Magyar Szó, 1977. március (34. évfolyam, 73-88. szám)

1977-03-16 / 73. szám

He 7v^ Mam Szó SS:ŠHŠ""Rg"""!""”"""!5:s5!!!!s:s:K:K!sssg:!:ss!!5sssH!::K!!:s:!::s:s!:: S:::::VXXXIV* évf*. 73- (M70t) sz: s|s|| Szerda, 1977. március 16. ÁRA 3 DUNAI FEJLETT ÉS TÖMEGES ESZMEI-POLITIKAI KÉPZÉS MAJOR Nándor, a VKSZ TB titkára — miután rámu­tatott arra, hogy a tarto­mányi pártbizottság tegna­pi ülése már a JKSZ XI. és az SZKSZ VIII. kong­resszusának, továbbá a Vaj­dasági Kommunista Szövet­ség XVI. választási értekez­ letének előkészületeihez tar­tozik — kiemelte annak a két évfordulónak a jelentő­ségét, hogy Tito elvtárs 40 évvel ezelőtt került a JKSZ élére, és az idén 85 éves lesz. Major Nándor kifejtet­te, hogy a Vajdasági Kom­munista Szövetség a X. kongresszus óta a szocialis­ta társadalmi fejlődés kulcs­kérdéseire összpontosította figyelmét, s az új viszonyo­kért, a társadalmi átalaku­lásért vívott állandó harcá­ban következetesen tovább fejlesztette tevékenységét. A VKSZ külön hangsúlyt he­lyez működésének osztály­jellegére, erősíti a kommu­nistáknak a munkásosztály­­lyal való cselekvőegységét minden akcióban. Ennek eredményeit tükrözi a fejlő­désért, a gazdaság stabilizá­lásáért, a társult munkáról 67010 törvény alkalmazásá­ért, az iskolareform végre­hajtásáért, a népkölcsön­jegyzésért­ és más felada­tok teljesítéséért vívott harc sikeressége. Olyan programok és munkatervek irányítják a komunisták akcióit, amelyeknek a hom­lokterében a munkásosztály döntő befolyásának a tár­sadalmi újratermelésben, az önigazgatás erősítésében, a helyes jövedelemelosztási vi­szonyok kialakításában, a küldöttrendszerben és a káderpolitikában való érvé­nyesülése áll. Ennek ered­ményeként a VKSZ cselek­vőképessége folytonosan nö­vekszik az elfogadott politi­ka maradéktalan teljesíté­sére. Ebben jelentős szere­pet játszanak a kommunista munkások aktívái, valamint az a számos új pártszerve­zet, amely az utóbbi egy­két évben alakult meg. Rendkívül figyelemremél­tó eredményekről számolt be Major Nándor az esz­mei-politikai képzéssel kap­csolatban is. A különböző politikai iskoláknak tavaly 42 000 hallgatójuk volt Vajdaságban — kétharmad részük munkás —, a párt­­titkárok és a pártszerveze­tek titkársági tagjai számára szervezett politikai szemi­náriumoknak pedig 30 000 hallgatója volt. A politikai továbbképzés jelenlegi folya­matában arra kell töreked­ni, hogy ez a jelentős esz­mei munka minőségileg, tar­talmilag is lényegesen gazda­godjon. A pártmunka je­lenlegi gyakorlata tanúsít­ja, hogy a pártszervezetek ülésein a fokozott eszmei­politikai tudás eredménye­ként gyakorivá vált a meg­alapozott nyílt vélemény­­nyilvánítás, állandósult a kritikai hang, és állandó napirenden szerepeltek az élethez legközelebb álló kér­dések. A továbbiakban Major Nándor hangsúlyozta, hogy a VKSZ-nek természetesen nem sikerült leküzdenie minden nehézséget, megol­dania minden problémát, amelyek a társadalmi fej­lődés jelenlegi szakaszában megnyilvánulnak. A JKSZ XI. kongresszusára való elő­készületek során tehát na­(Folytatása a 4. oldalon) Major Nándor Veselin Djuravić a SZVT új elnöke összefoglaló a Szövetségi Képviselőház tegnapi üléséről Veselin Đuranovićot, a Crna Gora-i Kommunista Szövetség Központi Bizottságának eddigi elnökét a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsának tegnapi ülésén megválasztották a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács új elnökévé. Đuran­ovic javaslatára a küldöttek megválasztották az SZVT alelnökeit és tagjait is, valamint a szövetségi titkárokat és a szövetségi bi­zottságok elnökeit. Az ülés kezdetén Danilo lőház Szövetségi Tanácsa-Kekié, a Szövetségi Képvise­lők elnöke megemlékezett Moša Pi­jade forradalmár­ról, Tito elvtárs közeli mun­katársáról. Moša Pi­jade 20 évvel ezelőtt, 1957. márci­us 15-én halt meg Párizs­ban, a Szövetségi Népszkups­tina elnökeként. Neve, éle­te és munkássága szoros összefüggésben áll e képvi­selőház, a társadalmi -poli­tikai rendszer, a Jugoszláv lönleges körülményeket fi­gyelembe véve, amelyek befolyásolták az SZVT el­nökének megválasztását, Duranovic javasolta, a JSZSZK Képviselőházá­nak, hogy a jelenlegi ösz­szetételű Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsot válassza újra. Miután a küldöttek egy­hangúlag megválasztották Veselin Đuranovićot a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnökévé, és megerősítették az SZVT tagjainak újravá­lasztását, az új elnök alkal­mi beszédében egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács az eddigi tevékenysége során kialakított bel- és kül­politika érvényesítését fog­ja továbbra is szorgalmaz­ni, mégpedig azzal a szerep­pel összhangban, amelyet az SZVT a JSZSZK Alkotmá­nyának megfelelően tölt be. Veselin Duranovic ez­után aláhúzta, hogy az SZVT továbbra is a társa­dalmi-gazdasági és politikai rendszer önigazgatási átala­kítására, az ország társadal­mi szervében és az idei fej­lesztési határozatban megsza­bott célok és feladatok el­érésére, illetve teljesítésére fog törekedni. A két tanács együttes ülé­se után a Szövetségi Tanács küldöttei külön ülésükön elfogadták az ENSZ-közgyű­­lés 31. ülésszakán részt vett jugoszláv küldöttség jelenté­sét. A tanács külpolitikai bizottságának nevében Sve­­tislav Popovic tájékoztatta a küldötteket a jugoszláv delegáció tevékenységéről. Ezt követően a küldöttek rövidebb vita után elfogad­ Veselin Djuranovic # Tito elvtárs életútja elválaszthatatlan forradalmunktól A tartományi pártbizottság javaslata: Tito elvtársat harmadszor is tüntessék ki A Kép Hőse Érdemrenddel — Megállapították a vajdasági kommunisták további feladatait A Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottsága, amely tegnap Dusán Alimpié elnökletével kibővített ülést tartott Újvidéken, hosszan tartó taps­sal fejezte ki egyöntetű csatlakozását ahhoz a javas­lathoz, hogy 40 éves pártvezetői munkássága alkal­mából Tito elvtársat harmadszor is tüntessék ki A Nép Hőse Érdemrenddel. A javaslatot Dusán ALIM­­PIC indokolta meg. A tartományi pártbizottság a továbbiakban megál­lapította a Vajdasági Kommunista Szövetség további eszmei-politikai, szervezési és káderbeli fejlesztésének feladatait, amelyekről MAJOR Nándor, a VKSZ TB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára tartott beszámolót, tájékoztatót hallgatott meg a JKSZ XI. és az SZKSZ VIII. kongresszusának, valamint a XVI. tartományi pártértekezletének az előkészületeire vo­natkozóan, majd döntést hozott a VKSZ-en belüli tá­jékoztatás rendszerének kialakításáról. Az előbbiről Boško KRUNIC, a tartományi pártbizottság elnökhe­lyettese, az utóbbiról pedig PETKOVICS Kálmán, a VKSZ TB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja mondott bevezetőt. Az ülésen részt vett Ivan STAMBOLIC, az SZKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára is. DUSÁN ALIMPIC: A PÁRT EGYSÉGÉNEK KOVÁCSA Dusán Alimpic, a VKSZ TB elnöke a következőkép­pen méltatta Tito elvtárs négy évtizedes pártvezetői munkásságát: — Az idén ünnepeljük forradalmunk, a JKSZ, a munkásosztály, a dolgozók, összes nemzetünk és nemze­tiségünk nagy jubileumát, azt, hogy Tito elvtárs 40 esztendeje állandóan és si­keresen vezeti pártunkat, és irányítja pártunk harcát. Josip Broz egész forra­dalmi munkássága és élet­útja elválaszthatatlan pár­tunk és forradalmunk tör­ténetétől. Mindaz, amit újabbkori történelmünk sorsdöntő szakaszaiban a ha­zánk felszabadításáért, a szocializmusért és az önigaz­gatásért vívott harc rögös és bonyolult útján elértünk, elválaszthatatlan Tito nevé­től és tevékenységétől. Tito elvtárs számára min­dig a párt tisztaságáért és egységéért vívott harc volt és maradt a legfontosabb feladat, mert ez fő feltétele a munkásosztály, valamint a nemzeteink és nemzetisége­ink forradalmi harca sike­res lebonyolításának. Így volt 1928-ban, amikor a zágrábi pártszervezet Tito elvtárssal az élen eltökélt harcot indított a párt er­kölcsi és eszmei tisztaságá­ért, valamint egységéért. Rendkívül rövid idő alatt, hihetetlenül nehéz és bonyo­lult körülmények között megnyertük a párt egységé­ért vívott csatát. A frakciót leküzdeni és a tömegek,, va­lamint a forradalmi esemé­nyek iránt érdeklődő egysé­ges és erős pártot megte­remteni csakis akkor lehet, ha teljes figyelmet fordí­tunk az ország reális és konkrét társadalmi-politi­kai, gazdasági, szociális és nemzeti körülményeire. Pár­tunk éppen akkor, Tito ve­zetésével tért rá a forradal­mi harc sajátos jugoszláv útjára, s ezzel mozgósította az ország összes demokra­tikus erőit. Ilyen körülmények között a párt, a közelgő fasiszta ve­szély elleni harcra készülve, a nemzeti kérdés megoldásá­nak megfelelő szorgalmazásá­val a legjelentősebb tényező­vé és a haladó erők irányító­jává vált. Pártunk harci stratégiájá­nak kialakításakor Tito szá­mára népeink, munkásosztá­lyunk és a nemzetközi szocia­lizmus érdekei szolgáltak út­mutatóul az olyan forradal­mi akció tartalmának, for­májának és módszerének meghatározására, amelyben bátran és eredeti módon, al­kotó szellemben és sikeresen tudta alkalmazni a marxista tanokat, így volt 1940-ben, az ötödik országos értekezle­ten is. Ez rendkívül jelentős volt a fegyveres forradalom napjaiban is. Ez dobogtatta meg hevesen az összes nem­zet és nemzetiség kommunis­táinak szívét azoknak a nagy és történelmi feladatok­nak teljesítésére irányuló harcunkban, amelyből meg­született Jugoszlávia népei­nek testvéri közössége, ösz­­szes nemzetünk és nemzeti­ségünk szétzúzhatatlan egy­sége. Pártunk Titóval az élén­­1­48-ban elszántan szembe­­szállt a dogmatikus és a töm­böktől eredő nyomásokkal. Magabiztosan és megingatha­tatlanul a függetlenség és a szabadság védelmére kel­tünk, odaadóan védelmezve a szocializmusnak a szabad emberre vonatkozó erkölcsi elveit és eszmei értékeit. Ez az elvekért és az igazságért vívott azon harc volt, amely­ből népünk fiai emelt fővel és büszkén kerültek ki, mint ahogyan annak idején a for­radalomba is beléptek. Az idő igazolta álláspontunk helytállóságát. A népfelszabadító háború vívmányai lehetővé tették, hogy 1951­-ben Tito kezdemé­nyezésére megkezdődjön a szocialista forradalom új tar­talmának megteremtéséért. (Folytatása a 4. oldalon) Dusán Olimpié Veselin Djuranovic életrajza Veselin Djuranovic 1925. május 17-én született a Crna Gora-i Martiméiban. A második világháború ki­töréséig gimnáziumba és tanítóképzőbe járt. 1941 már­ciusában két évre kizárták az iskolából, mert tagja volt a haladó ifjúsági mozgalomnak. SKOJ-aktivista­­ként részt vett a Crna Gora-i nemzet július 13-i fel­kelésében. 1944. január 4-én tagja lett a Jugoszláv Kommunista Pártnak. Az 1947—48. tanévben befejezte a politikai pártiskolát. A háború utáni időszakban sok felelős tisztséget töltött be, egyebek között szervezőtitkára volt a JKP járási bizottságának, fő- és felelős szerkesztője a Pobje­­da című lapnak, elnöke a köztársasági végrehajtó ta­nácsnak és titkára a Crna Gora-i KSZ KB Végrehajtó Bizottságának. Az V. köztársasági pártkongresszuson megválasztották a Crna Gora-i KSZ Központi Bizott­ságának elnökévé. 1974-ben újból megválasztották e tisztség betöltésére. Veselin Djuranovic több magas kitüntetés tulajdo­nosa. Kommunista Szövetség és az ország fejlődésével — mondta egyebek között Ke­­kic elnök. A továbbiakban Veselin Duranovic, mint a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács új elnök­jelölt­je megindokolta az SZVT tagjainak megvá­lasztása alkalmából a köz­társaságokban és a tartomá­nyokban lebonyolított kon­zultációk eredményeit. A politikai véleményku­tatás alapján, azokat a ku­tak a tengeri és folyami hajózásról, valamint a légi forgalom kötelmi és más fő anyagi és jogi viszonyai­ról szóló törvényjavaslatot. A Szövetségi Tanács a tegnapi ülésen Branko Pe­­šićet, a Szövetségi Képvise­lőház alelnökét kinevezte a környezetvédelmi év taná­csának elnökévé. A testü­let alelnöke dr. Aleš Beb­­ler, az Országos Környezet­­védelmi Tanács elnöke. SPANYOLORSZÁG: Még egy lépés a Kommunista Párt törvényesítése felé Madridból jeleníti a Tan­­jug: Spanyolország áll­amügyé­­sze a napokban eljuttatta vé­leményét a legfelsőbb bíró­sághoz a Spanyol Kommu­nista Párt legalizálási kérel­mével kapcsolatban. Az ér­tesülések szerint az áll­a­m­­ügyés­z véleménye kedvező a kommunistáikra nézve, s en­nek meg kellene könnyítenie törvén­yesítésüket. Az álamügyész szerint a legfelsőbb bíróság hatáskö­rébe tartozik a politikai pár­tok működés­ének engedélye­zése. Olyan vélemények is elhangzottak ugyanis, hogy a bíróságnak nem kell foglal­koznia e problémáival, mivel nem tartozik ik­k­eltékes­ségébe. Az á­llamügyé­sz má­sik fon­tos álláspontja, hogy a kom­munistáknak a bíróság elé terjesztett dokumentációja semmiben sem tér el má­s pártok hasonló okmányaitól. A spanyol kommunistáik egyébként tíz nappal ezelőtt juttatták el a legfelsőbb bí­rósághoz pótérveiket miután a bíróság megkapta az állam­­ügyész véleményét is, tíz na­pon belül meg kellene indí­tania az eljárást. Ennek ke­retében a bíróságnak ki kell hallgatnia a javasolt vagy újabb tanúkat és felszólítani a Spanyol KP vezetőit, hogy jelenjenek meg a bíróság előtt. A bíróságnak legkésőbb április 10-éi­g döntenie kell a­­ párt legiantszállá­si kérelméről.

Next