Magyar Szó, 1982. június (39. évfolyam, 148-162. szám)

1982-06-01 / 148. szám

________________HKL C.V) , 1H'? ~ l l } J________________________ __________________________________________________________________________________________________________________________________________________­­----------------------------------------------------------------" јјШ^' Hazánkban a veseátültetés még gyermekcipőban ® TM ® TM ^ ф Délelőtt túlnyomórészt napos, délután mérsékelten ------------------------------------------------------------------------------- borús lesz az idő XXXIX. évf.r 148. (12573.) szám 1982. június 1., kedd­­re 8 dinár időjárásjelentésünk 8 11. oldalon Nyeren­ényszelvény a 17. oldalon ARGENTIN-BRIT HÁBORÚ JUN 0­8 Előrenyomulás Port Stanley felé Hamarosan döntő csata a Falkland-szigetek fővárosáért Londoni hír szerint a brit csapatok fokozatosan előrenyo­mulnak Port Stanley felé és igyekeznek bekeríteni és meg­adásra kényszeríteni az ott állomásozó mintegy 8000 argentin ka­tonát. Hivatalos hírforrások hiányában az újságírók találgatnak, azt állítják, hogy két vonalon folyik az előrenyomulás, északon már az argentin ágyúk tűzvonalába értek a britek. Ezért a re­pülőgépek és a hajóágyúk tegnapelőtt erősen lőtték az argentin állásokat. A brit sajtó még mindig Dar­win és Goose Green elfoglalásá­nak leírásával fogl­alkozi­k. Most azt állítják, hogy nem kétezer, hanem hatszáz katona vett részt a táma­dásban és az argentin helyőrség sokkal erősebb volt minit gondol­ták. Hivatalos hír szerint 1400 ar­gentin kartonét ejtették foglyul, 120 megsebesült és 50—100 esett el. A briteknek állítólag 12 áldo­zatuk volt, és több mint harmin­can megsebesültek. A győzelem napját emlegetik és azt, hogy né­hány nap múlva várható a „döntő csata” Port Stanleyért. A brit véderőminisztérium teg­nap erélyesen cáfolta Buenos Ai­res állítását, hogy tegnapelőtt az argentinok eltalálták az egyik re­­pülőgép-anyahajót. Támadás volt, de nagyobb hajó nem szenvedett kárt. Ezzel szemben lelőttek egy argentin repülőgépet. Jól értesült körök szerint az első brit katonák 15 kilométerre vannak Port Stan­­leytől, tehát közeleg a támadás napja. A székhelytől északra állí­tólag partraszállt a hajókon levő 3500 katona egy csoportja. Margaret Thatcher még egyszer összehívta a háborús kormányt, hogy meghatározzák a döntő tá­madás idejét. Úgy tűnik, a brit kormányfő nem hajlandó diplomá­ciai lépéseket tenni, mielőtt az ar­gentin katonáik elhagyják a szige­teket. A kormány tagjai között azonban vannak akik aggódnak a világ közvéleményének reagálá­sa miatt. És cseppet sem örülnek a Port Stanley elleni támadásnak. Egyeseik az Atlanti-óceán déli ré­sze békéjének és biztonságának hosszú távú érdekeit is szem előtt tartják, a­­kül- és belügyminiszter, pedig állítólag haladékot kért, hogy a harcok folytatása előtt még egyszer megkíséreljék a viszály megoldását. Ilyen nyomást gyako­rol a laburista ellenzék is, de Mar­garet Thatcher minden hasonló ja­vaslatot elutasít. Ellentétek a brit kormányban A londoni Times a kormányban felmerült súlyos nézeteltérésekről számol be. A lap szerint a Mar­garet Thatcher politikáját ellen­zők között van Francis Pym kül­ügyminiszter és William Whitelaw belügyminiszter. Őket emlegetik egyébként mint legesélyesebb kor­mányfő-jelölteket, ha a hatalmon levő Konzervatív Párt ellentétei, amelyeket a falklandi­ válság még jobban kiélezett, Margaret That­cher ellen fordulna. A kormányfő és az új külügy­miniszter közötti kapcsolat annyi­ra megromlott, hogy egyes kollé­ (Folytatása a 3. oldalon) A felvétel Port Stanleyben készült egy argentin tiszt és egy pol­gári személy látható rajta egy rad­arállomás előtt. (UPI telefotó) EL NEM KÖTELEZETTEK Megkezdődött a koordinációs bizottság ülése A szakértők két napig dolgoznak • A miniszterek holnap ülnek össze A havannai kongresszusi palotá­ban tegnap megkezdődött az el nem kötelezett országok koordiná­ciós bizottsága szakértőinek ülése, a testület miniszteri ülését készítik elő. A tervek szerint a szakértők két napig dolgoznak, a miniszteri ülést pedig június 2-a és 4-e kö­zött tartják. Kilátásba helyezték azonban annak lehetőségét is, hogy a miniszterek esetleg egy nappal meghosszabbítják ülésezé­süket. A tervek szerint a szakértők két bizottságban, a politikai és a gaz­dasági bizottságban üléseznek. A jugoszláv küldöttséget a koordi­nációs bizottság szakértői ülésén Mirjav­ Kamatina, hazánk állandó ENSZ-nagykövete vezeti. (Tanjug) Mojszov Havannában Lazar Mojszov szövetségi kül­ügyi titkár tegnap Havannába ér­kezett. Ő vezeti az e­l nem kötele­zett országok koordinációs bizott­ságának miniszteri ülésén részt vevő jugoszláv küldöttséget. Vele tartott Ignác Golofo szövetségi kül­ügyi segédtitkár is. (Tanjug) Mától nyolc dinár a Magyar Szá A Magyar Szó, mint köztársaságunk többi napilapja is, mától kezdve 7 dinár helyett 8 (pénteken az RTV újsággal 10) dinárba ke­rül. Az áremelésre vonatkozó kezdeményezés a jugoszláv sajtóházak ügyvitelűi közösségétől ered. A javaslatot a Szocialista Szövetség Or­szágos Választmányának illetékes szakosztálya is támogatta, a Tarto­mányi Tájékoztatásügyi Érdekközösség Közgyűlése is megvitatta, és in­dokoltnak tartotta tekintettel a nap­ilapok anyagi helyzetére és dotálásuk korlátozott lehetőségére. * Emelkedtek a kiadások, megdrágult a papír, a nyomdaköltség, a lapterjesztés és sok más. Az újság drágulása részben hozzájárul az anyagi gondok rendezéséhez: nélküle kérdésessé válhatna a papír be­szerzése, valamint a lap előállításához nélkülözhetetlen kiadások fede­­zése, ami esetleg az oldalszám csökkenéséhez is vezethetne. Reméljük olvasóink megértik nehéz anyagi helyzetünket, és tovább­ra is hűek maradnak lapunkhoz. Lehetőségeinkhez mérten továbbra is igyekszünk olvasmányosabbá tenni írásainkat, javítani a lap minőségén és a terjesztőhálózat szolgáltatásain, hogy a lap idejében eljusson min­den egyes olvasóhoz. A nyersanyagok ésszerűbb hasznosítása Belgrádban megkezdődött a XI. bányászati világkongresszus Kétezer külföldi és hazai szak-­­értő jelenlétében tegnap Belgrád­ban megkezdődött a XI. bá­nyászati világkongresszus, amelyen négy nap alatt mintegy 60 beszá­molót és több tudományos közle­ményt olvasnak fel. E beszámolók felölelik mindazt, ami bányászattal kapcsolatos: a geológiai kutatások­tól az ásványok kibányászásáig, a munka díjazásáig, a nemzetközi forgalomig st­b. E fontos nemzet­közi összejövetel részvevőit a vendéglátó ország nevében Vidoje ŽARKOVIC, a JSZSZK Elnöksé­gének tagja üdvözölte. Elmondta, Tito elnök annak idején elfogadta, hogy az össze­jövetel védnöke legyen, nagy meg­értést tanúsított a nemzetközi ta­lálkozó megtartása iránt, majd hangsúlyozta, hogy hazánkban hagyománya van az ásványi nyers­anyagok kiaknázásának. A II. világháború végéig azonban Jugo­szláviá­ban a bányászat olyan for­mában fejlődött, ahogy az a fej­letlen és a gazdaságilag más or­szágoktól függő államokra jellem­ző. Döntő befolyása és szerepe volt a külföldi tőkének, amely azon volt, hogy Jugoszláviát mi­nél tovább a nyersanyagellátókra jellemző helyzetben tartsa. A népi forradalom győzedelmeskedésével és az új társadalmi-gazdasági vi­szonyok megteremtésével gyökere­sen megváltozott az ásványi kin­csekre vonatkozó álláspont is: össznépi tulajdon lett. A háború utáni években a nyersa­nyagi kivi­­tel a­z ország gazdasági felújításá­nak és a gyorsabb iparosodásnak az egyik fontos támpillére volt, a gazdasági struktúra gazdagabbá tételével megfelelő feltételek te­remtődtek az ásványi kincsek terv­szerű felkutatására és ésszerűbb hasznosítására. Vidoje Zarkovic hangsúlyozta, hogy hazánk az eddigi fejlődés alatt jelentős műszaki és techno­lógiai vívmányokat ért el a bá­nyászatban és az elektrotechniká­ban, olyan modern felszereléseket gyártunk, amelyek nemcsak a saját szükségleteink kielégítésére használhatók sikerrel, hanem e berendezések nagy részét külföl­dön is értékesíthetjük. A jele­n pillanatban hazánk több fontos ásványi nyersanyag előállítása szempontjából a világ termelésé­nek jóval nagyobb hányadát adja a lakosság számarányának. Ha­záink kész támogatni a külföldi partnerekkel folytatott közös be­ruházásokat és kooperációt mind országunk területén, mind pedig külföldön. A világgazdaság egyre inkább a rendszeres nyersanyagellátástól függ, de mindenekelőtt előtérbe kerül e nyersanyagok ésszerű fel­­használása. Igen fonák helyzet, hogy e törekvésekkel együtt a nyersanyag egyre nagy­obb részét olyan célokra használják fel, amelyek összeférhetetlenek az emberiség fejlesztési céljaival, réttével. Mindenek előtt a kímé­letlen fegyverkezési verseny fe­nyegeti egyre inkább a világbé­­két, a gazdasági fejlődés szem­pontjaiból hatalmas mennyiségű drá­ga nyersanyagot fordítanak gyilkos fegyverek készítésére, hol­ott így a világgazdaságban nem fej­lődhet harmonikusan. A nyersanyagokért vívott harc egyes országok stratégiai érdekei biztosításának mind fontosabb té­nyezőivé válik ahelyett, tehát, hogy az egyre fokozódó ellentmon­dások felszámolására, a békés megoldások felkutatására töre­(Folytatása az 5. oldalon) A fiatalság és a tapasztalat egysége Harmincéves a Tartalékos Tisztek Szövetsége • Díszülés a Tartományi Képviselőházban A szövetség fennállása 30. év­fordulójának alkalmából tegnap Újvidéken a Tartományi Képviise­­lőház nagytermében díszülést tar­tott a Tartalékos Tisztek Szövet­ségének Tartományi Választmánya. A tartományi társadalmi -poli­tikai szervezetek nevében dr. Milan MALI köszöntötte a szövetség tag­jait, majd a jelenlevőik egyperces néma felállással adóztak Tito el­nök, valamint Edvard Karde­­j, Stevan Dononjiská és Jovan Vese­­linov Zarko elk­vtárs emlékének. A szövetség harmincéves fenn­állásáról és fejlődéséről Vukašin BIVOLAREVIC Vol, a Tartalékos Tisztek Szövetségi Tartományi Választmánya Eroncikségének elnöke olvasott fel beszámolót. — A Tartalékos Tisztek Szövet­sége 1952 áprilisában alakult meg Jugoszláv Tartalékos Tisztek Egyesülete néven. A három évti­zed alatt szövetségünk erős szer­vezetté nőtt ki, tevékenysége a JKSZ politikáján hal­ad, társadal­munk védelmét és általános hon­védelmi koncepcióját fejlesztjük. Szövetségünk következetesen ápol­ja a népfelszabadító háború és a szocialista forradalom hagyomá­nyait, szembeszegül minden ön­igazgatás és szociallistael­lenes erő­vel. Szervezetük Vajdaságban ma 60 000 tagot számlál, évente 2500 fiatal tartalékos tiszt lép soraink­ba, szervezetünket tehát a fiatal­ság és a tapasztalat egysége jel­lemzi. Munkánkban állandóan együttműködünk a Jugoszláv Nép­hadsereggel és a területi védelmi egységekkel. Az Egyként a véde­lemben akció ma gyakorlatilag el­képzelhetetlen a tartalékos tisztek részvétele nélkül, nagy szerepünk van a lakosság, a fiatalok, a polgá­ri védelmi egységek honvédelmi feladatokban való kiképzésében. Munkánkban külön fontosságot szentelünk Tito elnök elvének, hogy a mii erőnk bennünk van, hogy jövőnk a forradalmi akciók, a JESZ politikájának következetes végrehajtásától függ, és hogy egy­ségesen szembe kell szálljunk mindennemű ellenséggel, amely ön­­igazgatási szocialista társadal­munkra tör. Szervezetünk szám­talanszor tanúsította, hogy Tito (Folytatása a 6. oldalon) Vukašin Bivolarevlé Volf beszámolóját olvassa a Tartalékos Tisztek Szövetsége Tartományi Választmányának ünnepi ülésén. (NÉMETH Mátyás fe­lv.)

Next