Magyar Szó, 1981. augusztus (38. évfolyam, 224-239. szám)
1981-08-16 / 224. szám
Мдсш Szó XXXVIII. évf., 224. (12290.] szám 1981. augusztus 16., vasárnap Aradinár Az ifjú nemzedék nagysága abban nyilvánul meg, hogy mennyire kész szembeszállni a nehézségekkel, milyen mértékben készült fel a kitartó, következetes harcra és a lemondásra, hogy meggyorsítsa a cél elérését... W1 J\ljß , ^ STEVAN DORONJSKI Tízezrek kísérték utolsó útjára Stevan Doronjskit Következetes és megalkuvás nélküli harcost veszítettünk el A nagy forradalmárt Sergej Kraigher, Radovan Vlajković és Jovan Dejanović búcsúzhatta Az újvidéki Városi temetőben tegnap délután a legmagasabb állami és társadalmi tiszteletadással eltemették Stevan Doronjskit, a JSZSZK és a JKSZ KB elnökségi tagját. A kiemelkedő forradalmárnak mintegy harmincezer újvidéki polgár, Vajdaság SZAT társadalmi-politikai dolgozói és a MH képviselői, Stevan Doronjski harcostársai és elvtársai adóztak kegyelettel. A temetésen jelen volt a JSZSZK Elnökségének és a JKSZ KB Elnökségének, a köztársaságoknak és tartományoknak, valamint Belgrád városának a küldöttsége. Stevan Doronjskitól Jovan Dejanovic, az újvidéki városi képviselő-testület elnöke, Radovan Vlajković, Vajdaság SZAT Elnökségének elnöke és Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke vett búcsút. Sergej Kraigher gyászbeszédét olvassa Életét beleépítette hazánk nagy vállalkozásaiba Sergej Kraigher búcsúbeszéde A betegség és a kérlelhetetlen halál, amikor a legnagyobb szükségünk lett volna rá, elragadta Steve elvtársat sorainkból és azokról a legfelelősségteljesebb tisztségekről, amelyeket olyan odaadóan és a forradalmár hevével töltött be erejének és alkotó tevékenységének teljében. Stevo Doronjski forradalmunk azon erőteljes személyiségei közé tartozik, akik a régi Jugoszlávia szövevényes és kiélezett ellentmondásai közepette fejlődtek forradalmárrá az új távlatok megnyitásáért folytatott harcban. A gazdasági válság súlyos évei, az osztálypolarizáció és a falu elnincstelenedése, az elmaradott mezőgazdaság, a gátlástalanul kizsákmányolt munkásosztály, amelynek szociális problémái az osztály felduzzadásával párhuzamosan halmozódtak — ezek voltak a szociális jellegzetességei annak a kornak és körülményeknek, amelyek között a fiatal Stevo Doronjski forradalmi öntudata kialakult és formálódott. A szerémségi falu munkáscsaládja által a fennmaradásért folytatott mindennapi harc súlyos körülményei között nőtt fel, korán tapasztalta a dolgozó parasztság életkörülményeinek súlyosságát, valamint, hogy életfeltételeik alapvető kérdéseinek megoldása sorsdöntően kapcsolódik a proletariátus osztályharcának fejlődéséhez. Ez a felismerés együtt fejlődött azzal a felismeréssel, amely Vajdaság soknemzetiségű összetételéből fakadt: a dolgozók ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek tekintet nélkül arra, melyik nemzetihez vagy nemzetiséghez tartoznak. Mindez korán megérlelte benne azt a felismerést, hogy egyedül a munkásosztálynak a JKP által vezetett közös harca tárja fel a jobb és méltóságteljesebb élet távlatát, az mutat kiutat a szegénységből falun és városban egyaránt, szavatolja az összes nemzet és nemzetiség egyenjogúságát és szabad fejlődését. Életpályája a forradalmár útja volt Stevan Doronjski életpályája elejétől végig a harcos, a forradalmár, az új világ, a szocializmus világa építőjének útja. Tizenhat évesen a JKISZ tagjaként a karlócai gimnáziumban bekapcsolódik a forradalmi munkásmozgalomba, és igen élénk és gyümölcsöző tevékenységet fejt ki az ifjúság körében, kitűnik mint agitátor, propagandista és szervező. A Belgrádi Egyetemre Stevan Doronjski a második világháborút megelőző viharos években került, már a forradalmi aktivista és szervező jelentős tapasztalataival. Az itt töltött idő és a Belgrádi Egyetem haladó egyetemista mozgalma, a népellenes rezsim és az ország fasizálódása elleni harc egyik legfontosabb bástyája kivételes helyet foglal el Doronjski elvtárs életében. Egyetemi hallgatóként sem válik el Szerémségtől, idejét és lefolytatása a 2. oldalon Radovan Vlatkovic búcsúztatja Stevan Doronjskit Hatalmas tekintélyt és bizalmat élvezett Radovan Vlatkovic gyászbeszéde Mérhetetlen a fájdalom és a bánat, amely most Vajdaság valamennyi nemzetének és nemzetiségének kommunistáit, munkásait és dolgozóit, harcosait és fiataljait lesújtja egész Vajdaságban, ahol Stevan Doronjski elvtárs született és fiatalos hévvel, derűlátóan, bátran és tudatosan lépett a forradalom sodrába. Elveszítettük azt az embert, aki minden képességét, egész életét a munkásosztály történelmi érdekeinek és törekvéseinek megvalósításáért, a nemzeti egyenjogúság megteremtéséért, valamennyi ember szabadságáért és méltóságáért vívott harcnak szentelte. Egy nagy forradalmár nélkül maradtunk, akire megannyiszor támaszkodtunk és akitől számtalanszor segítséget kértünk, ha nehézségekkel és problémákkal találtuk magunkat szemben, ha új megoldásokat kerestünk. Eltávozott a forradalom és a szocialista önigazgatás fáradhatatlan alkotója, a kommunista, akit mindazok az erények jellemeztek, amelyek pártunk tagjainak erkölcsi arculatát adják. A fenséges győzelmekkel és fellendülésekkel, de egyszersmind megpróbáltatásokkal és veszélyekkel teli harc hosszú útján, mindig, az utolsó pillanatig a pártjának programelvei, valamint Tito elvtárs politikája, műve és eszméi iránti hűség példaképe volt és maradt. Látnokisága a való életbe vezette Mély úr támadt forradalmunk önfeláldozó, bátor harcosainak, azoknak az odaadó, önfeláldozó harcosoknak a sorában, akik állandóan keresték a teret forradalmunk humánus tartalmainak és céljainak valóra váltásához. E pillanatban nagyon nehéz szavakkal kifejezni Stevan Doronjski elvtárs életének és művének nagyságát, az egész társadalmunk, de különösképpen a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány forradalmi átalakulásához adott hozzájárulását. A Kommunista Párt programjában, valamint a szociális és nemzeti felszabadulásáért vívott forradalmi harc titói stratégiai koncepciójában felismerte a munkásosztály érdekei, valamint az egész ország s e vidék nemzetei és nemzetiségei szabadságra és egyenjogúságra való törekvései megvalósításának egyetlen útját. Csak tizenhat éves volt, amikor csatlakozott a mozgalomhoz, s már tizenhét éves korában, 1937-ben, a karlócai gimnáziumban megszervezte az első JKISZ- csoportot. Húszévesen a Jugoszláv Kommunista Párt tagja lett. Négy és fél évtizedig tartott Stevan Doronjski elvtársnak ez a mindig fiatalos, életerős tettekkel kinyilvánított és bizonyított forradalmi lendülete. A marxistáknak azzal a szellemi erejével rendelkezett, amely egyszersmind a kis,szerűség fölé emelte, látnokisága pedig a való életbe vetette. A forradalmat az ember és az ember alkotóereje felszabadításának fenséges cselekedetként értelmezte, mint szüntelen munkát és harcot, amelynek révén mindig újat, haladóbb és humánusabb dolgokat fedez fel az életben; megértette a munkásosztálynak és élcsapatának a társadalmi viszonyok forradalmi fordultában betöltött történelmi szerepét. Felfogta a párt eszmei-politikai egységéért és erkölcsi tisztaságáért, valamint a munkástömegekhez való kapcsolódásáért vívott titói harc jelentőségét, kötelességének és felelősségének tartotta, hogy ehhez személyes példájával hozzájáruljon. Ezért volt és maradt következetes és megalkuvás nélküli harcos, ezért tudtakifinomult érzékkel meglátni a hiányosságokat, az opportunizmust, a szektásságot és tudott nyíltan harcolni a párt egységéért és forradalmi lényéért. Ezeken az alapokon ért meg és fejlődött mint kommunista és forradalmár, így bontakozott ki tevékenysége, és a feladatokhoz való felelős viszonya, a munkásosztály és a párt forradalmi harcához való alkotó hozzájárulásának hosszú útján attól kezdve, hogy a Belgrádi Egyetem pártsejtjének és a JKZSZ- nek a titkára, valamint Vajdaság és a Szerb SZK vezetője lett, egészen a JSZSZK Elnöksége és a JKSZ KB Elnöksége legfelsőbb tisztségeinek betöltéséig. örök értékekkel gazdagította. a felszabadító harc és a forradalom kibontakoztatását Úgy lépett a népfelszabadító háborúba és a forradalomba, hogy ismerte céljait, körülményeit, megvalósításának útjait. Szülőfalujában, a szerémségi, Duna menti Krcedinben már a fasiszta megszállás első hónapjaiban a felkelés szervezői között volt. Részt 1 (Folytatása a 3. oldalon) Živko Blagojev a sírboltba helyezi az urnát