja, fogadást adott, ame­lyen számos svájci közéle­ti személyiségen kívül sok jugoszláv is megjelent. LONDON. — Bogdan Oreščanin, a JSZSZK nagy­la rita rumai nagykövete a nagykövetség épületében fo­gadást adott a köztársaság napja alkalmából, s ezen számos magas rangú politi­kai, közéleti és katonai sze­mélyiség is megjelent. PÁRIZS. — A francia fő­városban Radomir Radovic, a JSZSZK franciaországi nagykövete és felesége adott fogadást, a meghívot­tak között ott volt Oliver Guichard államminiszter is. ACCRA. — A köztársaság napját az összes olyan nyu­gat-afrikai államokban is megünnepelték, amelyekben jugoszlávok élnek és dol­goznak. Ezek között említ­hetjük a nigériai fővárost, Lagost, továbbá Conakryt, ahol a belgrádi Energopro­­jekt vállalat munkásai dol­goznak, Dakarban és Ba­rnakéban pedig a JSZSZK nagykövetségein adtak fo­gadást. A baráti Ghána fő­városában, Accrában szin­tén megünnepelték a köz­társaság napját.

Next