Magyar Szó, 1981. június (38. évfolyam, 148-162. szám)

1981-06-01 / 148. szám

,Л /; 'С. * 4491 lx SW ^ Lázár Mojszov látogatása a Május 25. Múzeumban Lazar Mojszov, a JKSZ Közpon­ti Bizottsága Elnökségének elnöke tegnap ellátogatott a Május 25. Múzeumba, és megtekintette Jo­­sip Broz Tito kitüntetéseinek és bélyeggyűj­teményének nemrégiben megnyílt kiállítását. A bélyegkiál­lítás szerzője Jovan Kelj­in ismer­tette Lazar Mojszov elvtárssal­ a gyűjtemény tartalmát. Mint mond­ta, bemutatásra került több igen értékes és ritka bélyegpéldány is. A két kiállítás megtekintése után Lazar Mojszov elbeszélgetett a szervezőkkel a látottakról és a Május 25. Múzeum terveiről. (Tanjug) Algírba érkezett a JKSZ küldöttsége A JKSZ küldöttsége, élén Ale­k­­szandar Grlicskovval, a JKSZ KB Elnökségének tagjával, tegnap Al­gírba érkezett, hogy a pártközi kapcsolatokról tárgyaljon az FLN képviselőivel. Küldöttségünket a Huari Bume­­dien repülésen Sliman Hofman, az FLN nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke és más párt­vezetők, valamint Nedeljko Zorić jugoszláv nagykövet köszöntötte. A jugoszláv—algériai pártközi tárgyalásokon a két párt tapaszta­latairól és fejlődéséről, valamint a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről lesz szó. A küldöttség tagjai még Vlado Janžić, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára és­ Mojca Turk politikai dolgozó. (Tanjug) Látogatás a Virágházban A karintiai, a ravnói és a pre­vail harcosok ötventagú csoportja tegnap ellátogatott a Virágház­ba, és csokrot helyezett el Tito elnök sírján. Tegnap egyébként csaknem 20 000 fiatal, munkás és más pol­gár látogatott el a Virágházba. (Tanjug) A Lengyel Néphadsereg küldöttsége a Virágházban A Lengyel Néphadsereg küldött­sége, amely­­Wieczeslaw Baranski tábornokkal az élén hazánkban tartózkodik, tegnap ellátogatott a Josip Broz Tito emlékközpontba, virágot helyezett el elnökünk sír­ján, és kegyelettel adózott emléké­nek. (Tanjug) £ ^ * ~***’"^ (/ " I M * —-------------—------------—------------------------ Ш Napsütéses idő, a hőmérséklet emelkedik XXXVIII. évf., 148. (12214.) szám 1981. június 1., hétfő Ara 7­dinár Időjárásjelentésünk az 5. oldalon A gazdasági eredményekről, a politikai helyzetről, a közvélemény tájékoztatásáról... Kivonatok Dragoslav Markovicnak, a Szövetségi Képviselet elnökének a Tanjug újságíróival folytatott beszélgetéséből — A küldöttrendszer határozathozatali jogát ténylegesen is és nemcsak formálisan a küldö­tt-testületekre kell átruházni. Enélkül nem erősödhet a társultmunka-szervezeteknek a politikai rendszerre gyakorolt hatása, és a társadalmi kérdések sem old­hatók meg önigazgatási alapon. A küldött-testületek mint a valódi döntéshozatal tényezői még mindig nem nyerték el méltó helyüket. Ezen a téren kell folytatni harcunkat a következő idő­szakban — mondta többek között Dragoslav Markovic, a Szövet­ségi Képviselőház elnöke a Tanjug újságíróival folytatott beszél­getésben. Szó volt a gazdasági eredményekről, a politikai hely­zetről, a közvélemény tájékozta­tásáról és egyebekről, általános és közös fogyasztást, valamint a beruházásokat. Nagy árat fizettünk ezekért az eredmé­nyekért. Az idén le kellett mon­danunk bizonyos áru behozásá­ról, az újratermelési anyag szük­séges tartaléka nélkül kezdtük az évet. Mindez az év első hónapjai­ban kedvezőtlen hatással volt a dolgozók életszínvonalára és a termelésre is. Március és április folyamán azonban kedvező folyamatok ta­pasztalhatók: növekedett az ipari termelés és a kivitel. A behoza­tal alig valamivel nagyobb a ter­vezettnél. A kivitel most 59 száza­lékban fedezi a behozatalt. Első­sorban a szocialista országokba szállítottunk többet. A fejlődő or­szágokkal való árucsere-forgal­munk is javult. A fejlett nyugati országokba azonban kevesebbet exportáltunk. A konvertibilis pi­acról történő behozatalt 33 száza­lékban fedezi kivitelünk. Dragoslav Markovic a további­akban a fejlett országokkal való kapcsolatainkról szólva figyelmez­tet arra, hogy árunk nem ver­senyképes az ottani piacon. Foko­zottabb figyelmet kell fordítani az ország fizetési mérlegének jelenle­gi helyzetére, a mérleghiányunk semmiképpen sem lehet 1,8 milli­árd dollárnál nagyobb. Ezzel kap­csolatban Markovic megjegyezte, hogy a termelőképesség lendülete­sebb kihasználásával eredménye­sebben gazdálkodhatunk. Korszerű termelőeszközeinket ésszerűbben és gazdaságosabban kell kihasz­nálnunk, növelnünk kell a terme­lékenységet. A szubjektív tényezőiknek a gazdálkodásban való szerepéről, a gazdasági stabilizáció szükségessé­gének tudatáról szólva Dragoslav Markovic rámutatott arra, hogy ilyen szempontból még nem nyer­tük meg teljes egészében a csa­tát. Sokan úgy gondolják, elegen­dő megfelelő határozatokat hoz­tunk, mert ez már magában or­vosolja a gazdasági nehézségeket. Gazdasági nehézségein­k sokkal összetettebbek, mint gondolnánk. Tartós folyamat keretében kell kiküszöbölni a nehézségeket. Gaz­daságunkban felhalmozódtak a problémák, nem megfelelő a gaz­daság szerkezete, a feldolgozó ipar van túlsúly,iam, zömmel behoza­tali nyersanyagra támaszkodik, el­hanyagoltuk a nyersanyagterme­lést, és háttérbe szorult a mező­­gazdasági termelés. A gazdasági haladást eléggé hosszú ideig kül­földi hitelekkel biztosítjuk. Mind­erről kiválóan szólhatunk és kell is szólnunk. Arra a kérdésre, miért késik a vitás kérdésekre vonatkozó társa­dalmi megállapodások meghozata­la, Markovic azt válaszolta, hogy ennek több oka is van. Rendkívül összetett gazdasági helyzetben kell megállapodást kötnünk olyan kér­désekben, amelyek érzékenyen érintik egyes köztársaságok vagy tartományok, egyes gazdasági ága­zatok helyzetét. Figyelembe kell venni az eltérő érdekeket. Nehéz lesz úgy gazdálkodnunk, hogy mérleghiányunk ne legyen nagyobb 1,8 milliárd dollárnál. Ebből pe­dig mindenkinek ki kell vennie a részét. Tehát sokan majd „hoppon maradnak”, hiszen nem hozhatják be a szükséges újratermelési anya­got, nyersanyagot stb. Ezért nem könnyű megegyezni. A továbbiakban Markovic rámu­tatott arra, hogy sok helyütt nem Dragoslav Markovic kiemelte, hogy már az év elején kedvezőtlen gazdasági irányzatok voltak ta­pasztalhatók: megakadt a terme­lés növekedése, növekedett az infláció, emelkedtek az árak. Ezek a jelenségek arra figyelmeztettek, hogy egyre nehezebb lesz meg­valósítani a gazdaságpolitikánk ál­tal megszabott feladatokat. Min­denképpen el kell mondani, hogy hosszú idő után tavaly 1,4 száza­lékkal sikerült erősíteni a gazda­ság anyagi alapjait. Ha nem is teljes egészében, de a meghatáro­zott keretek közé szorítottak az eléggé tevékenyek a küldöttek és a küldöttségek. Nem végeznek fo­lyamatos munkát, nem tartanak lé­pést az eseményekkel. Ezzel szem­ben az önigazgatási szervek mun­kája kisebb-nagyobb zökkenőkkel, eredményes. A munkástanácsok döntéshozatali joga elvitathatatlan, és érvényesülnie kell. A küldött­ségek még mindig keresik tevé­kenységük tartalmát és formáját. Talán megoldás lenne, ha a kül­döttségek közösen vitatnának meg egy-egy kérdést, és ebbe bevonnák a munkástanácsokat is. A küldöt­teknek tudniuk kell mi történik munkaszervezetükben. Nem kell szigorúan ragaszkodnunk a kül­döttségek valamilyen fajta tevé­kenységi formájához. Érthetőbben: a küldöttségek minden tevékeny­ségi formája, és egymás között, való együttműködési formája is­ elfogadható, ha lehetőséget nyújt arra, hogy a közvetlen termelők­ és az önigazgatók minél tömege­sebben vehessenek részt mind a munkaszervezetek, mind a társada-­ lom önigazgatási döntéshozatalá­,­ban. A közvélemény tájékoztatásáról­ szólva Dragoslav Markovic hang-­­súlyozta, hogy a közvélemény nél-­­kül nem alakulhat ki teljes fokú­ felelősség. Az újságírók mégis­ gyakran kerülnek olyan helyzet­be, hogy figyelmeztetik őket: ez vagy az nem tartozik a nyilvános­ságra. Az ilyen magatartást hajla­mosak vagyunk a társadalom bü­rokratikus bezárkózásaként elbí­rálni. A helyzet azonban jóval összetettebb. A társadalmi fejlő­dést gátló problémákkal, a társa­dalom, valamint a sajtó mulasz­tásaival kapcsolatban el kell mon­dani, hogy minden közösség „sa­ját” lappal szeretne rendelkezni, hogy mindegyik lap „saját” kör­nyezetének érdekeit képviseli, „sa­ját” érdekeiről tájékoztat stb. A kosovói eseményekkel kap­csolatban Dragoslav Markovic rá­mutatott arra, hogy hosszú időre lesz szükség, mígnem a politikai­ helyzet teljes egészében stabilizáló-­­­dik. Minden erőnkkel támogatjuk­­ majd a kosovói kommunistákat a helyzet rendezésére irányuló har­cukban. Egy biztos: Kosovóban vannak olyan erők, amelyek ké­szek és képesek kiharcolni a szo­cialista önigazgatás győzelmét. Nem kell türelmetlennek lennünk, se­gítenünk kell a kosovói kommu­nistákat, a döntő harcot nekik kell vívniuk. Társadalmunk ellentmondások­kal terhes. Az elégedetlenségnek néha reális alapja is van. Az új csak a régivel megütközve győze­delmeskedhet, s ellenállás nyilvá­nul meg vele szemben. Nem köny­­nyű a közös érdekeket szem előtt tartani a saját érdekek nyomása alatt. A Kommunista Szövetség szerepe rendkívül fontos. Úgy tű­nik azonban, hogy a Kommunista Szövetségben levő viszonyokkal sincs minden rendben. A JKSZ XIX. Kongresszusáig tisztázni kell­­ ezeket. (Tanjug) . A jugoszláv–kínai kapcsolatok az egyenrangúságon alapultak Külügyi titkárunkat fogadta Teng Hsziao-ping, a Kínai KP KB alelnöke Teng Hsziao-ping, a Kínai KP KB alelnöke tegnap fogadta Josip Vrhovec szövetségi külügyi tit­kárt. Véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és a két ország belső fejlődéséről. Teng Hsziao-ping kiemelte Tito elnök szerepét Jugoszlávia fejlesztéséhen és a nemzetközi politikai színté­ren. A vendéglátó elmondta, hogy Kínában jó a helyzet, a vártnál kevesebb probléma adódott a gaz­daság átszervezésében. Szó volt a Kínai KP KB küszöbönálló plená­ris üléséről, amelyen felmérik Mao Cetung szerepét és a köztár­saság megalakítása utáni időszak fejlődését. Számba veszik a hibá­kat, nem tehet azonban mindent a néhai elnök intézkedéseivel ma­resszusának előkészületeiről, és tolmácsolta Sergej Kruighertnak, a JSZSZK Elnöksége elnökének és Lazar Mojszovnak, a JKSZ KE Elnöksége elnökének üdvözleteit és a meghívást, hogy látogasson el Jugoszláviába. Teng Hsziao­­ping viszonozta az üdvözleteket a jugoszláv állami és pártvezetők­­nek. Josip Vrhovec látogatását igen eredményesnek minősítette és hangsúlyozta, hogy igen hasznosak a gyakori véleménycserék és leg­magasabb szintű találkozók. Josip Vrhovec befejezte kínai látogatásának mu­nka jellegű ré­szét, és Sanghajba utazott. A nap első részében folytatta­ tárgyalása­­it Vang Jou-ping külügym­­iszer­­helyettessel, aki a beteg Huang Huát, a kormány alelnökét és kül­ügyminisztert helyettesíti. A két ország sokoldalú együttműködése fejlesztésének jelentőségét hangsú­lyozták, és megállapították, hogy a jelenlegi körülmények között a gazdasági együttműködésben sok­­kal jobb eredményeket lehet el­érni. A jugoszláv—kínai kapcso­latok a teljes egyenrangúság, a köl­csönös tisztelet és a be nem avat­kozás elvén alapulnak. A nemzetközi kérdések kapcsán megállapították, hogy sok tekin­tetben azonos vagy hasonló néze­teket vallanak. Mindkét ország a válságok békés megoldását, az ENSZ és az el nem kötelezettek elveinek érvényesítését szorgal­mazza. A kínai vezetők hangsú­lyozták, hogy Kína mindig támo­gatni fogja az el nem kötelezettek mozgalmat, mert a vlágbéke és biztonság jelentős tényezőjét látja benne. (Tanjug) JOSIP VRHOVEC SANGHAJBAN Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár tegnap délután San­ghajba érkezett. Megtekintette a sanghaji ipar állandó kiállítá­sát, és megismerkedett a termelés legújabb vívmányaival. Josip Vrhovec tiszteletére Csao Sind-csi, a sanghaji pártbizottság titká­ra, a polgármester helyettese díszvacsorát adott. Szívélyes lég­körben megbeszélést folytattak Jugoszlávia és Kína baráti kap­csolatainak fejlesztéséről, valamint Sanghaj és Zágráb együttmű­ködéséről. A kínai televízió bemutatta a Teng Hsziao-ping—Vrhovec találkozót megörökítő filmhírt. A sajtó Csao Ce-jang miniszter­elnök és Josip Vrhovec tárgyalásáról is tudósított. A Renmin Kibao hangsúlyozza a két ország jó viszonyát, és idézi Csao Ce­­jang kijelentését, hogy a jugoszláv tapasztalat igen jelentős Kí­na szocialista építésében. A jelentés külön figyelmet szentelt az el nem kötelezettek szerepéről folytatott beszélgetésnek. • (Tanjug) gyarázni a hibákért a többi vezető is felelős. A káderváltozással kapcsolat­ban Teng Hsziao-ping hangsú­lyozta, hogy mielőbb választ kell találni a történelmi kérdésekr­e, egyöntetű véleményt kell formál­ni a belső problémákról, és meg kell szilárdítani az egységet. Kí­nában nincs hatalmi viszály, ez spekuláció. A jelenlegi vezetőség 1960 óta a legszilárdabb. A párt­ban érvényre jut a­­ kollektív és a demokratikus centralizmus elve. Jugoszlávia és Kína, valamint a két párt között mély bizalom alakult ki, és ez a kapcsolat min­den bizonnyal tovább fejlődik. Josip Vrhovec tájékoztatta Teng Hszi­n-pinget a JKSZ XII. kong- Vidic jókívánságai Branko Mamulának Dobrivoje Vidic, a Szerb Szo­cialista Köztársaság Elnökségének elnöke, szívélyes jókívánságait fe­jezte ki az Elnökség neveiben Branko Mamula tengernagynak 60. születésnapja alkalmából, és elis­meréssel szólt sokéves forradalmi munkássága során szerzett érde­meiről. (Tanjug) Sergej Kraigher üdvözlő távirata Nyugat-Szamoa nem­zeti ünnepe alkalmából... Sergej Kraigher, a JSZSZK El­nökségének elnöke Nyugat-Sza­­moa nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot intézett Malietoa Tanumafili államfőhöz. A csendes­óceáni szigetország függetlenségi évfordulója alkalmából további fejlődést kívánt biráti népének. (Tanjug) ...és Tunézia függetlenségé­nek évfordulójára Sergej Kraigher, a JSZSZK El­nökségének elnöke Tunézia füg­getlenségének évfordulója alkal­mából üdvözlő táviratot küldött Habib Burgeson tunéziai elnöknek. A táviratban egyebek között meg­győződését fejezte ki, hogy a ha­gyományosan jó jugoszláv—tuné­ziai kapcsolat és a két el nem kö­telezett ország együttműködése si­keresen továbbfejlődik. (Tanjug) A JSZSZK Képviselőházának küldöttsége Kubában Dragoslav Markovic, a JSZSZK Képviselőházának elnöke tegnap befejezte ötnapos baráti látogatá­sát Mexikóban, ahova a baráti ország szenátusa hívta meg. A ju­goszláv küldöttség Kubába foly­tatta útját. Az ötnapos látogatás alatt a jugoszláv képviselőházi küldöttsé­get fogadta Lopez Portillo mexi­kói elnök is. Rámutatott a JSZSZK Képviselőháza és a mexikói sze­nátus együttműködésének jelen­tőségére, és méltatta Tito elnök életművét.­­ Dragoslav Markovic két ízben folytatott kimerítő tárgyalásokat vendéglátóival. Szenátorokkal, va­lamint hatalmon levő és ellenzéki pártok képviselőivel tárgyalt. A jugoszláv küldöttség elláto­gatott Tabasco déli szövetségi ál­lamba, és megtekintett egy olaj­feldolgozó üzemet. A mexikói saj­tó jelentős teret szentelt Dragos­lav Markovic látogatásának, és megállapította, hogy Jugoszlávia és Mexikó nézetei számos problé­mával kapcsolatban azonosak. (Tanjug)

Next