Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 89-103. szám)

1977-04-01 / 89. szám

SAJTÓÉRTEKEZLET A KÜLÜGYI TITKÁRSÁGON A radinációs bizottság miszteri éllen­ete jelentős esemény lesz A reykjavíki ülés álláspontjai támogatást érdemelnek . Vasárnap kicserélik az osimói egyezmény becikkelyezett okmányait Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A Szövetségi Külügyi Tit­kárságon tegnap megtartott rendes sajtóértekezleten Mirko Kalezic szóvivő az újságírók kérdéseire vála­szolva kijelentette, hogy jól haladnak a koordinációs bi­zottság miniszteri értekezle­tének előkészületei. Inten­zív tanácskozások folynak a koordinációs bizottság tag­jai és más részvevők kö­zött, továbbá India kormá­nyával, az értekezlet vendég­látójával.­­ A koordinációs bizott­ságnak ez a miniszteri ér­tekezlete igen jelentős he­lyet kap az el nem kötele­zett országok tevékenységé­ben, mert ez lesz az első miniszteri találkozó a bizott­ság kibővítése óta, valamint az el nem kötelezettek V. colombói csúcsértekezlete óta — jelentette ki Mirko Kalezic. Jugoszlávia, akárcsak ed­dig is, most is mindent meg­tesz a koordinációs bizott­ság miniszteri értekezleté­nek teljes sikeréért. Ennek kapcsán külön jelentőséget tulajdonítunk az el nem kö­telezettek egysége és szoli­daritása erősítésének, az el nem kötelezettek minél köz­vetlenebb részvételének a fontos nemzetközi problé­mák megoldásában, különö­sen olyan esetekben, mint a közel-keleti válság, Afrika déli része és más problé­mák. Fontosnak tartjuk, hogy az el nem kötelezett országok hozzájáruljanak az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési üléssza­ka előkészítéséhez és a 77-es csoport minden or­szágának közös erőfeszíté­seihez, hogy haladást érjünk­el az új nemzetközi gazda­sági rendszer megteremtésé­ben, és hogy az el nem kö­telezett or­szágok fokozot­tabban részt vegyenek az együttműködés megvalósítá­sában. Az öt északi ország nem­rég megtartott reykjavíki külügyminiszteri találkozó­ja kapcsán a szóvivő így nyilatkozott: " Noha még nem ismer­jük a közlemény teljes szö­vegét, elmondhatjuk, hogy ezeknek az országoknak a fontosabb és az időszerű nemzetközi gazdasági kérdé­sekről alkotott álláspontjai nagy nemzetközi jelentőség­gel bírnak, és teljes támo­gatást érdemelnek. Kalezic kijelentette, hogy a belgrádi értekezlet előké­születeiről megfogalmazott álláspontok hozzájárulnak az értekezlet sikeres befe­jezésére irányuló kedvezőbb légkör megteremtéséhez. Az egyik kérdés a Dél­afrikai Köztársasággal kap­csolatos határozati javaslat­ra vonatkozott, amelyet a Biztonsági Tanács öt nyu­gati tagállama terjesztett be, és arra a javaslatra, amelyet Jugoszlávia és Sier­ra Leone képviselői fogal­maztak meg a Biztonsági Tanács vitája során.­­ Jól ismert hazánk ál­láspontja ezzel a fontos nemzetközi problémával kapcsolatban, és képviselő­ink ki is fejtették ezt a Biz­tonsági Tanácsban a dél­­afrikai kérdés megvitatása­kor — válaszolta Kalezié. Elmondta, hogy a pretoriai fajüldöző rezsim mindeddig semmibe vette a Biztonsági Tanács határozatait, ame­lyekkel megbélyegezték a (Folytatása a 3. oldalon) Tito jókívánságai Bhuttónak­ ­ , Belgrádiból jeleníti a Tan-Bug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot intézte Zuifi­kar Ala Bhuttóhoz, a Pakisztáni Isz­lám Köztársaság kormányá­nak elnökéhez: „A Pakisztáni Iszlám Köztársaság kormányának elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából a leg­­szívélyesebb üdvözletei­met küldöm, és felelős tisztségének betöltéséhez a legjobbakat kívánom Meggyőződésem, hogy a Jugoszlávia és a Pakisztá­ni Iszlám Köztársaság kö­zötti kapcsolatok tovább fognak fejlődni mind a bilaterális együttműkö­dést, mind az igazságosabb nemzetközi gazdasági és politikai viszonyok kiala­kításáért tett erőfeszítése­ket illetően.” Zaire Mobutu cáfolja, hogy lemondásra készül Kinshasából jelenti a Reuter. Zaire fővárosában tegnap közzétették Mobutu elnök nyilatkozatát, amelyben cá­folta, hogy hamarosan át­engedi elnöki tisztségét az ország külügyminiszterének. Mobutu elnök állítólagos visszavonulásáról Párizsból érkezett hír. A Le Monde című tekintélyes francia lap szerdai számában azt írta, hogy a zairei elnök hamaro­san nyugdíjba vonul és va­lamelyik külföldi villájába költözik. Mobutunak Bel­giumban, Franciaországban és Svájcban van villája. Zaire hírügynöksége sze­rint Mobutu kijelentette: — Az én helyem, mint az or­szág elnökének, és polgárá­nak Zaire Köztársaságban van. Sohasem fogok száműze­tésben élni. Más hírek szerint Mobutu elnök tegnap leváltotta Sun­­du ezredest, a Shaba tarto­mány katonai parancsnokát. Mint ismeretes, a tartomány­ban (a volt Katangában) már húsz-egynéhány napja heves harcok folynak a kor­­mánycsapatok és a volt ka­­tangai csendőrök között. Shaba új katonai parancs­nokává Sing dandártábor­nokot, a zairei csendőrség eddigi parancsnokát nevez­ték ki. Ur 1Q[\ nfT Djuranović üdvözlő távirata Bhuttóhoz Belgrádból jelenti a Tan­­jug. ‘ Veselin Djuranovic, az SZV­T elnöke az alábbi táv­iratot intézte Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnökhöz: „A Szövetségi Végrehaj­tó Tanács és a magam ne­vében szívélyes üdvözlete­met küldöm a Pakisztán Iszlám Köztársaság kormá­nyának elnökévé történt megválasztása alkalmából. Meggyőződésem, hogy or­szágainknak a béke meg­szilárdításáért és az egyen­rangú nemzetközi együtt­működésért kifejtett erő­feszítései tovább fejlőd­nek.” г M/umSzö шшшшшшашшвшаишптташтшшатшпшвттшшпшшштшттвшшввшшшшиттшаштвшшшшшшавшшшвтшшививишшввшшшш тааишнвввтвповхРЕаепчваттвпаваиешватвттвваааашшваплшитЕиашлатмшапквввввиааваашаавпмкат ■ ■EhhISr XXXIV. évf., 89. (10 718.) sz.SqISS Péntek, 1977. április 1. ШВЕСВПП IHBRS> K RRB9HBB шаввнвпнвкиаа1ваванпвксс2п;2а£аа«аввн1вааввВ11В1В11Швнввав1авваБ2з«:П!ВбВЕаввпвАВВВЛ8!9Е!ав ■ вввваввовввввввваваавввввввввввваввававаивваава1ааввввввв»ааваааавааааввиваав1звввва V V Ära 4 dinár A f * f ' K) -/уМ^А*«ЛХг*,‘ 3 / / , A VASUTAK KOMMUNISTÁINAK TANÁCSKOZÁSA Gyorsítsuk fel a vasutak önigazgatási átszervezését A gazdálkodási feltételek rendezése okvetlenül szükséges Tegnap Újvidéken megkezdődött a Jugoszláv Vas­utak kommunistáinak kétnapos országos jellegű ta­nácskozása, azzal a céllal, hogy meghatározza, mi­lyen tevékenységet kell a KSZ-szervezeteknek ki­fejteniük a vasutak fejlesztése, gazdálkodási felté­teleik javítása és önigazgatási átszervezése érdeké­ben. A tanácskozáson részt vet­tek a vasúti KSZ-szerveze­­tek képviselői az ország minden részéből, s ott volt még számos kiemelkedő köz­életi személyiség, egyebek között Bálint Imre, a JKSZ Elnökségének tagja, Boško Dimitrijević, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Berdás István, a Szerb KSZ Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, Veca Tonkovic, a Vajdasági KSZ Végrehajtó Bizottságának tagja és so­kan mások. Milan Djurašković (belg­rádi vasúti szállítóvállalat KSZ-választmányának tit­kára) miután a rendezők nevében üdvözölte a jelenle­vőket és a vendégeket, vita­indítót olvasott föl arról, milyen nagy feladatok előtt állnak a vasúti trasz­okban a kommunisták, tekintettel arra, hogy rendezni kell a vasúti gazdálkodás általános feltételeit, s szilárdabb ala­pokra kell helyezni ennek a közlekedési ágazatnak a fej­lesztését. Az általános gazdasági feltételek ugyanis hátrá­nyos helyzetbe hozták a vasutakat, ezért évről év­re halmozta a vesztesége­ket, és most szűkös anya­gi alapjaiból nem­­képes olyan szintű szolgáltatást nyújtani, amilyent a gaz­daság elvár és megkövetel tőle. E kérdés megoldásával egy­idejűleg széles körű társa­dalmi akciót kell indítani a­rra, hogy a vasutakon tel­­jes mértékben érvényesül­jön az önigazgatás. Djuraš­­kovic szerint ezen a téren a Vasúti tmász­ok igen szép eredményt tudnak felmutat­ni, s elmarasztaló vélemé­nye csak azoknak lehet, akik nem ismerik eléggé a helyzetet a vasutakon és fe­lülről kezelik a problémá­kat. A beszámoló után a ta­nácskozás részvevői meghall­gattak még néhány rövidebb értekezést a vasutak, idősze­rű kérdéseiről, s ezeket igen élénk és tartalmas vita kö­vette, amelyben a felszóla­lók részletesen foglalkoztak , a soron következő feladatok­­­kal. Ebben a vitában részt vett Bálint Imre, a JKSZ Főnökségének tagja is. Egye­bek között rámutatott arra,­­ hogy a szóban forgó kérdé­sek eszmei és politikai vo­­­­natkozását megvitatta már­­ a JKSZ Elnöksé­gének Vég­­­rehajtó Bizottsága, és kiala­kította ezzel kapcsolatos ál­láspontjait. Ezen a tanácskozáson tehát már nemcsak a hely­zet felmérésére kell szo­rítkozni, hanem sokkal in­kább arra kell összponto­sítani, hogyan tudják a kommunisták és a vas­utak többi dolgozója meg­valósítani az álláspontok-­­­ból eredő feladatokat. A feltornyosult problémá­kat ugyanis nem lehet csu­­­­pán külső támogatással meg­­­oldani, hanem a belső erők­­ teljes mozgósítására van szükség, s mindenekelőtt az eddiginél sokkal jobb mun­kára. Ebből kiindulva a vasúti dolgozóknak mindent meg kell tenniük, hogy jobb szolgáltatást adjanak, na­gyobb fokú legyen a munka termelékenysége, biztonságo­sabb a közlekedés, több jus­son a fejlesztésre és a vas­utakon belül, valamint a vasút és a gazdaság többi ágazata között jövedelmi vi­szonyok alakuljanak ki. Bálint Imre hangsúlyozta, hogy mindenekfelett a kommunistákra hárul a fe­lelősség azért, milyen si­kerrel járnak majd a helyzet rendezésére irá­nyuló akciók. Nikola Filipović, a Jugo­szláv Vasutak Közös­ségének vezérigazgatója fel­szólalásában­­ kifejtette, hogy a vasutak gazdál­kodási feltételeinek és anya­gi helyzetének rendezésé­ben, valamint e közlekedési ágazat fejlesztésében az a legfontosabb, hogy országos szinten mielőbb kialakuljon egy megalapozott közlekedé­si politika és minél előbb létrejöjjön a társadalmi megállapodás a vasutak kö­zéptávú fejlesztéséről. Veco Tonković, a VKSZ Végrehajtó Bizottságának tagja rámutatott arra, hogy a fejlesztésben a műszaki szempontok nem szoríthat­ják háttérbe az önigazgatás kibontakozását. A vasút ugyanis csak akkor lesz meg­felelő gazdasági-műszaki rendszer, ha teljesen beépül az önigazgatáson alapuló tár­sadalmi rendszerünkbe. Az eddigi eredmények ellenére, nem lehetünk megelégedve az átszervezéssel, s ennek okát azon bürokratikus erők működésében kell keresni, amelyek alaki szempontból szorgalmazták ugyan az át­szervezést, de lényegében ellenállást tanúsítottak az önigazgatás kiteljesedésével szemben, mert monopolizálták a tá­jékoztatást,­­ hátráltatták a központosított döntéshoza­tal felszámolását, mellék­vágányra terelték a jöve­delmi viszony­­ kialakítá­sát s ezáltal akadályozták az alkotmány alkalmazá­­sát. A kommunistáknak most az a feladata, hogy megtör­jék ezt az ellenállást, amely még mindig hátráltatja a vas­utakon az önigazgatási át­szervezést és maradéktala­nul teljesítsék a vasút prob­­­lémáinak megoldására irá­nyuló feladatokat. A vitában sokan mások is részt vettek. A tanácskozá­son a vasút KSZ-szerveze­­teinek képviselői elhatároz­ták, csatlakoznak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy Ti­to elnököt harmadszor is tün­tessék ki A Nép Hőse Ér­demrenddel 40 éves párt­munkássága alkalmából. A tanácskozást ma foly­tatják. S. L. Tito elnök és felesége a bosznia-hercegovinai készruhagyárak divatbemutatóját Josip Broz Tito köztársa­sági elnök és felesége a Bu­gojno környéki Koprivnica villában tegnap megtekintet­te a bosznia-hercegovinai készruhagyárak divatbemu­tatóját. A bemutatón részt vett Rato Duganjic, a Bosznia­­hercegovinai SZK Elnöksé­gének elnöke, Branko Miku­lic, a Bosznia-hercegovinai KSZ KB elnöke, Stjepan Do­mačinović, a bugojno közsé­gi képviselő-testület elnöke, valamint Božo Vuleta, a KSZ bugojnói községi bizott­ságának titkára. A visokói bőrfeldolgozó kombinát, a fojnicaci Szep­tember 19 kötöttárugyár, a travniki Borac textilipari kombinát, a szarajevói ALHOS, a mosztári Zlatka Vukovic és az­ orašjei Sana gyár mutatta be modelljeit. Tito elnök, felesége és a többi vendég nagy érdeklő­dést tanúsított az említett munkaszervezetek legújabb termékei iránt, hiszen nem­csak hazánkban, hanem a nemzetközi piacon is ismer­tek és keresettek. Tito elnök és felesége a Koprivnica villában megrendezett divatbemutatón Minié üdvözlő távirata Ahmedhez Belgrád­ból jelenti a Tam­­jug. Milos Minié, az SZVT al­­elnöke, szövetségi külügyi titkár az alábbi táviratot in­tézte Aziz Ahmedhez, a Pa­kisztáni Iszlám Köztársaság külügyminiszteréhez: „A baráti Pakisztáni Iszlám Köztársaság kül­ügyminiszterévé történt megválasztása alkalmából szívélyes üdvözletemet küldöm, és felelős tisztsé­gének betöltéséhez sikert kívánok. Meggyőződésem, hogy országaink eredményes ba­ráti kapcsolatai és együtt­működése tovább fog fej­lődni”. MA Vejda SjiPln Alik a staféta Az ifjúsági staféta tegnap Caprijéban járt. Raž­o­vac község felé indult, ahol a šumadijai fiatalok vártak rá. A délelőtt folyamán több mint 50 000 kragujeváni uol­­gár köszöntötte az ifjúsági stafétát, a városban ünnepi hangulat uralkodott, akár­csak 32 évvel ezelőtt, ami­kor innen indult el az első ifjúsági st­féta. Ezután az ifju­sági staféta Batoninán, Arandelovacon, Topolán és Smedi­evska Palánkén keresztül Smede­­revo felé­­ folytatta útját. A fémipari kombinátban tölti az éjszakát és ma reggel 8 órakor az új Duna-Molon ke­resztül Vajdaságba érkezik.

Next