Magyar Szó, 1979. november (36. évfolyam, 301-328. szám)
1979-11-01 / 301. szám
/WMI , . . ^ UyC., im.ilf ^ ---------------------—---------------------------------------------------------------1 JJ M r J® Ш Ma: ; ф A kurdok elfoglalták Mcnabatioi P fiSMS JifEi ШГ ШШШ Ш) Ш 'ШМшШ US újra megnyitották a Kurd Demokrata Párt ■ wlMiff ш wMl V' ШМШ SS ш Шш ШШшшШЈм Kr ЖЈаЖт Ш ЈШ ф Lábadozik a hústermelés Jjg jjgy тјјђ||д|^ ИЛЈ/В^вЛшШ ШгШШ hetente ___________________________________________________________ф Felhős, hideg, helyenként ködös idő XXXVI. évf. 301. (11648. szám 1979. november 1., csütörtök Ara 4 dinár időjárás-jelentés a 10. oldalon_______________________ NICOLÄE CEÄUSESCU MEGHÍVÁSÁRA Elnökünk holnap utazik Romániába Josip Broz Tito köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnöke november 2-ától 4-éig hivatalos baráti látogatást tesz a Román Szocialista Köztársaságban. A látogatásra Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, a Román SZK elnöke hívta meg. Köztársasági elnökünkkel utazik Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének és a JKSZ KB Elnökségének tagja, Branko Mikulic, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár, Metód Rotar, szövetségi külkereskedelmi titkár, és más személyiségek. (Tanjug) Következetesen alkalmazni a havannai határozatokat TITO FOGADTA VIEIRÁT Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt fogadta Joao Bernardo Vieirát, Bissau-Guinea állambiztosok tanácsának főbiztosát. Hosszas baráti megbeszélést folytattak, külön kiemelték az el nem kötelezettek politikája és a VI. csúcsértekezlet határozatai következetes alkalmazásának jelentőségét az országok függetlenségének szilárdítása és a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok égető problémáinak megoldása érdekében. Külön figyelmet szenteltek a délafrikai helyzetnek. Tito elnök élesen bírálta a dél-afrikai rasszisták Angola elleni újabb támadását, mert ez egy független és el nem kötelezett ország szuverén jogainak megszegése. Tito elnök és Vieira miniszterelnök kiemelte, hogy további erőfeszítésekre van szükség a két baráti ország kapcsolatainak bővítésében. A megbeszélésben részt vett Veselin Djuranovic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Berislav Badurina, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, Božiđar Bukumirič, bissau-guineai nagykövet, H. G. Gomes, a főbiztosi hivatal igazgatója és mások. (Tanjug) Tito és Vieira A KOLLEKTÍV MUNKA A SZOCIALISTA SZÖVETSÉGBEN Jelenüs lépés a politikai élet demokratizálásában A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya tegnapi ülésén elfogadta a szervezet alapszavának módosítását, megválasztotta a 25 tagú Elnökséget . Az Elnökség egyéves mandátumú elnöke Dusan Popovic a Tartományi Választmány ülésén, amelyen a többi között részt vett Riszto DZSUNOV, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának alelnöke, Dragomir MILOJEVIC, a Szocialista Szövetség Szerb Köztársasági Választmányának elnöke, RAJCSÁN István, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának titkára, Ivan SOKAV, a Szocialista Szövetség Horvát Köztársasági Választmányának elnökségi tagja és a tartomány kiemelkedő társadalmi-politikai dolgozói, a titói kezdeményezés valóra váltásával kapcsolatosan Dusan POPOVIC, a választmány elnöke olvasott fel vitaindítót. — A Szocialista Szövetség — mondta Dusán Popovic — mint a nép legszélesebb körű tömegszervezetének rendkívül fontos harcolnia a titói kezdeményezés valóra váltásáért, mert e gyakorlat meghonosítása megerősíti a szocialista önigazgatás és a demokrácia kölcsönös függését, amely fejlődésünk társadalmi történelmi szükségessége. Forradalmunk demokratikus céljait nem tudjuk minden téren teljes mértékben valóra váltani az objektív körülmények miatt, holott a politikai gyakorlat és az alkotmányban megerősített demokratikus elvek közötti aránytalanság gyakran az emberek és a társadalmi tényezők magatartása miatt következik be. A kollektív munka tehát olyan fegyver, amellyel kiküszöbölhetjük mindazt, ami gátolja a szocialista önigazgatás demokráciájának fejlődését, s mindazt, ami táplálja az etatizmus, bürokratizmus, centralizmus, technokratizmus vagy a többpártrendszer visszaállításának tüzét, illetveelősegíti politikai monopólium kialakulását. A kezdeményezés valóra váltásának támogatnia kell a szektásság, a hierarchia, a megalkuvás, az adminisztratív intézkedésekbe vetett hit, az egyéni ambíciók és hasonló jelenségek elleni harcot, e jelenségek ugyanis politikai életünkben nemcsak hogy megnyilvánulnak, hanem igen el is terjedtek. A kollektív munka és szervezési mód kialakítása hosszú távú eszmei-politikai akció a politikai rendszer fejlődésében, s ezzel tovább épülnek a politikai rendszer új intézményesített megoldásai, amelyek által kiszorítjuk a politikai monopólium formáit, az önigazgatási közösségek érdekeinek pluralizmusa pedig mindinkább integrálódik a küldöttrendszerben, s így megerősödik az ember demokratikus jogainak és szabadságának rendszere. A kollektív munka a dolgozók és polgárok munkája és élete szerinti szerveződéséből adódik, vagyis a társultmunka-alapszervezetekből és a helyi közösségekből fakad. Tapasztalatunk is van ezen a téren, hiszen több mint 25 éve működnek és hoznak határozatokat a munkástanácsok, a munkások által megválasztott első kollektív szervek. Az ötvenes években tehát ezzel már megkezdődött a gazdaság centralista, etatista alapon történő igazgatásának kiszorítása. Ezekből a testületekből a közvetlen önigazgatás számtalan formája fejlődött ki, elsősorban a dolgozók gyűlése és a referendum. Így megindult a szocialista önigazgatás egységes rendszerében a munkásosztály gazdasági és politikai hatalmának egymásra hatása. A küldöttségek megalakítása pedig határozott lépést jelentett az egyéni, időnként voluntarista döntésmód leküzdésére. Ugyanakkor a kül(Folytatása az 5. oldalon) ÜLÉSEZETT A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZÁNAK SZÖVETSÉGI TANÁCSA A függetlenség megőrzésének szilárd támasza Novemberben módosítjuk az Alkotmányt — Josip Vrhovec Jugoszlávia külpolitikai tevékenységéről és nemzetközi helyzetéről — Petar Kosicc a jövedelemszerzésre és -elosztásra vonatkozó törvény megváltoztatásáról — Imer Pulja tájékoztatója az egységes jugoszláv piac működéséről — Stana Tomašević a tanács új elnöke A Szövetségi Képviselőház Szövetségi Tanácsának tegnapi ülésén, amelyen Dobroslav CULAFIC elnökölt, megvitatták a JSZSZK Elnökségének az Alkotmány módosítására irányuló javaslatát. A tanács úgy határozott, hogy az elnökségi javaslatot a köztársasági és a tartományi képviselőházak elé utalják jóváhagyás végett. Ezután valószínűleg novemberi ülésén, a Szövetségi Tanács határozatot hoz a JSZSZK Alkotmányának módosításáról. A Szövetségi Tanács küldöttei a tegnapi ülésen meghallgatták Josip VRHOVEC, szövetségi külügyi titkár expozéját a nemzetközi viszonyok fejlődéséről és hazánk külpolitikai tevékenységéről. A jövő évi szövetségi költségvetés alapjairól Petar KOSTIC szövetségi pénzügyi titkár beszélt, az egységes jugoszláv piac működéséről pedig Imer PULJA szövetségi kereskedelmi titkár. A szövetségi külügyi titkár expozéja — Az el nem kötelezettség politikája a nemzetközi viszonyok történetében eddig nem tapasztalt minőséget képvisel. Ez a politika a világban uralkodó viszonyok szükségszerű eleme, jelentős tényezője a nemzetközi viszonyok stabilitásának és a pozitív irányú megváltoztatásának. Többek között ezt állapította meg Josip I Vrhovec szövetségi külügyi titkár hazánknak az el nem kötelezett országok tavalyi belgrádi miniszteri értekezlete óta eltelt időszakban kifejtett nemzetközi tevékenységéről a Szövetségi Képviselőház Szövetségi Tanácsának tegnapi ülésén mondott expozéjában. Josip Vrhovec hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezetteknek a hatalmi túlsúly, hegronómia és a külső beavatkozás minden formája elleni harcban megkívánt sikerét csak akkor lehet elérni, ha ez a harc az el nem kötelezett politika önálló és tömbön kívüli tevékenységéhez kapcsolódik. Amikor az el nem kötelezett politika s a tömbpolitika ellen száll síkra, ez nem azt jelenti, hogy harcot folytat az ezekhez a tömbökhöz tartozó országok ellen. Ellenkezőleg, az el nem kötelezett politika nem képviseli sem az egységes konfrontálódást, sem a tömbökkel való külön szövetséget. A nagyhatalmak és a tömbök konkrét politikáját annak alapján értékelik, hogy ez a politika veszélyezteti a világbékét, vagy ellenkezőleg, hozzájárul a világbékéhez és a válságok megoldásához, hogy erősíti vagy megszünteti a külső nyomás és beavatkozás különféle formáit. Tettek mutatják, hogy ki a barát, és ki az ellenség Az el nem kötelezett politika a békéért és a egyenjogú együttműködésért, a válságok és a világméretű problémák megoldásáért, a nemzetközi viszonyok demokratizálásáért harcolva a legkedvezőbb keretet hozza létre a társadalmi haladás és a nemzeti érvényesülés szempontjából, s az el nem kötelezett országok függetlensége megőrzésének támaszává válik. Vrhovec ezzel kapcsolatban em(Folytatása az 5. oldalon) Algéria nagy nemzetközi tekintélynek örvend Tito elnök üdvözlő távirata Bendzsedid Sadlinak Josip Broz Tito köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnöke a következő üdvözlő táviratot intézte Bendzsedid Sadlihoz, az FLN főtitkárához, az Algériai Demokratikus Népköztársaság elnökéhez: „A forradalom jubileumi évfordulója alkalmából Jugoszlávia népei és a magam nevében őszinte üdvözletemet küldöm. A baráti algériai népnek további sokoldalú fejlődést és jólétet. Önnek, kedves barátom, boldogságot kívánok. Az algériai népnek a függetlenség és a haladás terén elért eredményei, valamint a sokoldalú nemzetközi együttműködéshez való hozzájárulása megérdemelt tekintélyt és jelentős helyet biztosított az el nem kötelezett Algériának. Ezúttal is ki szeretném fejezni meggyőződésemet hogy az Algírban és Havannában folytatott megbeszéléseink, amelyek a kölcsönös bizalom és megértés légkörében teltek el, még jobban megszilárdítják el nem kötelezett országaink hagyományosan baráti kapcsolatait és serkentik a gyümölcsöző együttműködés továbbfejlesztését. El nem kötelezett országainknak a mozgalom politikája következetes megvalósításához és szerepének erősítéséhez való hozzájárulása jelentős tényező abban, hogy kialakuljon az el nem kötelezettek egysége, és a nemes célok elérésére irányuló akcióképessége, mert ezeket a célokat már a kezdetkor választottuk, és a havannai csúcsértekezleten ismét megerősítettük. Az együttműködés állandó bővítésével közvetlenül hozzájárulunk a világbéke és biztonság, valamint az általános haladásszilárdításához.” (Tanjug) PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK HAZATÉRT A közös érdek fontosabb a különbségeknél Dragoslav Markovic nyilatkozata a szovjetunióban és mongollal látogatásról Tegnap visszaérkezett Belgrádba a JSZSZK Képviselőházának küldöttsége, amely Dragoslav Markovic elnök vezetésével több napos látogatást tett a Szovjetunióban és Mongóliában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Mongol Nagy Népi Hurálnak a vendégeként. A suremi repülőtéren küldöttségünk üdvözlésére megjelent Ivan Kukoč, a Képviselőház alelnöke, Marko Kosin, a Szövetségi Külügyi Titkárság titkárhelyettese, a Képviselőház és a külügyi titkárság más tisztségviselői, valamint Nyikolaj Rodionov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete és Horbogin London, Mongólia belgrádi nagykövetségének ügyvivője. (Folytatása a 2. oldalon) KURTOVIĆ VISSZAÉRKEZETT BULGÁRIÁBÓL Együttműködés a különbségek ellenére Tegnap visszatért Belgrádba a Szocialista Szövetség Országos Választmányának küldöttsége, amely Todo Kurtovic elnök vezetésével a Bolgár Hazafias Front vendégeként több napos látogatást tett Bulgáriában. A sureini repülőtéren Kurtovic sajtónyilatkozatában hasznosnak ítélte meg látogatását. Megállapodtunk abban, közölte, hogy az egyes kérdésekről vallott eltérő nézetek ellenére együtt kell működnünk. Küldöttségünk üdvözlésére megjelent Rajcsán István, azDNSZSZ Országos Választmánya Elnökségének titkára, Aleksandar Bakocevic, a JDNSZSZ Országos Választmánya Elnökségének tagja és Rajko Nikolov, a Bolgár NK belgrádi nagykövete. (Tanjug) (Todo Kurtovic sajtónyilatkozatát és a jugoszláv—bolgár közleményt a 2. oldalon ismertetjük.)