Magyar Szó, 1978. február (35. évfolyam, 30-43. szám)

1978-02-01 / 30. szám

He 101^ A jugoszláv Vöröskereszt Aranyérme­­ijének Elnökünk fogadta a szervezet küldöttségét Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt fogadta a Jugoszláv Vöröskereszt­ küldöttségét, amely­nek tagja volt dr. Božidar Raspopovic, a szervezet el­nöke, Štefa Špiljak alelnö­k, és Osman Zubovic, a Ju­goszláv Vöröskereszt főtitkára, valamint dr. Hisan Serdarevic, dr. Ljubomir Uličević, dr. Tode Ćuruvija, Božidar Džambaz, Maksimilijan Klanšek, dr. Slobodan Milenković, Tahir Jaha és dr. Drlšan Popović profesz­­szor, a Jugoszláv Vöröskereszt köztársasági és tarto­mányi szervezeteinek elnökei. Dr. Božidar Raspopovic a több millió tagot számláló szervezet nevében köszöntöt­te Tito elnököt és a szerve­zet fejlesztéséhez való rend­kívüli hozzájárulásért, kezde­ményezéseiért és a humánus célok eléréséért és támoga­tásáért hálaként és elismerés­ként átadta neki a Jugoszláv Vöröskereszt Aranyérmét, a szervezet legmagasabb kitün­tetését. Dr. Božidar Raspopovic töb­bek között a következőket mondta: — A Jugoszláv Vö­röskeresztet az késztette e ki­tüntetés odaajándékozására, hogy az ön egyéniségét, egész forradalmi munkásságát a legmélyebb humanizmus hat­ja át, azokat a törekvéseket és eszméket tükrözi, amelye­­­ken a Jugoszláv Vöröskereszt és a világ többi ilyen szerve-­­­zetének tevékenysége alapul. Tito elnöknek átadták a szervezet aranyjelvényét is,­­ valamint a szervezetre és a Jugoszláv Vöröskereszt mun­kájára vonatkozó szabályok gyűjteményét. Ezt a gyűjte­ményt a hazai Vöröskereszt százéves fennállásának és a szocialista Jugoszláviában ki­fejtett tevékenység 30. évfor­dulójának alkalmából adták ki. Az évfordulós ünnepségek védnöke Tito elnök volt. Tito elnök megköszönte a kitüntetést és a Vöröskereszt figyelmességét, majd elmond­ta, tudomása van róla, hogy a Jugoszláv Vöröskereszt mi­lyen nagyméretű tevékeny­séget fejt ki, és örvend an­nak, hogy lehetősége nyílott ezeket az eredményeket még jobban megismernie. Tito elnök ezután több mint egyórás beszélgetést folytatott a küldöttség tag­jaival. A beszélgetés során hangsúlyozták, hogy a Vörös­kereszt önkéntes, humánus önigazgatási társadalmi szerv­­ezet, amely a Szocialista Szövetség keretében tevé­kenykedik. A szervezet a kül­döt­trendszer elvei szerint a­la­kult meg, és az egészségügy fejlesztésén, a szociális prob­lémák megoldásán, a testvé­riség és egység megszilárdítá­sán, a forradalmi vívmá­nyok ápolásán stb. munkál­kodik. Tito elnök ezután érdeklő­dött a Vöröskereszt munkájá­nak­ minden formája iránt, a tagság és a további tömege­sítés, az elemi csapások­ és más tömegszerencsétlenségek következményeinek elhárítá­sára indított akciók lebonyo­lítása, az önkéntes véradomá­nyozás, a más országokban, különösen az el nem kötele­zett é­s fejlődő országokban történt szerencsétlenségek ál­dozataiinak megsegítésére irá­nyuló tevékenység, valamint a felszabadító mozgalmaknak nyújtott segítség iránti. Külö­nösen az érdekelte, hogy a szervezet a békeidőben mi­ként készül fel a háborúra. Elnökünk tájékozódott ar­ról, hogy minden évben igen sikeres gyakorlatokat végez­nek az elsősegélynyújtó csa­patok a polgári védelem, a Vöröskereszt, a területi vé­delem és a hadsereg egysé­geivel együtt. Elnökünk hang­súlyozta, hogy különösen nagy súlyt kell helyezni a szervezet felújítására, a fia­talok bevonására. „A gyermekeket és az if­júságot úgy kell nevelni, hogy jól felkészüljenek, és a háború esetén tudják, mi a kötelességük, eközben azt is szem előtt kell tartani, hogy ez a háború milyen is lenne a mai körülmények között” — mondta többek között Ti­to elnök. Tito elnök úgy értékelte, hogy különösen az utóbbi idő­ben a Vöröskereszt munkája (Folytatása az 5. oldalon) Miloš Minic Jugoszlávia tavalyi külpolitikai tevékeny­ségét rendkívül élénknek, sokoldalúnak és sikeresnek minősítette. Ezzel összhang­ban kidomborította Tito el­nök rendkívüli tevékenysé­gének jelentőségét és szere­pét. Leszögezte, hogy Tito személyes hozzájárulása elő­segítette a kétoldalú kapcso­latok állandó bővülését és fejlesztését, elnökünk fárad­hatatlanul munkálkodott a világbéke megőrzéséért, az egyenjogú nemzetközi együtt­működés fokozásáért, erő­feszítéseket tett az el nem kötelezett országok egysé­gének megszilárdítására, hogy jelentősebb legyen a mozgalom szerepe a legfon­tosabb nemzetközi problé­mák megoldásában. A szövetségi külügyi tit­kár kijelentette, hogy Jugo­szlávia valamennyi ország­gal a szuverenitás, területi integritás elveinek teljes tiszteletben tartásával, a más országok belügyeibe való be nem avatkozással, a belpolitikai fejlődés sajátos útjainak, minden ország sa­játos nemzetközi helyzeté­nek kölcsönös tiszteletben tartásával összhangban fej­lesztette kapcsolatát. Milos Minic ennek keretében ki­emelte, hogy hazánk egyik legfontosabb tartós külpoli­tikai feladata az el nem kö­telezett országok mozgalmá­hoz való hozzájárulás. Le­szögezte, hogy Jugoszlávia tevékeny és figyelemre mél­tó szerepet tölt be az el nem kötelezettek tevékenységé­ben. Miloš Mindé f­oglalkozott a colomból V. csúcsértekezlet után az el nem kötelezett országokra nehezedő nyo­mással. Szerinte az ilyen nyo­más alapvető célja csökken­teni az el nem kötelezett or­szág­oknak a nemzetközi élet­ben állandóan növekvő­ be­folyását; szolidaritásuk és egységük gyengítése, akció­ik gátlása. Az SZVT alelnö­­ke ezzel kapcsolatban figyel­meztetett arra, hogy az el nem kötelezettekre neheze­dő nyomás közvetlenül a vi­lágbéke és biztonság ellen irányul, mivel az el nem kötelezettség akár átmeneti gyengítése is, vagy az el nem kötelezettek egységének és szolidaritásának aláásása rendkívül kedvezőtlen követ­kezményekkel járhat a világ­ra nézve. Miloš Minic felhív­ta a figyelmet, hoggy mind­ez hátravetné a nemzetközi kapcsolatok fejlődését, is­mét olyan helyzetet terem­tene, amely a világ felosz­tásának veszélyével járna. A feszültség enyhülésének folyamata helyett újabb harc indulna a nagyhatal­mak között az érdeköveze­tekre való felosztásért, amely magában hordozná a hidegháborúra való vissza­térés veszélyét. Minté egyszersmind hang­súlyozta, hogy mélységes ag­godalmat keltenek az el nem kötelezett országok kö­zött az utóbbi időben kirob­bant viszályok és összetűzé­sek. Kifejezte azonban meg­győződését, hogy a nehézsé­gek többsége átmeneti, nem jellemző az el nem kötelez Külpolitikánk tartós feladata az el nem kötelezettség erősítése Elvi alapon fejlesztjük kapcsolatainkat a világ valamennyi országává* — A belgrádi értekezlet áthidalhat minden nehézséget — A leszerelés az egyik legidőszerűbb probléma — Miloš Minic expozéja a Szövetségi Képviselőház előtt Tegnap Belgrádban ülést tartott a JSZSZK Képvise­lőházának Szövetségi Tanácsa, valamint a Köztársasá­gok és a Tartományok Tanácsa. A tanácsok küldöttei előtt Miloš MINIĆ szövetségi külügyi titkár, az SZVT alelnöke beszélt hazánk nemzetközi kapcsolatairól és külpolitikai tevékenységéről. Ezután a tanácsok külön üléseken megvitattak több törvényjavaslatot és jóvá­hagytak több törvényt is. Tito elnök átveszi a Vöröskereszt Aranyérmét Jdr­áf- Ellentétes folyamatok „A nemzetközi körül­mények, amelyek között az elmúlt évben egész külpolitikai tevékenysé­günket kifejtettük, az országok további gyor­sabb nemzeti és társadal­mi felszabadulásának, az egyenjogú és sokoldalú nemzetközi együttműködé­sének, a nemzetközi vi­szonyok gyorsabb demok­ratizálásának, az új gaz­dasági világrendszer ha­tékonyabb kiépítésének jegyében alakultak. A vi­­lágközvéleményben egyre inkább tudatosodnak az új alapelvek, amelyekre a nemzetközi viszonyokat kell építeni. A békéért, a nemzetközi viszonyok de­mokratizálásáért és a ha­ladásért küzdő erők mind erőteljesebben szembesze­gülnek a nyomással, a bel­ügyekbe való beavatkozás­sal, a függőségi viszonyok­kal és az államok és né­pek közötti dominancia és kizsákmányolás minden más formájával. A nem­zetközi viszonyok tehát a feszültség enyhítésére, az egyenjogú nemzetközi együttműködés fokozására irányuló folyamat jegyé­ben alakulnak, egyszers­mind a világ különféle részein és a nemzetközi viszonyok különféle terü­letein felmerülő viszályok körülményei között”. — ————■■■■ II■' Mi——— ■' ■■■■■ ШЈЏ Шг-Р tmm legmagasabb 2 és 7 fok között, a ten-ЈШ4 pm Г¥Ш Tt- mi| Változóan felhős, enyhe Шт germelléken 12 fok körül alakul. Wk KL Чу Jidő, néhol kevés eső Csütörtökön újabb nedves légtömegek В ш| CT Ш г TM Ш Жж> Шг m fp Ш Vajdaságban ma változóan felhős, árasztják el hazánk területét, úgyhogy Ш ШШ Ш Ш Ш Ш ШјаМ K JÉgS Ш sM Ш enyhe idő várható, helyenként kevés eső-­felhős, csapadékos idővel számolhatunk. KB ШВ Ш& МРШачШШЗ Ш М» ШиШмШкжШтШг vel, havas esővel, gyenge, illetve mér­ . . . .. VB ШшЈШВ Ш Чшј (ЗВШ рИ­­S) Вшвш& sékelt nyugati szél, a legalacsonyabb hő­ A hőmérséklet tegnap 13 órakor a hő­mérséklet 0—2, a legmagasabb 4—6 fok. vetkezőképp alakult: Palics 6, Zombor 7, !22222222,S!5”?22:S!!!!5S2!!!!;!S!!!E!!BBBO,­BBBB,,B,,BBBBBBBBBBBBBBBBOBBBBBBB,,BBBBBB*””"" . Verbász 7, Újvidék 6, Kikinda 5, Ver­^ггггЕ'“*'’ - -r­oe'’3'',aBr'nBnBB,nn*eB'ra*“!!B3Ha“''Be*naB*a*BBaaafflBaBB“0,BBBBBB2S52SS£ Szlovéniában és Horvátország nagy T­inhnjana 2 :::22.: XXXV. évf., 30. (11018.) SZ.SSS2S Szerda, 1978. február 1. BB£ÍiÍi részén változó felhőzet, száraz idő, az sec 5- Zrenjanm 4, Nis 8, Ljubljana 2, ■ ■■■в1иааввакн»шпаовасЕг2г:сз<&сагаавва!&ава|аш11и1вв8Е1шавввваввввБ!ма9;г;1»ш£%Е£п?гаввЕап1ввпшн1 ország többi területén, különösen a ke- Rijeka 9, Zégréb 0, Belgrád 6, Dubrov ■ ■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■(■ваа||ааааа1вваааа1вавиаанааааваавввв|!£!а ј6јј vidékeken felhős idő, helyenként nak 6, Split 8, Szkopje 9, Szarajevó 1, eső, havas eső, gyenge nyugati szél, a Graz mínusz 1, Kolozsvár 2, Szófia 6, Ara 3 dinár legalacsonyabb hőmérséklet 0 és 5, a Pécs 5, Budapest 0, Szeged 4 fok. Tito kimagasló szerepe „Egész nemzetközi tevé­kenységünkben megkülön­böztetett szerepe és jelen­tősége­­volt Tito elnök ki­vételes erőfeszítéseinek, valamennyi országgal való kétoldalú kapcsolataink szakadatlan bővítéséhez való hozzájárulásának, a világbéke megőrzésére és az egyenjogú nemzetközi együttműködés előmozdí­tására irányuló fáradha­tatlan munkálkodásának, valamint az el nem köte­lezett országok mozgalma egységének erősítésére és a legfontosabb nemzet­közi kérdések megoldá­sára tett állandó erőfeszí­tésének.” titkárunk megítélése szerint az el nem kötelezettség moz­galma olyan erővel rendel­kezik, hogy leküzdheti az időnként megnyilvánuló ne­hézségeiket, s határozottan szembeszáll a nyomásokkal. Jugoszlávia tavalyi külpo­litikai tevékenységével fog­lalkozva külön figyelmet for­dítottak a szomszédos orszá­gokkal való kapcsolatokra. Miloš Minic szerint e kap­csolatok egészébe véve sike­resen fejlődtek. Jugoszlávia és a Szovjet­unió sikeresen alakuló kap­csolatáról és együttműködé­séről szólva Miloš Minic töb­bek között leszögezte: " A gyakorlat meggyőző­en bizonyította, hogy a kö­zösen megállapított elvek tiszteletben tartása tartós és pótolhatatlan alapul szol­gálhat a jugoszláv—szovjet kapcsolat és együttműködés (Folytatása a 2. oldalon) zett országok­ mozgalmának egészére. Szövetségi külügyi I Doronjski Indiában Megkezdődtek a jugoszláv—indiai megbeszélé­sek . Az időszerű nemzetközi kérdésekről és az el nem kötelezettek tevékenységéről tárgyalnak Stevan Doronjski, a JSZSZK Elnökségének alelnö­­ke feleségével és kíséretének tagjaival tegnap délután négynapos hivatalos és baráti látogatásra Delhibe ér­kezett. Doronjski alelnök Rasappa Jatti indiai köztár­sasági alelnök meghívásának tesz eleget. Stevan Do­ronjski kíséretében van dr. Slobodan Gligorijević, az SZVT tagja, Mirko Ostojic szövetségi külügyi titkár­helyettes, Dragoslav Pejic, a Szövetségi Külügyi Tit­kárság osztályvezetője, továbbá Andjelko Blažević, a JSZSZK indiai és nepáli nagykövete. A delhi repülőtéren a ma­gas rangú jugoszláv vendé­get Jatti köztársasági alel­nök és az indiai kormány magas rangú tisztségviselői üdvözölték. Doronjski alel­nök fogadtatására a repülő­téren megjelentek a Delhi­ben élő jugoszláv kolónia tagjai is. A szívélyes fogadtatást megköszönve Doronjski alel­nök rövid nyilatkozatában megelégedésének adott ki­fejezést, hogy Indiába láto­gathat, abba az országba, amelyhez Jugoszláviát a ha­gyományos barátság és nem­zetközi téren a rendkívül eredményes együttműködés szálai fűzik.­­ India és népei nemcsak az emberiség kulturális gaz­dagságához való nagy hoz­zájárulásukról ismertek Ju­goszláviában, hanem arról a jelentős szerepről is, amelyet a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére és a világbéke erősítésére irányuló erőfeszí­tésekben betöltenek — mondta Doronjski. Ami a küszöbönálló meg­beszéléseket illeti, Doronjs­ki rámutatott arra, hogy az indiai államférfiakkal meg­vitatják az időszerű nemzet­közi problémákat, különös tekintettel az el nem köte­lezettek nemzetközi tevé­kenységére és a mozgalom következő fontos értekezle­teinek előkészületeire. Ezzel összefüggésben Doronjski nyilatkozatában kiemelte az el nem kötelezettek koordi­nációs bizottságának kabuli ülésezését és az el nem kö­telezettek miniszteri szintű belgrádi értekezletét. Mi­után a JSZSZK Elnökségé­nek alelnöke megemlítette, hogy a tárgyalásokon a két­oldalú kapcsolatok fejlődé­séről külön véleménycserét folytatnak, annak a meg­­­győződésének adott kifeje­zést, hogy látogatása hozzá­járul a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés további erősítéséhez. Tegnap délután Doronjski megkezdte tárgyalásait Jatti alelnökkel, aki az est folya­mán díszvacsorát adott tisz­teletére. Ma délelőtt Stevan Do­ronjski alelnök Sandzsiva Reddi indiai köztársasági el­nökkel is találkozik, majd Morardzsi Deszai minisz­terelnökkel és Vadzspai kül­ügyminiszterrel folytat tár­gyalásokat. Búcsú Katmandutól A Tanjug Katmanduból érkezett jelentése szerint, a Nepálból elutazó Stevan Do­ronjski alelnöktől és a többi jugoszláv vendégtől a kat­­mandui repülőtéren Ni­ri Nidhi Biszta nepáli minisz­terelnök, Krishna Radj Ari­­yal külügyminiszter, Thapa pénzügyminiszter és a Nepá­li Királyság kormányának és az ország más magas rangú tisztségviselői búcsúztak el szívélyesen. A nepáli fővá­rosban közvetlenül Doronjs­ki elutazása előtt közös köz­leményt hoztak nyilvános­ságra a nepáli—jugoszláv megbeszélésekről.

Next