Magyar Szó, 1981. július (38. évfolyam, 178-192. szám)
1981-07-01 / 178. szám
ti /■'' WJUULL - Io I , 4-0n?- ti)£ I W MA: ШЖ ШШ Ш 411# JB3 jSEk m ф Külföldi küldöttségek a LEMP kongresszusán ШшШт jraiB ■]Wf JQh W/m Ж Jv I Ш % Megkezdődött jШИ ЈшШг Hi ШШ jBaJBj Ш МШШ јвШшк ј^ШШт Ш Ш Ш$Ж ш ^ISP Ш ШГшШ Чт ^ Napos és délután mérsékelt felhőzet XXXVIII. évf.r 178. [12244.] szám 1981. július 1., szerda Ára 7 dinár Erélyes intézkedések következnek Az iráni parlamenti elnök fenyegető beszéde az áldozatok temetési szertartásán Rafsanjani iráni parlamenti elnök tegnap reggel a parlament előtt összegyűlt tömegnek beszédet mondott, ezzel megkezdődött a robbanás áldozatainak temetési szertartása. Az áldozatok között van Mohammed Beheszi ajatollah, a párt vezetője, az elnöki tanács tagja, a legfelsőbb bíróság elnöke. Életét vesztette még négy miniszter, hat miniszterhelyettes és huszonkilenc parlamenti képviselő. Valamennyiüket a hősök és mártírok temetőjében helyezik örök nyugovóra. Az Iszlám Republikánus Párt székhelyén történt robbanásban megsebesültek közül tegnap két képviselő belehalt sérüléseibe. Ezzel 74-re növekedett az áldozatok száma, köztük 29 képviselő van. A teheráni kórházakban még kilenc súlyosan sebesült parlamenti képviselőt kezelnek. (Tanjug) „Az IRP székhelyén robbant pokolgép még nagyobbat fog robbanni a társadalomban és eléget minden korrumpált erőt Iránban és a térségben” — jelentette ki Rafsanjani. A cionizmust és imperializmust nevezte meg a legfőbb ellenségnek, amelyre Irán a Pahlavidinasztia megdöntése óta gazdasági és politikai téren, valamint a hadszíntéren súlyos csapást mért. A cionizmus és imperializmus elemei pedig a baloldali beállítottságú szervezetek, a kapitalisták és ateista liberálisok. Noha a pokolgépes merénylet elkövetői még ismeretlenek, Rafsanjani vádjai erélyes intézkedéseket helyeznek kilátásba az említett csoportok ellen. Gyakorlatilag már őket vádolják a merénylettel. Azzal fenygetőzött, hogy a lázadó „csoportocskákat” a nép segítségével egyszer s mindenkorra kiirtják, de figyelmeztetett, hogy a nép ne veszítse el önuralmát, és ne büntessen az iszlám törvények megkerülésével. Hiszi, hogy a hatalom minden szervezett és végrehajtó ereje továbbra is egységes lesz Khomeini mellett. Az áldozatok igen nagy veszteséget jelentenek, különösen Beheszi ajatollah. A parlament azonban folytatja munkáját. Az IRP sajtószerve nem erősítette meg, hogy letartóztatták volna Radjavit, a baloldali Modzsaheddin Khalk szervezet egy éve bujdosó elnökét, aki annak idején még köztársasági elnökjelölt is volt, de Khomeini törölte a listáról. A szervezet tagjait Khomeini nem tartja iszlámoknak. Nabavi miniszter elvetette annak a csoportnak a közleményét amely magára vállalta a robbantást. Bizonyos értesülések szerint, a csoport székhelye Törökországban van. Nabavi miniszter véleménye szerint, azonban ezek téves információk, amelyeket a baloldali szervezetek terjesztenek. A hatóságok „hamarosan bemutatják a gyilkosokat.” Az IRP új főtitkára Bahonar oktatásügyi miniszter lett az IRP főtitkára. A Központi Bizottság egyhangúlag választotta meg Behesti ajatollah helyére. A legfelsőbb bíróság elnökévé Musawi Ardebili ajatollahot nevezték ki, aki ezzel az elnöki tanács tagja is lett. Amerikai cáfolat Alexander Haig amerikai államtitkár erélyesen elvetette a vádat, hogy amerikai ügynököknek közük van a teheráni robbantáshoz. Waldheim reagálása Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy mélységesen meglepte a teheráni pokolgépes merénylet jellege. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Iránban hamarosan helyreáll a béke és nyugalom. (Tanjug, AFP, AP, Reuter) Rafsanjani . Időjárási derítésünk a 9. oldalon Reagan üzenete Kraigherhez Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke üzenetet kapott Ronald Reagantől, az USA elnökétől. Az üzenet a két ország hagyományosan baráti, a kölcsönös megbecsülésen és egyenrangúságon alapuló viszonyának és együttműködésének további fejlődésére vonatkozik. Az üzenetet Charles Wick, az amerikai elnök megbízottja adta át. (Tanjug) Kmezić Temesváron Nikola Kmezić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke romániai látogatása keretében tegnap Temesvárra érkezett. Kíséretében volt Svetozar Rakic tartományi külgazdasági titkár. A jugoszláv—román határon a vajdasági vendégeket Virgil Trofin román kormányalelnök, valamint Nicolae Mihai, Románia belgrádi nagykövete üdvözölte. Jelen volt Trifon Nikolic, hazánk bukaresti nagykövete és Aleksandar Djurovic temesvári főkonzulunk is. Temesvári tartózkodásuk során a vajdasági vendégek megbeszéléseket folytattak a temesvári körzet politikai és gazdasági életének képviselőivel. Ellátogattak a temesvári gépgyártási intézetbe, valamint a közeli húsfeldolgozó kombinátba. (Tanjug) Megszületett az új társadalmi terv összefoglaló a Szerb SZK Képviselőházának üléséről A Szerb SZK Képviselőháza három tanácsának küldöttei a tegnapi együttes ülésen egyöntetűen jóváhagyták a JSZSZK Alkotmánya módosításának szövegét és az alkotmánymódosítás valóra váltására szolgáló alkotmánytörvény szövegét. A küldöttek jóváhagyták a Szerb SZK 1985-ig szóló társadalmi tervét és a Köztársasági Végrehajtó Tanács két módosítását, amely tartalmazza a tartományokkal egybehangolt és a közös érdeket képviselő gazdaságpolitikáról szóló tervekre vonatkozó álláspontokat. Erről Ivan Stambolić, a Köztársasági Végrehajtó Tanács elnöke beszélt. A tanácsok küldöttei jóváhagyták azt a javaslatot is, hogy az év végéig a köztársasági és a tartományi képviselőházak hat megállapodást kössenek a közös érdekű tevékenységek fejlesztéséről, tehát az energetika, az agráripar, a nyersanyag és újratermelési anyag, a fémfeldolgozó ipar, a vízgazdálkodás fejlesztéséről, valamint a közlekedés fejlesztéséről, azzal a kötelezettséggel, hogy még két megállapodást kell elkészíteni, éspedig az általános honvédelemről és társadalmi önvédelemről, valamint a közszolgálatokról. A küldöttek tegnap elfogadtak 12 társadalmi megállapodást, amelyek kijelölik a megállapodás aláíróinak közös érdekeit, néhány legfontosabb gazdasági ág fejlesztési politikáját és e politika céljait, a szükséges eszközök előteremtésének módját. A 12. megállapodást, a közszolgálatok fejlesztéséről szólót, illetve a szociális védelem egyes formáinak fejlesztéséről szólót azonban azzal a feltétellel fogadták el, hogy szeptember végéig a megállapodás aláírói egybehangolják az anyagi keretekről szóló rendelkezéseket Ez azt jelenti, hogy a közös fogyasztásra szánt eszközök a rokkantsági és nyugdíjbiztosítás pénzeszközeit kivéve 10 százalékkal kisebb mértékben növekedhetnek a nemzeti jövedelemnél, és nem gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem növekedése, ahogyan most irányozza elő a megállapodás. (Tanjug) Javaslat a nemzetközi Afganisztán-értekezlet összehívására Melyik a fontosabb teendő: az infláció vagy a munkanélküliség elleni harc? — Schmidt és Thatcher contra Mitterrand — Elfogadott brit kezdeményezés: Afganisztán-értekezlet — Véget ért az európai tízek csúcstalálkozója A nyugat-európai tízek luxembourgi csúcsértekezletén nézetkülönbségre került sor Francois Mitterrand francia elnök és a gazdasági közösség másik két vezető országának képviselője, Schmidt nyugatnémet kancellár, valamint Thatcher brit kormányfő között. Mitterrand síkraszállt azért, hogy agazdasági közösség részesítse előnyben a munkanélküliség elleni harcot oly módon, hogy felélénkíti a fogyasztást és a munkahetet 35 órára csökkenti. Álláspontját azonban Schmidt és Thatcher asszony ellenezték, az eddigi válságellenes stratégia alapvető álláspontját vették védelmükbe, nevezetesen, hogy továbbra is az infláció elleni harcot kell előnyben részesíteni. A kétnapos csúcsértekezlet konkrét döntései közül megfigyelők csak a nemzetközi Afganisztánértekezlet megtartására irányuló brit javaslat elfogadását említik. Lord Carrington brit külügyminiszter, aki július 1-étől átveszi a Közös Piac elnöklőjének tisztségét, a jövő hét elején Moszkvába utazik — közölték a javaslattal kapcsolatban. A tízek saját kollektív kezdeményezésüknek fogadták el Carrington javaslatát a kétszakaszos nemzetközi Afganisztán-értekezlet megtartásáról. Az első szakaszban az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagországa: Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, a Szovjetunió, és az USA, valamint a szomszédos országok: Irán, Pakisztán és India képviselői gyűlnének össze, hogy megvitassák az Afganisztán belügyeibe történő „idegen beavatkozásokat”. A második szakaszban az értekezletet „Afganisztán képviselőivel” (nem közölték, kikkel) bővítenék ki, azzal a céllal, hogy Afganisztán „el nem kötelezett és semleges” státust kapjon nemzetközi garanciákkal, valamint a szovjet csapatok „fokozatos kivonásával”. Az első értekezletet London ez év októberére, illetve novemberére tervezi. (Folytatása a 3. oldalan „Családi fotó” a tízek csúcsértekezletéről: előtérben Schmidt nyugatnémet kancellár és Mitterrand francia elnök beszélget, mögöttük balról jobbra. Rallis görög miniszterelnök, Gaston Thorn, a Közös Piac bizottságának elnöke és Giovanni Spadolini olasz kormányfő Érdemi tárgyalásokat a katonai enyhülés érdekében Brezsnyev és Brandt megbeszélései • Aggodalom a világhelyzet miatt Leonyid Brezsnyev, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke tegnapi moszkvai megbeszélésükön mély aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet rosszabbodása, a mindinkább gyorsuló atomfegyverkezési verseny és a növekvő háborús veszély miatt Egyetértettek azonban abban, hogy mindent meg kell tenni az enyhülési politika folytatása érdekében és katonai területre való kiterjesztéséért. Értékelésük szerint ennek egyetlen megbízható útja az érdemi tárgyalások. Brezsnyev és Brandt megvitatta a tárgyalások lehetőségeit, mindenekelőtt Moszkva és Washington megbeszéléseit az atomfegyverkezés korlátozásáról. Nem közölték azonban, hogyan értékelik a tárgyalások kilátásait. Brandt hétfőn érkezett háromnapos látogatásra Moszkvába Brezsnyev meghívására. A tegnapi találkozót követően Brandt más szovjet vezetőkkel is megbeszéléseket folytat. (Tanjug) Brandt és Brezsnyev tárgyalásai a Kremlben