Magyar Szó, 1978. július (35. évfolyam, 193-208. szám)

1978-07-16 / 193. szám

* ц d­­ea . MAGYAR ÍZÓ I ® TM m M MM w MB Mm Ш NARANCS,CITROM és EPER ízó ............................................................................. por szénsavmentes üdítő ital készítésére \t S.....iSS”S"""“S'S""”S"iS"!SiSíiíSSSSiiíIS.SSSSIS!SSSi!iííSIíS.SiS.S..S.!.íi , , ,no . ::::: o liter édesített vízhez kell keverni \ i SSSSSSS XXXV. evf„ 193. (11181.) sz,,.... Vasarnap, 1978. julms 16. ....... 2 azonnal oldódik I ■ ■ ■■■bbe ^ ксик1Ба!кБвваа|'вава1ва1авааавнавв1в!в1Вва!в|55|||!|1В11»!|ав1В£Лва5£ва*в11а111 ^ ^ ^ Aí.,*, I m ■I Ära з dinár I Fele úton Pontosan fele útról tekin­tett vissza a folyó tervidő­szak mögöttünk hagyott két és fél évre és pillantott eny­nyivel előre keddi ülésén a Szövetségi Képviselőház. Érthető, hogy az elmúlt idő­szaknál sokkal többet idő­zött, hiszen a tapasztalatra kell ráépíteni mindazt, ami az előirányzatok teljesebb életrehívásához nélkülözhetet­len. Nem volt könnyű dolga a szövetségi testületnek. Nem egyszerű sem a megtett utat lemérni, sem a „jövőt ter­vezni”. Mindenekelőtt azért, mert a megtett út gazdasági és társadalmi fejlődésére vo­natkozó adatok a nem mond­hatók egyértelműeknek. A tervidőszak első éve, 1976 az utóbbi idők gyengébb évei kö­zé tartozott. A korábbi meg­engedhetetlenül gyors inflá­ció olyan mértékben értékte­lenítette gazdasági eredmé­nyeinket, hogy gyökeres in­tézkedést sürgetett. Egyebek között megkövetelte az úgy­nevezett számlázott jövede­lem helyett a tényleges jö­vedelem kimutatását s ezzel a tényleges gazdasági hely­zet feltárását. S ekkor mu­tatkozott meg gyors, de gazdaságilag nem elég­gé szilárd haladásunk minden fogyatékossága. S a tervidőszak első évében üt­köztek ki mindazok a hibák és fogyatékosságok, amelye­ket a korábbi időszakban vé­tettünk. Ennek következmé­nyeképpen a termelés szinte nem is növekedett. Érthető, hogy tavaly és az idén óriási erőfeszítésbe ke­rült a termelés fellendítése, s a tervidőszak végéig érez­ni fogjuk az első év lemara­dását. Most, a fele úton min­denesetre megállapíthatta a Képviselőház, hogy sikerült lefékezni az inflációt, a tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyok jelentősen javultak, de a gazdaság fejlődését mutató számok nem valami kedve­zők. A társult munka szerveze­tei nem elég jövedelmezők. Tavaly és az idei év első fe­lében például nyereségük, vagy ahogyan szaknyelven mondják, felhalmozóképessé­gük pontosan annyi, mint az ország külkereskedelmi mér­leghiánya. Ebből a pénzhiányból kö­vetkezik aztán, hogy a ki­emelt gazdasági ágazatok fejlesztése és felújítása, a gazdasági ráfordítások kiseb­bek, mint terveztük. Pedig ezeknek kellene újabb és na­gyobb jövedelmet hozniuk, fokozni a termelékenységet s a konkurrenciaképességet a külföldi piacon. Úgy látszik, az 1976-os és a korábbi évek tapasztalata­in okulva hitelekkel olyan mértékben serkentjük a fo­gyasztást, hogy a belső piac aránylag jó áron felszippant­ja a hazai árut, kiszállítása kevésbé fizetődik ki, s emiatt tovább romlik a behozatal és a kivitel aránya, növekszik külkereskedelmi mérleghiá­nyunk. Maga a Szövetségi Képvi­selőház állapította meg, hogy a küldöttek az említett ülé­sen lényegében hű képet kap­tak a megtett útról, de az aránylag kedvezőtlen alaku­lás okait eddig még senki sem tanulmányozta kellő el­­mélyültséggel. Pedig erre nagy szükség van, hiszen a leszűrt tapasztalatok és az ezek alapján javasolta meg­oldások a további gazdasági és társadalmi fejlődés meg­határozói lesznek. A borúlátók úgy vélik, hogy a gazdaság jelenlegi jövedelmezősége körülbelül hogy Carter amerikai elnök megígérje: az USA csökken­teni fogja az olajimportot, valamint hogy az összes töb­bi részvevő hozzájáruljon a monetáris stabilitás fokozá­sához. A csúcsértekezlet minden bizonnyal megvitatja a fej­lődő országokkal való kap­csolatokat is. Tárgyaltak már erről Párizsban, Puerto Ricó­­ba­n és legutóbb Londonban. S minden alkalommal fogad­­koztak, hogy a továbbiakban kellő figyelmet fordítanak a a problémára, s célravezető intézkedésekkel elmozdítj­ák a holtpontról. . A gyakorlat azonban azt tanúsítja, hogy gyakorlatilag semmit sem tettek. Még a fejlődő országoknak nyújtan­dó jelképes segélyt sem fo­lyósítják, bár ilyen irányban már jó régen kötelezettséget vállaltak. A gazdag országok 1975-ben bruttó nemzeti jöve­delmük 0,35 százalékát külön 3,3 százalékos termelésnöve­lést tenne lehetővé, ha a le­szűrt tapasztalatokat nem kö­vetnék megfelelő megoldá­sok. Ezekre a megoldásokra tehát sürgősen szükség lesz. LOVAS István MA KEZDŐDIK A NYUGATI CSÚCSÉRTEKEZLET Ismét csak részmegoldó? A hét fejlett nyugati ország képviselői ezúttal is saját problémáik felé fordulnak . Hogyan alakulnak a fejlődő országokkal való kapcsolatok Ma kezdődik Bonnban a hét iparilag legfejlettebb nyugati ország csúcstalálkozója. A kétnapos tanácsko­zás napirendjén szinte hiánytalanul ott lesznek mind­azok a kérések, amelyek a korábbi csúcstalálkozókon is az érdeklődés gyújtópontjában álltak. Ezek közé tartozik a nyugati gazdaság felélénkítése, a protekcio­nizmus, az energiai problémák, a monetáris kérdések és a fejlődő országokhoz való viszonyulás. Ami a nyugati államok gaz­daságát illeti, a részvevők nyilván ezúttal is megpróbál­ják rábírni Japánt és az NSZK-t, hogy gazdasági nö­vekedésük serkentése útján a többi ország gazdaságának is adjanak lendületet. Fukuda japán miniszterel­nök kész javaslatot visz Bonn­ba erre vonatkozólag, amely­ben az áll, hogy az idei költ­ségvetési esztendőben a ja­pán gazdaság 7 százalékkal fog gyarapodni. Nyugat-Né­­metország nehezebb helyzet­ben van; gadasága — a szak­emberek előirányzata szerint — legfeljebb 3 százalékos nö­vekedést érhet el. Ennek fe­jében engedményt vár el a többi partnertől más kérdé­sekben. Szeretné például, éítették el erre a célra, egy évvel később 0,33, tavaly pe­dig alig 0,31 százalékot. Pe­dig megígérték, hogy 0,7 szá­zalékot adnak bruttó nemzeti jövedelmükből a fejlődő or­szá­gok megsegítésére. Nem sok remény van rá, hogy Bonnban konkrét in­tézkedéseket tesznek a fej­lődő országok problémáinak megoldására, noha ezeknek piacához nagy érdekei fűződ­nek. Japán például külkeres­kedelmi árucsere-forgalmá­nak körülbelül a felét a fej­lődőkkel bonyolítja le. Hason­ló a helyzet a többi hat ál­lammal is, persze a fejlődő országokba számottevően töb­bet exportálnak, mint ameny­nyit onnan bevisznek. Nagy az érdeklődés aziránt is, milyen álláspontra helyez­kedik a bonni csúcs a fejlődő országok tartozásaival kap­csolatban, amelyek máris meg­haladják a 250 milliárd dol­lárt. Nagy-Britannia kiltásba helyezte, hogy körülbelül egy milliárd fontos követelései­nek egy részét leírja, s Japán is hasonló szándékai vannak, de nyilván nem ez a megoldása az igazi. E súlyos problémák csakis úgy nyer­hetnek megoldást, hogy lét­rejön az új nemzetközi gaz­dasági rendszer, állandósítják a nyersanyagok árát, és na­gyobb beruházásokat eszkö­zölnek a fejlődő országokba. Aligha hihető azonban, hogy az adott kérdéseket ilyen szel­lemben fogják kezelni az NSZK fővárosában (Taftjug) Felhős, hűvösebb idő a Skandinávia és a Balti-tenger felől hűvös, nedves légtömegek törtek be Nyugat- és Közép-Európába. Ha­tásukra esős, hűvösebb lett az idő. A hűvös légtömegek a mai nap folyamán hazánk területére is behatolnak. Hazánkban ma felhős, hűvösebb idő várható, he­lyenként eső, zivatar. Dél- és Dél-Kelet Szerbiában, Cr­na Gorában és Macedóniában zivatar, jégeső is lehet­séges. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 10—18 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—26 fok között alakul. Mérsékelt északnyugati szél, a tengerpart északi és középső részén bóra várható. Tegnap a hőmérséklet a következőképpen alakult: Zágráb 21, Ljubljana és Szarajevó 22, Pula, Újvidék és Split 25, Belgrád 26, Dubrovnik 27, Szkopje 28 és Titograd 31 fok. Az európai fővárosokban a következő hőmérsékletet mérték: Prága 12, Oslo 9, London, Brüsz­­szel és Varsó 13, Párizs 14, Budapest és Madrid 17, Bécs és Szófia 18, Róma 20, Bukarest 21 és Athén 29. Mivel tegnap Belgrád és Újvidék között megszakadt a telefonösszeköttetés, a Vajdaságra szóló időjárásje­lentést sajnos nem állt módunkban közölni. Olvasóink szíves elnézését kérjük. ^^*_ __________ A KONGÓI KORMÁNYFŐ LÁTOGATÁSA Fadil Hoxha fogadta Gomat Opango elnök üzenete Titónak — Beszámoló az afrikai fejleményekről — Ebéd a tekintélyes vendég tiszteletére Belgiádót jelenti a Tanjug. Fadil Hoxha, a JSZSZK elnökségének alelnöke teg­nap fogadta Louis Sylvain Gomát, a Kongói Népköz­­társaság miniszterelnökét, a Kongói Munkapárt kato­nai bizottságának második alelnökét. A kongói kormányfő átad­ta Hoxhának Opango elnök Tito köztársasági elnökhöz in­tézett üzenetét, valamint egy könyvet Marien Nguabinak, a kongói forradalom vezéré­nek életéről, a kongói elnök ajánlásával. Goma és Hoxha őszinte, baráti és szívélyes légkörben megbeszélést folytatott. A kongói kormányfő beszámolt a legújabb afrikai fejlemé­nyekről, majd pedig a két or­szág gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­séről tárgyaltak. Goma egy­szersmind ismertette a Kon­gói Népköztársaság­­fejlődé­sének időszerű kérdéseit. Fadil Hoxha ezután ebédet adott Goma, felesége és mun­katársai tiszteletére. A kongói miniszterelnök tegnap délelőtt ellátogatott­­a belgrádi Dom vállalatba, és megbeszéléseket folytatott az együttműködési lehetőségek­ről. Éjjel-nappal zúgnak a kombájnok A búza átvétele régi áron Egy hete, hogy Vajdaság­­szerte éjjel-nappal zúgnak az arató­ cséplők. A munkát azonban egyes vidékeken már többször félbeszakította az el­eseredő eső. A kedve­zőtlen időjárás miatt már így is 8-10 napot késik az idei aratás, emiatt a tavalyi hozamokhoz képest 8—10 szá­zalékkal kevesebb kenyér­­gabona terem hektárján. Az idő sürget, az aratók három műszakban dolgoznak, hi­szen minden további késés még nagyobb mértékű ho­zamcsökkenést vonhat maga után. Még 46 OOO vagon búzát kell elhelyezni Az időjárás még egy nagy gondot okozott az idén a bú­zatermelőknek. Nedves a szem. Vajdaságban szinte minden gramm búzát szá­rítani kell. Nedvességtartal­ma az eddigiekből ítélve 18—20 százalék körül mo­zog, szárító pedig nincs ele­gendő. Különösen a magán­­szektorban termett búza szá­rítása okoz nagy gondot. Ezenkívül magtárakban sem bővelkedünk. A helyzetet sú­lyosbítja az is, hogy a tava­lyi­ búza egy része még rak­táron van. Várható ugyan, hogy még az aratás ideje alatt mintegy 12000 vagon eladott tavalyi búzát elszál­lítanak, de 46000 vagon új­búza elhelyezése még akkor is bizonytalan. Az idei ter­mésből Vajdaságon kívül csak mindössze 25 000 vagont értékesítettek a hazai pia­con, és a jelek szerint eb­ből is csak 11000 vagont szál­lítanak azonnal az ország más vidékeire. A búza tárolása körüli ne­héz helyzetet még inkább súlyosbítja az a tény, hogy tartományunkban nemcsak 440 000 hektáron termett bú­za. Ennyire kötöttek szerző­dést, tehát ez­­a hivatalos adat. Már ez is 60000 hektár­ral több a tervezettnél. Csak most, az aratás kezdetén de­rült ki, hogy sokan vetettek búzát anélkül, hogy szerződ­tek volna, nemcsak az egyé­ni termelők, hanem még a társult termelők is. Mi le­gyen ezzel a kenyérgar­oná­­val? Habár a Vajdasági Szö­vetkezeti Szövetség társulás­ügyi tanácsának minapi ülé­sén olyan határozat szüle­tett, hogy a termelőktől min­den szem búzát át kell ven­ni, több mint valószínű, hogy a le nem szerződött termény a termelők padlá­sán marad. Hiszen a leszer­ződött gabona egy részét sem tudják elhelyezni. Tekintettel a búza ára és az átvétel körüli bonyodal­makra a kukorica magas árá­ra, a termelők valószínűleg még azt a búzamennyiséget sem fogják átadni, amelyre szerződést kötöttek. Ezt is a már említett ülésen hallot­tuk, melyen a társastermelé­si trasz­ok képviselői el­mondták még, hogy a ma­gánszektorban termett ke­nyérgabona mintegy 30—40 százalékát a termelők takar­mányozásra fogják felhasz­nálni. Tekintettel a kukori­ca szokatlanul magas árára, még jól is járnak, mert bú­zájukért legfeljebb 2,80—3,00 dinárt kaphatnak, míg a ku­korica kilója már a 3,50-et is meghaladja. A mezőgaz­dasági kombinátok is kényte­lenek lesznek a rosszabb minőségű búzát takarmány­nak használni, ha külföldön nem találnak rá vevőt. Tartományunkban a már megszokott módon veszik át a búzát, tehát fajták sze­rint. A Tartományi Végre­hajtó Tanács már korábban olyan álláspontra helyezke­dett, hogy a törvény alkalma­zását feltétlenül el kell ha­lasztani. A Szövetségi Végre­hajtó Tanács csütörtöki ülé­sén egyetértett ezzel. Az aratás és a búza átvé­tele tehát korántsem zökke­nőmentes. Egy bizonyos: a termelők jól meg fogják gon­dolni, hogy őszre érdemes lesz-e búzát vetni. P. BARTA Etelka A vajdasági aratók számára nincs megállás, amíg az utolsó hektárról nem kerül biztonságba a kenyérgabona. A becslések szerint eddig több mint 140 ezer hektárt arat­tak le. Tartományunkban naponta 20—30 ezer hektárról takarítják be a búzát. Közép- Bánátban például a búzának már majdnem a felét learatták. A négy utóbbi csapadékmentes nap nagyon kedvezett az aratásnak. A kenyérga­bona betakarításának üteme a legjobban a piaci feleslegek felvásárlásának napi ala­kulásából állapítható meg. Az újvidéki Hitokop adatai szerint napont­a—10 ezer va­gon újbúzát vesznek át a termelőktől.

Next