Magyar Szó, 1979. november (36. évfolyam, 301-328. szám)

1979-11-01 / 301. szám

/W­M­I , . . ^ UyC., im.ilf ^ ---------------------—---------------------------------------------------------------1 JJ M r J® Ш Ma: ; ф A kurdok elfoglalták Mcnabatioi P fiSMS JifEi ШГ ШШШ Ш) Ш 'ШМшШ US újra megnyitották a Kurd Demokrata Párt ■ wlMiff ш wMl V' ШМШ SS ш Шш ШШшшШЈм Kr ЖЈаЖт Ш ЈШ ф Lábadozik a hústermelés Jjg jjgy тјјђ||д|^ ИЛЈ/В^вЛшШ ШгШШ hetente ___________________________________________________________ф Felhős, hideg, helyenként ködös idő XXXVI. évf. 301. (11648.­ szám 1979. november 1., csütörtök Ara 4 dinár időjárás-jelentés a 10. oldalon_______________________ NICOLÄE CEÄUSESCU MEGHÍVÁSÁRA Elnökünk holnap utazik Romániába Josip Broz Tito köztársasági el­nök, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnöke november 2-ától 4-éig hivatalos baráti látogatást tesz a Román Szocialista Köztársa­ságban. A látogatásra Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára,­­ a Román SZK elnöke hívta meg.­­ Köztársasági elnökünkkel utazik­­ Petar Stambolic, a JSZSZK El­nökségének és a JKSZ KB Elnök­ségének tagja, Branko Mikulic, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Jo­­sip Vrhovec szövetségi külügyi titkár, Metód Rotar, szövetségi külkereskedelmi titkár, és más sze­mélyiségek. (Tanjug) Következetesen alkalmazni a havannai határozatokat TITO FOGADTA VIEIRÁT Josip Broz Tito köztársasági el­nök tegnap délelőtt fogadta Joao Bernardo Vieirát, Bissau-Guinea állambiztosok tanácsának főbizto­sát. Hosszas baráti megbeszélést folytattak, külön kiemelték az el nem kötelezettek politikája és a VI. csúcsértekezlet határozatai kö­vetkezetes alkalmazásának jelen­tőségét az országok függetlenségé­nek szilárdítása és a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok égető problémáinak megoldása ér­dekében. Külön figyelmet szenteltek a dél­afrikai helyzetnek. Tito elnök éle­sen bírálta a dél-afrikai rasszisták Angola elleni újabb támadását, mert ez egy független és el nem kötelezett ország szuverén jogai­nak megszegése. Tito elnök és Vieira miniszter­­elnök kiemelte, hogy további erő­­feszítésekre van szükség a két ba­ráti ország kapcsolatainak bőví­tésében. A megbeszélésben részt vett Ve­­selin Djuranovic, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke, Berislav Badurina, a köztársasági elnök ka­binetfőnöke, Božiđar Bukumirič, bissau-guineai nagykövet, H. G. Gomes, a főbiztosi hivatal igazga­tója és mások. (Tanjug) Tito és Vieira A KOLLEKTÍV MUNKA A SZOCIALISTA SZÖVETSÉGBEN Jelenüs lépés a politikai élet demokratizálásában A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya tegnapi ülésén elfogadta a szervezet alapszavának módosítását, megválasztotta a 25 tagú Elnökséget . Az Elnökség egyéves mandátumú elnöke Dusan Popovic a Tartományi Választmány ülé­sén, amelyen a többi között részt vett Riszto DZSUNOV, a Szocia­lista Szövetség Országos Választ­mányának alelnöke, Dragomir MI­­LOJEVIC, a Szocialista Szövetség Szerb Köztársasági Választmányá­nak elnöke, RAJCSÁN István, a Szocialista Szövetség Országos Vá­lasztmányának titkára, Ivan SO­­KAV, a Szocialista Szövetség Hor­­vát Köztársasági Választmányának elnökségi tagja és a tartomány ki­emelkedő társadalmi-politikai dol­gozói, a titói kezdeményezés va­lóra váltásával kapcsolatosan Du­san POPOVIC, a választmány el­nöke olvasott fel vitaindítót. — A Szocialista Szövetség — mondta Dusán Popovic — mint a nép legszélesebb körű tömegszer­vezetének rendkívül fontos har­colnia a titói kezdeményezés va­lóra váltásáért, mert e gyakorlat meghonosítása megerősíti a szo­cialista önigazgatás és a demokrá­cia kölcsönös függését, amely fej­lődésünk társadalmi történelmi szükségessége. Forradalmunk de­mokratikus céljait nem tudjuk minden téren teljes mértékben va­lóra váltani az objektív körülmé­nyek miatt, holott a politikai gya­korlat és az alkotmányban meg­erősített demokratikus elvek kö­zötti aránytalanság gyakran az emberek és a társadalmi tényezők magatartása miatt következik be. A kollektív munka tehát olyan fegyver, amellyel kiküszöbölhetjük mindazt, ami gátolja a szocialista önigazgatás demokráciájának fej­lődését, s mindazt, ami táplálja az etatizmus, bürokratizmus, centra­lizmus, technokratizmus vagy a többpártrendszer visszaállításának tüzét, illetve­­elősegíti politikai mo­nopólium kialakulását. A kezde­ményezés valóra váltásának támo­gatnia kell a szektásság, a hierar­chia, a megalkuvás, az adminiszt­ratív intézkedésekbe vetett hit, az egyéni ambíciók és hasonló jelenségek elleni harcot, e jelen­ségek ugyanis politikai életünkben nemcsak hogy megnyilvánulnak, ha­nem igen el is terjedtek. A kollektív munka és szervezési mód kialakítása hosszú távú esz­mei-politikai akció a politikai rendszer fejlődésében, s ezzel to­vább épülnek a politikai rendszer új intézményesített megoldásai, amelyek által kiszorítjuk a poli­tikai monopólium formáit, az ön­­igazgatási közösségek érdekeinek pluralizmusa pedig mindinkább integrálódi­k a küldöttrendszer­ben, s így megerősödik az ember demokratikus jogainak és szabad­ságának rendszere. A kollektív munka a dolgozók és polgárok mun­kája és élete szerinti szerveződé­séből adódik, vagyis a társultmun­­ka-alapszervezetekből és a helyi közösségekből fakad. Tapasztala­tunk is van ezen a téren, hiszen több mint 25 éve működnek és hoznak határozatokat a munkás­­tanácsok, a munkások által meg­választott első kollektív szervek. Az ötvenes években tehát ezzel már megkezdődött a gazdaság centralista, etatista alapon történő igazgatásának kiszorítása. Ezek­ből a testületekből a közvetlen önigazgatás számtalan formája fejlődött ki, elsősorban a dolgozók gyűlése és a referendum. Így meg­indult a szocialista önigazgatás egységes rendszerében a munkás­­osztály gazdasági és politikai ha­talmának egymásra hatása. A kül­döttségek megalakítása pedig ha­tározott lépést jelentett az egyéni, időnként voluntarista döntésmód leküzdésére. Ugyanakkor a kül­(Folytatása az 5. oldalon) ÜLÉSEZETT A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZÁNAK SZÖVETSÉGI TANÁCSA A függetlenség megőrzésének szilárd támasza Novemberben módosítjuk az Alkotmányt — Josip Vrhovec Jugoszlávia külpolitikai tevé­kenységéről és nemzetközi helyzetéről — Petar Kosicc a jövedelemszerzésre és -elosz­tásra vonatkozó törvény megváltoztatásáról — Imer Pulja tájékoztatója az egységes ju­goszláv piac működéséről — Stana Tomašević a tanács új elnöke A Szövetségi Képviselőház Szövetségi Tanácsának tegnapi ülésén, amelyen Dobroslav CULAFIC elnökölt, megvitatták a JSZSZK Elnökségének az Alkotmány módosítására irányuló ja­vaslatát. A tanács úgy határozott, hogy az elnökségi javaslatot a köztársasági és a tartományi képviselőházak elé utalják jóvá­hagyás végett. Ezután valószínűleg novemberi ülésén, a Szö­vetségi Tanács határozatot h­oz a JSZSZK Alkotmányának mó­dosításáról.­­ A Szövetségi Tanács küldöttei a tegnapi ülésen meghallgatták Jo­sip VRHOVEC, szövetségi kül­ügyi titkár expozéját a nemzet­közi viszonyok fejlődéséről és ha­zánk külpolitikai tevékenységéről. A jövő évi szövetségi költségvetés alapjairól Petar KOSTIC szövet­ségi pénzügyi titkár beszélt, az egységes jugoszláv piac működé­séről pedig Imer PULJA szövet­ségi kereskedelmi titkár. A szövetségi külügyi titkár expozéja — Az el nem kötelezettség politi­kája a nemzetközi viszonyok tör­ténetében eddig nem tapasztalt­­ minőséget képvisel. Ez a politika a világban uralkodó viszonyok szükségszerű eleme, jelentős té­nyezője a nemzetközi viszonyok stabilitásának és a pozitív irányú megváltoztatásának. Többek kö­­zött ezt állapította meg Josip I Vrhovec szövetségi külügyi titkár­­ hazánknak az el nem kötelezett­­ országok tavalyi belgrádi minisz­­teri értekezlete óta eltelt időszak­ban kifejtett nemzetközi tevé­kenységéről a Szövetségi Képvi­selőház Szövetségi Tanácsának tegnapi ülésén mondott expozéjá­ban. Josip Vrhovec hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezetteknek a hatalmi túlsúly, hegronómia és­­ a külső beavatkozás minden for­­­­mája elleni harcban megkívánt­­ sikerét csak akkor lehet elérni,­­ ha ez a harc az el nem kötelezett­­ politika önálló és tömbön kívüli­­ tevékenységéhez kapcsolódik. Ami­kor az el nem kötelezett politika s a tömbpolitika ellen száll síkra, ez nem azt jelenti, hogy harcot folytat az ezekhez a tömbökhöz tartozó országok ellen. Ellenkező­leg, az el nem kötelezett politika nem képviseli sem az egységes konfrontálódást, sem a tömbökkel való külön szövetséget. A nagyhatalmak és a tömbök konkrét politikáját annak alapján értékelik, hogy ez a politika ve­szélyezteti a világbékét, vagy el­lenkezőleg, hozzájárul a világbé­kéhez és a válságok megoldásához, hogy erősíti vagy megszünteti a külső nyomás és beavatkozás kü­lönféle formáit. Tettek mutatják, hogy ki a barát, és ki az ellenség Az el nem kötelezett politika a békéért és a egyenjogú együttmű­ködésért, a válságok és a világ­méretű problémák megoldásáért, a nemzetközi viszonyok demokra­tizálásáért harcolva a legkedve­zőbb keretet hozza létre a társa­dalmi haladás és a nemzeti érvé­nyesülés szempontjából, s az el nem kötelezett országok függet­lensége megőrzésének támaszává válik. Vrhovec ezzel kapcsolatban em­­(Folytatása az 5. oldalon) Algéria nagy nemzetközi tekintélynek örvend Tito elnök üdvözlő távirata Bendzsedid Sadlinak Josip Broz Tito köztársasági el­nök, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnöke a következő üd­vözlő táviratot intézte Bendzsedid Sadlihoz, az FLN főtitkárához, az Algériai Demokratikus Népköztár­saság elnökéhez: „A forradalom jubileumi évfor­dulója alkalmából Jugoszlávia né­pei és a magam nevében őszinte üdvözletemet küldöm. A baráti algériai népnek további sokoldalú fejlődést és jólétet. Önnek, ked­ves barátom, boldogságot kívánok. Az algériai népnek a független­ség és a haladás terén elért ered­ményei, valamint a sokoldalú nemzetközi együttműködéshez való hozzájárulása megérdemelt tekin­télyt és jelentős helyet biztosított az el nem kötelezett Algériának. Ezúttal is ki szeretném fejezni meggyőződésemet hogy az Algír­ban és Havannában folytatott megbeszéléseink, amelyek a köl­csönös bizalom és megértés lég­körében teltek el, még jobban megszilárdítják el nem kötelezett országaink hagyományosan baráti kapcsolatait és serkentik a gyü­mölcsöző együttműködés tovább­fejlesztését. El nem kötelezett országaink­nak a mozgalom politikája követ­kezetes megvalósításához és sze­repének erősítéséhez való hozzá­járulása jelentős tényező abban, hogy kialakuljon az el nem köte­lezettek egysége, és a nemes cé­lok elérésére irányuló akcióképes­sége, mert ezeket a célokat már a kezdetkor választottuk, és a ha­vannai csúcsértekezleten ismét megerősítettük. Az együttműködés állandó bő­vítésével közvetlenül hozzájáru­lunk a világbéke és biztonság, va­lamint az általános haladás­­szi­lárdításához.” (Tanjug) PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK HAZATÉRT A közös érdek fontosabb a különbségeknél Dragoslav Markovic nyilatkozata a szovjetunióban és mongollal látogatásról Tegnap visszaérkezett Belgrádba a JSZSZK Képviselőházának kül­döttsége, amely Dragoslav Marko­vic elnök vezetésével több napos látogatást tett a Szovjetunióban és Mongóliában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Mon­gol Nagy Népi Hurálnak a ven­dégeként. A surem­i repülőtéren küldöttsé­günk üdvözlésére megjelent Ivan Kukoč, a Képviselőház alelnöke, Marko Kosin, a Szövetségi Kül­ügyi Titkárság titkárhelyettese, a Képviselőház és a külügyi titkár­ság más tisztségviselői, valamint Nyikolaj Rodionov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete és Hor­­b­ogin London, Mongólia belgrádi nagykövetségének ügyvivője.­ (Folytatása a 2. oldalon) KURTOVIĆ VISSZAÉRKEZETT BULGÁRIÁBÓL Együttműködés a különbségek ellenére Tegnap visszatért Belgrádba a Szocialista Szövetség Országos Vá­lasztmányának küldöttsége, amely Todo Kurtovic elnök vezetésével a Bolgár Hazafias Front vendégeként több napos látogatást tett Bulgá­riában. A sureini repülőtéren Kurtovic sajtónyilatkozatában hasznosnak ítélte meg látogatását. Megálla­podtunk abban, közölte, hogy az egyes kérdésekről vallott eltérő né­zetek ellenére együtt kell működ­nünk. Küldöttségünk üdvözlésére meg­jelent Rajcsán István, azDNSZSZ Országos Választmánya Elnökségé­nek titkára, Aleksandar Bakoce­­vic, a JDNSZSZ Országos Választ­mánya Elnökségének tagja és Raj­ko Nikolov, a Bolgár NK belgrádi nagykövete. (Tanjug) (Todo Kurtovic sajtónyilatkoza­tát és a jugoszláv—bolgár közle­ményt a 2. oldalon ismertetjük.)

Next