Magyar Szó, 1978. július (35. évfolyam, 193-208. szám)
1978-07-16 / 193. szám
* ц dea . MAGYAR ÍZÓ I ® TM m M MM w MB Mm Ш NARANCS,CITROM és EPER ízó ............................................................................. por szénsavmentes üdítő ital készítésére \t S.....iSS”S"""“S'S""”S"iS"!SiSíiíSSSSiiíIS.SSSSIS!SSSi!iííSIíS.SiS.S..S.!.íi , , ,no . ::::: o liter édesített vízhez kell keverni \ i SSSSSSS XXXV. evf„ 193. (11181.) sz,,.... Vasarnap, 1978. julms 16. ....... 2 azonnal oldódik I ■ ■ ■■■bbe ^ ксик1Ба!кБвваа|'вава1ва1авааавнавв1в!в1Вва!в|55|||!|1В11»!|ав1В£Лва5£ва*в11а111 ^ ^ ^ Aí.,*, I m ■I Ära з dinár I Fele úton Pontosan fele útról tekintett vissza a folyó tervidőszak mögöttünk hagyott két és fél évre és pillantott enynyivel előre keddi ülésén a Szövetségi Képviselőház. Érthető, hogy az elmúlt időszaknál sokkal többet időzött, hiszen a tapasztalatra kell ráépíteni mindazt, ami az előirányzatok teljesebb életrehívásához nélkülözhetetlen. Nem volt könnyű dolga a szövetségi testületnek. Nem egyszerű sem a megtett utat lemérni, sem a „jövőt tervezni”. Mindenekelőtt azért, mert a megtett út gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó adatok a nem mondhatók egyértelműeknek. A tervidőszak első éve, 1976 az utóbbi idők gyengébb évei közé tartozott. A korábbi megengedhetetlenül gyors infláció olyan mértékben értéktelenítette gazdasági eredményeinket, hogy gyökeres intézkedést sürgetett. Egyebek között megkövetelte az úgynevezett számlázott jövedelem helyett a tényleges jövedelem kimutatását s ezzel a tényleges gazdasági helyzet feltárását. S ekkor mutatkozott meg gyors, de gazdaságilag nem eléggé szilárd haladásunk minden fogyatékossága. S a tervidőszak első évében ütköztek ki mindazok a hibák és fogyatékosságok, amelyeket a korábbi időszakban vétettünk. Ennek következményeképpen a termelés szinte nem is növekedett. Érthető, hogy tavaly és az idén óriási erőfeszítésbe került a termelés fellendítése, s a tervidőszak végéig érezni fogjuk az első év lemaradását. Most, a fele úton mindenesetre megállapíthatta a Képviselőház, hogy sikerült lefékezni az inflációt, a társadalmi és gazdasági viszonyok jelentősen javultak, de a gazdaság fejlődését mutató számok nem valami kedvezők. A társult munka szervezetei nem elég jövedelmezők. Tavaly és az idei év első felében például nyereségük, vagy ahogyan szaknyelven mondják, felhalmozóképességük pontosan annyi, mint az ország külkereskedelmi mérleghiánya. Ebből a pénzhiányból következik aztán, hogy a kiemelt gazdasági ágazatok fejlesztése és felújítása, a gazdasági ráfordítások kisebbek, mint terveztük. Pedig ezeknek kellene újabb és nagyobb jövedelmet hozniuk, fokozni a termelékenységet s a konkurrenciaképességet a külföldi piacon. Úgy látszik, az 1976-os és a korábbi évek tapasztalatain okulva hitelekkel olyan mértékben serkentjük a fogyasztást, hogy a belső piac aránylag jó áron felszippantja a hazai árut, kiszállítása kevésbé fizetődik ki, s emiatt tovább romlik a behozatal és a kivitel aránya, növekszik külkereskedelmi mérleghiányunk. Maga a Szövetségi Képviselőház állapította meg, hogy a küldöttek az említett ülésen lényegében hű képet kaptak a megtett útról, de az aránylag kedvezőtlen alakulás okait eddig még senki sem tanulmányozta kellő elmélyültséggel. Pedig erre nagy szükség van, hiszen a leszűrt tapasztalatok és az ezek alapján javasolta megoldások a további gazdasági és társadalmi fejlődés meghatározói lesznek. A borúlátók úgy vélik, hogy a gazdaság jelenlegi jövedelmezősége körülbelül hogy Carter amerikai elnök megígérje: az USA csökkenteni fogja az olajimportot, valamint hogy az összes többi részvevő hozzájáruljon a monetáris stabilitás fokozásához. A csúcsértekezlet minden bizonnyal megvitatja a fejlődő országokkal való kapcsolatokat is. Tárgyaltak már erről Párizsban, Puerto Ricóban és legutóbb Londonban. S minden alkalommal fogadkoztak, hogy a továbbiakban kellő figyelmet fordítanak a a problémára, s célravezető intézkedésekkel elmozdítják a holtpontról. . A gyakorlat azonban azt tanúsítja, hogy gyakorlatilag semmit sem tettek. Még a fejlődő országoknak nyújtandó jelképes segélyt sem folyósítják, bár ilyen irányban már jó régen kötelezettséget vállaltak. A gazdag országok 1975-ben bruttó nemzeti jövedelmük 0,35 százalékát külön 3,3 százalékos termelésnövelést tenne lehetővé, ha a leszűrt tapasztalatokat nem követnék megfelelő megoldások. Ezekre a megoldásokra tehát sürgősen szükség lesz. LOVAS István MA KEZDŐDIK A NYUGATI CSÚCSÉRTEKEZLET Ismét csak részmegoldó? A hét fejlett nyugati ország képviselői ezúttal is saját problémáik felé fordulnak . Hogyan alakulnak a fejlődő országokkal való kapcsolatok Ma kezdődik Bonnban a hét iparilag legfejlettebb nyugati ország csúcstalálkozója. A kétnapos tanácskozás napirendjén szinte hiánytalanul ott lesznek mindazok a kérések, amelyek a korábbi csúcstalálkozókon is az érdeklődés gyújtópontjában álltak. Ezek közé tartozik a nyugati gazdaság felélénkítése, a protekcionizmus, az energiai problémák, a monetáris kérdések és a fejlődő országokhoz való viszonyulás. Ami a nyugati államok gazdaságát illeti, a részvevők nyilván ezúttal is megpróbálják rábírni Japánt és az NSZK-t, hogy gazdasági növekedésük serkentése útján a többi ország gazdaságának is adjanak lendületet. Fukuda japán miniszterelnök kész javaslatot visz Bonnba erre vonatkozólag, amelyben az áll, hogy az idei költségvetési esztendőben a japán gazdaság 7 százalékkal fog gyarapodni. Nyugat-Németország nehezebb helyzetben van; gadasága — a szakemberek előirányzata szerint — legfeljebb 3 százalékos növekedést érhet el. Ennek fejében engedményt vár el a többi partnertől más kérdésekben. Szeretné például, éítették el erre a célra, egy évvel később 0,33, tavaly pedig alig 0,31 százalékot. Pedig megígérték, hogy 0,7 százalékot adnak bruttó nemzeti jövedelmükből a fejlődő országok megsegítésére. Nem sok remény van rá, hogy Bonnban konkrét intézkedéseket tesznek a fejlődő országok problémáinak megoldására, noha ezeknek piacához nagy érdekei fűződnek. Japán például külkereskedelmi árucsere-forgalmának körülbelül a felét a fejlődőkkel bonyolítja le. Hasonló a helyzet a többi hat állammal is, persze a fejlődő országokba számottevően többet exportálnak, mint amenynyit onnan bevisznek. Nagy az érdeklődés aziránt is, milyen álláspontra helyezkedik a bonni csúcs a fejlődő országok tartozásaival kapcsolatban, amelyek máris meghaladják a 250 milliárd dollárt. Nagy-Britannia kiltásba helyezte, hogy körülbelül egy milliárd fontos követeléseinek egy részét leírja, s Japán is hasonló szándékai vannak, de nyilván nem ez a megoldása az igazi. E súlyos problémák csakis úgy nyerhetnek megoldást, hogy létrejön az új nemzetközi gazdasági rendszer, állandósítják a nyersanyagok árát, és nagyobb beruházásokat eszközölnek a fejlődő országokba. Aligha hihető azonban, hogy az adott kérdéseket ilyen szellemben fogják kezelni az NSZK fővárosában (Taftjug) Felhős, hűvösebb idő a Skandinávia és a Balti-tenger felől hűvös, nedves légtömegek törtek be Nyugat- és Közép-Európába. Hatásukra esős, hűvösebb lett az idő. A hűvös légtömegek a mai nap folyamán hazánk területére is behatolnak. Hazánkban ma felhős, hűvösebb idő várható, helyenként eső, zivatar. Dél- és Dél-Kelet Szerbiában, Crna Gorában és Macedóniában zivatar, jégeső is lehetséges. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 10—18 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—26 fok között alakul. Mérsékelt északnyugati szél, a tengerpart északi és középső részén bóra várható. Tegnap a hőmérséklet a következőképpen alakult: Zágráb 21, Ljubljana és Szarajevó 22, Pula, Újvidék és Split 25, Belgrád 26, Dubrovnik 27, Szkopje 28 és Titograd 31 fok. Az európai fővárosokban a következő hőmérsékletet mérték: Prága 12, Oslo 9, London, Brüszszel és Varsó 13, Párizs 14, Budapest és Madrid 17, Bécs és Szófia 18, Róma 20, Bukarest 21 és Athén 29. Mivel tegnap Belgrád és Újvidék között megszakadt a telefonösszeköttetés, a Vajdaságra szóló időjárásjelentést sajnos nem állt módunkban közölni. Olvasóink szíves elnézését kérjük. ^^*_ __________ A KONGÓI KORMÁNYFŐ LÁTOGATÁSA Fadil Hoxha fogadta Gomat Opango elnök üzenete Titónak — Beszámoló az afrikai fejleményekről — Ebéd a tekintélyes vendég tiszteletére Belgiádót jelenti a Tanjug. Fadil Hoxha, a JSZSZK elnökségének alelnöke tegnap fogadta Louis Sylvain Gomát, a Kongói Népköztársaság miniszterelnökét, a Kongói Munkapárt katonai bizottságának második alelnökét. A kongói kormányfő átadta Hoxhának Opango elnök Tito köztársasági elnökhöz intézett üzenetét, valamint egy könyvet Marien Nguabinak, a kongói forradalom vezérének életéről, a kongói elnök ajánlásával. Goma és Hoxha őszinte, baráti és szívélyes légkörben megbeszélést folytatott. A kongói kormányfő beszámolt a legújabb afrikai fejleményekről, majd pedig a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéséről tárgyaltak. Goma egyszersmind ismertette a Kongói Népköztársaságfejlődésének időszerű kérdéseit. Fadil Hoxha ezután ebédet adott Goma, felesége és munkatársai tiszteletére. A kongói miniszterelnök tegnap délelőtt ellátogatotta belgrádi Dom vállalatba, és megbeszéléseket folytatott az együttműködési lehetőségekről. Éjjel-nappal zúgnak a kombájnok A búza átvétele régi áron Egy hete, hogy Vajdaságszerte éjjel-nappal zúgnak az arató cséplők. A munkát azonban egyes vidékeken már többször félbeszakította az eleseredő eső. A kedvezőtlen időjárás miatt már így is 8-10 napot késik az idei aratás, emiatt a tavalyi hozamokhoz képest 8—10 százalékkal kevesebb kenyérgabona terem hektárján. Az idő sürget, az aratók három műszakban dolgoznak, hiszen minden további késés még nagyobb mértékű hozamcsökkenést vonhat maga után. Még 46 OOO vagon búzát kell elhelyezni Az időjárás még egy nagy gondot okozott az idén a búzatermelőknek. Nedves a szem. Vajdaságban szinte minden gramm búzát szárítani kell. Nedvességtartalma az eddigiekből ítélve 18—20 százalék körül mozog, szárító pedig nincs elegendő. Különösen a magánszektorban termett búza szárítása okoz nagy gondot. Ezenkívül magtárakban sem bővelkedünk. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy a tavalyi búza egy része még raktáron van. Várható ugyan, hogy még az aratás ideje alatt mintegy 12000 vagon eladott tavalyi búzát elszállítanak, de 46000 vagon újbúza elhelyezése még akkor is bizonytalan. Az idei termésből Vajdaságon kívül csak mindössze 25 000 vagont értékesítettek a hazai piacon, és a jelek szerint ebből is csak 11000 vagont szállítanak azonnal az ország más vidékeire. A búza tárolása körüli nehéz helyzetet még inkább súlyosbítja az a tény, hogy tartományunkban nemcsak 440 000 hektáron termett búza. Ennyire kötöttek szerződést, tehát eza hivatalos adat. Már ez is 60000 hektárral több a tervezettnél. Csak most, az aratás kezdetén derült ki, hogy sokan vetettek búzát anélkül, hogy szerződtek volna, nemcsak az egyéni termelők, hanem még a társult termelők is. Mi legyen ezzel a kenyérgaronával? Habár a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség társulásügyi tanácsának minapi ülésén olyan határozat született, hogy a termelőktől minden szem búzát át kell venni, több mint valószínű, hogy a le nem szerződött termény a termelők padlásán marad. Hiszen a leszerződött gabona egy részét sem tudják elhelyezni. Tekintettel a búza ára és az átvétel körüli bonyodalmakra a kukorica magas árára, a termelők valószínűleg még azt a búzamennyiséget sem fogják átadni, amelyre szerződést kötöttek. Ezt is a már említett ülésen hallottuk, melyen a társastermelési traszok képviselői elmondták még, hogy a magánszektorban termett kenyérgabona mintegy 30—40 százalékát a termelők takarmányozásra fogják felhasználni. Tekintettel a kukorica szokatlanul magas árára, még jól is járnak, mert búzájukért legfeljebb 2,80—3,00 dinárt kaphatnak, míg a kukorica kilója már a 3,50-et is meghaladja. A mezőgazdasági kombinátok is kénytelenek lesznek a rosszabb minőségű búzát takarmánynak használni, ha külföldön nem találnak rá vevőt. Tartományunkban a már megszokott módon veszik át a búzát, tehát fajták szerint. A Tartományi Végrehajtó Tanács már korábban olyan álláspontra helyezkedett, hogy a törvény alkalmazását feltétlenül el kell halasztani. A Szövetségi Végrehajtó Tanács csütörtöki ülésén egyetértett ezzel. Az aratás és a búza átvétele tehát korántsem zökkenőmentes. Egy bizonyos: a termelők jól meg fogják gondolni, hogy őszre érdemes lesz-e búzát vetni. P. BARTA Etelka A vajdasági aratók számára nincs megállás, amíg az utolsó hektárról nem kerül biztonságba a kenyérgabona. A becslések szerint eddig több mint 140 ezer hektárt arattak le. Tartományunkban naponta 20—30 ezer hektárról takarítják be a búzát. Közép- Bánátban például a búzának már majdnem a felét learatták. A négy utóbbi csapadékmentes nap nagyon kedvezett az aratásnak. A kenyérgabona betakarításának üteme a legjobban a piaci feleslegek felvásárlásának napi alakulásából állapítható meg. Az újvidéki Hitokop adatai szerint naponta—10 ezer vagon újbúzát vesznek át a termelőktől.