Magyar Szó, 1981. szeptember (38. évfolyam, 240-269. szám)

1981-09-01 / 240. szám

М * n­o * / VK_A f ' Y .U г J­­— C_ LO J j \ ' ШШ Ј|Д SBf ШМ MlEk til rar ЈШш. Ф Az el nemkötelezettség kútforrásai јШг* ujlLfc­j/ јјЈШШ ÜШ A két évtized krónikája (4. oldal) ШШ Ш mm Hr JffH gmar ш M B Ш o Együttesen a felmerülő nehézségek leküzdéséért ISpl SsM A szabadkai gazdaság stabilizációs eredményei IRÁNI HELYZET __________________________________________________________ ф Reggel hideg, ködös, napközben száraz, napos idő XXXVIII. évf., 240. (12306.) szám 1981. szeptember 1., kedd Ara 7­dinár időjárásjelentésünk a 11. oldalon Bajai és Bakonar életét vesztette Tegnap reggel hivatalosan közölték, hogy az elnök és a kormányfő áldozatul esett a pokolgépes robbanásnak - A Modzsaheddin Khalk vállalta magára a felelősséget - Elnöki tanács intézi az ország ügyeit — A kormány és a parlament Bani-Satírt vádolja — Eltemették az áldozatokat Mohammed Ali Rajai iráni elnök és Mohammad Bahonar kormányfő életét vesztette az iráni kormányfő irodájában tör­tént pokolgépes robbanásban — jelentette a Pars hírügynökség továbbítva az iráni elnöki tanács közleményét. A robbanás idején Rajai és Bahonar több munkatársával ülést tatott. Teheránban tegnap reggel kö­zölték, hogy az ország ügyeit el­nöki tanács intézi, tagjai már ösz­­szeültek. Az iráni parlament teg­nap reggel rendkívüli ülésén meg­vitatták a szükséges intézkedése­ket. Az elnök és a kormányfő halála alkalmából az elnöki tanács ötna­pos országos gyászt hirdetett. Fel­szólította a minisztereket, hogy az új kormányfő kinevezéséig lássák el tisztségüket. Rajai elnököt és Bahamar kor­mányfőt tegnap délelőtt Teherán­ban eltemették. Ezt megelőzően a parlament épülete előtt, rava­taluknál több százezer ember gyűlt össze. Teheránból a robbanásról szóló első hírekben azt jelentették, hogy (Folytatása a 3. oldalon! Rajai Bahonar Az élelmezés! Bisztonsói felezásiért Belgrádijal? megkezdődött az európai agrárközgazdászok kongresszusa A belgrádi Száva Központban ma délután megkezdődött az európai agrárközgazdászok harmadik kongresszusa, melynek té­mája a mezőgazdaság és a regionális fejlődés Európában. A kongresszust dr. Dusan TO­­MIC, a jugoszláv szervező bizott­ság elnöke nyitotta meg. Három­száz külföldi és mintegy kétszáz jugoszláv részvevőjét Milovan Zl­­DAR, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, a Szövetségi Mezőgaz­dasági Bizottság elnöke köszön­tötte. Beszédében kiemelte, hogy Európa igen fejlett ipari mezőgaz­dasággal rendelkező országai nagymértékben hozzájárulhatnak­ az eddiginél nagyobb nemzetközi élelmezési biztonság megteremté­séhez. A megoldás nem az olyan regionális fejlesztésben van, ami elkülönültséghez, vagy a protek­cionizmus fokozásához vezet, ha­nem tartós megoldásokat az együttműködésben és az egyen­rangú nemzetközi kapcsolatok ápolásában kell keresni. Ebből a szempontból az új gazdasági vi­lágrend megteremtése, amelyért Jugoszlávia is síkraszáll, nagy jelentőségű. Milovan Zidar elmondta, hogy Jugoszlávia 35 éves fejlődése alatt megháromszorozta mezőgazdasági termelését, ugyanakkor a mező­­gazdasági lakosság száma kéthar­madával csökkent. Mezőgazdasá­gának forradalmi átalakulásában Jugoszlávia felhasználja más or­szágok tapasztalatait és tudomá­nyos vívmányait is. Országunk nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kongresszusnak is, mert felhasz­nálhatja mindazokat a tapasztala­tokat, amelyek az egyes európai országok regionális fejlesztésében és ezzel kapcsolatban a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésével kap­csolatiban alkalmazhatók. Hang­súlyozta, hogy a kiegyensúlyozot­tabb regionális fejlesztés, mint országunk társadalmi-gazdasági fejlődésének fontos eleme a mező­gazdaság fejlesztésére is vonatko­zik. Milovan Zidar rövid bevezetője után Michel PETIT az Európai Agrárközgazdászok Szövetségének elnöke olvasta fel beszámolóját Az agrárközgazdászok, a mezőgaz­dasági és a regionális fejlesztés kérdései Európában címmel. A kongresszus munkájának jelentős részét a jugoszláv gazdasági fejlő­désnek, a regionális fejlesztésnek és ezzel kapcsolatban a mezőgaz­dasági regionális fejlesztésének szenteli. A kongresszus szeptem­ber 4-éig tart. SOMOGYI Zoltán .4­7 J19B1 SEP OJ ........... ......----------­ Ш ünnepség a JSZSZK Képviselőházában Az el nem kötelezett or­szágok Belgrád­ban megtar­tott első értekezletének hu­szadik évfordulója alkalmá­ból a JSZSZK Képviselőhá­zában ma ünnepi ülést tart Jugoszlávia vezetősége. Az el nem kötelezettség év­fordulójáról Sergej Krai­­gher, a JSZSZK Elnökségé­nek elnöke fog megemlé­kezni. (Tanjug) ANGOLA Folytatódik az agresszió Letarolt falvak, kegyetlen terror — Ismét összeül a Biztonsági Tanács Noha a dél-afrikai vezérkar azt állítja, hogy a fajüldöző re­zsim csapatai visszavonultak Angolából, az agresszió tovább tart. A Reuter hírügynökség Lisszabonból továbbította az angolai véd­erőminisztérium közleményét, hogy a dél-afrikai inváziós csapa­tok több mint 110 kilométer mélyen hatoltak be Angola területé­re és elfoglaltak kilenc várost. A hírügynökség továbbítja több Luandában akkreditált külföldi diplomata kijelentését is, akik a namíbiai határtól mintegy 200 ki­lométerre levő Kaalinu városban járta­k. A diplomatáik szerint a vá­rost az inváziós csapatok teljesen lerombolták, bizonyos számú an­golai katonán és rendőrön kívül a városban mással nem találkoztak. A heves bombázásokat követően az életben maradt lakosságot ki­lakoltatták. A rasszista csapatok folytatják terrorakcióikat a megszállt terü­leteken. Az angolai hírögynökség­­ szerint fokozta tevékenységét a dél-afrikai légierő is lesz egész ha­tár menti övezetben. Nyugati hír­­ügynökségeik jelentették, hogy An­goláiban jelenleg öt-tízezer dél­afrikai katona van. Nem hat azon­ban meggyőzően a dél-afrikai tá­bornokok állítása, hogy a jelenle­gi hadműveletek során csupán tíz katonát vesztettek és hogy az an­golai hadsereg, illetve a SWAPO veszteségei ötvenezer nagyobbak. A dél-afrikai propagandagépe­zet kitartóan arról akarja meg­győzni a világközvéleményt, hogy a „korlátozott jellegű hadműve­letek” után csapataik megkezdték a kivonulást Angolából. A rasz­­szisták azt állítják, hogy kizáró­lag a SWAPO támaszpontjai el­len támadtak. Noha angolai rész­ről még nincsenek adatok a két fél veszteségeiről, katonai meg­figyelők szerint a dél-afrikai tá­madások elsősorban az angolai radarhálózat és rakétatámasz­­pontok ellen irányultak. Ezenkí­vül a városok és falvak feldúlásá­­val, a gazdasági létesítmények és útvonalak megsemmisítésével a satát edzők meg akarták akadá­lyozni a namíbiai felszabadítási szervezet tevékenységét. A Biztonsági Tanács tegnap új­ból összeült, hogy megvitassa az Angola elleni agressziót. Megfi­gyelők értékelése szerint Francia­­ország, Nagy-Britannia és az­ ­Folytatása a 3. oldalon! VÉGET ÉRT AZ ÚJVIDÉKI KEREKASZTM-ÉRTEKEZLET A Vszprom frak­ilja a hozzá fűzött reményeket Az el nem kötelezettség valamennyi alapelve ma is olyan időszerű és teljes értékű, mint két évtizeddel ezelőtt — mondta Milos Minic, a záróülés elnöklője . A négynapos értekezleten több mint het­ven felszólaló fejtette ki véleményét Mindaz, ami az el nem kötelezett országok húsz évvel ez­előtt megtartott első belgrádi csúcsértekezletéről való megemlé­kezés keretében az Újvidéken megrendezett kerekasztal-értekezle­­ten négy nap leforgása alatt elhangzott, egyértelműen a mozga­lom életrevalóságáról, alapelveinek időszerűségéről, céljainak he­lyességéről tanúskodik.­ ­ Szerény célunk az volt, hogy összehívjunk egy bizonyos számú tudóst politológust, politikust és felmérjük mozgalmunk jelenlegi­­ helyzetét, felvázoljuk a küszöbön­­álló évtizedben reá háruló felada­tokat, felmérjük az előttünk álló akadályokat. Szerintem ez sike­rült is, sőt, az értekezlet eredmé­nye meghaladta várakozásainkat — mondta Miloš Minic, a JKSZ KB Elnökségének tagja, az újvi­déki kerekasztal-értekezlet szer­vező bizottságának elnöke a négy-­­ napos véleménycsere záróülésén.­­ Megállapításának helytállósága­­ mellett szól az a tény, hogy ezen az immár másodízben tartományi fővárosunkban megfedezett, az el­­nem kötelezettségnek szentelt ke­­rekasztal-értekezleten több mint hetven (ebből negyvenhárom kül­földi) beszámoló hangzott el, me­lyekben az el nem kötelezett, a semleges és a tömbökhöz tartozó országokból összesere­glett vendé­gek, úgy tűnik, rávilágítottak a mozgalom csaknem valamennyi időszerű problémájára. — Nincs szándékomban, s erőm sincs hozzá, hogy bármilyen kö­vetkeztetést vonjak le az elhang­zottakból.­ Ez hosszan tartó, ala­pos, tudományos munkát igényel­ne, de ezt minden további nélkül megállapíthatom, hogy a vita mindvégig az el nem kötelezettek legjobb hagyományainak, a köl­csönös megbecsülésnek, az egymás véleménye messzemenő tisztelet­ben tartásának­­ elvében folyt — jegyezte meg továbbá Miloš Mi­nic, majd hozzátette, hogy az ér­tekezlet témakörénél fogva előre­mutató volt, de egyben visszapil­lantást is jelentett a húsz év alatt megtett, immár történelmi útra. A visszatekintés egyértelműen megmutatta, hogy a mozgalom be­váltotta a hozzá fűzött reménye­ket, a jövő feladatainak felvázo­lása során pedig az a megállapí­tás alakult ki, hogy fennállásá­nak harmadik évtizedében is két­séget kizárólag képes lesz teljesí­teni a rá háruló, egyre súlyosabb feladatokat, annak ellenére, hogy a mozgalom a világpolitikai tör­ténések egészeinek szerves része lé­vén ki van téve mindazon bonyo­dalmaknak és megrázkódtatások­nak, amelyek a nemzetközi élet egészére jellemzők.­­ Az el nem kötelezettség alap-­ elvei az elmúlt két évtizedben mit sem veszítettek értékükből és időszerűségükből: az új világpoli­tikai és világgazdasági viszonyok megteremtése, a világbéke és a biztonság megőrzésének szüksége, a tömökök közötti fegyverkezési verseny megszüntetése, az egymás belügyeibe való beavatkozás meg­akadályozása, az imerializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, a hegemónia és a dominancia minden más megnyilvánulása el­len folytatandó harc az egész nemzetközi közösség szempontjá­ból továbbra is sorsdöntő fontos­ságú politikai és erkölcsi elvek — ismételte el Minné zárófelszólalá­­sában a négy nap alatt számtalan­szor elhangzott megállapítást. Nem vitás azonban az sem, hogy a mozgalom még hatékonyabb lehetne, ha sikerülne elkerülnie, illetve megoldania az el nem kö­telezett országok egymás közötti, olykor fegyveres összetűzésekké fajuló nézeteltéréseit. A példamu­tatás szüksége egyébként is igen gyakran emlegetett témája volt az értekezletnek. — Mi sohasem törekedtünk amolyan látszategységre, nem rej­tettük véka alá nézetkülönbsé­geinket, s azok nem is gátolták mozgalmunk előrehaladását, hisz stratégiai céljaink egységesek, de azt hiszem, hogy ezúttal is kifeje­zésre jutott a tudat, hogy az elet­(Folytatása a 3. oldalon) A kerekasztal-értekezlet részvevői

Next