Magyar Szó, 1979. április (36. évfolyam, 104-118. szám)
1979-04-16 / 104. szám
jr - j .. .#/ 'V TCt^jAS*^ y'^Tr+rrt**' Magyar Sió XXXVI. évf., 104. (11451.) szám 1979. április 16., hétfő Ára 3 dinár Tito elnököt azonnal tájékoztatták a földrengés részleteiről Igalóból jelenti a Tanjug. — Josip Broz Tito köztársasági elnököt, aki Hercegnovi közelében Igalóban tartózkodik, tegnap reggel a földrengés után azonnal felkereste Veljko Milatovic, Crna Gora Szocialista Köztársaság Elnökségének elnöke és Vidoje Zarković, a JSZSZK Elnökségének tagja s az első információk alapján tájékoztatta a katasztrofális földrengés részleteiről. Tito elnök, aki jól érzi magát, az iránt érdeklődött elsősorban, van-e emberáldozat, s milyen intézkedések történnek a sérült lakosság megsegítésére. Elnökünk továbbá meghagyta, hogy minden újabb adatról és mindenről, ami történik, azonnal tájékoztassák. Hangsúlyozta, hogy mint eddig is, egész közösségünknek a földrengés sújtotta vidék segítségére kell sietnie, hogy az elemi csapás következményei ne legyenek olyan súlyosak, és minél előbb elháruljanak. A kollektív munka és felelősség gyakorlása nagy előnyökkel jár Tito elnök fogadta Crna Gora vezetőit Josip Broz Tito köztársasági elnök és a JKSZ elnöke szombaton délután fogadta a Crna Gora-i SZK legmagasabb rangú tisztségviselőit, és hosszabb beszélgetést folytatott velük. A beszélgetésiben részt vett Vojislav Srzentić, a Crna Gora-i KSZ Központi Bizottságának elnöke, Budislav Soškić, a Köztársasági Képviselőház elnöke, Momčilo Cemovic, a Köztársasági Végrehajtó Tanács elnöke, Nenad Bucin, a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának elnöke, Vuko Vukadinovic, a KSZ KB Elnökségének titkára, Mihailo Todorovic, a Harcos Szövetség Köztársasági Bizottságának elnöke, Djuro Vojvodic vezéralezredes, a Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka, dr. Branko Pavičević, a Tudományos Akadémia elnöke és Omer Kurpejović, a Köztársasági Gazdasági Kamara elnöke. Jelen volt továbbá Vidoje Zarkovic, a JSZSZK és a JKSZ Elnökségének tagja és Berislav Bat (Folytatása a 4. oldalon) 19/3 APR 21 Vasárnap, április 15-én reggel 7 óra 20 perckor katasztrofális földrengés sújtotta déli tengerpartunkat, de legfőképp Ulcinj, Budva, Kotor és Hercegnovi városokat és tüköröket. A földrengés ereje 9 fok volt a Mercalli -skála szerint, valamivel nagyobb, mint Szkopjéban 1963. július 26 -án, amikor több, mint ezer ember vesztette életét, és az egész város romba dőlt. A tegnap délutáni adatok szerint a földrengés sújtotta vidéken több, mint 100 holttestet találtak meg, a kutatás szakadatlanul tart. Habár a romba dőlt városokkal hosszú ideig csak rádióösszeköttetést lehetett teremteni, s az adatok szórványosan, hiányosan érkeztek az ország más részeibe, úgy tűnik Ulcinjban van a legtöbb áldozat: 60. Bar kikötővárosban és környékén 30, Rotorban 11, Hercegnoviban pedig 1 ember vesztette életét. Igen nagyra tehető a sérültek száma s az anyagi kár óriási. Az ország számos városából azonnal mentőosztagok, orvosi és egyéb különítmények siettek a földrengés sújtotta vidék megsegítésére. Útszakaszok semmisültek meg A Crna Gora-i tengermellék, a gyönyörűszép üdülőhelyek, amelyekben a főidény ugyan még nem kezdődött meg, de a külföldi és hazai turisták már ezerszám érkeznek, siralmas látványt nyújtanak. Középületek, szállodák, villák, lakóházak dőltek romba a rendkívül erős földrengés nyomán, amely már nem egész két héttel ezelőtt — mint megírtuk — kikezdte Ulcinj városát. Akkor az Adriai tengerben, Ulcinj kikötővel szemben, mintegy 7,5 fokos földrengés kavarta fel a hullámokat, és sújtotta a partmenti településeket. Hatalmas károkat szenvedett az Adriai autóút, a belgrád—bari vasútvonal, a bari kikötő, amely az egész ország támogatásával csak néhány évvel ezelőtt épült ki az óceánjárók fogadására is. A kikötőben tegnap egy hajó elsüllyedt, a másik pedig süllyedni kezdett. Felmérhetetlen kárt okozott az elemi csapás a közművekben, villanyvezetékekben, csatornahálózatokban, az iskolaépületekben, kórházakban, s szinte egyetlen tengermelléki halászfalu nem maradt sértetlenül. Mivel a délelőtti órákban a közlekedési főútvonalak megszakadása és a belgrádi-bári vasútvonal megrongálódása miatt a mentőosztagok nehezen tudtak hozzáférkőzni a földrengés súlytotta vidékekhez, helikopterekkel, repülőgépekkel tartották fent a forgalmat. Sajnos a tivati repülőtér is, amely a legközelebb esik, megrongálódott, úgyhogy a légi közlekedés főleg Katasztrofális földrengés a déli tengerparton Emberáldozatok, súlyos anyagi kár Ulcinjban és Barban a legsúlyosabb a helyzet — Az egész országban érezhető volt a rengés — Vajdaságban is mozgott a föld — Az ország minden részéből érkezik a segítség a titogradi repülőtérre irányult. A repülőtéren külön bizottság fogadja az ország más részeiből érkező segítséget és osztja el, illetve kalauzolja tovább a károsult városokba. A bari kikötőben súlyos dráma játszódott le: tűz ütött ki a raktárépületben, egy hajó azonnal elsüllyedlt, egy másik pedig léket kapott. A kikötőváros bírósági épülete, az Agrave Szálloda és számos más középület szinte eltöltődött a föld felszínéről. Egyetlenegy épületet sem kímélt meg a földrengés, a régiek mind romba dőltek. Az óváros teljesen összedőlt, megszakadt a vízellátás, úgyhogy a vízfertőzés veszélye igen nagy. Áram sem volt, sem kenyér, akárcsak Ulcinjban. Megmozdult egész Crna Gora népe, a katonák, a területi védelmi egységek azonnal a helyszínre siettek, hogy kimentsék a lakosságot, és felkutassák a sérülteket. (Folytatása a 3. oldalon) Romba dőlt lakóházak a Crna Gora-i tengermelléken Tűz a bari kikötőben Tito elnök nyilatkozata A szolidaritás nem marad el Attól féltem, hogy itt is, Igalóban, sokkal nagyobb károkat okozott. A helységek, amelyekben jártam, és azok a szörnyű romok, amelyeket láttam, borzalmas képet nyújtanak. Megtekintettem többek között a bijelai hajógyárat. A part 70 méteres szakasza a műhelyekkel és minden mással együtt elsüllyed a tengerben. Az volt a szerencse, hogy ma nincs munkanap, így kevesen voltak ott, és nincs sok áldozat. De a Crna Gora-i vezetőktől, akik Barban, Ulcinjban, Budvában és Rotorban jártak, megtudtam, hogy ott még nagyobbak a károk. Eddig a tengerparti területeket látogatták meg. A hegyekben levő falvakban valószínűleg az öreg házak mind összedőltek. Crna Gora tehát óriási károkat szenvedett. Véleményem szerint mindenki előtt világos, hogy a szolidaritás, amely nálunk mindig kifejezésre jutott az ilyen esetekben, ezúttal is meg kell hogy mutatkozzon. Minden nemzet és nemzetiség, minden köztársaság és tartomány segítséget kell hogy nyújtson a Crna Gora-i népnek, hogy könynyebben legyőzze a nehézségeket. Biztos vagyok abban, hogy ezt szívesen megteszik, az anyagi segítség nem kétséges. Az emberáldozatokat azonban nem lehet pótolni. Sok családot tragédia ért, ez a veszteség pótolhatatlan. Mégis legalább enyhíteni kell a tragédiát. Crna Gorát nagy katasztrófa sújtotta, nem egész egy hónap alatt már másodszor. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy kifejezésre jusson népeink gondoskodása Crna Goráról, és a szerencsétlenül járt helységek lakosairól. Községünket ez a szolidaritás is erőssé teszi, amely megmutatkozik akkor, amikor valamelyik vidéket, körzetet vagy köztársaságot valamilyen szerencsétlenség sújt. A szkopjei földrengés erős volt. Több áldozatot követelt. De itt, Crna Gorában is nagy a rombolás. Felhívom minden dolgozónkat, hogy habozás nélkül teljesítsék kötelességét a Crna Gora-i népnek nyújtott segítséget illetően. Meg vagyok győződve róla, hogy népeink mindent feláldoznak azért, hogy a Crna Gora-i nép minél előbb leküzdje az őt ért szerencsétlenség következményeit.” Josip Broz Tito köztársasági elnök a Hercegnoviban és a környező földrengés sújtotta helységekben tett látogatása után a következő nyilatkozatot adta a titogradi televíziónak: „A földrengés, amely ezt a vidéket sújtotta, nagyon erős volt. Eltemették Buro Pucart osztályának és népének óhatait fejezte ki Ante Sučić, Milan Babić, Cvijetin Mijatović, Mika špiljak és Raif Dizdarevié mondott gyászbeszédet _ A legmagasabb állami és katonai tiszteletadás mellett tegnap délután a szarajevói új városi temetőben, eltemették Djuro Pacar Stari elvtársat, forradalmunk egyik nagy alakját, néphőst, a szocialista munka kétszeres hősét, a Föderáció Tanácsának tagját. A kiemelkedő forradalmár temetésén a családtagokon kívül jelen voltak Bosznia-Hercegovina legkiemelkedőbb vezetői, a Föderáció, a köztársaságok és tartományok képviselői, a köztársaság minden községének, Szarajevónak, az elhunyt szülővárosának, Bosansko Grahovónak és Szabadkának a képviselői. Az elhunyt forradalmártól, Tito elvtárs egyik legközelebbi munkatársától Szarajevó városának nevében Ante Lučić, a városi képviselő-testület elnöke, Bosansko Grahovo képviseletében Milan Babić, a KSZ községi bizottságának titkára, a harcostársak nevében Cvijetin Mijatović, a JSZSZK Elnökségének tagja, a Föderáció szerveinek és szervezeteinek képviseletében Mika Spiljak, a Szocialista Szövetség Országos Tanácsának elnöke, Bosznia-Hercegovina SZK nevében pedig Raif Dizdarevic, a Köztársasági Elnökség elnöke vett búcsút. A Bosznia-Hercegovina SZK Elnökségének épületétől a temetőig vezető úton és a temetésen Djuro Pacar Stari elvtárstól Szarajevó több tízezer dolgozója és polgára búcsúzott. , Ante Lučić búcsúztató szavaiból Váratlan távozásod fájdalmas pillanatában nem tudok szavakat találni, hogy kifejezzem azt a gyászt, amelyet Szarajevó dolgozói, polgárai éreznek, annak a városnak dolgozói, amelynek neves lakója voltál majd négy évtizedig, forradalmi tevékenységet fejtettél ki, harcoltál a munkásosztály történelmi eszményeinek érvényesítéséért, a nemzetek és nemzetiségek testvériségéért és egységéért, ami a te legőszintébb eszményed is volt. A szavak, amelyeket tettekké tudtál átalakítani, szegé(Folytatása a 4. oldalon) A gyászmenet Djuro Pucar koporsójával