Magyar Szó, 1977. február (34. évfolyam, 30-44. szám)

1977-02-01 / 30. szám

11C 10/11 an A­R ( ШЦ / *­­ /) Ara 2 dinar јјјјјШ ШШ Шт ЈЦј жуШ Isi ijik *' Josip Broa Tito köztár- órát töltött megtekintésük kor, Zika Stojšić altábor- TM m Ш Ш mim V** V­ár­sasági elnök és felesége teg ***• nagy, a főparancsnok ka­­ r,, ... , Tito elnök társaságában binetfőnöke, Petar Síijep­■ внвввввввввввввваиввпвваввввввввшнпввЕ1вввввввввпиввввввввввввввввпвававвввввввнввввв1 nap délelőtt felkereste a -T ... , v., ... 552552Еввв"ПВИК}евБЕк:зВ0"иаиЕИИбШиаванвив1!1!!иии*ч'чв”вваии'*®*"пвИбКВКаз"ИВИВИ1Ш®к°и“®а volt Veljko Milatovic, a cic, a hercegnovi községi s:::::: XXXIV. évf., 30. (10 659.) sz. i­n­: Kedd, 1977. február 1. Ulisis Hercegnovi közelében levő Crna Goráig SZKT Elnökség képviselő-testület elnöke :::::::::2::;ssiiš;s:siš£iššgsšissii:::š£:ši:isiissss:::ssi:iii3uissisi:::::s!š:šš:: meUinel kawi íéteswmé c "^eregtábornok', és Boža cmbišić sorhajó­ nyeket, és körülbelül egy szövetségi honvédelmi tit-­kapitány. A politikai döntéshozatalban a dolgozók milliói vesznek részt A JKSZ KB Elnökségének 26. ülése - A JKSZ XI. kongresszusának előkészületei Stone Dolanc mondott bevezetőt­ ­ Belgrádban tegnap Veselin Djuranovic elnökleté­vel megtartotta 26. ülését a JKSZ KB Elnöksége. Megvitatta a Jugoszláv Kom­­unista Szövetség XI. kongresszusának előkészületeit. A kongresszusi előké­születekről Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára mondott bevezetőt. Az Elnökség elfogadta a JKSZ XI. kongresszusára való előkészületek fő politikai irányelveit, és úgy döntött, hogy a kongresszust a statútumban megsza­bott határidőnek megfelelően, a köztársasági KSZ- kongresszusokat és a tartományi választási értekez­leteiket pedig a JKSZ XI. kongresszusa előtt kell megtartani. A tegnapi ülésen megala­kult a JKSZ KB Elnökségé­nek kongresszusi előkészítő bizottsága. A bizottsági ta­gokra vonatkozó javaslatot Mirko Popovic, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának resszo­rttitkára indokolta meg. A bizottság elnöke Stane Dolanc. A­z Elnökség megvitatta és elfogadta a JKSZ KB Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának 1976. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és megerősí­tette a JKSZ idei nemzet­közi tevékenységének prog­ramját. Erről dr. A­leksan­­dar Grlicskov, a Végrehajtó Bizottság resszortit­tkára mondott bevezetőt. Az ülés kezdete előtt az Elnökség tagjai egyperces hallgatással adóztak Džemal Bijedk­o, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tragikusan el­hunyt elnöke emlékének. A kongresszusi előkészü­letekre vonatkozó bevezető­jében Stane Dolanc a kö­vetkezőket mondta­­ — Elnökségünk mai ülését a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség XI. kongresszusa esz­mei-politikai és szervezeti előkészületeinek szenteltük. A kongresszus pártunk leg­felsőbb szerve, amely a kö­vetkező kongresszusig tartó időszakra a kommunisták de­mokratikus megállapodásával meghatározza a szocializmu­sért és a szocialista önigazga­tásért vívott mindennapi har­cunk fő irányvonalát, általá­nos irányait és feladatait, társadalmunk forradalmi elő­rehaladásának stratégiáját és taktikáját, éspedig a mun­kásosztály, a többi dolgozó, nemzeteink és nemzetisége­ink közvetlen és történelmi érdekeinek további érvénye­sülése érdekében. A kongresszus felméri a megtett utat, megvitatja a szerzett­­tapasztalatokat, mér­legeli az elért eredményeket, a fogyatékosságokat és hiá­nyosságokat, felfedi és érte­lemmel telíti további társa­dalmi fejlődésünk távlatait, az adott anyagi, társadalmi és nemzetközi körülmények között, és ennek alapján ha­tározza meg a kommunisták megfelelő társadalmi szere­pét és eszmei-politikai fel­adatait Mozgalmunk történetében a pártkongresszusoknak min­dig rendkívüli jelentőségük volt, mert megjelölték mun­kásosztályunk forradalmi harcának egyes szakaszait. Egy ilyen esemény a Jugo­szláv Kommunista Szövetség életében és általában társa­dalmunk fejlődésében időbe­li, sokoldalú és elmélyült eszmei-politikai és szerveze­ti előkészületeket igényel. A Jugoszláv Kommunista Szö­vetség statútuma szerint a következő XX. kongresszust másfél év múlva kell meg­tartani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már a küszö­bén állunk annak az időszak­nak, amikor felelősségtelje­sen hozzá kell kezdenünk . A Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusát megelőzik a Kommunista Szövetség köztársasági kong­­resszusai, illetve a KSZ tar­tományi értekezletei és a KSZ jugoszláv néphadsereg­­beli választási értekezlete. Ez­zel azt is elérjük, hogy a JKSZ kongresszusa, összhang­ban nemzetiségi és szerveze­ti struktúrájával, kifejezze és szintetizálja a köztársasá­gi kongresszusok és tartomá­nyi értekezletek álláspontjait és eredményeit, ily módon is megerősítve a jugoszláv kommunisták szilárd egysé­gét a szocializmusért, a to­vábbi forradalmi átalakulá­sért és nemzeteink és nem­zetiségeink önigazgatási szo­cialista közösségéért vívott harcában. Emellett szem előtt kellett tartani, hogy a statútumbeli normák értelmében a JKSZ kongresszusa megerősíti Köz­ponti Bizottságának tagjait, akiket a KSZ köztársasági kongresszusain, illetve tarto­mányi és hadseregbeli érte­kezletein választottak, és ezek soraiból választják a JKSZ vezető szerveit. Úgyszintén egyetértettünk abban, hogy a JKSZ KB El­nökségének javasoljuk a XI. pártkongresszus előkészítő bizottságának összetételét. Ennek a bizottságnak több albizottsága és csoportja lesz tekintettel a rá váró felada­tok súlyára, bonyolultságára és felelősségteljességére. Jugoszláv Kommunista Szö­vetség XI. kongresszusának sokoldalú előkészítéséhez. Ilyen értelemben már meg­tartottuk elsődleges és min­denképpen nélkülözhetetlen megbeszéléseket, illetve pon­tosabban az első vélemény­cserét: az egyiket Tito elv­társnál, a másikat pedig a JKSZ KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottságának ülésén, amelyet a Kommunista Szö­vetség köztársasági és tarto­mányi vezetőségeinek és ju­goszláv néphadseregbeli ve­zetőségének küldötteivel bő­vítettünk ki. Megállapodás született ar­ról, hogy a kezdeti elgondo­lásokat és javaslatokat, ame­lyekhez ezen első vélemény­­csere során jutottunk, ismer­tessük a JKSZ KB Elnöksé­gének ülésén, amelynek meg kell vitatnia és ennek alap­ján állást kell foglalnia, to­vábbá meg kell hoznia a nélkülözhetetlen határozato­kat a JKSZ XI. kongresszu­sa előkészületein fonó leg­szélesebb körű szervezett munka megkezdésére. Úgyszintén megállapod­tunk abban, hogy javasolni fogjuk a JKSZ KB Elnöksé­gének, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusát a JKSZ statú­tuma által előirányzott határ­időben tartsuk meg. Erre nemcsak a statútumbeli kö­telezettség késztet bennün­ket, hanem a politikai indí­tékok és szükségletek is, amelyekről később több szó fog esni. Természetesen a kongresz­szus eszmei és politikai tar­talma az előkészítésen fo­lyó munkálatok alapvető meghatározója. Erről néhány szót szólnék azzal a meg­jegyzéssel, hogy ezek csak az első gondolatok a fő té­mákról, amelyek társadal­munk elért fejlettségi foká­ból erednek, valamint a fő eszmei-politikai irányokról, amelyek szerint a kongresz­­szus munkájának kell ha­ladnia, hogy minél megfe­lelőbben kifejezze társadal­mi viszonyaink önigazgatási szocialista rendszere tovább fejlődésének objektív szük­ségleteit és követelményeit, és ennek alapján határozza meg a kommunistáknak mint a társadalom vezető erejének a szerepét és fel­adatait. Első elképzeléseinkben tel­jesen egyetértettünk abban, hogy ezeket a kezdeti elgon­dolásokat sokoldalúan meg kell vitatni, ki kell dolgoz­ni és ki kell egészíteni a KSZ-nek mind a szövetségi, mind a köztársasági és tar­tományi szerveiben. Ebből eredhetne azután egy kidol­gozottabb platform, amely eszmei alapot képezne a kongreszsus előtti legszéle­sebb körű megbeszélésre a KSZ tagjai és általában a dolgozók között, ezáltal pe­dig később alapot nyújtana a kongresszusi határozatok kidolgozásához is. A kongresszus alapvető té­mája kétségtelenül a Kom­munista Szövetségnek a szo­cialista önigazgatású Jugo­szlávia további fejlődésében betöltött szerepének megvita­tása lesz, továbbá társadal­munk ideológiai, politikai és társadalmi problematikájá­nak átfogó megközelítése és társadalmunk továbbfejlődé­sének távlatai,­­ éspedig a Kommunista Szövetségnek mint a társadalom vezető eszmei és belső mozgatóere­jének, a fejlődésért viselt történelmi felelősség hordo­zójának döntő szerepéből ki­indulva. Az ilyen megköze­lítés a fő beszámolón kívül bizonyára még néhány korre­ferátumot igényel, amelyek fejlődésünk egyes lényeges kérdéseivel és vonatkozásai­val foglalkoznak. A viták után a XI. kongresszus elő­készítő bizottsága mindezek­ről konkrét javaslatokat is terjeszt a Jugoszláv Kom­munista Szövetség Központi­­ Bizottságánál, Elnöksége elé. Elvtársak, az új alkot­mány kihirdetésével együtt, a JKSZ X. kongresszusa a forradalmi akció irányvona­­l­­ának nagy jelentőségű győ­zelmét jelezte: a Kommu­nista Szövetség vereséget mért mindazokra az erőkre és irányzatokra, amelyek szembeszálltak a szocializ­mussal, az önigazgatással, és biztosította szocialista forra­dalmunk szilárd folytonos­ságát, és világos távlatokat nyitott előtte. Ez a folyama­tosság manapság társadal­mi-gazdasági és politikai rendszerünknek a szocialis­ta önigazgatás alapján való további döntő átalakulásá­ban jut kifejezésre, a mun- I kásosztály és a dolgozó-ön- I igazgató helyzetének szem- I mel látható erősödésében, az összes társadalmi ügyekről való döntéshozatalban, va­lamint a kommunisták sze­repének és felelősségének fokozódásában, a társada­lom további önigazgatási át­alakulásának minden folya­matában. Tetőfokán va­gyunk a harcnak, amely lé­nyegében az új szocialista közvetlen demokráciáért, az emberért, az igazi szabad­ságáért folyó harc. A társult termelő — szabad és alk­otó egyéniség Ilyen irányban az alkot-­­mányt és a X. kongresszus határozatait kimunkálva és alkalmazva nemrégen meg­hoztuk a társult munkáról szóló törvényt, amely a mun­kásosztály nagy, elidegenít­hetetlen vívmánya. Ezúttal nem foglalkozom jelentősé-­­ gével, amellyel a társult­­ munka megszervezése, az ön­­­igazgatási szocialista terme­lési viszonyok rendszerének­­ megszilárdítása és a társult­­ termelőnek mint tudatos, szabad és alkotó egyéniség­­­­nek az új társadalmi pozí­­í­ciója szempontjából bír.­­ Mindezt egyébként önök jól­­ ismerik.­­ Csupán azt az átfogó tényt is emelném ki, hogy az alkot-­­­mánnyal és a társult munk 1 (Folytatása a 4. oldalon) A KSZ kongresszusa kifejezi a köztársasági kongresszusok és tartományi értekezletek álláspontjait Stane Doland Minié Budapesten Megkezdődtek a jugoszláv— magyar külügyminiszteri megbeszélések Szövetségi külügyi titkárunk tegnap délután érkezett repülőgépen a magyar fővárosba — Puja Frigyes díszvacsorát adott vendége tiszteletére — Minicet ma fogadja Kádár János és Lázár György Különtudósítónk telefonjelentése Budapest, január 31 Hétfőn délután a Ferihegyi repülőtéren Pója Fri­gyes magyar külügyminiszter üdvözölte Miloš Mini­­ćet, az SZVT alelnökét, szövetségi külügyi titkárt, aki feleségével együtt hivatalos, baráti látogatásra ér­kezett. A két külügyminiszter út­ja a repülőtérről közvetlenül­­ a külügyminisztériumba ve­zetett, ahol megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. Pu­ja Frigyes este díszvacsorát adott Miloš Minié és felesé­ge tiszteletére. A különgép 15 órakor ér­kezett a légikikötőbe. Miloš Minicet elkísérte Miodrag Krđžić, a Szövetségi Külügyi Titkárság Igazgatóságának igazgatója, Mirenko Nebri­­gic, a Szövetségi Külügyi Tit­kárság tanácsadója és Slavko Lukovic, a szövetségi külügyi titkár kabinetfőnöke. A jugoszláv küldöttséget Paja Frigyes és felesége üd- t közölte, valamint a magyar fogadó bizottság többi tagja, akik egyben a tárgyaló kül­döttség tagjai is: Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes és felesége, Tóth Elek, a külügyminisztérium főosztá­lyának vezetője és felesége, Halász József belgrádi ma­gyar nagykövet és felesége, dr. Petrán János, a külügy­minisztérium főosztályveze­tőjének helyettese, Zegnál János főosztályvezető és Fa­ragó Ferenc, a külügyminisz­térium­ protokollosztályának vezetője. Jelen volt a repülőtéren dr. Vitomir Gašparović ha­zánk budapesti nagykövete A látogatás programja sze­rint Miloš Minic kedden dél­előtt a Hősök terén megko­szorúzza a Hősök Emlékmű­vét, majd fogadja őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az SZVT alelnökét, szövetségi külügyi titkárunkat fogadja Lázár György, a magyar kor­mány elnöke is. Délután a két küldöttség folytatja meg­beszéléseit. A magyar sajtó, rádió és televízió nagy figyelemmel kíséri a jugoszláv—magyar külügyminiszteri tárgyaláso­kat. A rádió ezzel a jelen­tős eseménnyel kezdi híradá­sait. A Hétfői Hírek, az egye­düli hétfői újság belgrádi tu­dósítójának beszámolóját köz­li első oldalon, amelyben már a belgrádi biztonsági konferencia előkészületeiről van szó, az értekezlet iránt Magyarország nagy érdeklő­dést tanúsít. A tudósító beszámol a Szö-­­vetségi Külügyi Titkárságon Miloš Minic látogatása kap­csán tartott sajtóértekezlet­ről, amelyen a szóvivő kö­zölte, hogy „évek óta nagyon kedvezően alakulnak a kap­csolatok a szomszédos Ma­gyar­­ Népköztársasággal, együttműködésünk pedig a kölcsönös erőfeszítések ered­ményeként minden területen jól fejlődik”. Együttműködésünk követendő példaként szolgálhat A két küldöttség első meg­beszélésén — amely baráti, nyílt és szívélyes légkörben zajlott le — nemzetközi té­mák szerepeltek. Miloš Mi­nic üdvözölte a két ország közötti rendszeres eszmecse­re gyakorlatát és kifejezte meggyőződését, hogy ez a mostani találkozó is hozzájá­rul együttműködésünk to­vábbfejlesztéséhez, annál in­kább, mert alkalma lesz ta­lálkozni Kádár Jánossal és Lázár Györggyel is. Szövetségi külügyi titká­runk úgy vélte, hogy kapcso­lataink összességükben igen jók, és hogy mindez megelé­gedéssel tölt el bennünket. Rámutatott, hogy együttmű­ködésünk példaként szolgál­hat a szomszédos szocialista országok közötti viszonyok ápolására. Küldöttségvezetőnk beszélt hazánk el nem kötelezett po­litiikájáról, és meghatározta az erre a politikára épülő pozíciónkat. Beszámolt az el nem kötelezettek akcióiról, a célombói csúcsértekezletről és ennek határozatairól. Rá­mutatott, hogy a mozgalom tevékenységének lényege a béke erősítése, az egyenran­gú nemzetközi együttműkö­dés fejlesztése, a nemzetközi viszonyok demokratizálása és az új gazdasági rendszer megteremtése. Kifejtette ha­zánk álláspontját az enyhü­lésről és ennek kapcsán a tervezett leszerelési értekez­letről. Elemezte az európai helyzetet, a közel-keleti és a ciprusi válságot, az afri­kai válsággócokat és kitért a balkáni együttműködésre is. A jugoszláv küldöttség kö­reiből származó értesülések szerint a tárgyalások meg­mutatták, hogy a két ország sok kérdésben azonos, vagy hasonló állásponton van, s ez lehetővé teszi, hogy még szorosabb együttműködést építsünk ki. Mindkét ország nagy súlyt helyez a belgrádi konferen­ciára, érdekük, hogy az elő­készületek és maga az érte­kezlet is sikeres legyen. Bíz­nak benne, hogy a konfron­táció helyett építő jellegű dialógus alakul ki arról, hogy mit kell tenni a helsin­ki záróokmányban foglalt ajánlások megvalósításáért. J. GARAI Béla

Next