Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 148-162. szám)

1977-06-01 / 148. szám

1 eODGGŰE Д !T| H И El BBIBIII ■ ■аввавв^иг.. -----• 'г.^задквавааииЕиивааввввваквииаваактзЗлгаЕаввввшввввннашвв ваааааЕаававммнаавз^аошвБнаеввавваввввввваввввввввввввввваввавцасзввввваБВвававввввавв Ara 3 dinár MC Ж)\У . fi I P, Magyar Sió ■ 11П(двввпвЕд19нв11ое(гБ^л!лппшпвгш1апЕ>1|1пшв!В11аекии11впв11мввпкананвм11ввп11квапвпавнв.рава1вв1Ш1ан ■ анвввиЕ{апсгап?>и!:?а»к(?г.всп!г”пвЕ[^г;!»лг)::.л1впв1вввввшвввп^е)опиааа?«11»впппппевд||аа1аам1шввава HVÚll XXXIV. évf., 148. (10 777.) sz.^S“” Szerda, 1977. június 1. Tito távirata Tunézia nemzeti ünnepére Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot intézte Habib Burgibá­­hoz, a Tunéziai Köztársaság elnökéhez: „Tunézia függetlensége kikiáltásának évfordulója alkalmából a jugoszláv népek és a magam nevé­ben szívélyes üdvözletei­met és legőszintébb jókí­vánságaimat küldöm, a baráti tunéziai népnek to­vábbi haladást és boldog jövőt, Önnek jó egészséget kívánok. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy el nem kötelezett országaink ba­rátsága, sokoldalú együtt­működése — az el nem kötelezettség elveitől és céljaitól ihletve, amelye­ket az el nem kötelezett országok állam-, illetve kormányfőinek ötödik cé­lomból értekezletén fogad­tunk el — továbbra is mélyülni fog mind a mi javunkra, mind a nemzet­közi megértés és a béke javára.” Veselin Djuranovic, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke a nemzeti ünnep al­kalmából üdvözlő táviratot intézett Hédi Nuirához, a Tunéziai Köztársaság kor­mányának elnökéhez. A FRANCIA RÁDIÓ KÜLÖNMŰSORA Tények, amelyek Titót történelmi személyiséggé formálták A jugoszláviai decentralizációnak mélyreható politikai és gazdasági tartalma van — Stane Dolanc interjúja a Radio France-nak A Radio France szomba­ton kétórás különműsort szentelt Tito elnök kettős jubileumának és Jugoszlá­viának. Az adásban részt vett Sta­ne Dolanc, a JKSZ KB El­nöksége Végrehajtó Bizottsá­gának titkára, dr. Jovan Djordjevic professzor, Mar­cel Verier, a L’Humanité, a Francia KP lapjának főszer­kesztő-helyettese, Pavle Jan­ković, a Le Monde belgrádi tudósítója, dr. Aleksandar Prlja, a párizsi jugoszláv kulturális és tájékoztatási központ igazgatója és To­mas Schreiber, a Párizsban nemrégen megjelent Tito Jugoszláviája című könyv szerzője. Az adásban bemutatták a népfelszabadító háború tör­ténetét és Tito elvtársnak a­­ párt élére való kerülésétől­­ napjainkig tartó időszakot,­­ az önigazgatási fejlődést és ■ Tito elnök, valamint Jugo­­s­szlávia szerepét az el nem­i kötelezettség mozgalmában. A műsor fő része a Stane­­ Dolanccal folytatott exklu­­s­zív interjú volt. Az adás ve­­­­zetője a műsort a Tito elv­­­­társ vitathatatlan nagyságá­­r­ról folytatott beszélgetéssel­­ kezdte. Dolanc beszélt Tito elnöknek a szabadságharc­­­­ban és a forradalomban, a függetlenség megvédésében és a Sztálinnal való 1948. évi szembeszállásban szer­zett­ érdemeiről. Foglalkozott továbbá az önigazgatás elő­mozdításával, amely az em­bereknek új szabadságot ad és új anyagi, szociális távla­tokat nyit. A Végrehajtó Bi­zottság titkára külön hang­súlyozta Tito elnök szerepét az el nem kötelezettség poli­tikájának megalapozásában és fejlesztésében. E politika célja a békéért, a nemzetközi együttműködé­sért, az egyenjogúságért, a be nem avatkozásért, az új nemzetközi­­gazdasági rendszerért vívott harc. „Ezek tények. Ezek azok, a tények, amelyek Tito elv­társ személyiségét alkotják, ez az, amit Titóból történel­mi személyiséget formált” — mondta Stane Dolanc. A békét, a függetlenséget, az egyenrangúságot, a jobb életért folyó harcot a jugo­­szlávok óriási többsége el­fogadta Szlovéniától Mace­dóniáig. Ebben látják saját társadalm­i és nemzeti felvi­rágzásukat. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy vajon Jugoszláviá­ban fennáll-e a tájékozta­tó irodás veszély, Dolanc kijelentette, hogy hazánkban nincs társadalmi alapja a sztálini rendszernek. Egy­szersmind azonban nem ta­ (Folytatása a 3. oldalon) Észak—Dél értekezlet A lényegbevágó problémákról - halogatás nélkül Az elhangzottak nem váltották be a várakozásokat — Dél egységes, Észak kiegyensúlyozatlan álláspontokat képvisel — A fejlődő országok nyilatkozata a párizsi konferencián Párizsból jelenti a Tanjug. A párizsi értekezlet miniszteri találkozójának teg­napi kibővített ülésén előterjesztették a fejlődő orszá­gok 19-es csoportjának közös nyilatkozatát. Az iráni képviselő helyett a nyilatkozatot a fejlődő országok nevében Manuel Perez Querrero venezuelai miniszter, az értekezlet társelnöke terjesztette elő. A fejlődő országok minisz­terei a közös nyilatkozatban megállapították, hogy ezen az értekezleten sor kerül a nemzetközi kötelezettségek beismerésére, miszerint igaz­ságosabb és tartósabb ala­pon kell megoldani mindazt, amit a nyugati, iparilag fej­lett országok miniszterei új gazdasági rendszernek, a fej­lődő országok pedig új nem­zetközi gazdasági rendszer­-­nek neveznek. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy ez megkövete­li a jelenlegi nemzetközi gazdasági viszonyok változá­sait. A fejlődő országok nem vártak csodákat a párizsi ér­tekezlettől, de kezdeménye­zik a meglevő problémák megoldását. Perez Querrero kitért egyes iparilag fejlett orszá­gok elszigetelt lépéseire is,­­ amelyeket pozitívan­nak­ s mi­­­nősített, de amelyek mögött nem áll a nyugati óra 1­8-as csoportjának egyetérté-­­ se. Számos koncepció és esz-­­ me a legnagyobb mértékben­­ zavaros, és egyetlen konkrét­­ javaslat sem hangzott el a­­ fejlődő országok alapvető ér­­­dekeinek kielégítésére, mint­ például vásárlóerejük meg- t­őrzése a kivitel útján, a pia-­­ cokhoz való hozzáférhető­ség és a technológia átvite­le. A 19-es csoport megítélé­se szerint vannak pozitív hozzáállások, mint például az USA kezdeményezése,­­ hogy többet importál a fej­­j­lődő országoktól, de ezek a kezdeményezések nem ala­­­­kultak át szabatos javasla-­­­tokká. A fejlődő, országok közös nyilatkozata szerint a továb­­­bi tárgyalásokhoz az alapot 11 lényegbevágó pont képe­­­zi, amelyek alapvető érde­keiket tükrözik. E pontok közül csak egyet rendeztek pozitív módon — Afrikában az infrastruktúra évtizedé­re vonatkozó pontot. A kö­zös nyilatkozat egyszers­mind hangsúlyozza, hogy ál­tala nem adják meg az ér­tekezlet végső értékelését,­­ mert ez a nyilatkozat sem az eleje, sem a vége a tárgya­lásoknak. Benne hangsúlyoz­zák azt az óhajt, hogy azon­nal hozzá kell látni a lé­nyegbevágó problémák meg­vitatásához, mert a nyilat-­­­kozatok, amelyek itt el­­­ hangzottak, Perez Querrero­­ szerint jóval a várt szint alatt voltak. A nyilatkozat, amelyet­ Perez Querrero az egész 19-­­ es csoport nevében terjesz­tett elő, még egyszer bemu­­­­tatta, hogy a fejlődő orszá- ' gok egységesen és egyhangú­lag beszélnek, míg a fejlett­­ országok álláspontjai és , magatartása kiegyensúlyozat­lan maradt. A párizsi érte­kezleten részt vevő összes országok miniszterei a köl­csönösen elfogadott határo­zat értelmében a délután fo­lyamán három csoportban dolgoztak — az energetikai és pénzügyi, a nyersanyag-­­ ügyi és fejlesztési csoport­ban. Miloš Minic szövetségi külügyi titkár a nyersanyag ■ügyi csoportba került. E tárgyalások után tegnap este új kibővített ülést tar­tottak. ANGOLA­I ZENDÜLÉS UTÁN MPLA-vezetők a puccsisták között Leváltottak több tartományi biztost — Ezernél is több letartóztatott — Külföldieknek is közük volt az eseményekhez­— Agostinho Neto rádióbeszéde Luandából jelenti a Tanjug. Agostinho Neto, az Angolai NK elnöke hétfőn este bejelentette, hogy az Angolai Népfelszabadítási Mozgalom (MPLA) egyes vezetői „nyilvánvalóan bele voltak keveredve az államcsínykísérletbe”. „Ezek a frakciós elemek — mondta az angolai elnök a hétfőn este tartott rádió- és televízióbeszédében — politikai vezetőséget alakí­tottak, operatív parancsnok­ságot hoztak létre, amely­ben helyet kaptak a női ősz tag tagjai is, a politikai te­­vékenységre pedig az egyes tartományi biztosokat moz­gósították. Mi megfosztot­tuk tisztségétől a luandai tartományi biztost. Malanje tartományi biztost letartóz­tatták. A többiek ügyében folyik a nyomozás. Megnyer­tek maguknak az angolai nőszervezet tagjai közül is néhányat, az MPLA ifjúsá­gi szervezetének néhány tagját, az Angolai Munká­sok Nemzeti Uniójának egyes tagjait és az Angolai Népfelszabadító Fegyveres Erők (FAPLA) egy­es tagjait is”. „A jelen pillanatban több száz letartóztatott van csak Luandában és ennél jóval több a tartományokban” — tette hozzá. „Az egyik dolog, amit nemrégen kijelentettünk, az volt, hogy­­ Bakalov, a FAPLA politikai biztosa ösz­szeköttetésben állt a frak­ciósokkal. Hiszem, hogy az egész nép emlékezik arra, hogy megsemmisítettük egyik nyilatkozatát, amely már összefüggésben állt ez­zel az államcsínykísérlettel. Bakalov, akár a többiek is, illegalitásban van”. Neto­v hozzátette, hogy Monstro Imortalt, a SAPLA egyik­­ biztosát is letartóztatták, mert részt vett az Angolai­­ NK kormánya ellen irányu­ló számos tevékenységben. Közölte, hogy az elkövetke­ző napokban letartóztatják azokat, akik tevékenyen részt vettek a frakciós te­vékenységben. „Kegyetlen elbánás az elvtársakkal” A továbbiakban Neto hangsúlyozta, hogy egyre inkább tisztázódnak Nito Alves és Jose van Dunem politikai és katonai kapcso­latai, amelyeket az állam­csíny érdekében alakítottak ki. Pillanatnyilag még min­dig nem állíthatom, hogy letartóztattuk mindazokat, akik bele vannak kevered­ve ezekbe a kísérletekbe. Azt azonban megmondha­tom, hogy a mozgalom egyes­vezetői nyilvánvalóan részt vettek az államcsínykísér­letben” — hangsúlyozta Neto. Az Angolai NK elnöke megállapította, hogy az ál­lamcsínykísérlet mind a gyilkosságokat nézve, mind a kegyetlenséget, amely­­lyel egyes elvtársakkal­ szem­­­ben eljártak, lényegében vé­ve reakciós. Angolában te­hát a reakció úgyszinte kihasználta az alkalmat.­­ (Folytatása a 3. oldalon) Elnökünk születésnapi jókívánságai Malaysia uralkodójának Josip Broz Tito köztársa­sági elnök táviratban fejez­te ki születésnapi jókíván­ságait Ibrahim szultánnak, Malaysia uralkodójának. Nagy a megterhelés, kevés a kezdeményezés Vajdaság gazdaságának alakulásáról tárgyalt a TGK Igazgató Bizotsága Vajdaság gazdasága az idei év elején kedvező ter­melési eredményeket ért el, s minden remény megvan arra, hogy elérje az idei év­re tervezett 7,3 százalékos növekedést. A gyáripar ter­melése például január és április között 12,7 százalék­kal volt nagyobb, mint ta­valy­­ az első négy hónap­ban. Egyben növekedett az értékesítés üteme is, úgy­hogy nemcsak a folyó ter­melést sikerült értékesíteni, hanem még az elfekvő kész­leteket is csökkenteni lehe­tett négy százalékkal, ör­vendetes továbbá, hogy a beruházások aránylag gyors ütemben növekedtek, folya­matosan épülnek tehát az új ipari létesítmények, il­letve bővülnek a régiek, s ennek egy-két év múlva meg is lesz az eredménye, mert ez adja meg a na­gyobb termelés alapját. Nagy általánosságban te­hát­ az eredmények biz­tatóak, s arról tanúskod­nak, hogy munkaszervezete­ink nagy erőfeszítéseket tesznek a termelési felada­tok teljesítésére. Emellett azonban okvetlenül fel kell figyelni több kedvezőtlen körülményre is, amelyek nagymértékben hátráltatják Vajdaság gazdaságának szer­kezeti átalakulását, a vi­szonylagos lemaradás meg­szüntetését és a gyorsabb fejlődést. Ezeket a hátrálta­tó tényezőket megnevezte a Tartományi Gazdasági Ka­mara Igazgató Bizottsága, amikor Ion Sibovan elnök­letével megtartott tegnapi ülésén megvitatta Vajdaság gazdaságának idei alakulá­sát. A gazdaságnak jelenleg az az egyik kerékkötője, hogy már 1976-ban különféle adók, járulékok és kamatok cím­én igen nagy volt a meg­terhelés, jóllehet a megálla­podás szerint az általános és a közös fogyasztásnak (amelynek költségeit ezekből az adókból és járulékokból (Folytatása az 5 oldalon) Jugszzlf¥áN iStcant az orksz közminiszter Belgrádból jelenti a Tan­jug. Miloš Minicnek, a Szövet­ségi Végrehajtó Tennes al­­elnökének, szövetségi kül­ügyi titkárnak a meghívásá­ra Arlando For’mai olasz külügyminiszter június 6-án és 7-én hivatalos baráti lá­togatást tesz Jugoszláviában. A légierő és légvédelem képviselői Stevan Doronjskinál Stevan Doronjski, a JSZSZK Elnökségének alel­­nöke tegnap fogadta Enver Cemalović repülő-vezérezre­dest, a légierő és a légvéde­lem parancsnokát és Ilija Perisic repülő-vezérőrna­gyot. A két repülőtiszt a lé­gierő fennállásának 35. év­fordulója alkalmából átad­ta Stevan Doronjskinak a légierő és a légvédelem ju­bileumi aranyjelvényét és az EGÜNK ŐREI című köny­vet. Edvard Kardeljt, Cvijetin Mijatovičot, Lazar Kolisevsz kit, Petar Stamboliéot, dr. Vladimir Bakariéot, Vidoje Zarkoviéot és Fadil Hoxhát, a JSZSZK Elnökségének tag jait, továbbá Kiro Gligoro­­vot, a JSZSZK Képviselőhá­zának elnökét és Veselin Djuranovicot, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét is megajándékozták a jubi­leumi aranyjelvénnyel és a légierő fennállásának 35. év­fordulójára kiadott könyv­vel. Stevan Doronjski átveszi az ajándékot

Next